Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

1984. november 23., péntek Somogyi Néplap 3 A politika alkotó megvalósítása A XIII. pártkongresszusra készülve egyre több szó esik arról, mint valósult meg a párt politikája az elmúlt években Somogybán. A mostani nehezebb külső és belső körülmények között megnőtt a pártszervek és -szervezetek politikai fele­lőssége a határozatok végre­hajtásának megszervezésé­ben és ellenőrzésében. A közvéleményt az is foglal­koztatja, ha valami nem va­lósul meg. Erről beszélget­tünk Tanai Imrével, a me­gyei pártbizottság titkárával. — Ügy érzem, hogy a ha­tározatok végrehajtásának zavarai okkal-joggal foglal­koztatják a párttagságot és sző vétség esőinket, hiszen e kérdés kapcsán nem keve­sebbről van szó, mint a pánt politikájának megvaló­sításáról, vezető szerepének érvényesítéséről, s ez min­dig időszerű. A központi pártszervek határozatainak nagy többsége a szocialista építőmunka fő kérdéseire irányul, s a kommunisták útján megszabja az egész politikai intézményrendszer tennivalóit, fő cselekvési irá­nyait. A végrehajtás ered­ményességének, hatékony­ságának fő mércéje, hogy a központi politikai feladatok végrehajtására hivatott párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervek képesek-e olyan döntéseket hozni, ame­lyek jól szolgálják a politi­ka megvalósítását, a népgaz­dasági érdekek érvényesíté­sét. Így a végrehajtás meg­szervezése és az~ önállóság felelősségteljes gyakorlása tartalmi szempontból egybe­kapcsolódik. Elmondhatjuk, hogy határozataink ma már tartalmazzák a célok megér­tésének, értelmezésének, a végrehajtás megszervezésé­nek és ellenőrzésének fel­adatait. A megértetés, az ér­telmezés fontos formáinak tartjuk a rendszeres titkári értekezleteket, a tanfolya­mokat, az aktívaértekezlete­ket, ahol mód van eszme­cserére, a jó tapasztalatok átadására, hasznosítására. A demokratikusabb előkészí­tésnek köszönhető, hogy fel­tárják, egyeztetik a különbö­ző érdekeket, mérlegelik a döntések várható hatását. — Sikerült-e eredménye­sen föllépni az olyan maga­tartás ellen, hogy itt-ott „ki­mazsolázzák” a határozato­kat, csak azt fogadják el. ami érdekükben áll, ugyan­akkor a többiről nem vesz­nek tudomást? — A fő gondot nem a ha­tározatok „kimazsoiázása” okozza, bár még elő-alőfor- dul. Sokkal nagyobb baj, hogy a nehezebb és a gyor­san változó föltételek között nem elég gyors az igazodás az új követelményekhez. Ép­pen ezért a korábbi határo­zatokat hozzá kell igazíta­nunk a mai viszonyokhoz Ezért különösen nagy jelen­tőségű az, hogy a végrehaj­tás ellenőrzése során meg­vizsgáljuk döntéseink he­lyességét. Véleményem sze­rint itt még az indokoltnál lassúbb az elmozdulás. Ügy gondolom, fontos a pártde­mokrácia fejlesztésében, hogy a pártszervezetek fo­lyamatosan jelezzék, ha az egyik vagy makik határozat nem állta ki az élet próbá­ját, ezzel ugyanis közvetle­nül részt vesznek a politika alakításában. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy mlindaddig, amíg egy határo­zat érvényben van, vala­mennyi pártszerv és -szer­vezet köteles a végrehajtá­sán munkálkodni. Nekünk tehát most elsősorban az a feladatunk, hogy emeljük a végrehajtás megszervezésé­nek színvonalát, javítsuk a pártszervezetek önálló, fele­lősségteljes, a mai követel­ményekhez gyorsabban iga­zodó munkáját. — Egy-egy párthatározat megvalósulásától akkor vár- haturfk eredményt, ha min­denhol pontosan meghatá­rozzák a feladatokat, s mi­nél kevesebb az általános, elvi