Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-12 / 240. szám

4 Somogyi Néplap 1984. október 12., péntek JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA TÖRTÉNETEK AZ ELSŐ BALATONI GŐZHAJÓRÓL Főálláson kívüli foglalkoztatás A munkaviszony álltalános formája a munkáltató és a munkavállaló közötti meg­állapodás egy adott munka­kör, beosztás ellátására. Ennék megfelelően a dol­gozók áltálában egy mun­káltatónál főáLlásbian végzik munkájúikat, de lehetőség van arra, hölgy bizonyos fel­tételekkel másodállást, mel­lékfoglalkozást vagy mun­kavégzésre irányuló egyéb jogviszony-, is létesítsenek főállásúik mellett. Ilyen foglalkoztatás azon­ban kivételes munkaerő- biztosítás, hiszen csak akkor kerülhet rá sor, ha az adott feladat nem végezhető el a főállású dolgozókkal, vagy elvégzését az a munkáltató, amelynék tevékenységi kö­rébe tartozik, nem vállalja, illetve ha a feladat ellátá­sára főállású dolgozó alkal­mazása nem indokolt. A dolgozó főállása szerin­ti munkáltatónak az előze­tes írásbeli engedélye szük­séges a másodállás és az olyan munkavégzésre irá­nyuló egyéb jogviszony lé­tesítéséhez, amely a főállás munkaidejét érinti. Nem esik engedélyezés alá, hanem csak írásban történő bejelentési kötele­zettség terheli a dolgozót ekkor, ha mellékfoglalkozást vágy olyan munikavég zésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, amely a főállás mun­kaidejét nem érinti. Saját dolgozójával a mun­káltató mellékfoglalkozást is létesíthet, de csaik a dolgo­zó munkakörébe nem tar­tozó feladatnak a munka­időt meghaladóan történő végzésére. Munkakörbe tar­tozó feladatok munkaidőn kívül a túlmunka szabályai szerint végezhetők., Nem engedélyezhető az olyan második, vagy továb­bi munkaviszony, vagy mun­kavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése, amely a dolgozó munkájával össze­férhetetlen. Vissza kell von­ni az engedélyt, ha a meg­adásának feltételei nem áll­tak fenn, vagy utólag meg­szűntek. Az engedélyezésről szóló munkáltatói döntéssel szemben nincs helye kére­lemnek. A főálláson kívüli mun­kavégzés ideje együttvéve sem .haladhatja meg havon­ta a dolgozóitörvényes mun­kaiidejének egyharmadát, fi­zikai tevékenység esetén an­nak felét. Másodállásban, a munka­idő a dolgozó törvényes munka ideijének legfeljebb egynegyede lehet, és a vég­zett munka díjazása sem haladhatja meg a főállásban kapott személyi alapbér egy­negyedét. A másodállásban végezhető tevékenységeket jogszabály sorolja fel, így csak egészségügyi, tudomá­nyos, oktatói, művészeti, tö­megkommunikációs, vala­mint sportedzői feladatok engedélyezhetők. Akinek másodállása van, mellékfog­lalkozást nem vállalhat. Mellékfoglalkozás kereté­ben történő foglalkoztatás díjazásánál a ledolgozott idővel arányos, csökkentett személyi alapbértételt kell figyelembe venni, ezért ezt nem korlátozhatja a főállás­ban elért Ikereset, a mellék - foglalkozás bérezése függet­len a főállástól. A munka­végzésre irányuló egyéb jog­viszony alapján végzett munkát a munkaköri bérté­tel alapulvételével kell dí­jazni. Az engedélyezés és beje­lentés alá eső főálláson kí­vüli foglalkoztatásról szóló szerződést írásba kell fog­lalni és mind az alkalmazó, mind az engedélyező mun­káltatóknál nyilvántartást kell vezetni, amelybőL a foglalkoztatás hasznossága és jogszerűsége mindenkor ellenőrizhető. A másodállás lés a mellék­foglalkozás munkaviszony,, ezért e munkaviszonyök adatait a munkakönyvét őr­ző munkáltatónak kötelessé­ge a másik munkáltató írás­beli megkeresésére a mun­kakönyvibe bejegyezni. Megjegyzendő még, hoigy a főállás mellett kisszövet­kezetben, gazdasági munka- közösségben tagsági viszony létesítésének, továbbá kis­ipari tevékenység gyakorlá­sának engedélyezésére, illet­ve bejelentésére is alkal­mazni keli az előbbiekben leírtaikat annak ellenére, hogy ezen tevékenységek nem minősülnek munkavi­szony,nák. Dr. Hegedűs György JÉ*. Az A roflotnak már régóta szüksége volt olyan gépre, amely tehermentesíti a legfor­galmasabb légi útvonaliákat, így elsősorban az olyan közepes hosszúságú távokat, mint például a Moszkva—Szó esi. E célra tervezték az ÏL—86-os, háromajtós gépet. E légibuszt több mint két éve használják a belföldi és külföldi járatokon. Ezalatt csaknem két tu­catnyi világrekordot állított lel LAHY LAJOS UTOLSÓ ÉVEI 34. — Szent-Györgyit leg­alább annyira izgatja az egész emberiség sorsát fe­nyegető rák, a civilizáció, mint a sejtburjánzás. — Erről az oldaláról nem ismerem. — Nemrégen Az őrült majom címen írt erről. — Mit írt az őrült ma­jomról? — Hogy mit? Majd elho­zom és lefordítom neked. (Azóta kivonatosan ná­lunk is megjelent.) Zilahy a földi világ és az emberiség jövőjét firtatta, érdékes biológiai, filozófiai fejtegetésekbe bonyolódott közben. Az ember biológiai elsatnyulásának veszélye áll az egyik oldalon. A civilizá­ció olyan kényelmet hoz a század végére, hogy abba belepusztul a világ. Az ame­rikai lift-sztorikat hozta elő: a felhőkarcoló emelétein la­kók nem tudnak lakásukba följutni, ha rossz a lift, mert nincs annyi erejük, hogy megmásszák a lépcsőket, ezért lent alszanak a föld­szinti folyosókon. A végta­gok természetes igénybevé­tele megszűnik, metrón, moz­gólépcsőn, liften, autón és mindenfélén közlekedünk. S az ipari robotok belépésével szinte minden fizikai erőki­fejtés fölöslegessé válik. A természet igényeivel el­lentétesen haladó civilizációs folyamatban az emberiség végül úgy pusztul ki a föld­ről, mint egykor a dinosau- rusok. Vannak olyan feltéte­lezések, amelyek szerint az emberiségnek kb. egy évszá­zados lehetősége van még a földön. (EZt a föltételezést túlzás-, nak találtam, de nem mond­tam véleményt.) Az élelmiszertermelésről és az emberiség megoldatlan gondjairól a közismert kér­déseket emlegette. Amíg egyik oldalon ipari túlter­meléssel állunk szemben, amelyben mindenki adós és autós, addig a krumpli ára évről évre emelkedik, és nincs elegendő élelmiszer, s a következő elsatnyulási pe­riódusban már nem is lesz, aki megtermelje a krumplit. Az éhségtől is elpusztulhat az emberiség zöme, már most több mint egy milli­árd ember alultáplált. Ázsi­át, Afrikát hozta föl példá­nak, és hozzáfűzte, hogy az Egyenlítő alatt nem találha­tó homoszexualitás, és ilyes­mi az állatvilágban sem fordul elő. (Valószínű, a civilizáció­val összefüggésben jutott eszébe a homoszexualitás, mint a hanyatló társadal­mak jellegzetes tünete.) Később Szent-Györgyi gondolatait tolmácsolta. A középkorban a halál utáni élet milyensége foglalkoztat­ta a gondolkodó elmék egy részét, de most azt kell ke­resnünk, hogy milyen le­gyen (és milyen lehet) az élet a halál előtt, az atom­kor kellős közepén. Ritka kivételektől eltekintve az emberek valójában egyedül önmaguk iránt érdeklődnek. Mindenki szükségképpen a saját világának a központja. S ez az emberi természet egyelőre nemigen változik. Előadta azt az azóta közis­mert fölfogást — Az őrült majomból —, hogy az em­ber világa átalakult, de sem a politika, sem a kormány­zati fórumon lévők nem is­merik föl, mert azok az em­berek, akik kormányoznak, Egykori fénykép a Kisfaludyról A magyar üdvözlés Amikor a Kisfaludy, az első lapátkerekes gőzhajó 1847-ben megkezdte menet­rendi járatait, bárhonnan érkezett a füredi kikötőbe, az uradalmi intézőség ma­gyar szövegű üdvözlettel fo­gadta az utasokat, valamint cigányzenével. A Rákóczi- •induló hangjával kísérték fel a vendégeiket a gyógy- térre. De szép lehetett és hány szívet meghatott ez akikor! Azután jött a sza­badságharc leverése, a rém­uralom, majd a Habsburg önkényuralom, és akkor már németül kellett fogadni a vendégeket. A Rákóczi-in- dulóról persze szó sem le­hetett. Annál érdekesebb, hogy 1861. június 15-én Fü­red lapja — mert akkor még az is volt —, a Balaton- Füredi Napló így írt: i „Az uradalmi felügyelőség mindig kiszáll a hajóhídhoz és mindenkor magyar nyel­ven fogadja az érkezőket.” Nagy szó volt ez akkor, és érdemes a megemlítésre. Ma pedig, 123 év után örü­Az 'idei év gyakran csa­padékos, kevésbé meleg nyá­ri időjárása kedvező felté­teleket teremtett a nedves­ségkedvelő gomhabeteg- ségeknék. Számottevő fertő­zések alakultak ki megyénk gyümölcs- és szőlőkuiltúrái- ban. A jövő évi termés biz­tonsága érdekében ezért egy korábbi korszakban ma­radt gondolkodással igazgat­nak, rendezkednek, termé­szetesen érzéketlenül a tu­dományok által átalakított világban, és nincsen semmi­lyen csodálkozni való azon, hogy ezt a fiatalok elutasít­ják. A negyven éven felüli em­ber agya az új befogadásá­ra már képtelen, csak a fia­tal, termékeny agy lehet ké­pes megérteni a mait, és fő­ként a jövő világát. Neve­zetesen azt, hogy az embe­riség rövid történetében egy nagyjából változatlan kor­szak lezárult, és olyan pe­riódusban élünk, amely az egész emberiség eddigi sor­sát átrendezi az emberi aka­rattól függetlenül. — Én ugyan nem olvas­tam Szent-Györgyi fejtege­téseit, de a biológiai indít­tatáson kívül szerintem van még más természetű indok­lás is. — Például? — Például egy olyan kor­szerű eszmevilág, amely ar­ra vállalkozik, hogy fölold­ja az ember egyedüli, csak önmaga iránti érdeklődését. S ez az -eszmerendszer azzal is próbálkozik, hogy az atomkorban megbékélje- nök-e az emberek egymással és a természettel. Lehet azonban, hogy miután én is elmúltam már negyven éves, illúzió áldozata vagyok, egy régi korszak fölfogását aka­rom ráhúzni egy egészen más irányban fejlődő világ­ra. (Folytatjuk.) lünk, ha derék hajósaink német nyelven igazítják el a sok német vendégeit, és mert a MAHART-nál német nyelvtanfolyamot is indítot­ták!, ez egyre gyakrabban megtörténik. Így változnak az idők a balatoni hajózás történetében. Messzelátó a hajón Amikor a svájci tavakon hajóztam, feltűnt, hogy a kiránduló hajók nyitott fe­délzetén valamelyik sarok­ban ott állott egy hosszú távcső, amellyel, meghatá­rozott pénzérme bedobása után 3—5 percig lehetett gyönyörködni a partaient! hegyekben, a vízen sikló hajókban. Annál érdekesebb volit számomra, amikor ha­sonlóról a Kisfaludy hajóval kapcsolatiban is olvastam. A Somogy című hetilap 1876. július lil-li 28. számában fel­tűnt az alábbi hír: „A Kis­faludy gőzösön van egy nagy nagy jelentőségű a szüret utáni növényvédelem szak­szerű végrehajtása. Az alma- és körtefavara- sodás, az őszibarack levél­lyukasztó betegsége, a kaj­szi gnomoniás levélfoltossá­ga, a szilvalevél vörösfoltos­sága, valamint a cseresznye és a meggy veszedelmes le­vélbetegségének — a bru- meriellás levélfoltosság — kórokozója fertőzött levele­ken telel át. Ha elmulaszt­juk a most időszerű védeke­zéseket, a jövő év tavaszán erős fertőzések alakulhatnak ki. Érdemes és föltétlenül fontos ezért, még az inten­zív lombhullás megkezdődé­se előtt, de a szedések befe­jeztével gyümölcsfáinkat, gyümölcsbokrainkat a Réz- oxiklorid 50 WP 0,5, vagy a Fundazol 50 WP 0,1 száza­lékos oldatával, áztatássze- rűen lepermetezni. A véde­kezéssel eredményesen le­het gátolni a kórokozó gom­bák áttelelő szaporító test jel­nek kialakulását. Ugyanezt a célt szolgálja a lehullot lomb összegyűjtése és elége­tése, vagy gondos aláforga- tása a talajba. A fertőzött és összegyűjtött lombot azon­Egy esztendei próbaüze­melés utáni végilieigesen meg­kezdte működését a Dunai Vasmű meleghengerművé­nek új, korszerű lefejtő-da- raboló sora. Évente három- százezer tonna pontos mére­tű, szép felületű táblale- mezt készít a melegen hen­gerelt lemeztekercsböl. A 350 millió forintos költség­gel felszerelt berendezésből a termelési folyamat meg­gy orsiulását és a lemezter­mékek minőségiének ugrás­távcső, melyet Sommsich Pál érdemes hazánkfia erre utaztában kért a kapitány­tól, hogy adja át a vidéket szemlélni. Szívesen — mon­da a hajó derék kapitánya —, de rossz a lencséje. No ha rossz — mondá neves képviselőnk —, adja azért át, majd megcsináltatom. így is lett, a távcsövet, miután a fővárosban nem tudták megcsinálni, felküldte Becs­be s most a legtávolabbi pontokat is híven mutatja. Köszönet érte, mert minden lencse közül a távcsőé a legdrágább.” Valószínűleg a múlt szá­zadban használt kihúzhatós távcső volt a hajón, ame­lyet a vendégek is használ­hattak. Érdekes lenne, ha a hosszú járatú hajók vala­melyikén egy, a külföldi ha­jókon használt távcső lenne felállítható, újabb szórako­zást nyújtva a hajózás más örömei mellett. (Folytatjuk) Zákonyi Ferenc Növényvédelmi tájékoztató ban ne használjuk fel kom- poszt készítésére, mert a kór­okozók a komposzt telepen zavartalanul áttételnek. A vé­dekezés során a már lehul­lott levelek permetezésére kell nagyobb gondot fordí­tani, mivel a legerősebben fertőzött levelek hullanak le először. Az őszi lombfertőt- lenítéskor a még fán levő leveleket is áztatásszerűen kell lepermetezni. A perme­tezést csapadékmentes napo­kon végezzük, mert esős, pá­rás időben kijuttatott nö- vényvédőszeroldat gyorsan felhígul és hatása nem ér­vényesül kellőképpen. Amennyiben a szüreti mun­kák elhúzódása miatt a lombhullás erőteljes mérték­ben bekövetkezett, a nö- vényvédöszer-fel használás csökkentése érdekében a le­hullott lombot permetezhet­jük a Kanbamid, vagy az Ammonnitrát 5 százalékos oldatával is, ezzel elősegítve a levelek gyors korhadását, elbomlását, s ezáltal a kór­okozó gombák szaporítókép- letainek pusztulását is. szerű javulását várják. A próbaüzemelés igazolta is ezt a várakozást: az új le- fejtő-daraboló soron feldol­gozott alapanyag hat száza­lékai bizonyult csak hibás­nak, de ebből csák egy szá­zalék volit a rovására írható. Már a próbaüzem lehetővé tettle, hogy a kohászati kom­binát október elejéig a ha­zai megrendelőknek tízezer, exportra pedig hatvanezer tonnával töhb lemeztermé­ket gyártson és szállítson a tavalyinál. Lombfertőtlenítés Üzemben a lefejtö-darabolósor

Next

/
Thumbnails
Contents