Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-22 / 274. szám
4 Somogyi Népiap 1984. november 22., csütörtök Illetékesek írják az oktatásban ÁLDOZATOK Nemrég Sarkadi László tollából az általános műveltség kialakításához elengedhetetlen alapok lerakásáról olvashattunk. Az alapkészségek maradéktalan elsajátítása terén az általános iskola alsó tagozatában iát a szerző fellelhető okokat. Mint írja: „Az általános műveltség kialakítása ma nagyon problematikus és ennek oka az alapműveltség hiányossága. Ezek pedig az általános iskola alsó tagozatának hibáira vezethetők vissza. Mindezzel természetesen egyetértve el kell, hogy ismerjük: egyszerűen az új tantervek nívója miatt nincs elegendő idő a készségképzésre, bár a nevelői szabadság néhol erre lehetőséget biztosít. Igaz viszont az is, hogy a ma (és a régmúlt) tanítójának egyszerre több terület alapműveltségével kell (kellene) rendelkeznie, több tantárgyat kell tanítania. Ráadásul igazuk van azoknak is, akik azt mondják: kissé felhígult a tanítói pálya, kevesebb az elhivatott nevelő. Am az is tény, hogy az alsó tagozat élte és éli át a legkevésbé sikerült tanterveket. Magyar nyelv és irodaiamból számos kísérlet zajlott le és zajlik az olvasástanítás megvalósítására, a 3. osztályban pedig egyszerűen tankönyvet kéllett cserélni. Nem is szólva a matematikáról, ahol például 4. osztályban az anyag mennyisége alig hagy időt gyakorlásra, készségképzésre. A felső tagozat is küszködik például a magyar tanterv elsajátíttatásával, valamint a matematika komoly ismeretszintjével. Ügy gondolom, az okok boncolásánál és a gondok orvoslása érdekében tovább lehet menni az általános iskola alsó tagozati hibáinál, és meg kell vizsgálni a tanítók kezét helyenként megkötő tantervek követélményeit, a fölmérő lapok és szakfelügyelői elvárások kötelmeit. Vélem és vallom: a tanítók épp oly áldozatai a jelen gondjainak, miként valamennyi pedagógus. Olyan áldozatok, akiknek a megértést nélkülöző „bebif- lázás” elérése is erőn felüli tevékenységet takarhat. Hiszen a bipoláris kapcsolatból adódóan a befogadó tanulók értelmi képességei nem feltétlenül igazodnak a továbblépéshez elengedhetetlen tananyaghoz. A képzést, az alapok lerakásának hiányosságait nem oldja meg a heti egy óra szakkorrepetálás, A folyóiratokban és a napi sajtóban egyre gyakrabban olvashatunk olyan cikkeket, amelyek az új tantervek bevezetésének, vagy az új tanterv szerint tanuló gyermekek teljesítményének problémáira mutatnak rá. E cikkek rendszerint jelzések az illetékesek felé: ezeken kellene segíteni. Ilyennek látom Góz Mihály buzsáki pedagógus írását is. Megállapításai alapján igazak, bár a pedagógusok — a vitathatatlanul megnövekedett feladatok és gondok ellenére — azért aligha tekintik magukat az új dokumentumok „áldozatainak”. Ezért kiegészítésképpen néhány dologra kel utalnom. A tantarvek végrehajthatóságát különböző fölmérések alapján vizsgálja az Országos Pedagógiai Intézet. A tapasztalatokat — köztük a cikkben felvetett alsó- és felsőtagozatos problémákat is — részletes elemző szakcikkekben tárják folyamatosan az oktatásügy irányítói, a pedagógusok és minden érdeklődő elé. (Pedagógiai Szemle 1984. 9. sz.