Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-23 / 275. szám
2 Somogyi Néplap 1984. november 23., péntek Elfogadták a dokumentumokat Befejeződött a Román KP XIII. kongresszusa Megválasztották az új vezető szerveket A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusán csütörtökön befejeződött a beterjesztett beszámolók és jelentések feletti vita. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a Központi Bizottság beszámoló jelentését, amelyet Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára terjesztett elő. Ugyancsak egyhangúlag fogadták el azokat a dokumentumokat, amelyeket a népgazdaság fejlesztésére dolgoztak ki a következő ötéves terv időszakára., s a 2000-ig terjedő gazdaságitársadalmi fejlesztésre. A kongresszusi határozatok szerint a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítése a fő feladat. Az 1986-tól kezdődő új ötéves terv alapvető célja a termelőerők, a műszaki- anyagi alap további erőtel jes fejlesztése, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megvalósítása. Fő cél, hogy biztosítsák az ipar és mezőgazdaság megfelelő arányát. A társadalmi termék évi átlagban 5,0^5,7. az ipari árutermelés 6—6.5, az ipari termelés 10—10,6, a mezőgazdasági össztermelés pedig 5,4—5,8, a nemzeti jövedelem pedig 7,6—3,3 százalékkal emelkedik. A nemzeti jövedelemből fogyasztási alapra 70, felhalmozásra pedig 30 százalékot fordítanak. Minden intézkedést megtesznek azért, hogy biztosítsák az elért életszínvonal megtartását, s növeljék az anyagi és szellemi jólétet. Valamennyi gazdasági ágazatban kiegyensúlyozott, hatékony fejlesztést valósítanak meg. A jövő ötéves terv egyik alapvető célja az. hogy Románia egyre aktívabban vegyen részt a világgazdasági cserékben. Bővíti és mélyíti gazdasági, valamint műszaki-tudományos együttműködését a KGST tagállamaival. Külkereskedelmét a jelenlegi ötéves tervhez viszonyítva 41-45 százalékkal növeli. Románia külpolitikai elveinek megfelelően gazdasági és műszaki-tudományos együttműködést folytat a jövőben is a fejlett tőkés országokkal, a világ valamennyi államával. Szorgalmazza a más országokkal való termelési kooperációi és szakosítást, a hosszú ]e járatú egyezmények megkö tését. A dokumentum kitér a népesedési program folytatására. Ennek alapján Románia lakosságának száma 1990-ben várhatóan 24 millió lesz. A foglalkoztatót tak száma eléri a 11,5 millió főt. Javítják a szociális viszonyokat, s megteremtik a feltételeket a 44 órás munkahét megteremtésére. A 2000-ig szóló távlati fejlesztési irányelvek elősegítik, hogy Románia a közepesen fejlett szocialista országból fejlett szocialista országgá alakuljon. A század végére — a dokumentum szerint — Romániában befejeződik a területi fejlesztés . a nemzeti ásvány- tartalékok felkutatása. Ezenkívül dokumentumokat fogadott el a kongresszus az életszínvonal fejlesztéséről, továbbá módosította a szervezeti szabályzat egyes előírásait. A kongresszusi küldöttek délután zárit ülésen megválasztották a párt új vezető szerveit. Ezután Manea Ma- nescu, a kongresszus elnökségének tagja nyilvános ülésen bejelentette, hogy egyhangúlag ismét Nicolae Ceausescut választották meg az RKP főtitkárává. Az új központi bizottságnak 265 tagja és 181 póttagja van. A központi bizottság politikai végrehajtó bizottsága 23 tagból és 25 póttagból áll. Elena Ceausescu isimét a PVB tagjla, Niicu Ceausescu pedig a PVB póttagja lett. A központi bizottság titkáraivá Iosif Bancot, Emil Bobut, Ion Cornant, Silviu Curticeanut, Petru Enachet, Constantin Radut, Ion Radírt, Ion Stoiant és Ilié Verdéiét választották meg. A kongresszuson Nicolae Ceausescu mondott záróbeszédet. Köszönetét mondott azért, hogy isimét a párt főtitkárává választották. A főititkár ezt követően a legmagasabb pártfórum munkáját befejezettnek nyilvánította. Az ameriikiai rendőrök erőszakkal eltávolították a Dél-afrikai Köztársaság washingtoni nagykövetségéről a képen látható fekete bőrű Walter Faumtroy kongresszusi képviselőt és két társát, akik a pretoriai fajüldöző rezsim terrorja ellen tiltakoztak (Teűáfotó — AP—'MTI—iKS) Háborús „emlékek // A második világháború ütötte sebek már behegedtek Európa tájain, de a föld alatt immár 40 éve rejtőzködő háborús „emlékek” ■— fel nem robbant bombák, aknák, lőszerek — ma is szedik áldozataikat. Évente többezer tonna veszélyes robbanóanyagot fedeznek föl még mindig Európa-szerte. Az áldozatok között a legnagyobb számban azok szerepelnek, akik embertásai- kat védik, mentik: az elmúlt