Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-18 / 271. szám
1984. november 18., vasárnap Somogyi Néplap 5 Szellemi tartalékaink Hazafiúi kötelesség manapság „nemzetben”, s ha úgy tetszik népgazdasági méretekben gondolkodni, ipari, mezőgazdasági, idegenforgalmi és kulturális munkaterületeken egyaránt az adott történelmi követelményeknek megfelelő társadalom felépítése végett. Tulajdonképpen a jobb gazdasági — ipari, műszaki — adottságú országokkal kell versenyeznünk, de ez nem önmagáért való, nem valamiféle „csak- azértis is vetélkedés”, hanem a józan ész követélménye, mely a jelen eredményeinek szigorú felmérése révén a holnapért mozgósít. Az országos' feladatok teljesítéséhez, kétségtelen, az eddiginél intenzívebb cselekedni akarásra és tudásra, s mindenekelőtt hatékonyabb termelésre van szükség. A hatékonyság pedig a többi között a megbízható tudományos megalapozottságtól. a korszerű tehcnikától, az előrelátó munkaerőszervezéstől függ. A modem technikával viszont csakis ismeretekkel felvértezett szakemberek érhetik el a maximális eredményt, s a munkaerőgondokon ugyancsak a jó felkészültségű, szervezőtehetséggel rendelkező vezetők segíthetnek elsősorban. A hatékonyabb — a minőség, a piaci versenyképesség fokozására törekvő — termelés pedig hatékonyabb gondolkodásra, új ismeretek megszerzésére serkent, és mindenekelőtt bizonyos szemléletváltozást feltételez. Az utóbbi összefügg az előbbiekkel: ahhoz ugyanis, hogy valaki ne csak saját „földlhözragiadt” érveit A nemrég tudományos kutatóhellyé nyilvánított megyei könyvtár fontos feladatnak tekinti a megyére vonatkozó dokumentumok, adatok gyűjtését, feldolgozását. Az intézmény 1977-ben befejezett átalakításakor hozták létre a 14 személyes kutatótermet. Ez a könyvtár legcsöndesebb helyisége, jó munkafeltételeket biztosít minden érdeklődőnek. Itt helyezték el a megye életével foglalkozó helyismereti gyűjteményt — csaknem hétezer kötetet —, mely szintén 1977-ben került szabadpolcra. Itt találhatók a legértekesebb magyar és idegen nyelvű enciklopédiák. lexikonok, valamint néhány kimagasló értékű régi kiadvány, így Gönczi Ferenc müvei, a Magyarország vármegyéi és városai sorozat, a Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei, Nagyváthy János 1791-ben megjelent könyve, ezenkívül Fekete István 1945 után ki nem adott regényéi. A gyűjtemény nemcsak könyvek, hanem a megyével foglalkozó egyéb dokumentumok — kéziratok, sajtótermékek, aprónyomtatványok, térképek és fényképek — gazdag tárháza is. A fokozatosan gyarapodó mikrofilmgyűjtemény nagy segítséget nyújt a kutatóknak. Statisztikai adatok szerint egyre kedveltebb szolgáltatása ez a könyvtárnak. A mikrofilmeket az Országos Széchényi Könyvtár készíti azokról a régebbi somogyi sajtótermékektől, amelyek ritkaságuk miatt eredeti formájukban nem szerezhetők be. Jelenleg 61-féle újság és folyóirat áll a látogatóik rendelkezésére 295 tekercsen. Nagyobb részükön Roboz István népszerű hetilapja, a Somogy éppúgy megtalálható, mint ismételgesse vélt érdeke, a megszokottság védelmében, ahhoz szélesebb látókörre, magasabb színvonalú gondolkodásra, tudásra van szüksége. EHmondhatjuk tehát, hogy fontos nemzeti ügy a hatékonyabb gondolkodás, következésképpen a hatékonyabb közoktatás, közművelődés is napjainkban. Nyilvánvaló, hogy a vagyonit érő gépek nem állhatnak kihasználatlanul, mert netán hiányoznak mellőlük a kvalifikált szakmunkások, de nyilvánváló az is, hogy — éppen a sürgető feladatok mielőbbi és magas szintű megoldása végett — gondosabb figyelmet érdemel szellemi tartalékaink felkutatása, a kihasználatlan képességeik, az értelmiségi erő megszervezése. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy többet, sokkál többet kell (kellene) törődnünk az emberrel, pontosabban fogalmazva: külön-külön egy-egy személyiséggel. Fel kell fedeznünk őket, akik talán már régóta körűinkben élnek, dolgoznak, csak eddig nem figyeltünk eléggé rájuk; esetleg legyintettünk is jószándékú, építő jellegű javaslataikra, s tudálékosságnak, túlzott aggályoskodásnak, netán kötözkö- désnefc minősítettük egy-egy, az átlagosnál élesebb elme nem mindig „toleráns” — és az ügyért érzett felelősség okán — néha nyers megnyilvánulásait. Mert, sajnos, helyenként még ima is inkább a „csathatatlan” főnök tévedéseit leplezgetik, ahelyett hogy a fiatal beosztott szakember igazát elismernék, az Üj Somogy évfolyamai vagy a Somogyi Vörös Üj- ság példányai. A kollekciót 700-féle folyamatosan érkező időszaki kiadvány egészíti ki. Ezekből készüL az 1978 óta rendszeresen megjelenő Somogy a sajtó tükrében című figyelő, amely gyors tájékoztatási forrásként hosszas búvárkodástól kíméli meg a kutatókat. A korábbi somogyi sajtó termékeket most rendszere zik. Készül a — majdan a Somogyi bibliográfia sorozatban megjelenő — Somogy megye repertóriuma 1945— 58-ig című kiadvány. 1979- ben már megjelent és országos elismerést aratott a kétkötetes Könyvek Somogy- ról című lelőhelykatalógus, amely a múzeum, a levéltár és a megyei könyvtár címanyagait tartalmazza. 1978-ban adták ki a Rippl- Rónai-bibliográfiát. Megszületett a rendszeresen megjelenő Somogyi Honismereti Híradó repertórium?, is. amely az i970j^l982-e? időszakot öleli fel. A bibliotéka helyismereti részlegének újszerű kezdeményezése a Somogybán élő vagy innen elszármazott tudományos, gazdasági és tár sadalmi vezetők, kiemelkedő közéleti személyiségek, tudósok, művészek, sportolók tevékenységére vonatkozó adatok gyűjtése, fontosabb műveik felsorolása. Ezzel párhuzamosan az elhunyt somogyi kiválóságokról írott mpvek kartotékrendszere is az érdeklődők rendelkezésére áll. Az említett dokumentumokon és kiadványokon kívül 58 ikiülöniböző periodikus kiadvány és számos ap- rónyomtatvány — színházi kiadvány, kiállítási katalógus, műsorfüzet —, valamint jelentős képdokumentum szolgálja a kutatókat. ha az ő véleménye segítené a jó megoildást. Mint ismeretes, sok fiatal diplomás hagyta, hagyja el — ideiglenesen vagy véglegesen? — pályáját, hivatását a busás jövedelemmel kecsegtető „második gazdaság” kedvéért. De vajon mindenki a pénz bűvöletében adja fel diákköri elképzeléseit, álmait, az alkotás örömét? Nem vailószínű. Az „alulfog - lalkoztatottság”, a lakályosan berendezkedett igénytelenség (mely furcsa módon a kiegyensúlyozottság látszatát is keltheti) legalább annyira taszító, mint ameny- nyire vonzó a magasabb kereseti lehetőség. Az áltehetségek, a látszat-szaikembe- rek, akiknek képességéből lagföljdbb arra telik (vagy még arra sem), hogy státusz- szimbólumként iskolai papírokat gyűjtsenek — ugyancsak megteszik a magukét.. . Ök inkább az önadminisztrálás kvalifikáltjai, mint a szakmáé — ám tüneményes