Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-18 / 271. szám

1984. november 18., vasárnap Somogyi Néplap 3 SOMOGYI IPARFEJLŐDÉS Á MÁSODIK HELYEN Á fölzárkózás évei „Csak az a* valóságos bölcs Hazafi, ki lehe­tőt kíván, 's jól tudván, hogy az ember gyenge lé­te miatt se felette boldog, se határtalanul bol­dogtalan nem lehet, a* középúton jár." (Széchenyi István: Hitel) Az 1965 januárjában ho­zott politikai bizottsági ha­tározat előírta az iRgr gyor­sabb ütemű fejlesztését. A már működő üzemek bőví tése mellett újak telepítésé re is törekedni kell, növel ve a női munkahelyek szá­mát. A harmadik ötéves terv A tervidőszakban az ipar fejlesztésre csaknem 2 mil­liárd forint értékű beruhá­zást irányoztak elő. A gép­ipar 1 milliárd, a könnyű­ipar 210 millió, az élelmi­szeripar 691 millió forintot kapott. Az 1965-ben bevez” tett új gazdaságirányítási rendszer az iparfejlesztés célkitűzéseit nem változtatta meg. 1965—1970 között Somogy iparának termelési szintié 55 százalékkal nőtt; ez az átlagosnál gyorsabb gazda­sági fejlődést jelez. Az új üzemek építéséhez szükség volt a budapesti gyárak rész legeinek letelepítésére. Eb­ben az időszakban létesült a Finommechanikai Vállalat kaposvári rádiótelefongyá­ra, az Egyesült Izzó kapos­vári elektroncsőgyára, a Mechanikai Művek marcali olaj kályha- és kondenzátor­gyára, a Videoton és a Bu dapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyáregysége, a Danuvia nagyatádi üzeme. Az ipar­ban foglalkoztatottak száma 1960—1970 között 16 500-zal növekedett, s ezzel az ipari foglalkoztatottak száma 37 390-re emelkedett. A lét­számnövekedés több mint egyharmada az új üzemek létesítéséből fakadt, a többi a meglevő üzemek bővítésé­ből, rekonstrukciójából adó­dott. A foglalkozási helyek bővülésével mérséklődött a megyéből való elvándorlás Az átgondolt telepítési poli­tikának köszönhető, hogy csökkent az ipar elhelyez­kedésének egyenlőtlensége. Az iparban dolgozó nők aránya — a harmadik öt­éves terv folyamán — 43 százalékról 49 százalékra nőtt. A negyedik ötéves terv Ez az időszak az intenzív .fejlesztés kibontakozását cé­lozta meg. Somogybán az iparosításban és a terület- fejlesztésben való történel­mi elmaradottság miatt az intenzív fejlesztésre való át­térés — az országoshoz ké­pest némi késéssel — lénye­gében a hetvenes évek kö­zepétől kezdődött meg. Bár a meglevő üzemek moderni­zálásával — főleg az élel­miszer-. a könnyű- és az építőanyag-iparban — már a IV. ötéves tervben is meg­jelentek az intenzív elemek, az iparfejlesztés nagyrészt a foglalkoztatás növelését szolgálta. A decentralizált fejlesztés elve alapján tovább gazda godott Siófok, Marcali és Barcs. Az ipartelepítés hoz­zájárult a járási székhelyek városiasodásához. Gyárat létesített a Május 1. Ruha­gyár, a Kemikál, az Épgép, a Mosonmagyaróvári Gép gyár. Az iparfejlesztés terü­A telefongyárban az idén egymilliárd forint értékben ké­szítenek átviteltechnikai berendezéseket. Az integrált áram­körökből felépülő központoknak jellemzője, hogy egy érpá­ron kétezer-hétszáz beszélgetés bonyolítható le ugyanabban az időben. Termékeik jelentős hányadát szocialista és tőkés piacra szállítják (MTI-fotó — Balaton József felv.) leti bázisaivá növekedett Lengyeltóti, Tab, Csurgó, A megye negyedik ötéves tervében kiemelt helyet ka­pott a híradástechnikai ipar, A Budapesti Híradástechni­kai Szövetkezet például Ba latonlellén korszerű telepet hozott létre Tíz év alatt 1965-től 29 új ipari üzemet építettek. Az iparosításban a gépiparba sorolt vállalatok játszottak meghatározó sze­repet, de emellett fontosak voltak a könnyűipari telepí­tések is. A tervidőszak végén So­mogybán 35 megyei és 37 megyén kívüli központú vállalat és szövetkezet 268 ipartelepén folyt a terme­lése 213 helyen, a telepek 78 százalékán a létszám nem érte el a