negyven év során többszáz tűzszerész lelte halálát a világháború „maradványainak” feltárása, szétszerelése közben. Az NSZK-ban évente több mint 30 millió dollárt költenek ezeknek az „örökkévalóságra időzített” bombáknak és más robbanóanyagoknak az ártalmatlanná tételére. A mentesítéssel 1300 ember foglalkozik főállásban. Még ma is évente átlag 1500 tonnányi veszélyes második világháborús anyagot találnak az országban. Tavaly júniusban le kellett zárni a frankfurti repülőtér egy részét, mert a kifutópálya felújítása közben egy féltonnás amerikai repülőbombát találtak. Addig a gépek a mélyben „szunnyadó” bomba fölött szálltak le és fel. Nyugat-Berlinben márciusban ezer embert költöztettek ki egy lakótömbből, miután kiderült, hogy házaik egy robbanóanyaggal fel- töltött egykori tankcsapdára épültek. Tavaly júliusban egy angol bomba fel is robbant a városrészben. Szerencsére senki nem halt meg, de egymillió márka kár keletkezett. Belgiumban 120 tűzszerész vesztette életét munka közben a második világháború befejezése óta. A Szovjetunióra vonatkozó adat még a nagy szovjet enciklopédiába is bekerült: 1945 és 1972 között több mint 58 millió világháborús aknát és 122 millió bombát és tüzérségi lőszert hatástalanítottak az ország nyugati területein. A francia hivatalos összesítések évi 1000 tonna robbanóanyag hatástalanításáról szólnak. Igaz, a francia statisztikába az első világháborús maradványokat is beszámítják. ,A siker érdekében“ Haderőcsökkentési tárgyalások A NATO szerint a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon „a siker érdekében” jelenleg a létszám korlátozására, illetve csökkentésére kellene összpontosítani az erőfeszítéseket — jelentette ki a csütörtöki ülésen Murray Simons brit nagykövet. A brit küldött így újólag megerősítette, hogy a NATO jelenleg még tárgyalni «sem kíván a fegyverzet csökkentéséről — holott ez is a bécsi tárgyalások eredetileg valamennyi résztvevő által elfogadott feladata. Összehívták a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően december elején Berlinben kerül sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának soros ülésére. Nemzetközi ifjúsági és diáktalálkozó Svédországban Az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferenciához kapcsolódva európai ifjúsági- és diáiktalálkozó kezdődik pénteken a svédországi Södertáljében. A Svéd Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa által kezdeményezett tanácskozás az első összeurópai ifjúsági rendezvény lesz az európai ifjúsági együttműködés szervezete munkájának két évvel ezelőtti felfüggesztése óta. A különböző ideológiai,' politikai orientációjú nemzetközi és nemzeti ifjúsági szervezetek képviselői megvitatják a stodkholmi konferencia napirendjén szereplő kérdéseket, és áttekintették az ifjúsági szervezetek lehetőségeit, közös feladatait a kontinens biztonságának erősítésében, a leszerelés előmozdításálban. A találkozóra csütörtökön magyar ifjúsági delegáció utazott Svédországba. Genscher elhalasztotta belgrádi látogatását Az NSZK kormányának javaslatára, időpont-egyeztetési nehézségek miatt halasztották el Genscher külügyminiszter novemberre tervezett belgrádi látogatását — jelentette ki csütörtökön szokásos heti sajtóértekezletén egy kérdésre válaszolva a jugoszláv külügyi szóvivő. Mindkét fél érdekelt abban, hogy a látogatásra mielőbb sor kerüljön és kapcsolatban állnak az újabb időpont meghatározása céljából — tette hozzá. Atomfegyvermentes Észak-Európát Az Észak-Európával kapcsolatos NATO-tervek realizálódása, az amerikai manőverező robotrepülőgépek megjelenése Nagy-Britan- niában és a skandináv vizeken tartózkodó amerikai hadihajókon még időszerűbbé tette az észak-európai atomfegyvermentes övezet kérdését. A szóban forgó manőverező robotrepülőgépeknek a szovjet célpontok eléréséhez kis magasságban át kell repülniük nemcsak a NATO- hoz tartozó Norvégia, hanem a semleges Svédország, nemkülönben Finnország légterét is. Tudott dolog, hogy Norvégia részt vesz a NATO atomhadászatának tervezésében és infrastruktúrájának létrehozásában. Húsz katonai repülőterét .amerikai, brit és más NATO-gépek rendszeresen használják. Egy éve derült ki, hogy 1974 óta Norvégia és az Egyesült Államok között titkos megállapodás van, amely feljogosítja az amerikai atomi? ombázókat, hogy „válsághelyzetben” leszállhassanak norvégiai repülőtereken. A norvég fjordok- ban közel egy tucat tengerészeti támaszpontot használnak az északi vizeken őrjáratozó amerikai atomtengeralattjárók. Egy 