Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-12 / 240. szám
1984. október 12., péntek Somogyi Néplap 3 A munkaverseny minősége a munka minőségétől függ A szakszervezetek szocialista munfcaversennyel kapcsolatos feladatait egyrészt a Központi Bizottság tavaly októberi állásfoglalása, más- részit a múlt év végén megjelent 1054-es kormányhatározat szabályozta. A munkaverseny meghirdetésében, ellenőrzésében és értékelésében nőtt a vállalatok és a szakszervezeti alapszervezetek szerepe. — Most minden a munkahelyeken dől el — mondta dr. Egerszegi László, az SZMT titkára. — Az új határozat sok korábbi problémát rendezett ugyan, de azért még vannak nyitott kérdések. A gazdasági élet bonyolultsága, az ehhez való alkalmazkodás nehézségei, a vállalati gazdasági munka- közösségek meghonosodása, a középvezetők hatásköre, az ösztönzésre rendelkezésre álló eszközök korlátozottsága olyan tényezők, amelyek befolyásolják a munkaverseny hatékonyságát. Nehezen lehetne találni olyan időszakot, amikor minden simán ment: azt hiszem, a munkaverseny sohasem tudott teljesen „tiszta” feltételek között érvényesülni. Korábban túl sok volt, és még ma is van formális elem. Ezek ártanak a munkaverseny ügyének. — A korábbiakban a munkaversenyt túlnyomó- részt a szakszervezeti feladatnak tekintették, az új határozat egyértelműen a gazdasági vezetést teszi felelőssé. Mi akkor a szakszervezetek tennivalója? — Nem az, hogy átvegye a gazdasági vezetők feladatait — folytatta a beszélgetést Kiss János, az SZMT főmunkatársa. — Az a feladata, hogy összehangoljon, mozgósítson, véleményezzen, számonkérjen és ellenőrizzen. Ügy vélem, szerepünk nem csökkent ezen a területen, sőt, ha képesek vagyunk a korábbiaknál magasabb követelményeket támasztani, akkor még erősödhet is. Az utóbbi években hullámvölgyben volt a verseny: a felajánlások olyan feladatok megoldását tűzték ki célul, amelyeket amúgy is meg kellett volna csinálni. A verseny lanyhulására utal az is, hogy az újítómozgalom ingadozott, a szocialista brigádok száma pedig csökkent. Az a feladatunk most, hogy a mozgalmat megtisztítsuk a felesleges dolgoktól, s eredeti, valóságos céljainak megfelelően engedjük érvé-1 nyesülni. Oktatással, f elv Háj/ gosítással, szakszervezeti aktivistáink példamutatásával segíthet ebben a szak- szervezet. — Mivel magyarázható a munkaversenyben még ma is tapasztalható formalizmus? — A nem kielégítő ösztönzéssel, az önkéntesség, a politikai tudatosság hiányával, vagy egyszerűen csak azzal, hogy bizonyos módszerek elavultak, és rutinszerűvé váltak. A főbb okot azonban a munkahelyi demokratizmus fogyatékosságaiban kell keresnünk. Ahhoz, hogy a munkaverseny valóban tartalmas lehessen, nyitott, demokratikus gazdasági vezetés szükséges a vállalatnál, önkéntes és hasznos felajánlá- sökat .nem lehet attól a dolgozótól várni, aki nincs tisztában vállalata helyzetével, céljaival. Végrehajtó típusú vagy ilyen magatartásra nevelt emberektől hiába várunk kezdeményezést. Nyilvánvaló, hogy a demokratikus fórumok döntenek a munkaverseny tartalmáról, formájáról, a teljesítmények elismeréséről, a kommunista műszakok bevételének elosztásáról. Egyre többet beszélünk a szocialista brigádok önkormányzati lehetőségeinek bővítéséről: a munkaverseny értékelése elsősorban a brigádok önértékelésén alapul. Ilyen értelemben a szocialista munkaverseny valóban a demokráoia tükre. — A vállalat struktúrájába illesztett, termelékenységet, intenzitást növelő célok tartalmas munkaversenyt hoznak. Lehetőségék mindig vannak, csak azokat a feltételeket és eszközöket kell megtalálni, amelyek felszabadíthatják a dolgozók energiáit, biztosítják, hogy a verseny résztvevői a tartalékok feltárásának kezdeményezői és megvalósítói legyenek. — A munkaverseny társadalmunk alapvető értéke — kapcsolódott ismét a beszélgetésbe dr. Egerszegi László. — Főleg a középvezetőkben nem tudatosult még kellően, hogy felelősségük kiterjed a gazdasági feladatok mellett a dolgozók tudati fejlődésére, szociális beilleszkedésükre is. Gondot kell fordítani arra, hogy a középvezetőknek legyen eszközük, jogkörük a munkaverseny szervezéséhez és elismeréséhez. Jelentős lépés, hogy a szak- szervezeti véleményezési jogkör kiterjed a munkahelyi vezetőkre is. Arra is szükség van, hogy a vállalatok vezetői figyeljenek ezekre a véleményekre, legyen súlya a bíráló szónak. — A felszabadulási és kongresszusi munkaverseny új lendületet adott a mozgalomnak. Tapasztalhattuk már korábban, hogy a fellendülést lanyhulás követte. — A verseny mostani, magas intenzitása nem marad fenn magától. Továbbra is szükség van a megújító és lendítő ötletre: a munka- verseny minősége a benne résztvevők munkájától függ. Klie Agnes A NAGYBAJOMI LENIN TSZ-BEN Több fej — jobb minőség Ezekben a napokban ösz- szegezilk — vagy már elvégezték — legtöbb helyen az év eddigi kilenc hónap járnak eredményeit. A nagybajomi Lenin Termelőszövetkezetben,. a tehenészeti ágazatban ez a munka kedvező eredménnyel fejeződött be. Idén, csakúgy, mint az elmúlt esztendőben is 580 tehén átlagában mérték a tej - hozlamot, kísérték figyelemmel az értékesítés alapján a szövetkezetnek jelentkező bevételt. Persze egyúttal azt is, hogy a legutóbbi szabályozások alapján miként alakult az értékesített tej minősége. 1 — Az év első háromnegyedében tehenészetünkből 2 millió 102 ezer liter tejet értékesítettünk — 11 százalékkal többet mint tavaly. Ez a szövetkezetünknek 15,5 millió forint bevételt jelent. Ezt az eredményt hasonló állománnyal értük el, mint amivel a múlt esztendőben rendelkeztünk, ám az ágazatban dolgozók a korábbinál gondosabb munkát végeztek, nagyobb figyelmet fordítottak az állatok takarmányozására — mondja Horváth László, a szövetkezet elnöke. A 11 százalékos értékesítési növekedés önmagáért beszél, ^dicséri a tehenészetben dolgozók jó munkáját. Ám ennél is többet mond, hogy az 1984-ben életbelépett új szabvány szerint a szövetkezet által értékesített fejnek a 74 százalékát minősítették első osztályúnak, ami rendkívül kiemelkedő eredmény. Rossz évkezdet után Ismét emelkedik a cérnagyári export A belső anyagmozgatás korszerűsítése gimk-k vállalták. Az időben történt kereskedelmi intézkedéseknek köszönhetően az idén 720—750 tonna cérnát exportálnak, amely ugyan nem éri el a korábbi menynyi séget, de annál jóval értékesebb, munkaigényesebb terméket takar. A jobb minőségű termékek készítéséhez új gépeket állítottak munkába. A kül- kereskeddiemben jól ismert, formában — úgynevezett 11- sing keretében — a nyugat— Rendkívül rosszul kezdődött az idén az export — hallottuk a tömör megállapításit Lovkó Imre főmérnökitől, a Pamutfonó-dpari Vállalat Nagyatádi Cérnagyárában. — Elképzeléseinknél jóval kevesebb volt az első negyedévi export. A korábbi években 1100—1150 tonna cérnát exportáltunk. Az idén ís terveinket ehhez az igényihez igazítottuk. Az első negyedéívben azonban csak 68 tonnát rendeltek tőlünk. Ide kívánkozik, hogy a gyár havi termelése — amely jelzi az átlagos kapacitást — júniusban megközelítette a 170 tonnát. A havi termelés mennyisége függ a végtermék finomságától, a kiszerelés nagyságától. Ám amíg a júliusi eredményig eljutottak, sok tennivalójuk volt. A nyugtalanító negyedév intenzív ' piackutató munkára késztette a vállaJafot. Mintakoilekoiókait, ajánlásokat küldtek szét a világba. Ennek eredményeként javuílt az export, jelenleg a gyári kapacitást jóval: meghaladó megrendeléseik vannak. Azért, hogy ennek eleget tudjanak tenni, nem csak hétköznap, három műszakban, hanem hétvégeken is járnak a gépek. A hétvégi munkákat a vállalati Megújul a technika a hetven esztendős patinás cérnagyárban Kétezernél is több színárnyalatban készítik a mind keres pl tebb cérnát német partnertől haszonbér be vettek egy Lazacsévél 0 gépet, amely fesitőcséve kt szítésére is alkalmas, valu mint egy csévegömbölyít i berendezést. A gépek segítségével magasabb minőség' követelményeknek megfelelő cérnát gyártanak. Az icír- si keres próbaüzem után u lentős tőkés megrendel ■ kaptak. Az első félévben a kevesebb export miatt sohasem tapasztalt mennyiségbe gyártottak belföldre cérna 651 tonna került a ház: felhasználókhoz, míg a tavalyi első féléviben csak 380 tonna. /Az első félévben — folytatta a főmérnök — gyárunk eleget tett a megrendelők kívánságának, szinte az egész évire tervezett mennyiséget legyártották már. A vállalat nagyatádi mintaboltjában gazdag a választék a keresett kéziihím- zőcémákból. A kalocsai mezőkövesdi, buzsáki és más tájak háziipari szövetkezetei, valamint a népi díszítésekkel foglalkozó művészek, iparosok ott vásárol ják a himzőcérnát. Üj szolgáltatást vezettek be: levél- megrendelésre postán küldik el a kiválasztott cérnát. A gyárban is új törekvések érdemelnek figyelmet : ugyanis jelenleg a belső anyagmozgatás ésszerűsítése, szervezése folyik. A több mint hetvenesztendős patinás cérnagyár napról napra megújul. K. L. A milliárdosok gondja Szüret az Alföldön és a Móri borvidéken Megkezdődött a szüret az Alföldön és a móri borvidéken. A dél-alföldi pincegazdaság érdekefségi körzetében — Gsongirád, Szolnok és Békés megyében — főként a korai fajtákat, az ezerjót, a rizlinget és a sasz- lát szediik. A legnagyobb erőkkel, diákok bevonásával azokon az ültetvényeken dolgoznak, amelyeken a változékony időjárás miatt kirepedeztek a bogyók. Ezeket viszik elsőként a feldolgozó üzemekbe, hogy elejét vegyék a minőségromlásnak. Az előző két esztendőben a DéHAlifiöldön rekordtermést takarítottak be szőlőből. Az idén lényegesen gyengébb, cäak közepes a hozam és a muskotály cukorfoka is egy fokkal elmarad a tavalyitól. • Milliárdos forgalom mellett a tsz-iker nagyatádi területi központjánál az évek során fölhalmozódott gondok odáig vezettek, hogy tavaly kétmillió forint veszteséget és tízmillió forint alaphiiányt kellett elköny- velniiülk. Az országos központ gyorssegélyének köszönhetően sikerült rendezni-a pénzügyi helyzetet, de ez csák afféle tüneti kezelés volt. Mindenekelőtt meg kellett keresni a veszteség ókait, hogy elejét vegyék a további nehézségeknek, jobb munkával nyereséget mutathassanak föl s így visszafizethessék a rendezéshez kapott, négy évre szóló, kamatmentes hitelt. Frank Gyula, a nagyatádi kerületi központ igazgatója nem szívesen beszél a milliárdos forgalomról. — Egyetlen vállalat .munkájának sem lehet értékmérője a forgalom és a bevétel. Közgazdasági alapszabály, hogy azt kell nézni, tait mennyiért termeltünk meg, mennyi nyereséget értünk el. A tsz-ker-nél ez korábban nem volt szokás. Olyannyira nem, hogy az egyes osztályok, s azon belül az üzletkötők prémiumának meghatározója is a mennyiség volt. Ennek természetesen volt olyan hátulütője is: ha valaki megkapta az arra az évre adható prémium maximumát, akkor leállt, nem dolgozott tovább, ment nem volt érdeke. Ugyanakkor saját magának sem akart rosszat, hiszen ha többet dolgozik, nő a bázisa, aminek alapján a következő évi tervet határozzák meg... Nos, ezen kellett mindenekelőtt változtatni, hogy ésszerűbben dolgozhassunk, a magunk javára fordíthassuk a kihasználatlan energiát. Mindenki megkapta a maga üziemi tervét, amit ha teljesít, prémiumban részesülhet; ha terven felül is mutat föl eredményeket, akkor céljutalmat adunk, aminek a nagysága nincs behatárolva. 1 • — Tegyüik föl, hogy valakinek sikerül jó évet kifognia. Akár az üzemi terv kétszeresét is tudja teljesíteni. Mi történik a 'következő évben? — Az új tervet a lehetőségeknek megfelelően állapítjuk tneg. Azzal mi is tisztában vagyunk, hogy nincsenek mindig kiugró évek. — Az év elején elhangzott: 1983-ban 1982-höz képest 54 százalékkal nőttek a költségek, s ez ugyancsak kedvezőtlenül hatott az eredményességre. Sikerült-e itt változtatni? — Csalk az év első feléről vannak számaink. Eszerint az idén hat százalékkal sikerült csökkentenünk a költségeket, annak ellenére, hogy drágult a szállítás, nőtt a társadalombiztosítási hozzájárulás, s ki tudja még, mi mindennek megváltozott az ára. Egyébként az egyes osztályok magúk gazdálkodnak a költségekkel, így saját maguk tudják alakítani a nyereségüket is. A szemléletváltozással együtt járt Nagyatádon az is, hogy új kapcsolatokat kellett kiépíteni, új piacokat kellett keresni. Ez persze nem megy egyik napról a másikra. Bár több üzlet már az idén létrejött, többnyire olyan megállapodásokat kötöttek, amelyek jövőre hoznak eredményt. Eddig évente négyezer vagon ipari takarmányt állítottak elő. Sikerült olyan partnert találniuk, amelynek közreműködésével jövőre ennek a kétszeresét készíthetik. Együttműködést alakítanak ki a Hajdúsági Agráripari Egyesüléssel, növelik a RhylaxLa ifcermékeiinek forgalmazását. Megújbodott a géposztály is : a jövőben az ország egész területén forgalmaznak ipari gépeket. Egyezségre jutottak a szekszárdi Skála Áruházzal, amely hajlandó bemutatni gépeiket s közreműködik az értékesítésiben is. Korábban csak egy-két zöldség- és gyümölcsféle felvásárlását. értékesítését végezték. Most megállapodtak az Óbuda Tsz-szel, hogy segítenek a főváros ellátásának javításában, így a kör - nyékünkön termelt gödög • dinnyét, almát, körtét, mákot, babot, diót, mogyorót, vöröshagymát a pesti piacra viszik. S nem említettük még a burgonyát, amelynek termeltetésére szerződést kötöttek ja tsz-elkkel. A gazdaságoknak akikor is kifizetik a termelt burgonya árát, ha nem tudják eladni az idén Megnőtt a fa forgalmazása is. Az első év első felében háromszor több fát adtak ot tőkés piacon, mint tavaly az első hát hónapban. Ma már nem panaszkodnak a területi központban. A törvényszerű változtatás révén a tervezettnél lényegesen több nyereséget értek el az első félévben, így megvan a lehetőségük arra, hogy a négy évre kapott kamatmentes hitelt rövídebb idő alatt visszafizethetik, s nyereségessé tehetik tevékenységüket. Ha azt nézzük, hogy mindez háromnegyed év alatt .történt, akkor valóban elismerésre méltó munkát végeztek. Nagy Jenő
