Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-13 / 241. szám

Somogyi Néplap 1984. október 13., srombat AZ IFJÚSÁG ÉLETE 4 KISZ KB latal tagja lakfalvi Árpád, február- 3 tölti be tizennyolcadik vét. A kaposvári köz- ; ;rüasági szakközépiskola •>s növendéke. A KISZ •a 'ponti Bizottsága Legutób­bi ülésén kooptálta tagjai é. Az előzményekről ezt ídja: — A középiskola első osz- íújyában alapszervezeti til- ' ként tevékenykedtem. ol tudtam, ott segítettem iskolai KISZ-bizottság nkáját. Osztályunk ötle- volt, hogy az elsős tanu­knak egy bemutatóesten lene megismerkedniük az cgebb diákokkal. Ezt a iutatkozó estet a főisko- példa alapján „gólyács- > bálnak” kereszteltük el, is segítettem a megszer- sében. Másodikban már 'tagnak választottak, í-ara szervezési felada- al foglalkoztam. Az év v n ismét változott a tiszt- n: IKB-tiktár lettem, választásom után vet- részt a Politikai Kép- Központ középvezetői olyamán, amelyet Neisz r vezetett. A kéthetes nzív kurzus ideje alatt értettem: miszerint „A galomba az élményeken észtül kell eljutni”. Eb- ? fakadóan IKB-titkári nkám során is a nagyobb lezvényekre igyekeztem pontosítani. — Véleményed szerint a eb b, színesebb dolgok n jelenthetnek élményt? — A KISZ-t nem a poli- ü vitakör jelenti, bár a öbb diáknak ez jut róla ‘be, s ezt értik kisebb ognak. Nem vetem el a kör fontosságát, de vé- •nyem szerint csak egy • akult közösségen belül életképes. Ha nincs kiala­kult közösség, akkor merő formaság az egész. Közös együttlét. közös gondok. Is­merni, szeretni kell egymást a gyerekeknek, s nagyon fontos, hogy tudjanak örül­ni egymásnak. Visszatérünk a tanfolyam­hoz. — Év közben még több alkalommal vettem részt háromnapos képzéseken. Eb­ben az időben dőlt el vég­legesen, hogy a megye egy középiskolást küld a KISZ KB egyik megüresedett he­lyére. Akiket ugyanis 8l-ben választottak taggá középis­kolásként, azok már befe­jezték ekkorra a tanulmá­nyaikat, s így ezt a réteget gyakorlatilag senki sem képviselte. Először a Kö­zépiskolai és Szakmunkás- képző *-Tanácsnak lettem tag­ja. Arról, hogy a KB-ba választottak, május végén kaptam meg az értesítést. Örültem neki, bár pontos elképzeléseim nem voltak vele kapcsolatban. Július­ban voltam az első ülésen, s nemsokára megyek a kö­vetkezőre. — Milyen érzés helyet foglalni a testületben? — Furcsa. Sárdi Árpád például a megyében „főnö­köm”, hiszen ő a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára, én pedig „csak” KISZ- tag vagyok. A KB-ben vi­szont teljes jogú tagokként foglalunk helyet mindket­ten. Érdekes ez a függőségi viszony. Természetesen, na­gyon megilletődött voltam az első alkalomkor, de azt hiszem, ez nem meglepő. Augusztus végén háromna­pos tábor volt Csopakon a KISZ KB tagjainak, kötet­len programmal. Nem vol­tak napirendi pontok, a vé­leménycserén, az ismerkedé­sen volt a hangsúly. Itt már úgy éreztem, hogy be­fogadtak maguk közé. — Nyáron tiz napig vol­tál Moszkvában. — A KB nemzetközi kap­csolatok osztálya szervezfe az utat, IKB-titkárok szá­mára. A Komszomol egyik vezetőképző táborában ven­dégeskedtünk. A Komszo- mol-képzésen voltunk meg­figyelők, a módszerek kö­zötti különbségeket vizsgál­tuk. elemeztük. — Mit jelent a KB-tag- ság számodra? — A KB elvi döntéseket Koz a munka fő irányvo­nalát határozza meg. A dön­tés előkészítésében rengeteg információt kell feldolgozni, s ezeket az adatokat tőlünk gyűjtik be. Nekem a megye mindegyik középiskolájába legalább egyszer el kell jut­nom, véleményeket gyűjte­ni. Konkrét munkáról in­kább a Középiskolai es Szakmunkásképző Tanácson belül lehet beszélni, ahol a fiatalok gondjaival foglalko­zunk, s javaslatokat tehe­tünk az állami szerveknek. Berzeviczy Zsolt *1 il // Jovore Ausztriába mennek A pinceklub nem olyan régen még krumplitároló volt meg raktár. Vállalko­zó kedvű fiatalok keze nyo­mán alakult hangulatos, kedves klubbá. A tabi Épí­tő és Vegyesipari Szövetke­zet fiatal (és idősebb) dol­gozóinak erre is jutott ide­jük. — Pedig manapság már nincs olyan sok szórakozás­ra való idő — mondja Rácz László, a vasipari részleg brigádvezetője — nem ló­gatjuk a lábunkat a munka­helyen sem, délután a szak­csoportban dolgozunk, aztán meg ott van az otthoni „ro­bot” -— kiskert, nagykert, satöbbi ... A többiek jót nevetnek. Mert tény, alig kerül sza­bad idő, de azért valahogy mindig van —. Emlékszel a kirándu­lásra? — kérdezi Tóth Ottó, akinek raktárosi feladatai mellett a sport-kulturális te­vékenység is jutott. A kér­dést harsány jókedv fogad­ja. Persze, hogy emlékez­nek, lehet azt elfelejteni, amikor Kneisz József, a tmk-főnök „dalra fakadt”? — örüljelek, hogy a do­bot nem vittem magammal — replikázik Kneisz József, aki a szövetkezet párttitká­ra is —, ugyanis — fordui felém magyarázóan —, az én hobbim a dobolás, Van is egy zenekarunk, az Olim­pia, a hétvégeken mi húz­zuk a talpalávalót, no meg a szövetkezeti bulikon is. Még az általános iskolában. Tengődön tanultam dobol­ni, azóta verem szorgalma­san. Igaz, otthon már nem lehet, elrepülnének a vere­bek a háztetőről. A garázs­ban tartom a fölszerelést, a fiam azért kicsit már meg- ütögeti, ha nincs senki a közelben. Takács János esztergályos bölcs mosollyal hallgatja a többieket. — Hány éves is vagy, Jancsi? — kérdezik tőle. — Harminckét éves let­tem én, meglepetés e költe­mény — válaszol Takács János, s valóban, meglepe­tés ez a válasz. — Hogyan szeretheti meg az esztergályos a verseket? Mikor van rá ideje? — Fiatalon én is csak a szakmát tanultam — mond­ja —, aztán tíz év múltán beültem ismét az iskolapad­ba. Előbb a szakmunkások középiskolájába, aztán a technikusminősítő tanfo­lyamra. Jövő héten kapom meg az oklevelet. A verse­ket pedig a magyar tanár­nőm szerettette meg velem. — Nagyon csinos volt, igaz? — kötődik tréfásan Fehérvári Gyula, az aszta­losok aranykezű csoportve­zetője. — Hát, az is, meg értet­te is a dolgát — komolyo­dik János.. Gyula nem verseket ol­vas. Három éve telepítette a szőlőt, az idén szüretel elő­ször. Meglesz a kétszáz liter bor a télre, érdemes volt annyit dolgozni. — Aztán hozz majd belő­le — kérik a többiek. — Nálunk az a szokás — ma­gyarázzák —, hogy a név­napokat itt, a pinceklubban tartjuk meg, zárt munka­társi-családi körben. Emlé­kezetes nótaestek zajlottak már a falak között, csoda, hogy össze nem dőlt az egész! — Jövőre Ausztriába me­gyünk — büszkélkedik Tóth Ottó —, ezt a kirándulást szervezzük már egy ideje. Azt mondják, manapság az embereknek nincs már egy­másra idejük. Mi nem így érezzük. Ha valamelyikünk építkezik, az egész közös­ség segít, nem kell könyö­rögni senkinek, összeková- csoiódtunk az elmúlt évek alatt, ismerjük egymás hi­báit, jó tulajdonságait. Tab kisközség. Haraggal, nem­törődöm viselkedéssel csak a saját életünket nehezítjük meg. — Nekünk már könnyű — replikázik Fehérvári Gyula —, évek óta együtt vagyunk. Azonban az újakat nehéz megtartani. Sokan csak át­járóháznak tekintik a mun­kahelyeket, mire beleszok­na a munkába, megismerné a társakat, már odébb is áll. Tabon különösen nehéz a helyzet, sok jobban fizető munkahely akad az olyanok részére, akik kis munkával akarnak sokat szerezni. Ne­hezen veszünk be a csapat­ba mást, ez igaz, de azért arra törekszünk, hogy a nálunk fiatalabbak is meg­találják a helyüket köztünk. ők öten csak részei a jó kedvvel, összetartással dolgozó kollektívának. Kö­vei az épületnek. Rajtuk ke­resztül azonban megismer­hetjük az egészet. KJie Ágnes fiatalok az NDK-ban Hobbi, szórakozás Ezen a héten számos ren­delvény, esemény ad bepil­lantást az NDK fiataljainak éPnébe. A fiatalok — a munka és a tanulás mellett — az NDK-ban is szeret­ne! szórakozni, örömmel hó­dolnak hobbijaiknak. Mint például azok a fiatalok — ápolónők, egyetemisták —, akik népdalokat énekelve, népi hangszereken játszva, népviseletbe