Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-13 / 241. szám
4 Somogyi Néplap 1984. október 13., szombat TÖRTÉNETEK AZ ELSŐ BALATONI GŐZHAJÓRÓL Tüzelőanyaggondok Kétszeresen is hasznos Éremre méltó trófeák Ötvenhárom bika került terítékre A Kisfaludy gőzhajó modoMje. Valójában azonban csak egy árboca volt. Európa harmadik legnagyobb összefüggő vadászterületén, a Dél-somogyi Állami Gazdiaság erdőiben mát jarvában taint az őszi vadászszezon. Dr. Galamb Gábor, a kerület igazgatója azt mondta, hogy augusztus ötödikén hallották az első szair/asbögést. Ezen a vidéken ez agy cseppet sem szokatlan. Az úgynevezett „elő- bőgés” szeptember első napjáig tartott, s csak utána kezdődött az igazi. Eddig 53 bika került terítékre a gazdaság területén. Szenzációs trófeá'jú azonban ez ideig még nem került a nimródok lába elé. (Egyetlen egy 12 kilónál nagyobb súlyú agancs sem.) Ám a tudatos vadgazdálkodásnak köszönhető, hogy sikerült olyan állományt létrehozni: egyetlenegy vendég puskás sem panaszkodhat, mert a . eddig bírált agancsok közül 15 aranyérmes és csak egy- kettő van, amely nem méltó ilyen elismerésre. Egy NSZK-ból érkezett vadásznak különösen kedvezett a szerencse: hét bikát ejtett el, s ebből ötnek a trófeája volt aranyérmes, egy ezüstöt kapott, a hetedik pedig majdnem bronzérmes lett. A szerencse persze nemcsak a vadászoknak kedveA közelmúltban lezajlott párizsi orvosi kollokviumon több olyan új módszert ismertettek, amelyek segítségével bizonyos esetekben el lehet kerülni veszélyes műtéti beavatkozásokat. Ezzel csökkenthető a kórházakban töl'öttt napok száma s megkímélik a beteget nagyobb sebészeti beavatkozástól. Az egyik módszer arra irányiul, hogy olyan esetben is el léhdssen távolítani nagyobb sébészi beavatkozás nélkül a vesekövet, amikor ez eddiig műtéti beavatkozást tett szükségessé. Az új módszer szerint, a bőrön át zett, hanem a vadaknak is. A kerületnél legalább négy olyan bikát tartanák számon, amelyék ez ideig elkerülték a golyót, de olyan trófeával büszkélkednek, amelyek meglepetést okozhatnak a szakemberek körében. Tudják ezt a vendégek is. ezért is jönnek szívesen Somogyba. Faképp az NSZK- beliék kedvelik ezt a vidéket, de jönnek Ausztriából és az idén francia vendégek is voltak Fethösmalomnál, Nagysallérban és Rinyata- másiban. A közelmúltban egy nyugatnémet vadász mesélte, ha elefántvadászatna szottyan ikedve Afrikába utazik, de ha szarvast akar elejteni, akkor a Lábod 'környéki erdőket keresi föl ... Néki és a hozzá hasonlóknak köszönhető, hogy a kerület nevét lismerik az NSZK-ban. Ám az idén a vártnál kevesebben jöttek az Ss.ai szarvasbőgésre. Dr. Galamb Gábor ennek ellenére elégedett: ha kevesebb volt is a vadász, az elejtett vadak minősége, értéke pótolja a kiesést. , Október a dámszarvasok barcogásának ideje. Rövidesen megkezdik ezeknek a vadászatát is. Az elmúlt években 10—15 dámszarvast szondát bocsátanak a vese- kehélybe s a szondán keresztül — miközben röntgenen ellenőrzik a műveletet — részben mechanikus eszközzel, részben pedig ultrahanggal és elektromos lökésekkel összetörik a vesekövet, majd a szondán át eltávolítják maradványait, így az esetek 84 százalékában teljes sikerrel járt ez a módszer, s a betegnek csak átlag hat napot kellett kórházban tartózkodnia. Bizonyos koszorúér-verőér műtétek helyett is alkalmazzák már a szondán át hoztak a gyulaji erdőből Lábod környékére, hogy javítsák az álományt. Az idén 85 érkezett, s így a vendégek 60, golyóra érett vadat ejthetnék el. Még jóformán véget sem ér a barcogás, már megkezd ődiik