Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-18 / 271. szám

4 Somogyi Néplap 1984. november 18., vasárnap A József-hegy barlangja Budapest fürdőváros — hirdetik mindenfelé a ven­dégcsalogató prospektusok. Ez igaz, ám szépséges met­ropolisunk nemcsak gyógyí tó és üdítő vizeiről híres, hanem arról is, hogy több kilométernyi hosszú barlan gok egész sora húzódik meg felszíne alatt. *SehQ-l a vilá­gon nincs még egy akkora település, ahol ennyi üreg kínálna érdekes látnivalót az aláereszkedő kíváncsiak­nak! A Gellérthegy régebbi ne­ve így hangzott: Mons Pes- tienais, azaz Pest-hegy. S mivel a bolgár—szláv pest szó barlangot jelent, a Du- na-partján emelkedő szikla­tömeg titulusa így fejthető megj barlangos hegy. Dt» ugyanilyen üregekkel tarkí­tott természeti képződmény a Várhegy is: ennek terje delmes barlangrendszere bé­kés időkben a boroshordók­nak, háborúk alkalmával pedig a menekülőknek adott szállást. Századunkban az­tán másutt még további ter­mek, sőt teremrendszerek váltak ismeretessé. 1904-ben bukkantak rá a ma már több mint négy kilométer­nyi hosszan kanyargó Pál- völgyi-barlangra. 1930-ban a ritka szépségű Szemlőhegyi barlang, 1933-ban pedig a majd négy kilométeres Fe- renchegyi-barlangra. A Má­tyás-hegyi barlang — ez az aprócska Tűzoltóbarlang folytatása — pedig 1948-ban tárta fel titkait az ember előtt. (Ez utóbbi szintén hosszabb négy kilométer­nél.) A szakemberek úgy vélték, hogy a felszín alatti labirintusok számát már nemigen lehet szaporítani. Ez év januárjában- isméi rábukkantak egy üregcso- portra a barlangászok ! Ez a legeslegújabb, felszín alatti látnivaló Budán, a József - hegyen rejtekezett, s egy építkezés alkalmával nyílt A barlangász egy újabb üregbe készül fölmászni a kifeszí­tett kötélen meg a bejárata. Adamkó Péter, a rózsadombi Kinizsi Sportegyesület barlangku­tatóinak vezetője és helyet­tese, Leél-össy Szabolcs volt a két szerencsés, aki a mun­kagép tépte nyílásban föl­fedezte a barlangbejáratot, és szinte éjjel-nappal foly­tonosan bővítette lefelé. Két hosszú hónapig tá­madták a hegyet — időköz­ben az Albatech nevű gaz­dasági munkaközösség is'se­gítségükre sietett—, és fá­radozásukat április elején végre siker koronázta: om- ladékos terembe jutottak, járatot járat követett. A nagy csoda azonban még hátravolt: a 70 méter hosz- szú, 20—25 méter széles és 15 méter magas terem. És nemcsak az üreg méretei lepték meg a kutatókat, ha­nem a benne előtűnő kris­tálykincsek szépsége is. A Kinizsi-teremben ugyanis — Valaha tó vize állt itt — ma fcristálylemezek borítják a padlót ezt a nevet adták a bar­langnak — hévizes eredetű kristályok csillantak meg a kutatólámpák fényében. Itt aragonitképződmények káp­ráztatták a szemet, amott kalcit- és gipsz-díszek ra­gyogtak. Még a padló is a krtstályl emezektől fénylett. A fölfedezők aztán még tovább kutattak. Igyekeze­tüknek meg is lett a gyü­mölcse: újabb üregekbe ju­tottak be. Ezek is rendre nevet kaptak: az egyik im­már a Vérpatak, a másik a Fagylaltos, a harmadik a Várterem elnevezést viseli. A termeknek ez a láncolata jelenleg meghaladja a más­fél kilométert. Joggal vetődik fel a kér­dés, hogy ezt a természeti ritkaságot, amelyhez hason­lót — tehát ily terjedelmes hévizes eredetű barlang- rendszert — sehol másutt a világon nem ismernek, megnyitják-e a nagyközön­ség számra, avagy csak a szakemberek látogathatják meg majd. Nos,, kellő meg­fontolás után az utóbbi mel­lett döntöttek. S tették ezt azért, mert a József-hegy í barlang valóban olyan pá­ratlan képződmény, amelyet meg kell őrizni eredeti mi- voltában. Ha ugyanis oda a kirándulók ezreit beenged nék, akkor a kristálykép ződmények föltétlenül kárt. szenvednének. A