-ban Báthory Zoltán — Vajó Péter, Zátonyi Sándor, Vladár Ervin cikkei, A Tanító 1984-es évfolyam számai.) A Művelődési Minisztérium a szükséges korrekciókat végrehajtatja, de valóban elhibázott lenne ennek kapkodó, végig nem gondolt elrendelése. Tapasztaltuk, hogy a bevezetés során gyakran a pedagógusok véleménye is változik a tantervi anyaggal kapcsolatban. Ami első évben szinte sokkolta őket, az a másodszori, harmadszori tanításnál megvalósíthatónak látszik. Az is tény, hogy a ma- ximalizmust gyakran nem a tanterv írja elő, hanem a tankönyvek, a munkafüzeitek, egyéb segédeszközök, esetleg a magas osztálylét- számok, és nem ritkán a nevelő ... differenciált órai munka. Egyedül a fontos ismeretek kiemelése, az anyag lerövidítése kecsegtet eredménnyel, amelyhez azonban szükséges a fölmérő feladatok (központi) iskolavezetés, valamint sszakfélügyelői elvárások megbonthatatlan, következetesen betartott egysége is. Góz Mihály Buzsák, általános iskola Az új dokumentumok egyik sajátossága, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a követelmények részletesebb kidolgozását adják a tananyag részletezése helyett. Sok nevelő Viszont még ma is a tankönyv tananyagát akarja megkövetelni, vagy a tanterv kiegészítő anyagát törzsanyaggá léptetik elő. így sokszor valójában a gyermek válik a követelés „áldozatává”. Góz Mihály is utalt arra. hogy a „tanári szabadság” alapján bizonyos problémák már a jelenlegi körülmények között is kiküszöbölhetők lennének. Pedagógusainknak határozottabban kell súlypontozniuk a feldolgozandó tananyagot; minden témakör feldolgozása előtt pontosan tisztázniuk kell a maguk számára az elérendő követelményeket; és sokkal bátrabban alkalmazkodni a helyi adottságokhoz, tanítványaik készség- és tudásszintjéhez. Ugyanakkor valóban szükség van arra is, hogy az iskolavezetés és a szakfelügyelet munkája legyen összhangban a fentiekkel. Ezt szolgálja az a várható intézkedés is, amely már a közeljövőben a szakfelügyeletét szakmaltodikus jellegűvé szervezi át, munkájukban a szakmai tanácsadói oldalt erősítve. Vitathatatlan, hogy az 1978-as tantervek bevezetése rendkívül nagy munkát jelentett a gyakorló pedagógusoknak, s az -átálláshoz még több tapasztalatra és gyakorlati segítségre van szükség. De gyermekeink érdekében az is fontos, hogy pedagógusaink mielőbb visz- szanyerjék hitüket az új, szükség esetén korrigált dokumentumok végrehajthatóságába. Sótonyi Sándor a megyei tanács művelődést osztályvezetője SÚLYPONTOK Magyar partizánok Szlovákiában „A gyűrű szoros..." A Szlovák Nemzeti Felkelés harcaiból jelentős részt válalt a Vaszilij Mihajlovics Kozlov partizánegység parancsnoksága alatt tevékenykedő, Petőfi Sándor nevét viselő partdzánosztag. Parancsnoka Grubics Zoltán, komisszárja Fábry József volt, az osztag létszáma pedig meghaladta a kétszázötven embert. Hogy miként erősödött egy partizánosztag? Jó példa erre Fábry József akciója, amit Lucska faluban hajtott végre. A partizánok a lakossággal állandó összeköttetésben voltak, így tudták meg Fáb- ryék, hogy Lucskára magyar katonák érkeztek a frontról, és a lakosságtól élelmiszert igyekeznek rekvirálni. A Petőfi-partdzánegység egyik csoportja Fáhry József vezetésével nem sokkal később megjelent a településen. A lakosság közvetítésével, később pedig személyesen is felvette a kapcsolatot a magyar frontkatonákkal, aminek eredményeként öt magyar honvéd letette a fegyvert, és beállt a partizánosztagba, a többiek pedig elrejtőztek a közeli erdőkbe anélkül, hogy a kapott parancsot végrehajtották volna. A Petőfi-partizánosztagot egy alkalommal váratlanul közrefogták a németek egy magaslaton, Revucától északra. Adler Károly osztagparancsnok negyedórás heves tűzharc után úgy határozott, hogy kitör az ellenség gyűrűjéből. A gyors döntést siker koronázta: megsemmisítettek tizenhat németet, a partizánok pedig négy sebesülttel vonultak el. Adler Károly lőcsei fogtechnikus volt. Négygyermekes családban nevelkedett. A szlovák nemzeti felkelés győzelmét követően otthagyta jólmenő üzletét, és csatlakozott a partizánokhoz. A szlovák és a magyar antifasiszták érdekeinek ösz- szefonódását bizonyítja, hogy minden akciót — tekintet nélkül arra, hogy a szlovák hegyekben, a határ közelében, vagy magyar területen hajtottak végre — a közvetlen kölcsönös segítség cselekedeteként fogták' fel. Amikor Kozlov őrnagy csoportja brigáddá gyarapodott, a magyar partizánok többsége a Petőfi Sándor egységbe tömörült. A Szlovák Nemzeti Felkelés elleni elsöprő német támadás idején, 1944 októberének végén a Petőfi- egység a csetneki völgybe vonult át. Ez a völgy a partizánköztársaság életét élte, és a faluban Besztercebánya eleste után is csehszlovák zászló lobogott. — A stábom tudomáséra jutott, hogy magyar katonák állnak át hozzánk, bujdosnak, és az a gondolat is felmerült, hogy nekünk kellene közeledni hozzájuk, beszervezni őket a partizán- mozgalomba. Később egy tíztagú csoportba verődtünk, szovjetek, magyarok vegyesen. Akkor kezdtük el tevékenységünket, megtudtuk, hogy az ózdi kohómunkások Losoncon keresztül nyugat felé tartanak. Kiválasztottunk egy csoportot, amelynek tagjait alkalmasnak találtuk a kapcsolat ifielyéte- lére. Körülbelül százötven magyar katonát és polgári személyt sikerült meggyőznünk. Később még többen csatlakoztak hozzánk. DePostahivatal épül Igáiban Tizenkétmillió forintos beruházás kezdődött Igái központjában. Ű,j postahivatal és tíz szolgálati lakás épül. Az alapokat a Tanép készíti el, a további munkákat pedig az igaii tanács gazdasági-műszaki ellátó szervezete. A 'ház a jövő év végére készül eL Nagyban megkönnyíti az építkezést, hogy a nagybereki Gamesz munkásai is segítenek az iga- liaknak. A most kapott segítséget jövőre viszonozzák Nagyberkiben. Sf Uj típusú bérlemény, új típusú perek Szerződéses üzletek— bírósági ügyek Három év alatt tízezerre szaporodott a szerződéses üzletek száma. A kiskereskedelmi boltoknak tíz százaléka, a vendéglátóipari üzleteknek pedig egyharm.r- da szerződéses. Megjelenésükkel jó hatást gyakoroltak a gazdasági életre, de a bírósági eljárásokoan ezzel egyidőben új ítélkezési és jogalkalmazási problémák is keletkeztek. A perek többségét felperesi pozícióban a gazdálkodó szervezetek indítják az üzletvezetők, valamint a melléjük kötelezett kezesek — tehát a bérlők ellen. Azt követelik, hogy teljesítsék a szerződésben foglalt fizetési kötelezettségüket. Ugyanakkor az alperesek, tehát a bérlő üzletvezetők megpróbálnak kibúvót keresni, és támadják a szerződés érvényességét. Rendelet írja elő. hogy a szerződéskötéskor a bérbeadót megelőző év értékesítési forgalmára vonatkozó tájékoztatási kötelezettség terheli. Előfordul, hogy a bérlőt nem tájékoztatják kellően, illetve pontatlan adatokat adnak neki Ezért a peres eljárás során bírósági szakértő segítségével derítik ki, vajon a gazdálkodó szervezet a versenytárgyalás előtt valóságos adatokat közölt-e? A valóság : viszonylag csekély azoknak a bereknek a száma, amelyekben bebizonyosodott, hogy a bérbeadó valótlan adatokat nyújtott. Az irányadó szempontokat a Fővárosi Bíróság Polgári Kollégiumának ülése a következőkben összegezte: szakértő bevonásával tisztázandó, hogy a korábbi működés ideje alatt mennyi volt az üzlet reálisan elérhető forgalma, milyen ösz- szeget jelent a társadalom- biztosítási és a nyugdíjjárulék, az állóeszközök érték- csökkenése és használati díja, valamint a helyiség bérleti díja. Végül meg kell határozni a gazdálkodó szervezet nyereségéhez az általános költségeihez való hozzájárulás mértékét. Olyan helyzetet semmiképpen nem szabad teremteni, hogy a teljes nyereség a bérbeadó gazdálkodó szervezetnek jusson. De érvénytelen szerződés ellenére is köteles az üzletvezető a jövedelemadó fizetésére. Sokkal bonyolultabb a helyzet akkor, ha a már szerződéses üzletet ismét szerződésbe adják, más üzletvezetőnek. Ebben az esetben a tájékoztatási kötelezettség a jelenlegi jogi szabályozás mellett nem egészen egyértelmű. Itt az a kérdés, melyik év értékesítési forgalmát közölje a bérbeadó gazdálkodó szervezet az új szerződő féllel. Ilyenkor ugyanis a bérbeadó az előző évben elért tényleges forgalmat nem ismerheti. Hiszen a szerződésben szereplő úgynevezett tervezett forgalmat a bérlő lehet hogy elérte, esetleg túlszárnyalta, de lehet, hogy meg sem közelítette. A bérbeadó gazdálkodó szervezettől elvárható, hogy a szerződéskor az új partnerral közölje: az üzlet korábban milyen formában működött. Amennyiben szerződéssel, akkor ismertetni kell, hogy azt megelőzően mennyi volt a tényleges forgalma, valamint, hogy mikor szűnt meg a szerződéses viszony. Annál is inkább elvárható az alapos információ, mert a Polgári Törvény- könyv szerint a szerződő felek — megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről — kötelesek egymást tájékoztatni. Ez a szabály általános. Ezért előfordulhat, hogy a bíróság — ennek betartása ellenére — tájékoztatási kötelezettség megsértését állapítja meg, és kártérítésre kötelezi a bérbeadó gazdálkodó szervezetet. Mindezek azonban csak a problémák kis részét érintik. Végül is a szerződéses üzletek életképességét bizonyítja az a tény, hogy számukhoz képest csekély a működésükkel kapcsolatos perek száma. Csik Ibolya Æ% Partizánok a hegyekben cember közepén Kysuca nad Rimavicou községben alakult meg brigádunk — mesélte Alexander Simkó, aki ma a Zdroj vállalat nyugatszlovákiai kerületi igazgatóságának személyzeti vezetője. A felkelés leverését követően sok magyar partizán maradt Keleti Ferenc vezetésével a Magas-Tátra hegyeiben és folytatta a küzdelmet a németek ellen. A Scors-egység keretében egy másik magyar csoport hol Szlovákia, hol Magyarország területén tevékenykedett a fasizmus ellen g az internacionalista szolidaritás nemes példáit mutatva. „ ... Nehéz a búcsú. Én még nagyon szerettem volna élni. Még érzek magamban sok-sok tetterőt. Két hete kergetnek a kutyák, már sokszor úgy volt, hogy itt a vég. Ma sikerült még ötünknek egy nagyon jószívű emberhez betérni és egy kicsit megszáradni, megpihenni, jólakni. De mi lesz holnap? — írta Adler Károly közvetlen halála előtt családjának. A németek elfogták, kegyetlenül megkínozták és kivégezték. Búcsúlevelét Banska Byst- ricán a Felkelés Múzeumában őrzik. Gotyár Gyula és M. Szabó Gyula