a vaddisznói! a jtás ; ez január végéig tart. így az év tizenkét hónapjából majdnem tízben fogadhatnak vendégeket. A muflon kivételével ugyanis minden hazánkban honos nagyvad megtalálható itt. Gond azonban, hogy mit lehet tenni a fennmaradó két és fél hónapban. A gazdaság az idén jó tippet kapott: a Vadex ugyanis fogad olyan csoportokat, amelyeknek tagjai négy napot töltenek Magyarországon, ebből egyet Budapesten, kettőt valamelyik erdőiben, természetesen vadászházban, egyet pedig a Balatonnál. A kerület igazgatója elmondta, hogy jövőre ők is bekapcsolódnak ebbe a programba. Márciusban, áprilisban és júniusban fogadják majd a csoportokat. Kétszeresen is hasznos ez: a vadászházak szobái nem lesznek kihasználaitla- nok, s újabb híveket szereznek így is külföldön a magyar erdőiknek. N. J. való kezelést. A finom szonda végiére két milliméter átmérőjű gönuböcsikét helyeznek s ezt csúsztatják be a koszorú-verőérbe addig a pontig, ahal a verőér összeszűkült. A betegnek csak 1—2 napig kell kórházi felügyelet álátt maradnia s el lehet .kerülni a mellkas megnyitásával járó nagyobb arányú sebészi beavatkozást. A párizsi Broussais kórházban az esetek 91 százalékában teljes sikerrel ' járt ez az eljárás — sa koszorúverőér falának kitágulása tartós maradit. Széchenyi István A bala- tonii gőzhajózás című röp- iratában így írt a hajóval kapcsolatos lehetőségekről : „így például: legelsőben is kőszén-szerzésre fog indítani... Igaz, fával is fűlhetni gőZkatlant. De a fa drága és napról napra drágább lesz, és mi több, terjedelmessége által... kirekeszt a hajóról fölötte sok árut... Sőt néha még a legnagyobb veszély közé is sodor, ha. t. i. nincs elégséges tüzelőszerrel ellátva a gőzös: ... bizakodik a hajós és nem szerez be elegendő égszert; tüzelőszerre pedig kifogyván megküzdeni a dühöngő szelekkel nem bír, miikor aztán köny- nyen vész hajó, sőt ember is sat. Kőszén! kell tehát szerezni. S mert lesz „fogyasztója”, lesz bizonyosan „feltalálója” is — ha t. i. van a közel vidéken — vagy ha itt nincs, „másunnani szerzője.” „Most meglehet, sőt hihető: kimeríthetetlen kőszén- rétegen, ... a lehető legnagyobb ki n csibén ü l Za la— Veszprém—Somogybán ne;m' egy szegény legény. Ki tudja? Hiszen egy kissé mélyebbre senki sem vizsgálta.” A hajó megindulásakor a legnagyobb gond a fűtőanyag volt. Egyelőre keményfával fűtöttek, de szén kellett, mert olcsób volt, mint a fa és kevesebb helyen elfért. Sokan siettek segítségre. Elsősorban ajánlatokká!. Mert ha a Balaton környékén nem is, de a Mecsekben már működtek az első bányák. Ilyen szén szállítására tett ajánlatot és hozzávaló javaslatot készített egy útbiztos, amelyet azért ismertetek, mert levelének igen érdekes somogyi vonatkozásai vannak. „Nagy Méltóságú Gróf! Valamint az ide mellékelt levélnek értelme szerén! szórgaImatoskodtam azeránt, hogy a gőzöshöz szükséges tüzelő eszköznek ... legalább, a közelebbre leendő föltalálásában hasznos utasítással szolgálhatnék .. . annak olcsóbb helyre- szállításában. Mely tűnődéseimben az is jutott eszembe, hegy talán nem kerülne annyi költségbe (minit egy öl fának hat pengőforint való vitele), ha a Szászi és Mányoki keö szénbányákból tengelyeken Tolna megyében fekvő Medinai helységben a Balatoni Sió folyó partjára szállítva: s onnét hajón a Balaton felé felszállíttatnék. Csak hogy most még az sem jöhetne talán föllebb az Ozorai ma- lomzuggójánál, azonban ezen akadálynak elhárítása (Ex- cellenaiád hatalmában áll- ván) nem oly nagy lehetetlenséget foglalna magában. Továbá vagyon szerencsém a következendő tervvel is kedveskedni: ... a Várasd és Kanizsa vidékéről jövő utasok, hogy a gőzöshöz rövi- d-ehb úton is juthassanak . . a Kisikomáromi utcában, a nagy vendéglőnél elválasztva az előbbi úttól, egy új s jó közhasználatú út vezettetnék Vörsnek; a Balaton partjára a fenék! híd Somogyi részi töltéséig, mely út ugyan most is has znál tátik, de a posványos lapok miatt igen fáradságos és időtöltést szerző tékervényekben vagyon most belyheztetve. A Balaton felső színének horizontja a kiliti malom gát elhárításéival lejjebb fog szál- lani, reméltem, hogy a vörsi határ körül fekvő posványos lapok is íkiszáríttatván... sokkal könnyebb lészen .. . az egyenes út vonalnak vezetése. Ezen kiskorrá romi útvonal cs'ináltatásában, egykor foglalatoskodtam is, mint útbiztos . .. ezen út vonalnak nagyobb része Somogy megyében fekszik, ezen úton sokkál haimarébb juthatnak a varasdi és kanizsai utasok a gőzöshöz, mint most... Még más tárgyokkal is kedveskedhetek, t. i. a Balaton vizének kieresztő- sérül és a zalai malmok megmanadihatóságáról a Zala szabályozásával is, ... különös szerencsének tartván magamat kegyeiben ajánlva vagyok Exceltenciádnak Felső Zsiden áprily 25-én 848 leg alázatosabb szolgája Németh Antal sk.” Voltak tehát segítők is, mint a fenibi derék útbiztos. Javaslata az új útról csak a mi időnkben valósult meg, és a hajó szénellátási gondjai is csak akkor, amikor már a Déllvasút megindult a déli pánton és ezzel lehetett Boglár állomásán — mert Siófoknak még 1861- ben nem volt megállóhelye sem — kirakott szenet szállítani. Igaza volt ebben is Széchenyinek. A gőzhajózás és a vasút szénszükség lété nagyban hozzájárult a hazai szénbányászat nagyobb fejlesztéséhez. Ebben a Kisfaludy gőzhajónak is része volt. (Folytatjuk.) Zákonyi Ferenc Bőrön át a vese-kehelybe Műtét helyett szonda 91 százalékban teljes siker Siklót Jánot ZILAHY LAJOS UTOLSÓ ÉVEI 35. — Én ilyesmiben nem hiszek, az ilyen ideál sikere felől hatalmas kétségeim vannak, ha az mber biológiai adottságait nézem. — Szerintem nem tehet csak biológiai síkon magyarázni az embert, sok mindent érdemes még számításba venni. — Egy spanyol lap arria kért, hogy készítsek egy kétrészes interjút arról, hogy milyen világban él az emberiség, és mi tesz — ha egyáltalán lesz — a jövője? — Elvállaltad? — Igen. Egy tudós és egy író mondaná el a véleményét. — Ki lenne a tudós? — Szent-Gyöngyi. — És az író? — Azon még nem gondolkoztam. — Mondd, nagyon zavarná a spanyol lapot, ha nekünk is ideadnád? — Nem hiszem. — Akkor legyél te az író, és Szent-Györgyi a tudós. — Ezt csak Szent-Gyöngyi megkérdezése után lehet elképzelni. — Küldd el neki az interjú kérdéseit, én mpg téged faggatlak, s a karácsonyi számban leközölnénk. — Az nem biztos, hogy nálatok is leközölhető tenne. — Az már az én felelőségem. Persze, ha azt mutatjátok ki, hogy az emberiség számára már nincsen más, csák a pusztulás, ami a ci- lírtilfizációtál, atomtól vagy az éhségtől következik be, akkor nagyon elkeserednének a Népszava olvasói. — Meggyőződésem, hogy az emberiség létezése óta legsúlyosabb krízisét éli át, de túljut ezen, és ez a világ nem a svábbogarak el- dorádója lesz, mert azok jól bírják az atomsugárzást. De azt is állítom, borzalmas megpróbáltatásokat és szenvedést hoz a következő évszázad, amelynek végére az ember teljesen elszakad többszázezeréves történetétől, és más tesz a viszonya a természetihez, és teljesen mádképpen él, mint ma. Ez több, mint jóslás. — Jól van, Lajos, majd előjövök a síromból, és megkérdezem a dédunokáimat, fiúk, mi újság a föld fölött?.. Hány lábatok és fejetek nőtt. — János, ez nem tréfa. Hidd el, az emberiség történetének egy megszokott, változatlan korszaka befejeződött. És már ennek a századnak a fordulóján egy új, egészen más pálya formálódik. Ez akkor is igaz, ha nem értjük a mai eszünkkel. — Negyven fölötti agyunkkal. (Megállapodtunk az interjúban, de ezek is — minit levelezésetek — az egyezség állapotában maradták.) — Lajos, beszéljünk inkább a hazatelepülésetekről — prób álltam ki zökkenteni az emberiség sorskérdéseinek nagy témáiból. — Arról kell is beszélnünk. Piroskával tisztáztam a félreértéséket. Azt már mondtam neked, én nem kérni, hanem adni akarok(!), de valamilyen szerény életfeltéteteket idehaza is biztosítani akarunk magunknak. — Az természetes. — Pirodka szeretne valahol dolgozni, lehetőleg betegek vagy idősebb emberek körül. * — Gondolom ennek nem tehet akadálya, ott van például az ORFI. — Az mi? — Reumatológiai központ, itt van Budán, közel a Dunához. — És Hévíz? Ha odatelepülnénk. kérnénk egy szerény lakást, kétszobásat? — Nem ígérem, tudod jól. nekem nincs lakáskiutalási jogköröm, de ez is elképzelhető. — Ezek fontosak a számunkra, mind a .ketten öregek vagyunk. Piroskával megállapodtam, hogy mielőtt hivatalos útra tereljük az ügyet, tisztáznunk kellene a következőket. Egy kis papírt vett elő. arról sorolta kívánságait. — összes kiadói jogaimat az államra ruházom, de efölött egy testület diszponáljon, és szeretnék egy alapítványt létesíteni. — Ez kormányzati kérdés. — Na jó. Az amerikai állampolgárságunkat megtart- hatjuk-e? Ez érinti a nyugdijunkat. (Folytatjuk.) PIACI KÖRKÉP Hiánycikk a Egy tojást sem tehetett volna leejteni a megszokottnál is nyüzsgőbb kaposvári hetipiacon. Már csak azért sem, merít tojás alig volt. A 2,50-es ár már méltányosnak számított, 3 forintot is kizsaroltak azonban a nagyobb friss tojásért. A gyerekek örömére a szebbnél szebb gesztenyéből már 20-ért is válogathattunk Kellemes meglepetés volt, hogy ezúttal bőségesebb volt a kínálat 8—10 forintos le- csópapriíkából. Ezúttal szép töltenivalót is kaptunk 20-ért. Az ínyencek a 30 forintos pritamint vették, ennyiért öntötték a szatyorba a cse- resznyepapriiika kilóját is. Űjabb két forintnyit drágult a paradicsom: most 12-ért mérték a javát. Változatlanul 6 a burgonya, kétszer ennyi a főzőhagyma, s 14 a lila csemege. Szemrevaló karfiolt 20-ért adtaik a termelők. 16- ért a Zöldért árusai. Kelendő volt a kel 10-ért. Fele ennyit kóstált a fejes káposzta. Üjra dömping van fejessalátából 3—5 forintért. Fásult zöldbabot 20-ért vehettünk volna. 28 forintra szép alma tartatták a fejtett bab literét. Egyre vaskosabb vegyeszöldség csomót kaphattunk 5-ért. Csábító választékot nyújtott a gombapiac is. Csibe - gombából volt a legtöbb, így ezt bögrénként 6 forintért is adták. 40 a réti sampion, 100 forint a vargánya. A gyümölcsök között a legígéretesebb a muzsikáló körte volt 15—16-ért. Kevesebb jót jósol a 20 forintos barack. A 12-ért kínált szilvának csupán a szeszfoka javul. Hiánycikk a szép alma’. Jobbadéra szedett-vedett fajtáik közt válogathattunk 8—12-ért. Keveset hoztak a 28 forintos újdiióból, sejthetően azért, hogy 100 forintos régi dióbelet csináljanak belőle. A baromfiárusok sem kímélték a pénztárcánkat. 180 forintot kértek egy testesebb csirkepárért. 80 forint volt a pecsenyekacsa kilója. I. osztályú pontyot 55-ért árultak. A szokásosnál is korábban jelent meg a krizantém. Aggasztó, hogy száláért már most 20—25 forintot kértek. A legszebb csokrokat a 8 forintos szegfűből kötötték. B. F.
