Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-15 / 268. szám

4 Somogyi Néplap 1984. november 15., csütörtök Ezerszínű ősz Pillanatok, életképek — közelről Alkot, dolgozik a „nagy festőművész”, az ősz. Ecset­je nyomán most már nem napról napra, hanem óráról órára változik a kép, a tűz­pirostól a borongós. fáradt, szürkéig lassan minden szín rajta van a vásznon. A környezethez, a piktor alkotta műhöz hasonló a természettel együttélő, a. földet művelők százainak mostani élete. Az egyik órában még derűs narancs- sárga, a következőben zak­latott sötét. Együtt, egymás mellett van jelen a béké« öröm, és a nyugtalanító gond. Üres iroda Ezen a napon hallgattak írógépek, a számológépek, senki sem húzta el az író­asztalok mellől a székekei a balatonszárszói Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben A telefonálók is csak azt a válásizt kaptatták: — Sajnos, senkit sem tu dók adni... — Szüretel az iroda — mondta Reichert Zoltán el­nökhelyettes —, aki csak te­heti, minden kézre szükség van most a szőlőben. A nyugtalanság érthető. Más években október vége felé jobbára csak emlék szokott lenni ez a sok szor­gos kezet igénylő őszi mun­ka. De most? — Hiába! Az időjárás jó háromhetes késésben yan, — és ez ellen az ember nem tud mit tenni. A több mini kétszáz hektár betakarítása nem kis feladat nálunk. A szőlődombokon azon a napon a végső hajrá tartott. Az elnökhelyettest is csak egy előre megbeszélt tár­gyalás hozta az irodába. A szekszárdi KSZE-rendsze* képviselőm l tanácskozott a jövő évi lucernamag-ter meszfésről. — Most csatlakoztunk eh­hez a rendszerhez, s a ga­bonafélék mel el t az ő köz reműködésükkel akarjuk a jövőben termelni ennek a pillangósnak a meglehetősen keresett magját. Folyik a tárgyalás. A ma sürgető munkája mellett alakul, rendeződik a holnap feladata. Tengeri tenger A műszaki vezető tekinte­te megtört. — Hajnal óta legalább hatféle irányba indítottuk el . a járműveket. Bolondokháza van. Az országúton percenként legalább négy-öt pótkocsis, kukoricával megrakott te­herautóval, vontatóval talál­kozni Karád környékén.-- A világ összes járműve most kukoricáit szállít ná­lunk — mondja Árvái Jó­zsef, az Aranyxalász szövet­kezet elnöke. A kissé túlzó mondathoz magyarázatként hozzáteszi, hogy csupán azt akarta érzékeltetni, ennyi iaegen bérautói talán még soha sem foglalkoztattak mint most. A magyarázat bonyolult és egyben; egyszerű. Egyszerű annyiban, hogy ezen az őszön magasabb víztartalom, mai jönnek be a kukoricák, mint átlagosan, a szárító teljesítménye pedig véges Hiába készült fel az ener­giatakarékos nedves tárolás­ra a nagyüzem, még így sem győzik elnyelni a fóliás ka­lodák és a szárító a négy kombájn letakarította ter­mést. — így aztán a kombájntól teherautóval Kenesére. Ká­dártára, de még a távoli Pásztora is szállítunk kuko­ricát. Közben természetesen ellátjuk a saját szárítónkat és töltjük a hat fakalodát. Zavart az okozott, hogy a két, nedves tárolásra készült Neu erő torony technológiá­ját át kell alakítani. Már dolgoznak ezen a ,Neuero cég és a szellőzőművek sze­relői. Ezerháromszázötven hek­táron termett az idén a ka- rádi szövetkezetben kukori­ca. Szakember legyen a -tal­pán, aki ennyi irányba szer­vezi a tengernyi tengeri szállítását. Csak egy kis ügyes gép Nézni is jó, amilyen rend­ben a földre terülnek kato­nás sorokban a cukorrépáik, a felszedő gép után. Aztán mire a felrakó gépről -a pót­kocsira