Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-15 / 268. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA : XL. évfolyam, 268. szám Ara: 1,40 Fi 1984. november 15-, csütörtök Ülés* tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését no­vember 15-re összehívták. A Politikai Bizottság ja­vasolja a Központi Bizott­ságnak, hogy vitassa meg az MSZMP XIII. kongresz- szusának előkészítésével összefüggő tartalmi és szervezeti kérdéseket. W. Martens hazánkba Iá tag at Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik Wilfried Martens, a Belga Királyság minisz­terelnöke. Lázár György és Havasi Ferenc fogadta I. Usztyijánt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Ivan V-Sztyijánt, a Moldavai Szov­jet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökét. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón jelen volt Ivan Aboimov köve’ttanácsos, a Szovjetunió budapesti nagy­követségének ideiglenes ügy­vivője. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára a nap fdlyamán ugyan­csakfogadta a moldavai mi­niszterelnököt. Megkezdődtek a hivatalos magyar-indonéz tárgyalások Megállapodásokat írtak alá Szerdán reggel az Elnöki Tanács elnökének programja az Indonézia függetlenségét kivívó küzdelem mártírjai előtti tisztelgéssel kezdődött, Losonczi Pál megkoszorúzta a kalibatai hősi temetőben levő emlékművet. A szertar­tásra Kardono légimarsall, Suharto elnök katonai titká­ra kísérte el a magyar ál­lamfőt. A kegyeletes aktu­son részt vett Borbánűi Já­nos miniszterelnök-helyettes és a hivatalos kíséret többi tagja is. Ezután került sor a Mer- deka palotában Suharto el­nök és a magyar államfő négyszemközti megbeszélésé­re, amelyen a kétoldalú kap­csolatok állását és a nemzet­közi helyzet kölcsönös érdek­lődésre számot tartó kérdé­seit tekintették át. Ugyan­csak délelőtt Borbándi Já­nos miniszterelnök-helyettes, Rév Lajos, az OKISZ elnö­ke, Bányász Rezső, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Nagy Gábor külügyminiszter-he­lyettes és Melega Tibor külkereskedelmi miniszter- helyettes indonéz partnereik­kel tárgyalták. Az Elnöki Tanács elnöké­nek az indonéz államfővel folytatott megbeszélése két és fél órát tartott. A szívélyes légkörű találkozó során tá­jékoztatták egymást, orszá­gaik helyzetéről, időszerű feladatairól, véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet több fontos kérdéséről, va­lamint a kétoldalú kapcsola­tok bővítésének lehetőségei­ről. Kölcsönösen kifejezték készségüket a kapcsölatok fejlesztésére. Bohbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese Alt Wardhana gazdasági, pénz­ügyi, ipari és fejlesztési koordináló miniszterrel tár­gyalt. Megállapították, hogy az indonéz hatóságok a közel­múltban több intézkedést hoztak a szocialista orszá­gokkal, így a Magyarország­gal való kereskedelem meg­könnyítésére is. Egyetértet­tek abban, hogy a két or­(Folytatás a 2. oldalon.) Á takarékosság társadalmi feladat Energiagazdálkodási tanácskozás Pécsen A hőmérő higanyszála cá- folhatatlanul bizonyítja: be­köszöntött a tél, s hosszú időn át csak fűtéssel teremt­hetünk megfelelő hőmérsék­leti viszonyokat lakó- és munkahelyünkön. A fűtő­anyagokat itthonról és kül­földről szerezzük be, s a népgazdaság és saját zse­bünket tekintve sem mind­egy, hogyan bánunk ezekkel az anyagokkal: takarékosan tüzelünk-e vagy pedig úgy, hogy közben elpocsékoljuk az energia egy részét. — Inkább gazdálkodjunk vele okosan, mint hogy kor­látozó intézkedések váljanak szükségessé — mondta teg­nap Pécsen Fábián Miklós. az Ipari Minisztérium Orszá­gos Energiagazdálkodási Ha­tóságának osztályvezetője. A megbeszélésen a pécsi kör­zeti energiafélügyelethez tar. tozó Baranya, Sompgy, Tolna és Zala megye főehergetiku- sai vettek részt. Érdeklődé­sünkre az OEGH osztályve­zetője így indokolta meg a tanácskozás