1980- as egyezmény alapján Norvégiában raktározzák az amerikai gyorsan bevethető erők nehézfelszerelésének egy részét. Dániának fontos szerepet szán a NATO a balti tengerszorosok ellenőrzésében. „Válsághelyzetben” 40 ezer amerikai és angol katonát, valamint repülő magasabb egységeket dobnak át az országba. A dán hadsereget kiképzik atomfegyver alkalmazására, a dán légierő F— 104-es és F—16-os gépei atombombázóként is bevethetők. Az izlandi Keflavikban hatalmas amerikai támaszpont van, több mint háromezer amerikai katonával* F—4-esekkel, amelyeket most váltanak fel az F—15- ösök. Nem kizárt, hogy Kef- lavik atomrobbanó-töltetek raktározására is szolgál, különösen amerikai légi és haditengerészeti kötelékek átvonulása idején. Az izlandi kormány képtelen tisztán látni, mivel az amerikaiak gyakorlata az, hogy sem nem cáfolják, sem nem erősítik meg atomfegyverek jelenlétét az egyes katonai objektumokon. Észak-Európát ma mindettől függetlenül atomfegyvermentes övezetnék tekintik és a közvélemény szívesen venné ennék nemzetközi jogi erejű megerősítését. valamint az atomhatalmak olyan értelmű köteA belgiumi Courtnai városában összeomlott egy elemi iskola szerencsétlenségnek legalább négy halálos áldozata és 34 folynak, a mentési munkálatok épületének egyik szárnya. A sebesültje van. A képen: (Teleíötó — AP—MTI—KS) iezettségvállalását, hogy az övezet államai ellen nem alkalmaznak atomfegyvert. Unden svéd külügyminiszter már 1961-ben felvetette a „nem-atomhatalmak klubjának” gondolatát Észak- Európában, de nem talált kellő támogatásra. Az északeurópai atomfegyvermentes övezet tervét hivatalosan Urho Kekkoncn finn köztársasági elnök terjesztette elő*1963. május 28-án. „A skandináv államok — mondotta — ténylegesen már most is atomfegyvermentes övezetet alkotnak. Ez azon ban jelenleg egyoldalú deklarációikra támaszkodik. Azzal. hogy kölcsönös lépésekkel alátámasztanák a jelenlegi állapotot, nem kellene megváltoztatniok politikájukat és ez nem veszélyeztetné biztonságukat, s nem érintené a hatalmi egyensúlyt sem földünkön. Ilyenformán nem károsítaná külső hatalmak érdekeit... A skandináv országok azzal, hogy atomfegyver- mentes övezetté nyilvánítanák magukat, kikerülnének az atomhadászat fejlődésével járó spekulációk köréből és biztosítanák, hogy ez a körzet a nemzetközi feszültség körén kívül marad.” Svédország ellentmondásosan, Norvégia és Dánia fagyosan fogadta a finn javaslatot. Közel két évtizednek kellett elmúlnia, hogy Stockholm, Oslo és Koppenhága tárgyalási alapnak fogadja el a finn javaslatot és késznek mutatkozzék gyakorlati lépésekre. Természetesen az övezet elgondolása kapcsán Moszkvára irányult a figyelem., hiszen a Szovjetunió észak- nyugati területei hadászati fontosságú erőcsoportosítá- sokna adnak helyet. Szovjet részről kezdettől fogva támogatták az övezet tervét és 1974-ben bejelentették, hogy a Szovjetunió más atomhatalmakkal együtt kész garantálni az északeurópai atomfegyver-mentes övezet státusát. Jurij Andropov 1983 májusában finn társadalmi szervezetek képviselői előtt kijelentette. „A Szovjetunió, akár sokoldalú megállapodás, akár kétoldalú egyezmények formájában kész kötelezettséget vállalni arra, hogy nem alkalmaz atomfegyvert azokkal az észak-európai országokkal szemben, amelyek e zóna részei. Még fontosabb, amit szovjet vezetők az utóbbi években ismételten hangoztattak, nevezetesen, hogy figyelembe véve több skandináv ország kívánságát, a Szovjetunió kész lenne megvizsgálni néhány olyan lényeges intézkedést, amely saját területének az említett zónával határos részeire vonatkozik, s amely elősegítené, hogy megszilárduljon Észak- Európa nukleáris fegyverektől mentes státusa. Ezeket az intézkedéseket azonban az érdekelt államokkal meg kellene tárgyalni, hogy ne károsodjék az egyenlő e» nem csökkenő biztonság elve. Az északi országok miniszterelnökei 1983 augusztusában megvitatták az észak-európai atomfegyvermentes övezet tervét, amely egyébként az Északi Tanács évi konferenciáin is napirenden van. A svéd és a finn kormány kapcsolatban áll más kormányokkal az esetleges egyezmény tervezetének kidolgozása céljából. Moszkva észak-európai vendégei nemcsak érdeklődést tapasztalnak a szovjet vezetőknél az északeurópai atomfegyvermentes övezet terve iránt, hanem őszinte együttműködési szándékot is a terv valóra- váltásában. Sőt szovjet nászról közölték velük: a Balti-tenger térségének atomfegyvermentes övezetté nyilvánításától sem zárkóznának el. Pirityi Sándor