József-hegyi barlang tehát afféle geológus-, ter­mészetbúvár-csemege lesz, ha kutatása és szükséges ki­építése befejeződik. Erre azonban egy ideig még vár­ni kell, mert a barlangá­szok most is odalent szor­goskodnak, és egyáltalán nincs kizárva, hogy „az a másfél kilométernyi járat még jócskán meghosszabbo­dik. A. L. AZ ÉPÍTÉSI TILALMAK HATÁSA Több mint öt éve hagyta jóvá a Minisztertanács a ba­latoni üdülőkörzet regionális rendezési tervét. Kiemelt feladatként határozta meg a vízminőségvédelemmel, a tervszerű területgazdálko­dással, a zsúfoltság enyhíté­sével kapcsolatos tennivaló­kat. Négy éve lépett életbe az első, nagyobb jelentőségű Balaton-parti építési korlá­tozás. Ennek mértéke, fo­galma, területi hatálya azon­ban szinte folyamatosan vál­tozott. Többször módosítot­ták a parti sáv, a rekon­strukciós terület kiterjedé­sét, és megszületett az át­menetileg beépíthető foghíj telkek fogalma is. A zárt­kertek beépítését ekkor még csak a rendezési tervek hiá­nya akadályozta. A szigorú intézkedések el­lenére ezt az időszakot az építési lehetőségek tervezett­nél kisebb mértékű csökke­nése jellemezte. Ahogy ké­szülték a rendezési tervek, úgy nőtt az üdülő-, a lakó­épület, a gazdasági épületek építési engedélyezésének le­hetősége. Az üdülőkörzet zsúfoltba gából származó ellátási za­varok, a hiányos infrastruk­túra okozta feszültségek (a tó vízminőségének romlása) más intézkedések mellett ki­kényszerítette a szálláshe­lyek további növelésének megállítását. Az átmeneti üdülőépítési korlátozás volt az egyetlen lehetőség arra, hogy az infrastruktúrában tapasztalható hiányokat ki­küszöböljük. 1983 óta a Balaton-parti településeken nincs lehető­ség az üdülőszálláshelyek növelésére, a zártkerti gaz­dasági épületek építésére, bővítésére. A tilalom 1987. december 31-ig szól, s So­mogy megye 11 települését érinti, kiterjed Balaton- őszödre és Kőröshegyre is. Az építési korlátozást ta­vasszal újabb intézkedés követte. A lakásépítés felté­teleit megszigorították, az engedélyezésit ötéves hely­benlakáshoz, illetve helyi munkaviszonyhoz kötötte. A jogszabályok érvényesí­tése sok szempontból tanul­ságos. A sokak számára hátrányos jogi szabályozás a többség egyetértésével talál­kozik, ha megismerik és megértik: közérdeket szol­gál. A balatoni építési tilal­mak végrehajtását sok szem­pontból felemás helyzet jel­lemzi. A kormányhatározat általános elvei nincsenek teljes összhangban a végre­hajtásról szóló jogi szabá­lyozással és joggyakorlattal. Ellentmondásnak látszik az is, hogy a tilalmat követő hónapokban nagyobb volt az építkezés a Balatonon, mint korábban bármikor. Többen a későbbre tervezett építkezéseiket előrehozták vagy az évek óta húzódó kivitelezést gyorsították meg. Sokan a hatóságok me­revségének rovására írják, hogy amíg a kormányren­delet csak az üdülőszállás­helyek létesítését és bővíté­sét tiltotta, és nem zárja ki a felújítást, a korszerűsítést a befogadóképesség növelé­se nélkül, erre a munkára nem kaphatnak engedélyt. Ha ugyanis egy ilyen épü­let korszerűsítése az alapte rület növelésével hajtható végre, ezt a 4/1983. (III. 3.) számú ÉVM-rendelet nem teszi lehetővé. Nem jelent szálláshelynö­velést az eredetivel azonos alapterületű új nyaraló fel­építése még akkor sem, ha a régi épület felújítása gazda­ságtalan lenne. A tilalom életbelépésével együtt járt a szabálytalan építkezések szaporodása. 1983-ban 544 ilyen esetet tártak fel a hatóságok, és ez az előző évinek több mint kétszerese. Az esetek több mint fele a Balaton-parton fordult elő. Szabálytalanul legtöbb­ször melléképületet és zárt­kerti gazdasági épületet épí­tettek. A helyi tanácsok el­lenőrzései alapján az idő­ben felderített ügyek szá­ma emelkedett. Sokszor azonban ma is lakossági be­jelentésekből szerzünk tu­domást az ilyen ügyekről. Néhány an saját szabályta­lanságuk legalizálását re­mélik attól, ha hasonló ügyekre hívják fel a ható­ságok figyelmét. A többség azonban jogos felháborodá­sában ragad tollat. Általá­nos gyakorlat, hogy nem­csak a bejelentett ügyben tartanak vizsgálatot a ható­ságok, hanem a környéken is felderítik a hasonló sza­bálytalanságokat. Az engedély nélkül vagy attól eltérően készült épüle­tek fennmaradását általá­ban nem engedélyezzük. Csak akkor tekinthetünk el a bontástól, ha eredetileg is kiadhattuk volna az enge­délyt. A fennmaradás enge­délyezésével egyidejűleg a hatóságok építésrendészeti bírságot szabnak ki. Tavaly ilyen címen több mint 2 millió forintot vetettek ki. A lakásépítési korlátozást márciusban vezették be. Életbeléptetésével a balato­ni tanácsok telekgazdálkodá­sának felülvizsgálata is szükségessé vált: csak any- nyi és olyan állami telkei kínálhatnak a parti telepü­léseken, amelyekre van helyben fizetőképes kereslet, és értékesítésük összhang­ban van a jogszabályokkal. A lakásépítési tilalom alól a megyei tanácsok elnökei — közérdekből — adhatnak fölmentést. Ilyen lehet pél­dául ha valaki a helyi szol­gáltatás, közművelődés, egészségügy vagy az ellátás egyéb területén dolgozik, de munkaviszonya, bejelentett állandó lakása öt évnél rö- videbb ideje van ott. Nem kell felmentést kérni, ha ugyanarra a lakásépítésre házastánsak, egyenesági ro­konok együtt kémek enge­délyt. Ilyenkor csak az egyi­küknek kell igazolni a la­kásépítési jogosultságot. Dr. Fazekas Sándomé a megyei tanács osztályvezető- helyettese Féltékenységből — egy nő miatt Agyonverte édesapját Nem mindennapi ügyet tárgyalt a bíróság Kaposvá­ron: egy férfi a saját apját ölte meg... A vádlott, Atal János 33 éves kaposvári se­gédmunkás nem először ke­rült összeütközésbe a tör­vénnyel: háromszor erősza­kos nemi közösülés kísérle­te, egy alkalommal vagyon elleni bűncselekmény miatt állt a bíróság előtt. Az előz­Kaposvári történetek Az ördög cimborája Régi öregjeink mesélték, hogy a Róma-hegyen vala­mikor egy irdatlan nagy kő állott. Lehetett az római síremlék, kőkoporsó vagy útjelző oszlop, de ókori bál- ványkő is. Igazi titkát nem lehet már megfejteni, mert miután az emberek a szá­zadforduló évében túlságosan sokat kíváncsiskodtak utá­na, az egyik ködös novem­beri napon egyszerűen nyo­ma veszett. Azt beszélték, hogy miután „földi gazdája” meghalt, a sátán — mert annak a köve volt — egy­szerűen hazavitte a pokolba; azelőtt erről a kőről nézite a bűnös kaposváriakat legna­gyobb megelégedésére. Amikor Römer Flóris, „a magyar régészet atyja” 1875- ben Kaposváron kutatott, egy olyan emberre bízták a kalauzolását, aki amolyan mindenese volt a városnak és aki annak minden sze- gét-lyukát jól ismerte. Rö­mer Flóris egy dara­big tanulmányozta a kö­vet, majd a környéket tü­zelésien bejárva azt a könnyelmű kijelentést tette, hogy bizony, a szőlőhegy erről a kőről kaphatta a ne­vét. mivél erősen gyanítja, hogy ennek a meteorit- nia 'k mélyen az ókorba nyú­ló története van. Bizonyára még sok szép és érdekes tör­ténetet mesélt el a Villa Rómában a kitűnő régész, mert kísérőjének érzékeny lelkét ugyancsak felkavarta vele. Nem is maradt volna meg mindmáig ez a történet, ha Bárány Gusztáv polgár- mester nem egy olyan fan­táziadús embert ad Römer Flóris -mellé, mint amilyen Harangozó Imre volt. A kutató, miután eltávo­zott Kaposvárról, jöbb híján rá bízta a kő őrizetét Ha­rangozó Imrére. Őrizte is az lelkiismeretesen huszonöt évig, egészen a halála nap­jáig. Aludni sem tudott, ha nap­jában legalább egyszer fel nem mehetett az „ördög kö- vé’Mhez és annak sértetlen­ségéről meg nem győződött. igazi varázserőt tulajdoní­tott a kőnek. Amikor egy­szer mellette furulyázgatott, nagy vihar lepte meg. Azt állította, hogy csak csapkod­tak körülötte a villámok, ne­ki még a haja szála sem gör­bült meg, a kő meg izzani kezdett. így volt-e vagy sem. de annyi bizonyos, hogy a kaposvári plébános legna­gyobb sajnálatára az embe­rek egyszer csak járni kezd­tek az ördög kövéhez; itt tettek fogadalmakat, kötöttek barátságot — talán még es­küdtek is —, és itt duhaj­kodtak mulatós kedvükben. A különben jó családból való, szegény Harangozó Im­re felett közben múlott az idő. Színésznek készült, de labda lett a sors kezében. Volt harangozó, orgonahúzó. levél- és távira-tkézbesí tő, cédulahordozó, utcaseprő és plakátragasztó, ö volt a ka­posvári műkedvelő társaság színpadrendezője, verseket írt, szavalatokat mondott. Újévi humoros verseit, amikor a házaikhoz vitte, már előre nevették. Egy ilyen versi-kéjét feljegyezték a korabeli újságban: „Adjon Isten jó új évet Kaposvár, Ne legyen egy lakód aki gyalog jár, Én is azon pénzen amit ma adnak, Koldulni egy mankót veszek magiamnak.. Voltak heppjei is. Soha­sem ült vonatra, még hintó- ra se, betegesen irtózott minden közlekedési eszköz­től. És milyen a sors: aki egész életében gyalog járt, lovak tiporták össze. Gyeplő­jüknél fogva a Kossuth té­ren fel akart tartóztatni két megvadult lovat és a szánkó alá került. így halt meg 1900 február­jában „az ördög szolgálója”. (Különös, hogy éppen ekkor plébánosváltás is volt Ka­posváron.) Azóta sincs meg az ördöngös kő, pedig érde­mes lennie megkeresni. Lévai József ményékhez tartozik, hogy a vádlott enyhén gyengeelmé­jű — mivel gyermekkorában az apja többször is az esz­méletlenségig összevert-e... Átal János legutóbb há­rom élve szabadult a börtön­ből. Apja nem fogadta visz- sza. Apa és fia között egyébként sem volt felhőt­len a viszony — elsősorban az ifjabb Átal élettársa miatt. A fiú ugyanis félté­keny volt az apjára, s egy- szer már korábban, is tatle- gességgé fajult közöttük a vita. Június 16-án Átal Já­nos a Somogy Áruház előtt találkozott apjával és volt élettársával. Mindhárman fogyasztottak már akikor szeszes italt, s úgy döntöt­tek, hogy együtt folytatják a pohanazgatást. Az apa Irá­nyi Dániel utcai lakására mentek, ott italozni kezd­tek. A volt élettárs széles jókedvében ledobálta magá­ról ruháit, és mezítelenül táncolni kezdett a két férfi előtt. A vádlott fölháborodott ezen, sőt nemtetszését egy pofonnal is kifejezésre jut­tatta. A fiú apja azonban a nő védelmére kelt — erre ő is kapott egyet. Az öreg ekkor a konyhába rohant, ott egy kést vett magához, de a fiú utánament, és ütött. Sőt, mikor apja a földre zuhant, összerúgdal- ta... A 79 éves idősb Atal Já­nos, aki az átlagosnál véko­nyabb testalkatú ember volt — mint az orvosi vizs­gálat megállapította — so­rozatos bordatörést, kopo­nya-törést szenvedett S bár a mentők hamarosan kór­házba szállították, ott — a szakszerű orvosi beavatko­zás ellenére — július 2-án belehalt sérüléseibe. A megyei bíróság dr. Üj- kéry Csaba tanácsa tár­gyalta az ügyet. A 33 éves Átal János halált okozó testi sértés bűntette miatt — mint többszörös vissza­esőt — fegyházban letölten­dő hét és fél évi börtönre ítélte, s öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vádlott enyhítésért föllebbezett. K. F. A KAPOSGÉP VÄLLALAT (Kaposvár, Jutai út 45.) FÖLVESZ 4—5 éves gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírókat Az érettségivel rendelkezők előnyben részesülnek. Jelentkezni a vállalat személyzeti és oktatási önálló osztályán lehet. (264891)

Next

/
Thumbnails
Contents