Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-18 / 271. szám

1984. november 18., vasárnap Somogyi Néplap 5 Szellemi tartalékaink Hazafiúi kötelesség ma­napság „nemzetben”, s ha úgy tetszik népgazdasági mé­retekben gondolkodni, ipari, mezőgazdasági, idegenforgal­mi és kulturális munkaterü­leteken egyaránt az adott történelmi követelmények­nek megfelelő társadalom felépítése végett. Tulajdon­képpen a jobb gazdasági — ipari, műszaki — adottságú országokkal kell versenyez­nünk, de ez nem önmagáért való, nem valamiféle „csak- azértis is vetélkedés”, hanem a józan ész követélménye, mely a jelen eredményeinek szigorú felmérése révén a holnapért mozgósít. Az országos' feladatok tel­jesítéséhez, kétségtelen, az eddiginél intenzívebb csele­kedni akarásra és tudásra, s mindenekelőtt hatékonyabb termelésre van szükség. A hatékonyság pedig a többi között a megbízható tudomá­nyos megalapozottságtól. a korszerű tehcnikától, az elő­relátó munkaerőszervezéstől függ. A modem technikával viszont csakis ismeretekkel felvértezett szakemberek ér­hetik el a maximális ered­ményt, s a munkaerőgondo­kon ugyancsak a jó felké­szültségű, szervezőtehetség­gel rendelkező vezetők segít­hetnek elsősorban. A hatéko­nyabb — a minőség, a pia­ci versenyképesség fokozásá­ra törekvő — termelés pedig hatékonyabb gondolkodásra, új ismeretek megszerzésére serkent, és mindenekelőtt bizonyos szemléletváltozást feltételez. Az utóbbi össze­függ az előbbiekkel: ahhoz ugyanis, hogy valaki ne csak saját „földlhözragiadt” érveit A nemrég tudományos ku­tatóhellyé nyilvánított me­gyei könyvtár fontos fel­adatnak tekinti a megyére vonatkozó dokumentumok, adatok gyűjtését, feldolgozá­sát. Az intézmény 1977-ben befejezett átalakításakor hozták létre a 14 személyes kutatótermet. Ez a könyv­tár legcsöndesebb helyisége, jó munkafeltételeket bizto­sít minden érdeklődőnek. Itt helyezték el a megye életével foglalkozó helyis­mereti gyűjteményt — csak­nem hétezer kötetet —, mely szintén 1977-ben ke­rült szabadpolcra. Itt talál­hatók a legértekesebb ma­gyar és idegen nyelvű en­ciklopédiák. lexikonok, va­lamint néhány kimagasló értékű régi kiadvány, így Gönczi Ferenc müvei, a Ma­gyarország vármegyéi és vá­rosai sorozat, a Balaton tu­dományos tanulmányozásá­nak eredményei, Nagyváthy János 1791-ben megjelent könyve, ezenkívül Fekete István 1945 után ki nem adott regényéi. A gyűjtemény nemcsak könyvek, hanem a megyé­vel foglalkozó egyéb doku­mentumok — kéziratok, sajtótermékek, aprónyom­tatványok, térképek és fényképek — gazdag tárhá­za is. A fokozatosan gya­rapodó mikrofilmgyűjtemény nagy segítséget nyújt a ku­tatóknak. Statisztikai adatok szerint egyre kedveltebb szolgáltatása ez a könyv­tárnak. A mikrofilmeket az Országos Széchényi Könyv­tár készíti azokról a régeb­bi somogyi sajtótermékek­től, amelyek ritkaságuk miatt eredeti formájukban nem szerezhetők be. Jelen­leg 61-féle újság és folyóirat áll a látogatóik rendelkezésé­re 295 tekercsen. Nagyobb részükön Roboz István nép­szerű hetilapja, a Somogy éppúgy megtalálható, mint ismételgesse vélt érdeke, a megszokottság védelmében, ahhoz szélesebb látókörre, magasabb színvonalú gon­dolkodásra, tudásra van szüksége. EHmondhatjuk tehát, hogy fontos nemzeti ügy a haté­konyabb gondolkodás, kö­vetkezésképpen a hatéko­nyabb közoktatás, közműve­lődés is napjainkban. Nyil­vánvaló, hogy a vagyonit érő gépek nem állhatnak