gyakorlatot szereztek a valódi tehetségek lejáratásában, elüldözésében. Pedig a történelmünk sosem kínált még olyan nagy lehetőséget arra, hogy a feladatokat minden poszton a legalkalmasabb egyén oldja meg a nemzet érdekében, mint éppen korunkban. Tehetségben pedig egyáltalán nem szűkölködünk. Csakhogy a tehetség akkor bontakozik ki teljes pompájában, akkor lesz valóban „hatékony”, ha méltó erőpróbák elé állítja és megbecsüli a társadalom. Szapudi András Könyv Illyés Gyula szülőföldjéről Illyés Gyula szülőföldjét — a Tolna megyei Ráceg- respus-ztát és környékét — mutatja be a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum új reprodukcióival illusztrált százoldalas könyv a Puszták népe kéziratának abból a változatából közöl részleteket, amely eltér mind az első, mind a további kiadásoktól. Illyés Gyula ugyanis több helyen, átírta híres művét. A kötethez felhasznált kéziratot a költő családja bocsátotta Vadas Ferenc múzeum i gaagató rendelkezésére, aki a Szülőföldem című kötetet sajtó alá rendezte és bevezetőt írt hozzá. Az idén kapta meg — a korábbi Liszt-díj mellé — az érdemes művészi kitüntetést. Dal- és operaénekesnő. Nem — több annál! A zene, szinte mindenfajta jó zene megszállott művelője és propagátora. Énekművészeink között talán nincs még egy, akinek olyan sokféleképp töltené be életét a muzsika, mint Csengery Ad- rienét. Szép színű, minden fekvésben kiegyenlített hangja talán Mozart zenéjének tolmácsolására a legalkalmasabb, de Csengery Adrien, épp oly stílusoson interpretálja a reneszánsz és a barokk irodalmat is. minit Donizetti, Schumannt és Brahmsot vagy Alban Berg és Kurtág György zenéjét. A dekoratív megjeieKutatási lehetőségek NAGYVÁTHYTÓL NAPJAINKIG Farkascsapda Fiatal, hamvas arcú, ár batlán tekintetű főszereplőt keresett Bohák György rendező Vercors Farkascsapda című lírai novellájából készülő filmjéhez. Jó néhány színházban megfordult, mígnem az Odry Színpadon rátalált a megálmodott főszereplőre, . a főiskolás Götz Annára. A film további főbb szereplői neves művészek: Ruttkai Éva, Mádi Szabó Gábor, Lukács Sándor, Öze Lajos... Vercors különös hangulatú, feszültséggel teli története a világ legibékésehbne k látszó vidékén, a lakott településtől távol meghúzódó erdé.szházban játszódik le. Ott, az erdő mélyén él zárkózott, zord apjával és idős nagynénjével egy fiatal1 lány, aki mit sem tud az erdőn túli életiről. Az apa mindent elkövet, hogy ez így is maradjon. Csapdákká,1 veszi körül a házat, hogy elvegye az arra tévedő kíváncsiskodók kedvét a hívatlan 'látogatástól. Ám egy napon minden óvintézkedés ellenére betör a külvilág: fiatal, ismeretlen férfi esett a csapdába. A súlyosan megsérült idegent kénytelenek befogadni a házba, és ápolják, amíg föl nem épül. Innentől egy titokzatos történet kezd kibon takozni. A házigazda másnap a Vo- gézekbe indul fát vágni, de nem szívesen hagyja magára családját. Julien, az idegen pedig igyekszik a lány bizalmába férkőzni : minden alkalmat megragad, hogy a közelében lehessen. Ám akik szokványos szerelmi történetre gondolnak, tévednek. Julien saját életéről, múltjáról mesél. Az események szálai a háború rémisztő, torokszorító, ember- pusztító időszakába vezetnek vissza. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az ismeretlen fiatalember nem véletlenül tévedt erre a vidékre, hanem nagyomis sok köze van az erdő lakóihoz. Bohák György rendezőhöz közel áll Vercors költői realizmusa, ezért is döntött úgy hogy megfilmesíti e csodálatosan, szép és szomorú történetet. A novellát Lendvai György alkalmazta filmre-, a dramaturg Ber- náth László, a zeneszerző Kovák János. A felvételek többsége Mániamakikioson készült, az erdős vidéken fölépített kis házikóban, de forgattak stúdióban is, és néhány jelenetet a Párizsi- udvarban vettek föl. A _het- venperces film azonban egy kicsit eltér a novellától. A rendeződ koncepció szerint a film középpontjában nem Julién öntudatra ébresztő figurája, hanem a fiatal lány eszméléSe áll. Csík Ibolya A népdaltól a kortárs zenéig Portré Csengery Ádrienről nés, a tűnődő, olykor befelé forduló, puha asszony! tekintet éppúgy hozzá tartozik egyéniségéhez, mint a kutató szenvedély, amellyel el tud mélyedni a népdalok vagy a Haodel-kantáták vi lágában. — Hogyan tudott az évek során állandó egyensúlyt tartani operaénekesi feladatai és más irányú zenei ambíciói között? — kérdeztük a művésznőtől. — Ez sokáig a legnagyobb gondjaim egyike volt. Mert igaz, hogy a kapott feladatokat is szívesen elvégeztem, de .hát ezeken kívül még oly sok minden érdekelt már a konzervatóriu- mi és főiskolai tanulmányaim idején is, hogy emiatt gyakran nehezteltek rám a tanáraim. Mert egy operaénekes növendéknek, aki szigorúan a klasszikus repertoáron nevelkedik, nem az a dolga, hogy népdalt gyűjtsön, hogy régi zenét énekeljen és barokk zenék szövegét fordítsa magyarra Pedig én akkoriban már elkísértem későbbi férjemet. Moldován Domokost egyegy népdalgyűjtő útjára, és ugyanolyan intenzíven tanulmányoztam a régi magyar zenét. — Ügy tudom, a modern z-enéhez is a népdalok út ján jutott el... — Ez rendkívül sajátos, de jellemző módon történt. Csángó népdalt énekeltem a rádióban, Mihály András felfigyelt rá, és megkért, hogy énekelném el egy hangversenyen Maros Rudolf Siratóját, ami persze már ízig-vérig kor társ muzsika Ezzel kezdődött a korunk zenéje iránti nagy szerelmem, és végtelenül örülök, hogy ma már a műfaj egyik hivatott tolmácsolójának tartanak. — Angol ehansonétteket, olasz madrigálokat is énekel, és persze Mozartot, Donizettit az Operában, ahol felejthetetlen Lulut is alakított Alban Berg operájában, és énekel Mahler VIII. szimfóniájában az új lemezfelvételen. és megszólaltatja Kurtág György műveit... Hogyan tudja mindezt összeegyeztetni ? — Kétségtelen, hogy a pályám egyik legizgalmasabb kérdése, hogy miféle összefüggés van, lehet a magyar népdal, az Ómagyar Mária-siralom, Monteverdi. Mozart és Kurtág zenéje között. De hát számomra e sokféle zene hiánytalan teljességet jelent, töretlen ösz- szetartozást Ami jó zene, számomra teljesen mindegy, hogy mikor írták. Nem is hiszem, hogy létezik valamiféle zenei evolúció. Ami művészi értéket képvisel, azzal szívesen foglalkozom. Nagyrészt elfogadták, hogy sokfélék az igényeim, így már nincs ellentét a feladataim és az ambícióim között. Természetes, hogy miközben az Operában Mozartot énekelek (aki a legkedvesebb maradt számomra), magam fordítom magyarra például készülő Haydn-le- mezem borítójához a szöveget, s hogy nyáron Kurtág- dalokat énekelek Angliábah a bathi fesztiválon. És mivel egyik műfaj pihenteti a másikat, különösebb fáradtságot sem érzek, amiért sokat dolgozom. Szonnory György