jellegű tennivaló. — A megyéi pártvégrehaj- tó-bizottság két évvel ezelőtt kritikusan és önkritikusan vizsgálta meg, a párthatáro­zatok végrehajtásának meg­szervezését. A tapasztalatok megerősítették, hogy alapve­tő a körültekintő szervezés, a kulcsszerepet vállalók föl­készítése. Természetes, hogy az elvi jellegű határozato­kat csak pontosan körülha­tárolt helyi feladatokká for­málva, a személyes felelős­ségre alapozva lehet megva­lósítani. Ehhez azonban to­vábbi segítséget kell nyúj­tanunk minden pártszerve­zetnek, amely még nem fe­lel meg e követelményeknek. Régi igazság, hogy általáno­san megszabott feladatokat csak általánosan lehet tel­jesíteni, ebben az esetben pedig mindenki a másikra vár. Ez is alátámasztja, hogy a helyi, s főként az alap- szervezeti feladatokat csak az ott élők tudják meghatá­rozni. akik a legjobban is­merik a gondjaikat. A fel­sőbb pártszervek nem hoz­hatnak erre határozatokat, ez egyébként nem is felada­tuk. Most tehát az a köve­telmény, hogy az alapszer­vezetek nagyobb önállóság­gal, felelősséggel és kezde­ményezőkészséggel határoz­zák meg a saját feladatai­kat. — Fontos, hogy mindenütt a helyi sajátosságok aílkotó számbavételével határozzák meg a tennivalókat. Ugyan­akkor még mindig gyakori, hogy egyszerűen „másolják” a határozatokat. — Az előző választ foly­tatva világos, hogy az alap- szervezetek akkor tudnak al­kotó módon dolgozni, ha megvan a kellő önállóságuk, hatáskörük. Ennek kibonta­koztatásához a korábbinál jobb föltételeket teremtett a helyi pártirányítás tovább­fejlesztése a közigazgatás át­szervezéséhez kapcsolódva. A helyi önállóság érvénye­süléséhez azonban nem elég a jobb föltételek megterem­tése. Szükség van az új helyzet alkotó továbbgondo­lására, nem ritkán a beideg­ződések, a másolás leküzdé­sére. Gyakran nem a párt- szervezetek tettrekészsé- gének hiánya van emögött, hanem a vezetőség és a tag­ság fölkószüíltségének szín- vonalbeli különbsége. Olykor kétségtelenül előfordul ké­nyelmesség is. A még ered­ményesebb végrehajtást ak­kor várhatjuk el, ha a ha­tározatokat jól alkalmazzák a helyi viszonyokra a valós helyzet ismerete, a tenniva­lók alapos átgondolása alap­ján. Minden segítséget igyek­szünk megadni az alajpszer- vezetdknek a határozatok végrehajtásához, a politika megvalósításához. Eközben fi­gyelembe kell vennünk a te­vékenységük, jellegük, fel­adatkörük közötti különbsé­get is. Annál nagyobb ered­ményt érhetünk el, minél jobban érvényesítjük ezt az elvet. A közelgő megyei pártértefcezleten arról adha­tunk majd számot, hogy a határozatokat eredményesen hajítottuk végre Somogybán. A nehezebb föltételek között is helytálltak a megye párt- szervéi, kommunistái az élet minden területén, s a dolgo­zó tömegeket mozgósítva, ve­lük együtt sikeresen tevé­kenykedtek a párt politiká­jának megvalósításáért. L. G. Gépesített üzemben Hőszigetelt üveget gyártanak Egy éve készítenek hőszi­getelt üvegtáblákat Barcson, az építőipari szövetkezeti közös vállalat üzemében. Eddig manufakturálisan ál­lították elő és ragasztották össze a tenmopán ablaküve­geket, ám néhány hete egy korszerű gépsor működik a cég téllepén, s a korábbinál jóval kevesebb ember meg­oldja a feladatot. Az ausztriai Peter Lisec vállalkozás áltel gyártott be­rendezések nagy része auto­mata, csupán az üveg elő­készítése, méretre szabása és még néhány apróbb mű­velet nincs gépesítve. Ponto­sabban: ezeket a munkafá­zisokat is gépek segítik, de nem önműködő szerkezetek, hanem emberi, fizikai mun­kát igénylő kisgépek. A „manufaktúráiban” éven­te 8—10 ezer négyzetméter­nyi hőszigetelt üveg gyártá­sára lett volna képes a vál­lalat, a tízmillió forintos — minisztériumi támogatással létrehozott — beruházás eredménye, hogy a terme­lési kapacitás megtízszere­ződött, egy műszakos üze­méléssel évente ezentúl akár százezer négyzetméter ilyen üvegtáblát képesek hőszigetelői a barcsiak. A későbbiekben továbbá auto­matizálással még növelhetik a termelőképességet. Most aiz orosházihoz ha­sonló áron kínálják a hőszi­getelt üveget, tehát a ná­luk jobb helyzetben levő üveggyár álital diktált árat is képesek tartani. Magán- megrendelőknék is szállíta­nak kisebb tételeket és vál­lalkozott az észkv arra, hogy a hőszágetelt nyílászá­rók javítószervizét is létre­hozza. Az ilyen ajtók és ab­lakok javításai ugyanis sok­kal bonyolultabb, mint a hagyományosaké, és még sokhelyütt hiányzik ez a szolgáltatás. A FELAJÁNLÁSOK NYOMÁBAN Űj termék, jobb minőség Mit valósítottak meg ed­dig a felszabadulás 40. év­fordulója és a XIII. párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlásokból? A ta- bi áfész kereskedelmi osz­tályvezetője Moites Imre: — Édesipari üzemünk munkabrigádja két kommu­nista műszak megtartásával kívánta elősegíteni a tervek teljesítését. Októberben egyet már tartottak, melyen szinte valamennyi dolgozó részt vett. A műszakért járó bért az óvoda fejlesztésére ajánlották föl. Az üzem azt is vállalta, hogy a forgal­mi tervét, kisebb létszám­mal is teljesítik. A három negyedévben nyolc százalé­kos terv túlteljesítést értek el. A vállalás alapján egy új cukorka gyártása is rö­videsen megkezdődik: a KERMI engedélyével már rendelkezünk, csak csoma­golóanyag-hiány miatt hú­zódik át a termék piacra vitele a jövő évre. Bélosz­tályozó üzemünk dolgozói a csomagolást az előző évihez viszonyítva hat százalékkai teljesítették túl. Olyan in­tézkedést tettek, amelynek alapján harmincöt százalék­kal csökkent az ipari víz felhasználása, illetve 40 szá­zalékkal kisebb a szennye­zettség. A vidéki kiskereske­delmi üzleteinkben dolgo­zók eddig • már egy sza­badnapot 'fordítottak az üz­letek csinosítására. Mivel a 2-es számú ABC átalakítá­sa áthúzódik a jövő évre, így a vállalt két kommu- niszta műszakot akkor telje­sítik. A kereskedelmi üzle­teinkben eddig kidobott papírhulladékot most össze­gyűjtjük, és a KlSZ-fiata- lok adják el a MÉH-telepen. A városi jogú nagyközség egyik legrégebbi ipari mun­kahelye, a Kaposgép tahi gyáregysége. Németh Lajos- né, munkaverseny felelős : — Gyáregységünk fel­ajánlotta, hogy a bevételi tervét és az ipari tevékeny­ségből származó tervet két százalékkal túlteljesíti. Vál­lalásunk időarányos tervét novemberig teljesítettük: százhét százalékos ered­ményt értünk el. ami 99 millió 836 ezer forint telje­sítést jelent. A negyedéves kronologikus készletszint területén tett vállalásunkat viszont eddig még nem tud­tuk megvalósítani ; minden remény megvan azonban ar­ra, hogy az év hátralévő részében ezt is teljesítsük. Tőkésexport-feladatainkat teljesítettük: ez 5 millió 588 ezer forint. Azt is vál­laltuk, hogy termékeink mi­nőségét tovább javítjuk. El­mondhatom : a vevők rek­lamációja a minimálisra csökkent. A műhelyek ösz- szehangoitan dolgoznak, az a cél, hogy mindenki gazdá­ja legyen a terméknek. Falugondok, apróságok Több forint a község fejlődéséért Hiába vagyunk már no­vember derekán, késő dél­után is bőven van munka a hegyen, otthon meg etetni kell az