százat. Kisüzemek­ben dolgozott az ipari mun­kások 20 százaléka. Az új gyárak átlagos létszáma meghaladta az ötszázat. A nehézipar Tíz év alatt Somogy ipa­rának fejlődése megkétsze­reződött, a létszám hatvan százalékkal nőtt. A terme­lés, a létszám nagyarányú növekedésével párhuzamo­san korszerűsödött az ipar ágazati szerkezete is. Az össztermelésen belül nőtt a nehézipar és csökkent a könnyű- és élelmiszeripar aránya. A megye ipari ter­melésének 30—35 százalékát a nehézipar adta. Az adottságoknak megfe­lelően — a korábbi foglal­koztatási gondok miatt — elsősorban a nehéziparnak azok az alágazatai települ­tek a megyébe, amelyek sok betanított női munkást fog­lalkoztattak. Kiemelkedő szerephez jutott a gépipar. Tízezer ember — az ipar­ban foglalkoztatottaknak csaknem a 30 százaléka — dolgozott azokban az üze­mekben, ahol különféle gé­peket és gépi berendezése­ket, híradástechnikai cikke­ket. villamosipari gépeket és berendezéseket, fémtö­megcikkekéit gyártottak és ma is gyártanak. A nehézipar struktúrájá­nak átalakulása magas fog­lalkoztatás mellett ment végbe, ugyanakkor az álló­eszközök száma és a villa- mosenergia-fogvasztás az át­lagosnál kisebb mértékben növekedett. Ez a technoló­giai—technikai színvonal vi­szonylagos elmaradását jel­zi. ezért fejlesztése sürgető­vé vált. Az ipartelepítés után új nehézségek keletkeztek. Vi­tathatatlan azonban, hogy a hetvenes évtizedben, le­zajlott Somogy fölzárkózása az országos ipari átlaghoz. (Folytatjuk) Kőszegi Lajos Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Méltányos volt eddig az ősz: napfényes, enyhe he­tekkel ajándékozott meg bennünket. Mintha megbán­ta volna azonban adakozó kedvét, a múlt héten ónos esővel, széllel, hirtelen tá­madt hideggel tört ránk. Szívesen vagyunk már a fű­tött lakásban, előtérbe ke­rülnek az otthoni progra­mok. Az utóbbi időben egyre több szó esik A LAKÁSRÓL, azaz a lakáshoz való jutás lehetőségeiről. A kormány áttekintette a lakásgazdálko­dás és -elosztás helyzetét, az irányelvek végrehajtásá­nak tapasztalatait. Megálla­pította, hogy bár kedvezőbb a helyzet, mint annakelőtte, de vannak még tennivalók. A fiatalok és a sokgyerekes családok érdekében a Ka­posvári Városi Tanács há­rom évre szóló programot dolgozott ki. Ennek- része­ként 1986 közepéiig átadják Kaposváron azt a 30 laká­sos garzonházat, ahová eiő- takarékossági előírásokkal, öt évre szóló kiutalással költözhetnek be a fiatalok. Feltétel, hogy a bérlet lejár­táig össze kell gyűjtsék azt az összegeit, amely az OTP- lakás befizetéséhez szüksé­ges. Az építkezésekhez a megyei tanács 8 millió fo­rint támogatást nyújt, ezen­kívül pedig 17 millió fo­rinttal járul hozzá az épí­tési telkek kialakításához; ez nagy segítség azoknak, akik családi ház építésére vállalkoznak. Befejezés élőtt AZ ŐSZI BETAKARÍTÁS. Az utóbbi hetekben nem csökkent a sürgés-forgás a földeken; kedvezett az idő­járás is: egyenletes a kelés, szépen zöldemnek a táblák. A kukoricabetafcarífás dan­dárja van, s a termény 70 százaléka már a tárolókba került, a cukorrépatermés felszedése a hónap közepéig befejeződik. Felélnél tart a cukorrépa feldolgozása is, a 91. cukorrépiakampányban eddig 11 ezer tonna cukrot termeltek. Tulajdonképpen ugyanaz az egyhetes késés tapasztalható a mezőgazda­ságiban, amelyről egész év­ben beszéltek a szakembe­rek. À tavaszi kedvezőtlen időjárás okozta késedelmet tartjuk, a tavalyihoz képest ennyit csúszott az őszi munkák befejezési ideje. •Ebben az évben ÖTEZER VÉGZŐS nyolcadikos, illetve gimna­zista diák áll fontos döntés előtt Somogybán, hogy mi­lyen pályát válasszon. Élet­re szóló elhatározásról van szó, szükség van hát a jó tanácsra. A megyében meg­kezdődött a pályaválasztási Pannonvin Boglárlellén — Most már áttekinthe­tőbb a kép, de látta volna nyáron, mi volt itt. A szál­lítókocsik sorban álltak aa utcán, s hiába a türelmet- lenkedés, egyszerre csak egy fér be az udvarba. Horváth János, a Pannon­vin — régebbi nevén: a Villány—Mecsekaljai Bor­kombinát — boglárlellei pincészetének helyettes veze­tője mondja mindezt, egy éppen felújítás alátt lévő irodahelyiségben. — A fő­szezon után kissé könnyebb a helyzetünk, bár így is, úgy is kinőttük már ezt a he­lyet. Hogy mikor költözhe­tünk, nem tudom, de ad­dig is rendibe kell tenni a pincészetet, úgyhogy most az irodát és a tárolóhelyisé­gek egy részét is felújítjuk, illetve téliesatjük. A mintegy húsz éve üze­melő pincészet valóban ki­nőtte már a valamikor tá­gas raktárakat. Az elmúlt 10 évben az átmenetileg betá­rolt bor mennyisége a két­szeresére nőtt. — A forgalomra nem pa­naszkodhatunk. Például üdí­tőkből még nyáron is szin­te fennakadás nélkül el tud­juk látni a déli partot. A Márka csailád valamennyi üdátőfajj táját — összesen itöfob mint 1 millió üveggel —, ezenkívül a két legerősebb nyári hónapban 250 hektoli­ter hordós, 1600 hektoliter palackos bort, 13 000 üveg pezsgőt szállítottunk az üz­letekbe. A szezonban mint­egy 1400, a téli hónapokban körülbelül 800 üzlettel va­gyunk kapcsolatban. Az üdítőitalok mellett kereset­tek a villányi borok is. Ál­talában a minőségi vörös­borokait keresik a vásárlók. — Szinte a közvetlen szomszédságukban van a Bogiári Mezőgazdasági Kom­binát. Közelsége hogyan be­folyásolja a forgalmat? — Az egészséges verseny­re, véleményem szerint, szükség van, bár meglehető­sen eltérőek a boraink, mind a két fél mást- mást kí nál a vásárlóknak. Mi azt vall­juk, hogy minden tőlünk kért áru időben legyen az üzle­tekben és döntse él a vásár­ló, mit szeret jobban, s azt vegye meg. — Milyen helyet foglal el a bogiári pincészet a Pan- nonvdn négy megyére kiter­jedő hálózatában? — A pécsi központi pince után a második helyen ál­lunk a forgalmat tekintve Ezenkívül van még egy má­sodik helyünk, de ez már nem ilyen kedvező, mert ez a sor végétől kell számolni. A munlkalköTülményekre gon­dolok. Nagyon sok például a göngyöleg; már az is nagy segítség lenne, ha er­re a célra külön területet tudnánk biztosítani, persze az ideális az lenne, ha az egész pincészet új helyre költözhetne. A vállalat több éve tervezi a pincészet bőví­tését, de eddig még nem si­került megállapodnia egy nagyobb terület megvásárlá­sában. N. Zs. Naprakész tapasztalatok A 4,5 millió tonna gabona A VI. ötéves terv idősza­kában a mezőgazdaság első­rendű feladata a gabona­program véghezvitele. Az előirányzatok szerint So­mogybán 4,2—4,5 millió ton­na gabonát kell termelni öt év alatt; tizenkilenc száza­lékkal többet, mint az előző tervidőszakban. Tóth István­nal, a megyei Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomás igazgatójával, és Keszthelyi Sándorral, a megyei mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály munkatársával a ki­emelt feladat végrehajtásá­nak néhány tapasztalatáról beszélgettünk. — Tanulmánynak is beil­lő alapossággal közösen érté­kelték Somogy búzatermesz­tésének idei tapasztalatait. Milyen céllal készült ez az elemzés? — Ahhoz, hogy egyetlen tervidőszakban tizenkilenc százallékkal növekedjenek a termésátlagok, több feltétel szükséges. Széles körű fej­lesztőmunka, magas színvo­nalú technika és technolóia, hetek rendezvénysorozata. Hatvanhat szakmát oktatnak a különböző szakmunkás- képző intézetekben, van te­hát választék. Azonban az is előfordul, hogy az egyén érdeke nem eígyezik a tár­sadalom igéhyével; most is vannak úgynevezett divat­szakmák, ahová többszörös a túljelentkezés. Nagy fele­lősség hárul szülőkre, peda­gógusokra. hogy mindenki­nek természetéhez, tehetsé­géhez illő pályát javasolja­nak. ÜNNEPEK ELŐTT vagyunk. Egyre gyakrabban hallani e mondatot, amely- lyel a szigorú szülő kizáró­lag csak ezekben a hetek­ben tud