öltözve vonul­nak a thüringiai erdőkön és hegyeken ál. (Képünkön.) Évről évre növekszik azok száma is, akik a vadregé­nyes Szász-Svájc szikláit mászva próbálják ki erejü­ket, ügyességüket. Mások hátizsákkal és sátorral föl­szerelve barangolják be a természetet. ELŐRELÉPTEK A PÁLYAKEZDŐK Nyílt, őszinte véleménynyilvánítás Az ifjúsági törvény vég­rehajtására készített intéz­kedési tervben foglaltaknak megfelelően befejeződtek a munkahelyi parlamentek a Videoton tabi gyáregységé­ben. A somogyi munkahe­lyen az elmúlt hetekben hat munkahelyi parlamentet tartottak, s az ott megvá­lasztott küldöttek képviselik majd területüket az október 31-i gyáregységi parlamen­ten. A főmérnöki, főkönyve­lői és üzemi szinteken meg­tartott fórumokon megálla-. pították : a tanácskozások nagy szerepet töltöttek be a fiatalok közéleti tevékeny­ségének fejlesztésében, az ifjúsági törvény végrehajtá­sának ellenőrzésében, vala­mint a további feladatok meghatározásában. A parlamentek sikere ér­dekében tervet készített a gyáregység gazdasági és po­litikai vezetősége, s ebben részletesen meghatározták a vezetők feladatait. Az írásos beszámolókat — melyet a területileg illetékes KISZ és szakszervezeti szervek is megtárgyaltak —, egy héttel a parlament időpontja előtt megkapták a fiatalok. így elegendő idő állt rendelke­zésre azok áttanulmányozá­sához. A beszámolók rész­letesen tükrözték azokat az intézkedéseket, a gyáregy­ség életében végbement vál­tozásokat, amelyek a leg­utóbb megtartott ifjúsági fórum óta bekövetkeztek. Fontos szerepet kapott az ifjúság nevelése és okatá- sa, a pályakezdő fiatalok be. illeszkedésének segítése,, szo­ciális helyzete, művelődése és sportolása. Nem maradt ki az értékelésből a KISZ- szervezetek jogosítványai­nak érvényesítése sem. Valamennyi gazdasági ve­zető foglalkozott a fiatalok munkavégzésével. Megálla- píották, hogy az utóbbi há­rom évben végbement dina­mikus fejlődés meghatároz­ta az ifjúság élet- és mun­kakörülményeit. A gyáregy­ség termelési terve az idén már csaknem kétszerese lesz az 1981. évinek. Nagy változást és előrelépést ho­zott az új gyártócsarnok be­üzemelése, a számítógép- központ átadása, a VDN és VDT display gyártásának indítása, az automata esz­tergák és az NC megmunká­lóközpont Tabra telepítése. A továbbképzési lehetősége­ket a reális igények szint­jén biztosították. Az elmúlt három évben több mint há­romszáz 30 éven aluli fia­tal vett részt állami okta­tásban és különféle szaktan­folyami képzésben, 37 diák­kal kötöttek társadalmi-ta­nulmányi ösztöndíj-szerző­dést, a pályakezdő felsőfo­kú végzettségű fiatalok egy évre szóló foglalkoztatási tervet és letelepedési segélyt kaptak. A pályaválasztás elősegítése érdekében bizto­sították a tanulók üzemlá­togatását és a diákok nyári szakmai gyakorlatát. (Több mint 50-en vettek részt az üzemi termelésben.) A kül­földi kiküldetéseknél min­den esetben figyelembe vet­ték az arra alkalmas fiata­lokat (a kiutazott szakem­berek 30 százaléka 30 évnél fiatalabb volt). A pályakez­dő fiatal dolgozók a munka- szerződésben vállalt és a képzettségüknek megfelelő munkát kaptak, előrelépé­sük biztosított volt. A gaz­dasági vezetők a döntések meghozatala, az egyes prob­lémák megoldása előtt igé­nyelték. kérték a fiatalok segítségét. A KlSZ-alapszer- vezetek az ifjúság érdekvé­delmével kapcsolatos véle­ményezési, egyetértési, kép­viseleti, ellenőrzési jogai­kat gyakorolták. A fiatalo­kat érintő minden témában (jutalmazás, fegyelmi eljá­rás indítása, továbbtanulási kérelem elbírálása, béreme­lés, lakáselosztás stb.). A döntés előtt a KlSZ-szerve- zetek véleményét a gazdasá­gi vezetők kikérték­A Videoton tabi gyáregy­ségében az idei munkahelyi parlamentek legtöbbjében, a fiatalok nyíltan elmondták véleményüket, közérdekű kérdéseket tettek fel, javas­latot adtak a feladatok meg­oldására. Krutek József

Next

/
Thumbnails
Contents