kihasz­nálatlanul, mert netán hiá­nyoznak mellőlük a kvali­fikált szakmunkások, de nyilvánváló az is, hogy — éppen a sürgető feladatok mielőbbi és magas szintű megoldása végett — gondo­sabb figyelmet érdemel szel­lemi tartalékaink felkutatá­sa, a kihasználatlan képessé­geik, az értelmiségi erő meg­szervezése. Ez tulajdonkép­pen azt jelenti, hogy töb­bet, sokkál többet kell (kel­lene) törődnünk az ember­rel, pontosabban fogalmazva: külön-külön egy-egy szemé­lyiséggel. Fel kell fedeznünk őket, akik talán már régóta körűinkben élnek, dolgoznak, csak eddig nem figyeltünk eléggé rájuk; esetleg legyin­tettünk is jószándékú, építő jellegű javaslataikra, s tudá­lékosságnak, túlzott aggá­lyoskodásnak, netán kötözkö- désnefc minősítettük egy-egy, az átlagosnál élesebb elme nem mindig „toleráns” — és az ügyért érzett felelősség okán — néha nyers meg­nyilvánulásait. Mert, sajnos, helyenként még ima is in­kább a „csathatatlan” főnök tévedéseit leplezgetik, ahe­lyett hogy a fiatal beosztott szakember igazát elismernék, az Üj Somogy évfolyamai vagy a Somogyi Vörös Üj- ság példányai. A kollekciót 700-féle fo­lyamatosan érkező időszaki kiadvány egészíti ki. Ezek­ből készüL az 1978 óta rend­szeresen megjelenő Somogy a sajtó tükrében című fi­gyelő, amely gyors tájékoz­tatási forrásként hosszas búvárkodástól kíméli meg a kutatókat. A korábbi somogyi sajtó termékeket most rendszere zik. Készül a — majdan a Somogyi bibliográfia soro­zatban megjelenő — Somogy megye repertóriuma 1945— 58-ig című kiadvány. 1979- ben már megjelent és or­szágos elismerést aratott a kétkötetes Könyvek Somogy- ról című lelőhelykatalógus, amely a múzeum, a levél­tár és a megyei könyvtár címanyagait tartalmazza. 1978-ban adták ki a Rippl- Rónai-bibliográfiát. Meg­született a rendszeresen megjelenő Somogyi Honis­mereti Híradó repertórium?, is. amely az i970j^l982-e? időszakot öleli fel. A bibliotéka helyismereti részlegének újszerű kezde­ményezése a Somogybán élő vagy innen elszármazott tu­dományos, gazdasági és tár sadalmi vezetők, kiemelkedő közéleti személyiségek, tu­dósok, művészek, sportolók tevékenységére vonatkozó adatok gyűjtése, fontosabb műveik felsorolása. Ezzel párhuzamosan az elhunyt somogyi kiválóságokról írott mpvek kartotékrendszere is az érdeklődők rendelkezésé­re áll. Az említett dokumentu­mokon és kiadványokon kí­vül 58 ikiülöniböző periodi­kus kiadvány és számos ap- rónyomtatvány — színházi kiadvány, kiállítási kataló­gus, műsorfüzet —, vala­mint jelentős képdokumen­tum szolgálja a kutatókat. ha az ő véleménye segítené a jó megoildást. Mint isme­retes, sok fiatal diplomás hagyta, hagyja el — ideigle­nesen vagy véglegesen? — pályáját, hivatását a busás jövedelemmel kecsegtető „második gazdaság” ked­véért. De vajon mindenki a pénz bűvöletében adja fel diákköri elképzeléseit, ál­mait, az alkotás örömét? Nem vailószínű. Az „alulfog - lalkoztatottság”, a lakályosan berendezkedett igénytelen­ség (mely furcsa módon a kiegyensúlyozottság látsza­tát is keltheti) legalább annyira taszító, mint ameny- nyire vonzó a magasabb ke­reseti lehetőség. Az áltehet­ségek, a látszat-szaikembe- rek, akiknek képességéből lagföljdbb arra telik (vagy még arra sem), hogy státusz- szimbólumként iskolai papí­rokat gyűjtsenek — ugyan­csak megteszik a magukét.. . Ök inkább az önadminiszt­rálás kvalifikáltjai, mint a szakmáé — ám tüneményes gyakorlatot szereztek a va­lódi tehetségek lejáratásá­ban, elüldözésében. Pedig a történelmünk so­sem kínált még olyan nagy lehetőséget arra, hogy a fel­adatokat minden poszton a legalkalmasabb egyén oldja meg a nemzet érdekében, mint éppen korunkban. Te­hetségben pedig egyáltalán nem szűkölködünk. Csak­hogy a tehetség akkor bon­takozik ki teljes pompájá­ban, akkor lesz valóban „ha­tékony”, ha méltó erőpróbák elé állítja és megbecsüli a társadalom. Szapudi András Könyv Illyés Gyula szülőföldjéről Illyés Gyula szülőföldjét — a Tolna megyei Ráceg- respus-ztát és környékét — mutatja be a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum új reprodukcióival illuszt­rált százoldalas könyv a Puszták népe kéziratának abból a változatából közöl részleteket, amely eltér mind az első, mind a további ki­adásoktól. Illyés Gyula ugyanis több helyen, átírta híres művét. A kötethez fel­használt kéziratot a költő családja bocsátotta Vadas Ferenc múzeum i gaagató ren­delkezésére, aki a Szülőföl­dem című kötetet sajtó alá rendezte és bevezetőt írt hozzá. Az idén kapta meg — a korábbi Liszt-díj mellé — az érdemes művészi kitün­tetést. Dal- és operaénekes­nő. Nem — több annál! A zene, szinte mindenfajta jó zene megszállott művelője és propagátora. Énekművé­szeink között talán nincs még egy, akinek olyan sok­féleképp töltené be életét a muzsika, mint Csengery Ad- rienét. Szép színű, minden fekvésben kiegyenlített hangja talán Mozart zenéjé­nek tolmácsolására a legal­kalmasabb, de Csengery Adrien, épp oly stílusoson interpretálja a reneszánsz és a barokk irodalmat is. minit Donizetti, Schumannt és Brahmsot vagy Alban Berg és Kurtág György ze­néjét. A dekoratív megjeie­Kutatási lehetőségek NAGYVÁTHYTÓL NAPJAINKIG Farkas­csapda Fiatal, hamvas arcú, ár batlán tekintetű főszereplőt keresett Bohák György ren­dező Vercors Farkascsapda című lírai novellájából ké­szülő filmjéhez. Jó néhány színházban megfordult, míg­nem az Odry Színpadon rá­talált a megálmodott fősze­replőre, . a főiskolás Götz Annára. A film további főbb szereplői neves művé­szek: Ruttkai Éva, Mádi Szabó Gábor, Lukács Sán­dor, Öze Lajos... Vercors különös hangula­tú, feszültséggel teli törté­nete a világ legibékésehbne k látszó vidékén, a lakott tele­püléstől távol meghúzódó erdé.szházban játszódik le. Ott, az erdő mélyén él zár­kózott, zord apjával és idős nagynénjével egy fiatal1 lány, aki mit sem tud az erdőn túli életiről. Az apa min­dent elkövet, hogy ez így is maradjon. Csapdákká,1 ve­szi körül a házat, hogy el­vegye az arra tévedő kíván­csiskodók kedvét a hívatlan 'látogatástól. Ám egy napon minden óvintézkedés ellené­re betör a külvilág: fiatal, ismeretlen férfi esett a csap­dába. A súlyosan megsérült idegent kénytelenek befo­gadni a házba, és ápolják, amíg föl nem épül. Innentől egy titokzatos történet kezd kibon takozni. A házigazda másnap a Vo- gézekbe indul fát vágni, de nem szívesen hagyja magá­ra családját. Julien, az ide­gen pedig igyekszik a lány bizalmába férkőzni : min­den alkalmat megragad, hogy a közelében lehessen. Ám akik szokványos szerelmi történetre gondolnak, téved­nek. Julien saját életéről, múltjáról mesél. Az esemé­nyek szálai a háború ré­misztő, torokszorító, ember- pusztító időszakába vezet­nek vissza. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az ismeretlen fiatalember nem véletlenül tévedt erre a vi­dékre, hanem nagyomis sok köze van az erdő lakóihoz. Bohák György rendezőhöz közel áll Vercors költői rea­lizmusa, ezért is döntött úgy hogy megfilmesíti e csodálatosan, szép és szomo­rú történetet. A novellát Lendvai György alkalmazta filmre-, a dramaturg Ber- náth László, a zeneszerző Kovák János. A felvételek többsége Mániamakikioson ké­szült, az erdős vidéken föl­épített kis házikóban, de forgattak stúdióban is, és néhány jelenetet a Párizsi- udvarban vettek föl. A _het- venperces film azonban egy kicsit eltér a novellától. A rendeződ koncepció szerint a film középpontjában nem Julién öntudatra ébresztő fi­gurája, hanem a fiatal lány eszméléSe áll. Csík Ibolya A népdaltól a kortárs zenéig Portré Csengery Ádrienről nés, a tűnődő, olykor befe­lé forduló, puha asszony! tekintet éppúgy hozzá tar­tozik egyéniségéhez, mint a kutató szenvedély, amellyel el tud mélyedni a népdalok vagy a Haodel-kantáták vi lágában. — Hogyan tudott az évek során állandó egyensúlyt tartani operaénekesi felada­tai és más irányú zenei am­bíciói között? — kérdeztük a művésznőtől. — Ez sokáig a legna­gyobb gondjaim egyike volt. Mert igaz, hogy a kapott feladatokat is szívesen el­végeztem, de .hát ezeken kí­vül még oly sok minden ér­dekelt már a konzervatóriu- mi és főiskolai tanulmá­nyaim idején is, hogy emiatt gyakran nehezteltek rám a tanáraim. Mert egy opera­énekes növendéknek, aki szigorúan a klasszikus re­pertoáron nevelkedik, nem az a dolga, hogy népdalt gyűjtsön, hogy régi zenét énekeljen és barokk zenék szövegét fordítsa magyarra Pedig én akkoriban már el­kísértem későbbi férjemet. Moldován Domokost egy­egy népdalgyűjtő útjára, és ugyanolyan intenzíven ta­nulmányoztam a régi ma­gyar zenét. — Ügy tudom, a modern z-enéhez is a népdalok út ján jutott el... — Ez rendkívül sajátos, de jellemző módon történt. Csángó népdalt énekeltem a rádióban, Mihály András felfigyelt rá, és megkért, hogy énekelném el egy hangversenyen Maros Rudolf Siratóját, ami persze már ízig-vérig kor társ muzsika Ezzel kezdődött a korunk zenéje iránti nagy szerel­mem, és végtelenül örülök, hogy ma már a műfaj egyik hivatott tolmácsolójának tar­tanak. — Angol ehansonétteket, olasz madrigálokat is éne­kel, és persze Mozartot, Do­nizettit az Operában, ahol felejthetetlen Lulut is alakí­tott Alban Berg operájában, és énekel Mahler VIII. szimfóniájában az új le­mezfelvételen. és megszólal­tatja Kurtág György műve­it... Hogyan tudja mindezt összeegyeztetni ? — Kétségtelen, hogy a pályám egyik legizgalma­sabb kérdése, hogy miféle összefüggés van, lehet a ma­gyar népdal, az Ómagyar Mária-siralom, Monteverdi. Mozart és Kurtág zenéje között. De hát számomra e sokféle zene hiánytalan tel­jességet jelent, töretlen ösz- szetartozást Ami jó zene, számomra teljesen mindegy, hogy mikor írták. Nem is hiszem, hogy létezik vala­miféle zenei evolúció. Ami művészi értéket képvisel, azzal szívesen foglalkozom. Nagyrészt elfogadták, hogy sokfélék az igényeim, így már nincs ellentét a felada­taim és az ambícióim kö­zött. Természetes, hogy mi­közben az Operában Mozar­tot énekelek (aki a legked­vesebb maradt számomra), magam fordítom magyarra például készülő Haydn-le- mezem borítójához a szöve­get, s hogy nyáron Kurtág- dalokat énekelek Angliábah a bathi fesztiválon. És mi­vel egyik műfaj pihenteti a másikat, különösebb fáradt­ságot sem érzek, amiért so­kat dolgozom. Szonnory György

Next

/
Thumbnails
Contents