hullnak, mintha va­laki „kiglancolta” volna őket. — A sárvári gyárban úgy tartják, hogy mi tapsonyiak szállítjuk a legtisztább ré­pát hozzájuk — mondja Né­meth Gábor, a szövetkezet elnöke. Akkor még néhány napi felszednivaló volt vissza, az­óta bizonyára a kis ügyes gépsor befejezte a százhat­van hektár termés betakarí­tását. Ezen a zaklatott őszön rit­ka pillanat derűs, elégedett vezetővel találkozni — Né­meth Gábor ilyen. Amilyen elkeseredett, esetenként in­gerült panaszokat .lehetett hallani jó háromnegyed élvvel ezelőtt az elöregedett cu- korrépa-betakarító gépekre —. javarészt emiatt ment nehezen a szerződéskötés —, olyan őszinte lelkesedéssel beszél most a Kleine gép­sorról a tapsonyi elnök. — Az az igazság — mond­ja —, hogy mi a szekszárdi rendszernek, meg ennek a gépnek köszönhetjük, hogy régi álmunk valóra válthat­juk. A gép a szekszárdi KSZE segítségével került hozzá­juk, a „régi álom” pedig nem más, mint az, hogy kétszáz hektáron termeljen cukorrépát ez a szövetkezet. Mert az adottságok, a szer­kezet ennyit tesz itt lehető­vé. — Világbajnok ez a gép — mondja Németh Gábor, — amellett hogy csodálato­san, pontosan dolgozik, úgy végzi a betakarítást, hogy a levelekből kiváló- tömegta- 'karmány 'készíthető. Nálunk egymillió forint bevételt je­lent jövőre az, hogy keve­sebb kukoricát kell silózni. Az elnök az eszközért lel­kesedik, s közben mutatja a gyár értékelését. Nem ritka, eléri a 17—18 százalékot is az innen szállított répa cu­kortartalma. A nappal répát szállító járművek éjszaka a kukori­ca betakarításán dolgoznak. Nem könnyű napok ezek — de megvan a maguk öröme. Az ezerszínű őszbgn ezer­színű a földet művelők mos­tani élete. Együtt van jelen a nyugtalanító gond és a békés öröm. Vörös Márta Változó igények között Módosítások a mezőgazdasági biztosítások rendszerében Az érvényben levő mező- gazdasági károkra vonatkozó biztosítási rendszerit 1976- ban dolgozták ki. Az azóta eltelt időszakban a gazdasá­gi környezetben végbement változások és a mezőgazda- sági üzemek igényeinek mó­dosulása szükségessé tette a biztosítási formák változta­tását. illetve bővítését. Er­ről tanácskoztak tegnap Ka­posváron az Állami Biztosi tó. és a mezőgazdasági üze­mek képviselői. Zakócs József, az Állami Biztosító Somogy megyei Igazgatóságának megbízott ügyvezető igazgatója tájé­koztatta a megjelenteket az elmúlt évek tapasztalatairól és a jövőre vonatkozó el­képzelt változtatásokról. — Jogos igények alapján bővült eddig is és bővül ez­után is a mezőgazdasági biztosítások kockázati köre. A biztosító főként azoktól a gazdaságoktól kap sok kriti­kát, ahol a kárhányad ala­csony, azaz ha a könyvelő szemével nézzük: többet fi­zettek ki biztosításra, mint amit visszakaptak. A díjté­telekkel és a különböző biz­tosítási módozatokkal kap­csolatosan- is szívesen v.esz- szük a javaslatokat, s a jö­vőben bővíteni kívánjuk a biztosítások körét, lehetősé­get adva az üzemeknek a választásra. Természetesen a gazdaságoknak azt is tud­niuk kell, hogy a be nem következett kockázatnak is ára van. Az előadó a továbbiakban a mezőgazdasági károkra vonatkozó jelenlegi biztosí­tási formáról szólt, illetve azok várható módosításáról. — A növénybiztosítás két lehetséges formája közül az úgynevezett N1NB I for­ma az elterjedtebb, orszá­gosan is. a megyében is. Ez az előző három év átlagát alapul véve biztosítja a gaz­daságokat az esetleges ká­rokra. Kisebb jelentőségű a várható