Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-10 / 238. szám
1984. október 10., szerda Somogyi Néplap 3 Magyar—francia kapcsolatok A továbbfejlődés alapjai A hagyományok méltó folytatói lesznek A kubai dolgozók kiegészítő vállalása a kongresszus és a felszabadulás évfordulója tiszteletére A Magyarország és Franciaország közötti politikai párbeszédben 1968 számít a nagy fordulópontnak. Ekkor látogatott Franciaországba a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke. A francia miniszterelnök 1973-ban adta vissza a látogatást. Két év múlva ismét magyar vendég érkezett a Szajna-partra, Lázár György, 1977-ben pedig Raymond Barre, akkori francia miniszterelnök látogatása következett. Ilyen előzmények után került sorra Giscard d’Estaing akkori köztársasági elnök meghívására, Kádár János első látogatására, amelyet — mint a két fél kölcsönösen leszögezte — történelmi fontosságúnak tekintenek a két nép kapcsolatában. A két nép közti jó viszony ápolását az 1981-ben hatalomra jutott Francois Mitterrand is fontosnak találta, s 1982 júliusában hazánkba látogatott. Egy évvel később miniszterelnökét, Pierre Mauroy-t fogadták Budapesten. A tényszerű számbavétel a politikai, a gazdasági és kulturális kapcsolatokról azt bizonyítja, hogy a különböző társadalmi rendszerhez tartozó országok vezetőinek sok mondanivalója van, és lehet is egymás számára. A francia—magyar ipari együttműködés a hetvenes években különösen megélénkült. Hat évvel ezelőtt megállapodást írt alá a Chemolimpex magyar kül-. kereskedelmi vállalat és a Rhone-Poulenc. A mindkét fél számára előnyös együttműködés kiterjedt különböző olajipari termékek, gyógyszerek és gyógyászati féltermékek gyártására és forgalmazására. Vagy egy másik példa: a Martfűi cipőgyár, a Hungarocoop közreműködésével jó tíz éve szerződött az Adidas cég franciaországi fináléjával. Az Adidas cég adja a technológiát, a martfűiek pedig évente másfél millió pár cipőt és egymillió darab cipőtalpat szállítanak. A példák további sorolása helyett: a jelenleg érvényben lévő megállapodások száma eléri az ötvenet és újabb harmincról folynak tárgyalások. Szépen fejlődik a két ország egymás közötti kereskedelme is. Huszonegy év alatt a korábbi időszakhoz viszonyítva megnégyszereződött a Franciaországba irányuló magyar forgalom, a franciák pedig öt és félszeresére növeftték exportjukat a magyar piacon. A magyarok kétharmad részben nyersanyagot, félkésztermékeket vesznek, a fennmaradó hányadot pedig gépek és fogyasztási cikkek alkotják. A franciák elsősorban élelmiszereket vásárolnak. Nincs az a mennyiség, amit például libamájból el ne lehetne adni Párizsban. Ahogy a gazdasági együttműködés nem választható el a politikai kapcsolatok fejlődésétől, úgy ar kulturális változások sem. Tizenkilenc vers a címe annak a kötetnek, amelyet a francia Alfa Kiadó jelentetett meg, s amely Weöres Sándor verseit tartalmazza. A csinos kis füzetet a tavaszi könyvszalon keretében egyszer már bemutattál. Weöres Sándor azóta a francia konmány meghívására Párizsban, járt. s ekkor a kiadó sajtófogadást rendezett. Azt hittem, néhány magyar lesz majd csak jelen, akik szeretik és ismerik Weöres verseit. Végül is 100—150-en jöttek el, zömében franciák, autogrammot kérni, interjút készíteni és egyáltalán, megismerni ezt az eddig Franciaországban ismeretlen magyar költőt. Persze ebből még nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a magyar költők meghódították a francia könyvkiadást. Az ismerkedés, az érdeklődés egyelőre a kezdet kezdeténél tart. De így is megjelentek Illyés Gyula válogatott versei, egv Hubay-kötet, most tervezik hogy kiadnak egy Karinthy Frigyes-kötetet, s hamarosan Krúdy Gyula is kapható lesz, az újak közül pedig Esterházy Péter írásai. Ennél sokkal nagyobb az érdeklődés a magyar filmek iránt. A párizsi Magyar Intézet évente 200—250 vetítést rendez a kultúrházak- ban és a filmklubokban. Színházi bemutató mindössze egy olyan volt, amelyben magyar művet magyar művészek adtak elő, méghozzá Nancyban, ahol a nemzetek színházai találkoztak. Itt a Vígszínház mutatta be a Kőmíves Kelement. Párizsban francia művészek adták elő — természetesen franciául és a francia közönségnek — Madách Az ember tragédiája című művét és egy Déry- darabot, az Óriáscsecsemőt. Terv még, hogy az Espace Pierre Cardin a jövő évben vendégül látja az István, a királyt néhány előadásra. A magyar zenei élet kiválóságai sűrűn megfordulnak Párizsban, így Kocsis Zoltán. Ránki Dezső. Nemrég pedig valóban látványos parádéja volt a magyar muzsikának: az egyik francia adó, a Radio France Musique 48 órás műsort adott Budapestről. Szerepelt ebben a műsorban valameny- nyi ismert, és elismert művészünk, s a komolyzenei alkotások mellett helyet kapott a népi muzsika, az operett és a dzsessz is. Nem lenne teljes a kép a képzőművészek nélkül. Tavaly a textilművészek mutatkoztak be nyolc francia városban. Idén a fotóművészek jönnek Párizsba, jövőre pedig a fiatal magyar festők tárlatát tervezi a párizsi Magyar Intézet. És végül a tudomány: jelenleg öt francia egyetemen lehet a magyar nyelvet és irodalmat tanulmányozni. Az oktat® munkának az egybehangolására elhatározták, hogy felállítják a Hungarológiai Központot. A vakok és gyengénlátók megyei szervezete érdekképviseleti munkájának tartalma az elmúlt években sokat változott. Korábban lehetőségekéit kértek a társadalomtól sorstársaik életének iteJijeíseíbbé tételéhez. A hetvenes évek elején még vívmánynak számított, hogy a vak emberek élete ruem sajnálatra épülk Ma ez ugyanúgy természetes, mint az, hogy elegendő munkahely várja az elhelyezkedni szándékozókat ; hogy adott a tanulás vagy a szakmai továbbképzés lehetősége. Hétköznapi fogalommá lett a hangoskiönyvitár, amely a feláron vásárolható kazettás magnetofonok segítségével teszi számukra is meghódíthat óvá az irodalom világát Rendelkezésre áll pont- írógép, melynek használatához évente szerveznek tanfolyamokat. A vákok esélyeit kiegyenlítem kívánó eszközök sorában sok mást is találunk a térhatású térképtől, a tapintható lázmérőn át a gyerekek számára feltalált csörgőlabdáig. Utóbbi mintegy jelképe annak, hogy a Vakok és Gyengénlátók OrHazánk felszabadulásának 40. évfordulója, valamint a közelgő XIII. pártkongresz- szus tiszteletére indított nagyszabású munkaversenynek hivatalosan is résztve- yői lettek tegnap a Pamut- fotó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában dolgozó kubai lányok. Bensőséges ünnepség keretében Usinio A. Rojas, a kubai szakszervezet titkára és Baj er Nándor, a kaposvári gyár igazgatója aláírásukkal erősítették meg a kubai dolgozók munkaverseny- vállalásait. Az ünnepségen részt vett Euclide Vazquez Candela, Kuba magyarországi nagykövete, Krauth Pálné, a Pamutfonó-ipari Vállalat vezérigazgatója. Megyénk politikai és mozgalmi szerveinek képviselői mellett jelen voltak a magyar és a kubai dolgozók képviselői. A gyár szocialista brigádjainak nevében elsőként Kiss Lajosné brigádvezető kért szót. — Vállalatunk és a szocialista brigádok minden segítséget megadnak ahhoz, hogy a magyar dolgozók norma- követelményeinek a kubai dolgozók is mielőbb eleget tudjanak tenni. Ezt az igyekezetei tolmácsolta társai nevében Anabel Benitez Moreno, a kubai dolgozók KISZ-titkára is, aki a kubai dolgozók kiegészítő vállalását ismertette a megjelentekkel. — Elhatározásunkkal elsősorban Magyarország két közelgő és jelentős társadalmi eseménye iránti tiszteletünszágos Szövetsége az emberi élet örömeinek teljességét igyekszik nyújtani tagjainak. A lehetőségek tehát adottak, más kérdés, hogy milyen mértékben élnek ezzel a vak emberek. Az érdekképviselet ma — s ez csendül ki a szövetség somogyi szervezetének tegnapi kaposvári küldöttgyűlésén elhangzott beszámolóból is — az igények felkeltését, a lehetőségek kihasználására való biztatást jelent. Ilyen lehetőség a közösségi élet is, a különféle klubdélutánok, kirándulások, ahol azonban inkább csak a fiatalabbakkal találkozhattunk. Elsősorban ők értik meg, hogy a vakságuk jelentette hátrányt mindenekelőtt a közösség erejével, küzd'hetik le. Közreműködésükkel alakult meg az idén a vak gyerekeket nevelő szülők munkaközössége is, azért, hogy az újabb nemzedék a hátrányos helyzet tudatával járó gátlások, a boldogulás esélyeit is kirekesztő zárkózottság nélkül nőjön fel. ‘ A mintegy 1300 somogyi vak és gyengénlátó túlnyomó része azonban idős erüket kívánjuk kifejezésre juttatni. Mi, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában dolgozó kubai fiatalok a magyar dolgozókkal baráti együttműködésben, szocialista brigádok tagjaiként már részt veszünk a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben. Mi is plusz vállalásokat kívánunk tenni. Ennek jegyében vállaljuk teljesítményszázalékunk fokozatos növelését, vagyis, hogy 1985. április 4-ig egységesen teljesítjük a 100 százalékot, a Gazdasági és társadalmi életünkben jelentős szerepe van a nagyüzem és kisüzem együttműködésének, a szocialista szervezetek integrációjával folyó kistermelésnek. Többen és több oldalról is alátámasztották ezt a tegnapi testületi ülésen, utalva többek között arra, bér, aki új lehetőségek helyett csupán apró napi gondjainak megoldását várja. A szervezeti élet élénkítése vagy újabb tanfolyamok szervezése mellett döntő feladatuknak érzik a még rendszeresebb családlátogatásokat, idősebb sorstársaik segítését. Befejezés előtt áll a szövetség boglárlellei üdülőjének felújítása, a berendezéséhez szükséges egymillió forintot azonban nem sikerült állami keretből előteremteni. Fennállásuk óta először tagságukhoz fordultak segítségért. A már eddig összegyűlt összeg arra enged következtetni, hogy tavasztól az üdülő már fogadhatja vendégeit. Jó példa ez arra, hogy a társadalom támogatásával a vak emberek ma már képesek önmagokon is segíteni, hogy látó társaiktól már korántsem adományokat, sokkal inkább tapintatot és jószándékot várnák. Jelenleg 150 vak és gyengénlátó dolgozik a megyében, akik méltán érzik magukat teljes értékű embernek. minőségi munkák fokozatos .javítását, a technológiai fegyelem maradéktalan betartását és az alapanyaggal való takarékosságot. Ezen kívül vállaljuk, hogy részt veszünk a termelői túlórákon, folyamatosan képezzük magunkat a magyar nyelv elsajátításában, részt veszünk a politikai és kulturális rendezvényeken. Tényleges vállalásaink megtételén túl az az őszinte szándék él bennünk, hogy más textiles vállalatoknál dolgozó honfitársaink figyelhogy megyénkben a mező- gazdasági termelés csaknem egyharmadát a kisüzemek adják, vagy hogy vannak olyan termékek, melyek csaknem teljes egészében a kistermelőktől* származnak. Mint dr. Laczfi Dániel, a MÉM főosztályvezetője hangsúlyozta: mezőgazdasági exportunkban nélkülözhetetlen szerepet tölt be ez a tevékenység. A már bevált és kialakult integrációk mellett az utóbbi években hozott, a kistermelés támogatásával összefüggő intézkedések is alátámasztják, hogy agrárpolitikánk hosz- szú távon is számol ezzel az árutermelési formával, tehát jövője van a kistermelésnek. A végbement fejlődést számos tényezővel lehet alátámasztani. A háztáji és kisegítő gazdaságokban nőtt a gépesítés, megindult egyfajta célravezető szakosodás, ahogy erre Tóth Károly, a megyei tanács elnök- helyettese utalt. A közös érdekeltség alapján jelentősen javul a nagyüzemek integráló tevékenysége, ami a szemlélet kedvező változására utal. A települések körüli belsőségekben. zárt- kertekben lassan kialakul egy második gyűrű, ahol kulturált, értéket teremtő termelés folyik. Helyes törekvés ez. A testület arra buzdított, ahol még nem így van, ezt az utat érdemes követni termőföldjeink észszerű hasznosítása érdekében is. A külföld érdeklődését is felkeltő eredmények mellett, a fejlődés új feszültségeket, új ellentmondásokat is hozott magával. Többen foglalkoztak a vitában azzal a gonddal, hogy a kisüzemekben előállított sérveiét és cselekvését felkeltsük, s hogy kezdeményezésünk követésre találjon. Ezért kérjük a textiles vállalatoknál dolgozó kubai csoportokat, hogy csatlakozzanak a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez, és a kitűzött célok elérését segítsék fegyelmezett, pontos célra törő munkával! A kubai dolgozók vállalásainak ismertetése és aláírása után Euclide Vazquez Candela, Krauth Pálné, Bajor Nándor, Martos Istvánné, a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, valamint a megye politikai és mozgalmi szerveinek képviseletében Vizeli Istvánné, a gyár pártbizottságának titkára mondott köszönetét a kubai dolgozóknak a munkaversenyben való részvételért és a vállalat eddigi eredményes munkáját tovább gazdagító sikeres munkát kívánt valamennyi dolgozónak. lések minősége nem felel meg a húsipar követelményeinek, nem érdekelt kellően a kistermelő abban, hogy mint a nagyüzem, ő is egységes, jó minőségű hízósertés/t értékesítsen. További szervezést és intézkedést kíván, hogy az utóbbi időben meglehetősen visz- szaesett nyúltenyésztési kedv ismét a kívánt szintre emelkedjék. Fontos exportérdekek fűződnek ahhoz. hogy ez a tevékenység éppen Somogybán, ahol nagyok a hagyományok, visz- szanyerje korábbi rangját. A nagyüzemekben előállított termékekhez hasonlóan a háztáji kisegítő gazdaságokban termelt áruk iránt is fokozódik a minőségi igény. A termelést integráló nagyüzemeknek fontos feladatuk, hogy ezt az igényességet továbbítsák, olyan minőségi árut termeltessenek, amelynek biztos piaca van. Ezzel összefüggésben szenvedéllyel kerültek szóba a szerződéses fegyelem hiányosságai, a szerződés módszereinek korszerűsítése. Egyetlen kereskedelmi szervezet sem kötelezhető erra, hogy a szerződésen túl olyan árut vegyen át, amelynek nincs piaca, jócskán van mit módosítani, javítani a munkájukon. A testület megállapítása szerint a kereskedelemnek az eddigieknél sokkal határozottabban kell betöltenie a piac és a termelő közötti kapocs szerepet, jobban kell orientálnia, tájékoztatnia az igényekről. Felvetődött a tanácskozáson az is, hogy az érdekek szervezett egyeztetéséért célszerű volna létrehozni egy, a kistermelők érdekeit képviselő szervezetet. Sugár Imre zárszavában hangsúlyozta, hogy az újonnan keletkező gondok orvoslást követelnek, de ezzel együtt vitathatatlan a fejlődés, amiért köszönet illeti mindazokat, akik akár integrátorként, akár társadalmi vagy tömegszervezetként valamilyen formában segítik e hasznos tevékenység folytatását. önöd y György Vakok megyei küldöttgyűlése Látás nélkül is teljes életet N. Zs. Jövője van a kistermelésnek Marcaliban tanácskozott a megyei tanács vb A megyei tanács végrehajtó bizottsága Marcaliban értékelte tegnap a városi tanács végrehajtó bizottságának a település fejlesztése érdekében végzett munkáját. A tanácskozáson Sugár Imre megyei tanácselnök adta át dr. Ress Zoltán városi tanácselnöknek a Művelődési Minisztérium Szocialista kultúráért kitüntetését. A testület kilenc év Után most tekintette át újra a mezőgazdasági kistermelés helyzetét és meghatározta a feladatokat.