állatokat. Gyűlésre menni ilyenkor? Elképzelni se nagyon lehet. Mentege­tőzött is Bencze József, a segesdi tanácselnök: — Tavaly ilyenkor sokkal többen jöttünk össze a fa­lugyűlésre ... Negyed hétre azért mégis százan, száztízen voltunk a művelődési ház nagytermé­ben. Ezúttal ennyien vol­tak kíváncsak arra, hogy mi történt a faluban egy esztendő alatt. Bencze Jó­zsef vaskos paksamétát emelt maga elé. Volt miről szólni. Már csak azért is, mert a tavalyi falugyűlésen csak úgy záporoztak a kér­dések. Leginkább a gáz ér­dekelte a helybelieket: lesz-e vagy sem ... — Egyelőre csak a tanul­mányterv készül. Az idő­közben megjelent intézkedé­sek ugyanis csak akkor te­szik lehetővé a gáz beveze­tését, ha a fogyasztónként költség nem haladja meg a tíz-tizenötezer forintot... A tanácselnök sorolta az eredményeket : folytatódott a járdaépítés, utcákat kövez­tek ki. villanyt kapott a Gyula köz, s nem feledkez­tek meg a régi épületek fel­újításáról sem. Üj köntöst kapott az iskóla is. A falugyűlés előtt Bara- konyi Jánossal, a vb-titkár- ral bejártuk a községet. Büszkén mutatta: felújítják a tűzoltószertárt, korszerű hatósági húsboltjuk lesz. Persze kellene még ez is, az is. Bencze József beszá­molójában is elhangzott : régi kívánalom egy torna­csarnok. Az iskola igazgató­ja is szorgalmazta. Csakhogy a jó szándék ezúttal is ke­vés: tízmillió forint is kell megépítéséhez. A tanácsel­nök nemcsak a tornaterem kapcsán sürgette az össze­fogást: másra is kellenének a forintok. A községfejlesz­tési hozzájárul ás alig tesz ki háromszáznéhányezer fo­rintot, mivel erre lehetőség nyílt, úgy határoztak, janu­ártól ezer forintra emelik a családonkénti hozzájáru­lás összegét. Lesz mire fordítani a gyarapodó közös vagyont. Schlezák János például azt kifogásolta, hogy a Damja­nich utcában többnyire nincs villany, Pintér Lajosné ugyancsak a világítás miatt kért szót. Több helyre is kellenének korszerű lám­páik. .. — Az is igaz — bizony­gatta Kocsis József —, hogy nem mindig gazdálko­dunk jól. Szerintem csak egyszer kellene megépíteni a járdát, de akkor tisztesség­gel. s akkor nem kellene esztendőnként javítgatni. A falugyűlésre az idén is eljött a megyei tanácstag, a pártvezetőség titkára, az áfész képviselője és termé­szetesen a termelőszövetke­zet elnöke. Borbély András meglehetősen nehéz kérdést kapott: miért nem segíti a gazdaság a háztájit. Az egyik felszólaló szerint ugyanis hiába kilincselnek traktorért, mindig csak ha­logatják a segítséget. Érde­mes idézni a tsz-elnök sza­vait, mert nemcsak itteni esetről van szó. — Ha nincsen kampány­idő, minden traktorosnak joga van a szabad szombat­ra és a vasárnapra. Egyi­ket sem kötelezhetjük, hogy mondjon le az otthoni mál­násáról, a kukoricájáról vagy a szőlőjéről f menjen más földjét forgatni. Ám ez csak a kisebbik baj. Drágulnak a gépek, nehéz vásárolni, s nem is nagyon kapni szük­séges eszközt. Ma egy-egy eke, borona művelési sze­lessége meghaladja az öt métert is, s ilyen eszközök­kel nem lehet a háztáji föl­deken dolgozni... A segesdi falugyűlés most nemcsak abban különbözött a tavalyitól, hogy keveseb­ben voltak kíváncsiak falu­juk gondjaira, hanem abban is. hogy ezúttal kevesebb kérdés hangzott el. Fábián Lajos, az áfész kereskedel mi főosztályának vezetője elégedetten sóhajtott föl : ezúttal még a bolt nyitva- tartása miatt sem perle­kedtek a segesdiek. Ügy lát­szik, ha lassan is, de fogy­nak a gondok. Nagy Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents