Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-10 / 238. szám
4 Somogyi Néplap 1984. október 10., sterda Viharos veszteségek A károk csak részben térülnek meg TÖRTÉNETEK AZ ELSŐ BALATONI GŐZHAJÓRÓL A Kisfaludy gőzhajó áldozata Az idei nyár jéggel kísért viharai többször is megtépázták a somogyi mező- gazdasági üzemeket. A károk némely • gazdaságban olyan jelentősek voltak, hogy minden igyekezet ellenére néigy vihar sújtotta termelőszövetkezetben veszteséggel zárják az évet, sőt a következő év gazdálkodási lehetőségeinek is határit szab a váratlan pusztítás. Az Állami Biztosító szakértőinek kijutott a munkából1 ezen a nyáron. Varga László osztályvezető egy, már sokat forgatott dossziéból keines i ki a gazdaságoknak eddig kifizetett biztosítási összegeiket. — A legutóbbi, szeptemberi jégverés kárfelmérései még folynak, a korábbi két hónap jégkárait részben már rendeztük, a kiegészítő, vagyis végleges kártalanításra majd csak a betakarítás után kerül sor. Eddig több mint 100 millió forintot fizetitek ki és előreláthatóan további 60—70 millió forintot kapnak még a gazdaságok. — Az elmúlt 18 évben nem fordult elő, hogy ilyen nagy káirokat akozott volna a jég. Tavaly az aszály, most pedig a viharok és a jég nehezítette meg a mezőgazdászok munkáját, s ez előbbi azzal is sújtotta a gazdaságokat, hogy a károk megállapításánál bázisévnek az előző három évet keli! tekintenünk. — Több károsult gazdaságban mondták, hogy jobb lőtt volna, ha más. biztosítási formát választanaik, mert a meglévő nem fedezi a károkat. — Ez így igaz, a tényleges károknak csak mintegy 60— 65 százalékát tudjuk megtéríteni. A megyében sajnos a legtöbb gazdaság az úgynevezett MNB—1-es biztosítási formával rendelkezik, s ez az elmúlt három év eredményeinek figyelembe vételével jogosít fizietésre. Létezik egy másfajta, az MNB— 2 elneveziésű biztosítás is, amely a tervezett terméshozamot biztosítja, de mivel ez mintegy 30—40 százalékkal drágább, mint az előbbi, ezért ez nem terjedt el. Talán az idei károkból okulva több gazdaság jetav tette be szándékát, hogy közelebbről is szeretne tájékozódni a jelenleg alkalmazott biztosítási módok mellett másokról is. A buzisáki Munka Harcosa Termelőszövetkezet elnökének, Ecsédy Lászlónak minden oka megvan a borúlátásra. A tervezett 10 millió forintos nyereség helyett ezt az évet 20 millió forintos veszteséggel zárják. — Árbevételünk döntő részét a növényitermesztés adja, s ennek nagyirélsze odalett. A tervezett 100 tonna gabona helyett 40 tonnát takarítottunk be. 1000 köbméter fa pusztult el, 200 hektár takarmány, de még sorolhatnám a károkat. A biztosító szakértői lelkiismeretesen, segítőkészen dolgoztak, de a szabályok kötik őket is, így az általuk kifizetett harmincegynéhány millió forint alatta marad a tényleges károknak. Nagyságrendjét tekintve szövetkezetünk a közepesnél nagyobbak közül való, s az utóbbi A Termeltetők Tanácsának bemutatója Pécsen GYÁRTÓ KERESTETIK! Másfél ezer termék a vas-műszaki áruk hiánycikklistáján Csak a vas-műszaki áruk körében legalább ezerötszázra tehető azoknak az állandó, vagy időszakos hiánycikkeknek a száma, amelyeket hiába keresünk az üzletekben. A kereskedelmi vállalatok üzletkötőinek erőfeszítése révén némely termék átmenetileg kapható, hogy aztán ismét eltűnjön az üzletek polcairól. A hetvenes évek végén alakult Termeltetők Tanácsa a különböző hiánycikkekből évről évre kiállítást rendez, a gyártók elé tartva a mindenkori hiánycikk-palettát. A kereskedelem tehát — a jobb áruellátás érdekében — kilépett a tradicionális alapállásból, bemutatva az iparvállalatoknak, hogy mit is keres a vásárló. A skála rendkívül széles, az Atomic névre hallgató háztartási súrolótál a legkülönfélébb rádió- és televízió-alkatrészeken át beletartoznak a konyhai szűrők, darálók, serpenyők, elemlámpák, kisteljesítményű elektromos vízmelegítők, Skoda-, Dacia- és Polski-alkatrészek ... Talán maguk a gyártók is meglepődtek tegnap délelőtt Pécsett, az Apáczai Csere János Nevelési Központban rendezett bemutatót megtekintve, hogy a vas-műszaki és jármű szakmában ilyen nagymérvű a hiánycikkek köre. Minderről Lampek György, a házigazda szerepét vállaló Titán Kereskedelmi Vállalat igazgatója elmondta, hogy az említett szakmában a legdinamikusabb a kereslet növekedése, ugyanakkor ebben a körben a legtöbb a hiánycikk is. A Termeltetők Tanácsának kilenc tagja több mint háromszáz partnert invitált meg a mecsekalji városba, ahol három napon át arról igyekeznek meggyőzni a gyártókat, hogy egyrészt a devizakímélő, importot helyettesítő áruféleségek előállítását vállalják, másrészt pedig az olyan nélkülözhetetlen eszközöket, mint a fejsze, a ráspoly, továbbá a különböző fröccsöntött műanyagtermékek gyártását. A délelőtti megnyitóra, amelyen dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, tizenegy jugoszláv cég képviselője is eljött. A magyar partnerek abban bíznak, hogy eredményes tárgyalásokat folytathatnak egyrészt a kishatármenti árucsere bővítéséről, másrészt pedig több termék kooperációs gyártásáról, amelyekhez a magyar kereskedelmi vállalatok biztosítanák a szükséges anyagokat csakúgy, mint ahogy ezt számos belföldön gyártott termék esetében teszik. Ezen túlmenően számítanak a mezőgazdasági üzemek ipari részlegeire, a kisiparosokra, áfészekre és nem utolsó sorban a vállalati gazdasági munkaközösségekre is. Salamon Gyula A füredi kikötőbe tart a Kisfaludy. években a gazdálkodásiban is egyre jobb eredményeket értünk el, de ahhoz, hogy ezt az évet külső segítség nélkül kiheverjük, 10 év sem lenne elég. Kértük a megyei tanácsot, hogy támogassanak bennünket, erre ígéretet is kaptunk, ám minden jóindulat és segítőszándék ellenére még a jövő évben is gondokait okoz ez a veszteség. Somogyváron az Egyesült Dózsa Termelőszövetkezet irodájában Buzisáki Kálmán eLnök éppen az Állami Biztosító szakértőivel tárgyaik, mikor ott jártunk. Délelőtt helyseini bejáráson mérték fel a szeptember eleji károkat. — A gazdaság szinte valamennyi épülete megnongá- 'lódott — mondta az elnök. A pamuiki majorban tönkre mentek a villanyvezetékek, emiatt a vízellátást még a mai napig sem tudtuk megáldani. Nagy károk keletkeztek a terménytároló és szárító te- tőszxsnkezetóben. A növény- kultúráiban 1070 hektár búza, 103 hektár őszi árpa, 157 hektár repce és 356 hektár napraforgó károsodott. A bajt csak növeli, hogy az Állami Biztosító a legnagyobb jóindulat ellenére sem tudja megfizetni a teljes kárt. összességében mintegy 10—15 millió forint árbevételtől esünk el a ránk vonatkozó biztosítási szabályok miatt. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya folyamatosan nyomon követi a károsult gazdaságok sorsát, és mint Pék Károly csoportvezető elmondta, igyekeznek az illetékes míniszrtériuimoktól támogatást kapni a jégkárok miatt. — Az eddigi felmérések szerint. BuzBák, Somogyvár, Lengyeltóti szövetkezetei zárnak veszteséggel, de Se- gesd is közel áll ahhoz, hogy vélük egy sorba kerüljön. E négy gazdáságiban körülbelül 50 millió forint a veszteség, és bár a biztosító tizét, ez nem fedezi a teljes kánt. Nagy Ásó ka A Széchenyi István által létrehozott és Kisfaludy Sándor költőről elnevezett első balatoni gőzhajó életét már sokan feldolgozták, de még mindig kerülnek elő ismeretlen részletek. Ezekből adunk közre néhányat. Ma már részletesen ismerjük a hajó létrehozásának minden mozzanatát, a hajó- test építésének, összeszerelésének történetét és azt is, hogyan indult el első próba- útjára Széchenyi születésnapján, 1848. szeptember 21- én, tomboló lelkesedés közepette. Széchenyi az első pró- baútra csak a legszűkebb környezetét és a hajó építésében részt vett szakembereket hívta meg, nehogy, ha valami baj mutatkozna, a hajó nem menne úgy, amint tervezték, akkor a részvényesek elkedvetlenedjenek, és ne folyjon be a részvények ára, amely neki mindig a legnagyobb gondot jelentette. A környék népét azonban nem lehetett megakadályozni abban, hogy százak és százak ne tolongj anak a parton, ahol akkor még nem lobogtak a zászlók, míg nem díszítették lombfűzérekkel a hajóhidat, mint később az október 18—21 közötti, akkor már népes közönséggel végrehajtott első tókörüli hajózáson. A hajósok — és ezt számtalan történet bizonyítja — babonás emberek, akik egy- egy általuk rossz jelnek tartott esemény bekövetkezése eseten el sem indulnak a hajójukkal, amíg csak kedvezőbb jelek nem mutatkoznak. Ilyen volt a hajó első kapitánya, a holland származású Haetjens kapitány is, aki tört magyarsággal elmondott meséivel foglalkoztatta a hajón dolgozók képzeletét a tengeri hajók rémes történeteivel. Ilyen például, hogy ha a hajó vízre eresztésénél baleset történik, az végigkíséri a hajót egész életén. Nos, ilyen megtörtént a Kisfaludynál is, csak eddig nem került elő a hajóról szóló újsághírekben, leírásokban. Valahogyan sikerült ismeretlenné tenni a szomorú esetet. Egyik barátom hívta föl a figyelmemet arra, hogy a paloznaki halotti anyakönyvben 1846-ban egy érdekes bejegyzés látható, amely szorosan összefügg a Kisfaludy történetével. Valóban, a rk. plébánia halotti anyakönyvében a következő bejegyzést láttam. 1846. szeptember 21-én elhunyt Tóth János özvegye Varga Éva kát- vallású, 57 éves Füreden. A halál oka: Balatoni 1-ső gőzös e napon eresztetvén, mozsarak durrogást közt vízre, egy elszakadt mozsár darabja által, melly 135 lépés távolságra agyvelejébe hatolt, lett halál áldozatjává. Úgy képzelem, amikor az özvegyasszony elvágódott, a közelében állók rögtön hívták a megyei fürdőbiztost, egy szolgabfrót és az — nehogy riadalmat keltsen — azonnal elvitette a holttestet annak házába. A hajó közben mér úszott a vízen, senki sem mert erről jelentést tenni, sőt bizonyos vagyok abban is, hogy megtiltották, hogy erről Széchenyi István és a hajó kapitánya értesüljön. Széchenyit nem azért, fníntha babonás lett volna, hanem, hogy el ne kedvet- lenítse ez a szomorú esemény, a kapitány pedig nehogy baljóslatú jelet lásson a halálesetben. Az újságok nem írtak róla, feljegyzéseket nem találni arról, hogy bizony rossz ellőjelek között indult el az első hajó. A rossz előjelek azonban nem váltak valóra. A hajó ment végső útjáig, amíg csak darabokra nem vágták. Addig hozzájárult a balatoni idegenforgalom fejlődéséhez. Tóth János özvegyének sírját hiába kerestem a füredi temetőben, régen eltűnhetett az, mint annyi másé, és csak az anyakönyv sorai őrzik a balatoni gőzhajózás első áldozatának emlékét. (Folytatjuk.) Zátonyi Ferenc Sikló$ János ZILAHY LAJOS UTOLSÓ ÉVEI 32. — A legtöbb világhíresség — közöttük Hemingway és Cooper is — úgy mentek a világban a témára, mint vadászkutya az elejtett vadra. Sok-sok tízezer dollárt ígértek és adtak egy jó, öt- ven-hatvan' flekken leírt, igazi anyagért, hogy azután abból művészi tökéllyel megformált nagysikerű művet csináljanak. Én i$ a témát adtam el. — Na és mi lett a vége? — Az lett a vége, hogy már az utolsó fejezet is nyomdába került, és a kiadó erős reklámot kezdett, de elég tekintélyes lapok részéről nyilvános támadás érte, amiért egymás után külföldieket visz a könyvpiacra és elhanyagolja a kitűnő hazai szerzők műveinek a kiadását. Ezért egyelőre visszalép a Du- kayak megjelentetésétől. — Hát ez nagy pech. — Azért a végén kiegyeztünk, hosszadalmas huzavona után tizenkétezer dollárt adtak ezért a könyvért, de ez az újraindulást jelentette számomra. Mint kutyaidomár, aligha kerülök el Missis Hilton fogadására. (A Hilton-szállodák tulajdonosának feleségét, Gábor Zsázsát a magyar származású színésznőt említette, aki a harmincas években került Amerikába. Föltűnően szép, bájos nő, évekig szerelmi ügyeitől volt hangos Hollywood.) — Molnár Ferenccel beszélgettünk egy magyar rendezvény szünetében. Gábor Zsazsa odajött hozzánk, és azt mondta: „Mester, meghívom a holnap esti házikoktélra.” Molnár elnevette magát : „Na, csak men j el — szólt kedélyesen —, majd te is megtudod, milyen kellemes ötszáz idegen között lődörögni egy fél pohár itallal.” <5 már ismerte a dörgést, egy évig lakott a Hilton -szállodában, háromszobás lakosztályban, ott is kosztolt, napi száz dollárért, de pénzt soha nerp. fogadtak el tőle. Szürcsölte a hideg kávét a dohányfüstös szerkesztőségi szobában, és megkérdezte, fölhívhatná-e onnan a feleségét. Volna még néhány kérdés, amelyet egyeztetni kellene a hazatelepül lés ügyében, azután beszéljünk komolyan erről. Meghívtam New Yorkot, s vártam, hogy elmondja a telefonbeszélgetés előtt, milyen megoldandó kérdések foglalkoztatják. Ehelyett azonban izraeli látogatását hozta szóba. — Az amerikai Pen Club tagjaként is megfordultam a világban — kezdte e nem várt irányba kalandozva. Egyszer, azt hiszem 1959- ben meghívtak Izraelbe, hogy tartsak előadást az ott élő magyaroknak. Kilenc előadást kötöttek le, és valamennyit nagy érdeklődés kísérte. A negyedik vagy az ötödik előadás után a vezetők azt mondták, hogy szívesen látná Gollida Meir, az akkori külügyminiszter. Elfogadtam a meghívást, s nyomban közölték velem, hogy csak félórát üljek ott, aztán köszönjek el, mert a. miniszter súlyos műtéten esett át, és még most is nagyon beteg. Figyeltem az órámat, amikor letelt a kiszabott idő. fölálltam, hogy elköszönjek. Vendéglátóm rám szólt, hogy üljek csak le. és beszélgessünk .rr\£g. Négy órán keresztül mondta a zsidóság sorsát, múltját, de méginkább a jövőjét. Félelmetes logikával érvelt a világ zsidóságának széthúzásáról, s ennek majda- si veszedelmeiről. — Tisztára cionista fölfogás, pedig ez a legnagyobb ellensége a zsidóságnak — szóltam közbe. — Ezt én nem tudom megítélni. — Ez kár. mert éppen olyan kártékony hatású eszme, mint itt a kelet-, európai népek nacionalizmusa. — Ügy hallottam, ez a kérdés nálatok tabu. — Nagyon rosszul hallottad. A cionizmus a zsidó diaszpórák beilleszkedése ellen dolgozik, megnehezíti az életüket, s ahol teret kap, antiszemitizmust szül. mert a zsidóság világegységét hirdeti és szervezi faji alapokon; kapitalista és munkás. marxista és burzsoá fölfogás együvé", tartozását vallja, tehát egy kártékony fajelmélet. S ami nálunk tabu, az a fajelrpélej. — Erről így ott nem volt szó. Viszont annyira eltelt az idő, hogy nyolc óra előtt öt perccel felálltam, és elnézést kértem, mert nyolcszáz embert nem várakoztathatok. Az a négyórás eszmecsere azért maradt meg az emlékezetemben, mert az a kis amerikai tanítónő, aki eredetileg orosz volt, olyan ügyesen forgatta a világpolitika nagy kérdéseit, mint a hortobányi juhász a nyársat. Sziporkázó nőszemély volt. (Folytatjuk.)