jelentőségét: — Az 1979-ben megjelent miniszteri rendelet végrehaj­tása társadalmi feladat. Az ellenőrzés során nem a bír­ságolás a fő cél, hanem az, hogy r i.nden gazdálkodó szervezettel és állampolgár­ral tudatosítsuk: akár fű­tésről, ákár pedig világítás­ról van szó, az ésszerű taka­rékosságra törekedjenek, mert a ma elpocsékolt ener­gia a jövőben hiányozni fog. A múlt évi fűtési idény tapasztalatairól szólva Fá­bián Miklós elmondta: akad­tak munkahelyek, ahol a tél elmúltával mintha elfelejtet­ték volna, mit mutat a nap­tár, s nem álltak le a fű­téssel — természetesen nem maradt el a feledékenység anyagi következménye. Arra is volt példa, hogy a házak kezelői, fenntartói nem tud­ták, kinek szóljanak, ha túl­fűtést tapasztalnak. A gaz­dálkodó szervezeteknél oly­kor hiányzik a jó gazda gondossága, s a fűtési kia­dásokat nem tekintik több­nek, mint egy tétéinek a költségek között, amire nem érdemesebb különösebb fi­gyelmet szentelni, s a kár­okozót sem kötelezték min­dig kártérítésre. Ugyancsak a pécsi tanács­kozáson hallottük: télen azt akarjuk, hogy meleg mun­kahelyen dolgozzunk, de ez nem azt jelenti, hogy túlfű­tött helyiségben töltsük a napot. A boltokban olykor ránkizzad a kabát amíg be­vásárolunk — kell-e ennyi a melegből? A gazdasági mun­kaközösségben dolgozó öt-hat ember fényárban úszó mű­helycsarnokban végzi mun­káját műszak után, a fűtő­testek teljes kapacitással ontják a meleget, fogy az energia ... Punyi László somogyi - fő energetikus elmondta, hogy nem állnak rendelkezésre hi­telt érdemlő adatok arról, mi befolyásolja az energiafel­használást, milyen energia- hordozóból mennyit fo­gyasztanak Somogybán. Arról is szólt, hogy a magas költ­ségek miatt vontatottan ha­lad a lakóépületek külső hő- szigetelése. A fűtésre hasznait ener­gia:'pénz. Mindannyiunk ér­deke, hogy okosan bánjunk vele, s ne dobjuk ki az ab­lakon. Nem csökkent a vonzóerő Szezonzáró tanácskozás Siófokon A balatoni idegenforgalom szervezőinek feltehetőleg nem kell attól tartaniok, hogy tevékenységüket el- szürkíti a rutin, képességeik kibontakozását nem segíti elő változatos, újabb és újabb erőfeszítést, sok ere­deti ötletet kívánó feladat. A balatoni szezon ugyani- minden évben más, legalább­is a vendégforgalom, az el­látás, a munkaerő, a víz­minőség, a köztisztaság stb. színvonala szempontjából, s többnyire előre nem látha­tó gondokkal is kénytelenek szembenézni a nyaraló tömeg elhelyezéséért, ellátásáért felelős szakemberek. Tegnap Siófokon a Somogy megyei Tanács kereskedelmi osztá­lya által összehívott szezon záró értekezleten ilyenkép­pen jellemezte Dór% János osztályvezető a mindenkori balatoni idényt, s találó megállapítását sok idei ta­pasztalattal is bizonyította. A Balaton iránt az idén sem csökkent a turisták ér­deklődése. Az idény hosz- szabb volt a szokásosnál (jó volt az elő- és különösen az utószezon), a forgalom összetételére jellemző, hogy emelkedett a nyugati vendé­gek aránya. Ugyanakkor a szocialista országokból is több vendég érkezett, mint tavaly, csupán a belföldi „kérésiéit” mérséklődött. Az idén több valutát váltottak be a külföldiek mint 1983- ban; a vendégek nagy szá mát tekintve azonban ke­vesebbet a vártnál. Ez « fizetőképesség további csők kenését jelenti. Az utóbbit bizonyítja az a tapasztalat is, hegy a szokásosnál na­gyobb kereslet nyilvánul! meg az olcsó, bár színvona­las szálláshelyek, szolgálta­tások, ■ programok iránt; a kempingek befogadóképes - sége egy- egy zsúfoltabb hét­végén ismét kevésnek bi­zonyult, következésképpen újra szokássá vált az illegá lis sátorozitaltás és a vad- kempingezés. A szolgálta­tás színvonalára vonatkozó elképzeléseket csak részben és helyenként sikerült meg­valósítani ; az élelmiszerel­látás azonban jobb volt, mint tavaly, bár a kereske­delmi hálózat nem megfe­lelő kapacitása, a munka­erőhiány, a szállítási és tá­rolási nehézségek helyen­ként gondot okoztak. Az idén megszűnt a sörhiány, ellenben kevés volt a száraz húsáru. Tejből és tejtermé­kekből az ellátás mennyisé­gileg megfelelő volt, hiány­zott viszont a tartós tej. Sok jogos panasz hangzott el a gyümölcs- és zöldség- árakkal kapcsolatban. Az 1984-ben bekövetkezett új fizetőivendlóglátó rendelet vi­tathatatlan előnye, hogy a szobakiadók közül többen kerültek nyilvántartásba, ez a kedvező adóztatási felté­tellel magyarázható. Vi­szont az állami eredmény­vagy nyereségérdekeltségű utazási szervezetek, irodák (például a Siótour) bevéte­lei az idén emiatt jelentő­sen csökkentek. A zöldterü­let-fenntartási munka szín­vonala és általában a köz­területek tisztasága még mindig nem megfelelő, a munkaerőhiány és az elég­telen géppark miatt. A kör­nyezetvédelem szempontjá­ból a legjelentősebb ered­mény, hogy a szippantott szennyvizeknek kb. 80 szá • zalékát megfelelően elhc lyezték. A Balaton-part közleke­dési gondjai lényegesennem csökkentek, a települések úthálózata sem javult; :» megfelelő burkolatú utaV aránya alig növekedett. A Siótour üdülőhelyi klub­jában tartott tanácskozáson (amelyen a Belkereskedelmi Minisztérium képviselői is megjelenítek) az említette­ken kívül még számos, az idényre vonatkozó tapaszta­latot elemeztek. A többi kö­zött szó volt a vendéglátás, ról, az idénymunkaerővel kapcsolatos gondokról, az egészségügyi ellátásról, va­lamint a kulturális és szó­rakoztató programokról. Bemutatkozás és piackutatás Barcson ■> Caola-termékkiállítás Az üzletekben régebb óta kapható és újdonságnak szá­mító háztartásvegyipari és kozmetikai termékekből ren­deztek kiállítást Barcson a művelődési központban. A Balaton Fűszért. a barcsi áfész és a Caola közös be­mutatóját tegnap nyitották meg nagy számú érdeklődő jelenlétében. A megnyitón ott volt Süveges Sándor, a városi pártbizottság első tit­kára, dr. Németh Jenő, a városi tanács elnöke és dr. Nemes Kálmánnak, a fo­gyasztási szövetkezetek me­gyei szövetsége elnökének kíséretében Ilriszto Lambov Margaretov. a kardzsali szö­vetkezeti szövetség elnöke, a Somogybán tartózkodó testvérmegyei szövetkezeti küldöttség vezetője. Dévényi Zoltán, a Balaton Fűszért igazgatója köszön­tötte az egybegyűlteket és elmondta: az áfész, a Fű­szért és a Caola vállalat ha­gyományos jó kapcsolatai­nak eredménye ez a kiállí­tás. A Caola egyre bővebb kínálattal áll a kereskedők rendelkezésére, így a gyár­tó, a nagykereskedő és az ellátást közvetlenül biztosító szövetkezet közös érdeke, hogy ilyen piackutató be­mutatókon közeiebb kerül­jön a szakmai, illetve a nagyközönséghez. Három napig tart nyitva a kiállítás. Szerdától pén­tekig szakmai napokat ren­deznek boltvezetők számára, s oktatásra is kihasználják a bemutató által adott lehe­tőséget. A Caola zalaegerszegi gyá­rának igazgatója, Gedeon Tihamér is szót kért a meg­nyitón és tájékoztatta a kö­zönséget a gyár tevékenysé­géről Kitért arra is. hogy a gyártmányfejlesztés során kettős célt határoztak meg az első feladat az volt, hogy a Caola termékeinek régeb­ben sokszor joggal kifogá­solt csomagolását megszépít­sék. a másdik pedig az, hogy a termékek minőségét ja­vítsák és a finomkozmetikai áruk gyártásában jelentő» lemaradásukat csökkentsék. A kiállítást megnézve a vendégek megállapíthatták az első és legnagyobb lépe­seket már megtette a cég a maga által kijelölt cél fe­lé. Csomagolóanyagaikon, flakonjaikon látni a forma tervezők munkáját, többféle kozmetikai gyártmánycsa­ládjuk pedig elfeledteti a régi, nem igényes és nem is egységes termékskálát. A megnyitó után Horváth Lajos, a barcsi áfész elnöke külön is köszöntött^ aKard- zsaliból érkezett vendégeket. Ök somogyi programjuknak ebből a ..szeletkéjéből” is értékes tapasztalatokkal gaz dagodva térnek majd haza

Next

/
Thumbnails
Contents