terméshozamot biz­tosító NNB II módozat; en­nek kockázati köre szűkebb az előzőnél, nem terjed ki a tavaszi fagy- és viharká­rokra. Tapasztalataink és a visszajelzések alapján cél­szerű lenne a fenti biztosí­tásokat kiegészíteni jég-, fagy- és vízkár elleni biz­tosítással, illetve lehetőséget adni a szőlő, búza, kukori­catermés biztosítására. Ter­mészetesen többféle változat is elképzelhető, de mind­ezekhez megfelelő előírások szükségesek, és ellenőrzés is. Az állatbiztosításoknál a múlt évtől bevezették a dif­ferenciált díjazást és kiter­jesztették a biztosítás körét. Ezek r; változni fognak a továbbtokban. Álló- és for­góeszköz-biztosításit a me­gyében egy-két gazdaság ki­vételével valamennyien kö­töttek. Ez évtől kár esetéri az újraépítési költségeket fizeti a biztosító. A tájékoztatót követő hoz­zászólásokban többen hang­súlyozták: a jelenlegi bizto­sítási formák folytán nem térül meg a teljes kár, így soknak tartják a biztosítás összegét. Javaslatként el­hangzott, hogy növelni kel­lene a katasztrófajellegü biztosítási formákat, jobban figyelembe véve a különle­ges igényeket, hogy kár ese­tén teljesen megtérüljön az üzem vesztesége. Gondterhes önállóság A vb előtt a Kaposvári Autójavító Kisvállalat munkája A Kaposvári Autójavító Kisvállalat tevékenységéről tanácskozott egyebek között a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a teg­napi ülésén. Az 1983. január 1-től önálló termelői kisvál­lalatként működő autójavító helyzetéről Zsoldos Sándor adott tájékoztatót. Csaknem kétéves tapasztalat bizonyít­ja, hogy az átszervezés hát­rányosan érintette a vállala­tot. A termelést ellátó és ki­szolgáló épületek, felszerelé­sek és berendezések elhasz­nálódtak, az ez évre terve­zett felújításukat a változás miatt már nem tudták elvé­gezni. Az induláshoz a váro­si tanács végrehajtó bizott­sága átmeneti támogatásként másfél millió forintot bizto­sított, ez azonban alig eny­hített valamit a gondokon. A nehézségek mellett a kis­vállalati rendszer azonban olyan előnyöket is teremtett, amelyek a célok gyorsabb, hatékonyabb elérését segítet­ték. Ösztönzőbb lett a bér­szabályozás rendszere, nőtt a termelékenység, mennyiségi­leg és minőségileg egyaránt javult a munkavégzés, terv­szerűbb lett a gépkocsik át­adása és a pénzügyi egyen­súly is jobban biztosítható a kisvállalat keretei között. A vállalat fő tevékenységi köre az átszervezés után sem változott. Főként sze­mély- és haszongépjárművek garanciális és azon túli ja­vításával, középjavításokkal, műszaki vizsgára való felké­szítéssel és a gépjárművek vizsgáztatásával foglalkoz­nak. Kiegészítő tevékenység­ként többek között használt személy- és tehergépkocsik felvásárlását, új és felújított alkatrészek értékesítését vál­lalják. A szolgáltatás növelé­se érdekében a Merkur vál­lalattal kötött szerződés alap­ján a múlt év IV. negyed­évétől Polski Fiat 126-os és ez év júliusától Dacia sze­mélygépkocsik javítását is végzik. Az elmúlt időszakban fo­kozatosan javult a lakossági szolgáltatás részaránya. 1983- ban 24,6 százalék, ez év szeptemberéig 26,6 százalékot ért el, a nyári hónapokban ez az arány 30 százalékon fölül van. A lakossági szol­gáltatások mellett a jelentő­sebb gépjárműparkkal ren­delkező állami vállalatokkal és szövetkezetekkel — össze­sen 23 gazdálkodó szervezet­tel — javítási és karbantar­tási szerződést kötöttek. El­sődleges feladatunknak te­kintik az átfutási idők csök­kentését és a megfelelő mi­nőségi munkát. Ehhez jól képzett szakemberekre, meg­felelő alkatrészellátásra és javítási körülményekre van szükség. Ezért a vállalat f v 'yamatosan és rendszeresen gondoskodik a dolgozók to­vábbképzéséről. Áz alkat­részellátás nehézségeinek át­hidalására az Állami Bizto­sítóval kötött szerződés alap­ján teljeskáros gépkocsikat gyűjtenek be és a használ­ható alkatrészeket hasznosít­ják. A munkakörülmények javítására a vállalat önerő­ből és a másfél millió fo­rintos átmen’eti támogatás egy részének felhasználásával a múlt évben megkezdte egy háromállásos gépjárműfénye­ző műhely építését; ezt az év végéig szeretnék átadni __ A csaknem 200 dolgozót foglalkoztató vállalat a ne­hézségek ellenére fokozott gondot fordít az utánpótlás­ra. Két, tanműhelyt alakítot­tak ki a fiatalok számára 1983 óta. A múlt évben 47, az idén 60 szakmunkástanu­ló tölti a műhelyekben a gyakorlatot. A vállalat előtt álló fela­datokról szólva az igazgató elmondta, hogy a jövőben fokozott terhekkel kell szá­molniuk. A szolgáltatás szín­vonalának javításához, az eredményes munkához feltét­lenül külső támogatásra van szüksége a vállalatnak. Meg­ítélésük szerint mintegy tíz­millió forintra. A végrehajtó bizottság egyetértett a kisvállalat igaz­gatója által elmondottakkal és megállapította, hogy meg­vizsgálta a fejlesztés lehető­segeit, anyagilag is segíteni kell a kisvállalat kibontako­zását. Szellemi termékek exportja A magyar vállalatok az év első kilenc hónapjában, több mint 800 millió forint­ért adtak el szellemi termé­keket — licenceket, műsza­ki terveket, különböző gyár­tási módszereket — külföl­dön. Elsősorban a fejlődő országokban ismerik a ma­gyar tervezők munkáját, s ennek eredményeként az idén is több jelentős szerző­dést kötöttek. Az utóbbi idő­ben keresettek a magyar mezőgazdaság szellemi ter­mékei is, s növekszik az érdeklődés a magyar szoft­verek, számítógépprogramok iránt. I Az egyik legjelentősebb szellemi exportot lebonyolí­tó vállalat a Tesco. Szellemi szolgáltatásokból származó idei bevétele eléri a 18 mil­lió dollárt. A referencia-lis­ta igen hosszú, hiszen ma­gyar tervek alapján Algé­riában sportlétesítményeket, egészségügyi intézményeket, középiskolákat, mintegy 1500 kilométeres úthálózatot, ön­tözőrendszereket, vízügyi lé­tesítményeket építettek, il­letve építenek fel. A közel- múltban Tunéziában nyert versenytárgyalást a Tesco. Ennek alapján magyar szak­emberek mintegy 30 város vízellátásához szükséges ta­lajmechanikai munkálato­kat végeznek el. A csepeli Duna Termelő­szövetkezet — a Licencia Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével — laskagom- batermesztési rendszert ex­portált a Német Szövetségi Köztársaságba. Ennek alap­ján az NSZK-ban hatalmas, nagy termelékenységű gom­batelepet hoztak létre. A gombatermesztéshez szük­séges csírát továbbra is Magyarországról vásárolj ák. Az idén a Licencia mintegy száz tonna gombacsírát ex­portált. A külkereskedelmi Vállalat szellemi termékek önálló értékesítése mellett segíti a találmányok hazai megvalósítását, hogy azokat késztermékként, tehát jóval magasabb áron exportálhas­sák. Szintén magyar találmányt hasznosított a Tungsram Rt új földzárlati hibakereső műszerének értékesítésével. E berendezésből — mellyel az áramszolgáltatás meg­szüntetése nélkül is megke­reshető a hiba — 40*et ér­tékesítettek az NSZK-ban. Legújabban mexikóbeli el­adásokról tárgyalnak.

Next

/
Thumbnails
Contents