hatni rakoncátlan- kodó gyerekére: ha nem le­szel jó, meglátod, virgácsot hoz a télapó... Az üzletek­ben megjelenítek a csoko­ládé-télapók, a karácsonyi díszek. A kereskedelem — egyelőre — színvonalas vá­lasztékot kínál, s bővítették a mikuláscsomagok válasz­tékát is. Klie Ágnes a legkorszerűbb eljárások üzemi alkalmazása és ter­mészetesen nagyon fegyel­mezett, pontos munka kell hozzá. Mindennek megfelel­ni csak úgy lehet, ha a gya­korlat napra készen ismeri és hasznosítja is a megyei, az üzemi tapasztalaitokat. Ezért voltunk azon, hogy az aratást követően viszonylag gyorsan elvégezzük az érté­kelésit, és közreadjuk, hogy tanulságait hasznosíthassák üzemi szakembereink. — Országos összehasonlí­tásban hol tart ma So­mogy? — Megyénk nagyüzemei az 1983/84-es termelési évben 72 250 hektáron vetettek bú­zát és erről a területről 345 650 tonna termést takarí­tottak le. Ez a megye mező- gazdaságának történeiében a legmagasabb termés ; hu­szonötezer tonnával meg­haladja a múlt évit, s bár országos összehasonlításban Somogy előbbre lépett, a megyék közötti rangsorban csak a tizenharmadik tizen­negyedik helyen áld. Válto­zatlanul nagy az üzemek kö­zötti szóródás; negyvenegy nagyüzem a megyei átlag alatt termelt, 19 gazdaság pedig öt és fél tonnánál na­gyobb termést takarított be hektáronként. — Milyen összefüggések fedezhetők föl a számok mö­gött? — Szoros összefüggés van a termésátlagok alakulása és a táblanagyság között. A tíz hektár alatti táblák búzater­mése volt a legkisebb és a százötven hektár fölötti táb­lák adták a legnagyobb át­lagtermést. Sajnos, ez a táb­lanagyság ma még kevésbé jellemző, a termőterület alig több, mint tizenegy százalé­kán volt ilyen. Bebizonyoso­dott, hogy a célok elérésé­ben nagy szerepe van a ter­mőhelyi adottságokhoz igazo­dó, magas biológiai értékű vetőmagnak. Megyei szinten a vetőmagfelújítás hányada meghaladja a hatvanöt szá­zalékot, s ez országos össze­hasonlításban is elismerésre méltó arány. A fajták ered­ményeit illetően a legmaga­sabb hozamot a Baranjka ér­te el, de nem sokkal marad el mögötte az NS Rana 2., a Super Zlatna és a GK- Szeged sem. A fajtákat il­letően megnyugtatóak a ki­látások. A megyében folyó fajtaösszehasonlító kísérle­tekből — amelyeknek ta­pasztalatait bemutatókon tanulmányozhatták a szak­emberek — arra következ­tethetünk, hogy az új inten­zív fajtajelöltek alapot ad­nak a nagyabb terméshez. — Az elővetemény, a mű­trágyázás, a növényvédelem miként hatott a hozamokra? — A legmagasabb termés- eredményt a borsó után ve­tett búza adta, de a megyei átlagnál többet termeltek azok a táblák is, ahol kuko­rica és napraforgó után ke­rült földbe a mag. Érzékel­hetően javult a megyében a táp anyagellátás a talajvizs­gálatokon alapuló, tábla­szintű műtrágyázással. Bi­zonyíthatóan hasznos és a gazdaságok egyre kiterjed­tebben alkalmazzák az osz­tott, több szakaszban elvég­zett fej trágyázást. A megyei magas termést a vegyszeres gyomirtás szempontjából kedvezőtlen időjárási körül­mények között érték el gaz­daságaink. A gyomfüvek kö­zül különösen nagy gondot okozott mintegy ötezer hek­tárnyi savanyú homoktalajon a nagyszéltippan. Tanulsá­ga az évnek, hogy időben be kell szerezni a jó hatásfokú gyomirtó szereket. — Az elmondottakon kívül számos fontos észrevételt is tettek az értékelésben. — Mint említettem, a rész­letes és viszonylag rövid idő alatt elkészült elemzéssel az üzemi szakemberek ered­ményes munkájához kíván­tunk hozzájárulni. Bizonyos, hogy a most befejeződött őszi vetések során már ha­szonnal alkalmazhatták az előző termelési ciklus tanul­ságait, s bízunk benne, hogy így lesz ez a gabonaterme­lés további teendőinél is. Közös és fontos feladatunk, hogy Somogy megoldja a ga­bonaprogramból rá háruló feladatokat. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents