Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-06 / 235. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL évfolyam, 235. szám Ára: 1,80 Ft 1984. október 6., szombat Ülésezett a Szakszervezetek Országos Tanácsa Havasi Ferenc felszólalása A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Első napirendi pontként Gál Lászlónak, a SZOT főtitkár-helyettesének előadói beszéde alapján a gazdaság- irányítási rendszer továbbfejlesztésének kérdéseit és az ehhez kapcsolódó szak- szervezeti feladatokat vitatta meg a tanácsülés. Gál László elmondta, hogy a SZOT elnöksége munkabizottságokat hozott létre a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztési terveinek, az ezzel kapcsolatos vélemények tanulmányozására. Tapasztalataikra, ajánlásaikra alapozva a szakszervezetek tevékenyen részt vettek és részt vesznek a jogszabályok előkészítésében. A gazdaság- irányítási rendszer korszerűsítésének sikere valamennyi dolgozónak és kollektívának alapvető érdeke, ezért a ~ szakszervezetek támogatják a tervezett intézkedéseket. Ezek segítségével érhető el a népgazdaság tel- jes ítöképeseégé ne k növelése, mert növelik a gazdálkodók, a vezetők vállalkozó készségét,, nagyobb lehetőségek nyílnak a kezdeményező, alkotó ember számára, közvetlenebbül válnak anyagilag is érdekeltté a dolgozók a jobb munkában. Az új módszerek ésszerűbb gazdálkodásra, hatékonyabb munkára ösztönöznek, de bizonyos kockázattal is járnak. A szakszervezetek egyik feladata, hogy miközben segítik az új, helyes törekvéseket, a lehetséges kockázatokat a minimálisra csökkentsék. A SZOT főtitkárhelyettese kifejtette, hogy a közeljövő egyik legkritikusabb kérdése az áremelkedések korlátok között tartása. Mint mondotta. életszínvonalpolitikai céljaink nem engednek meg nagyobb mértékű inflációt, ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy a gazdaság működésének volt és van árfelhajtó hatása. Ezt a hatást a piaci verseny erősödésének, a strukturális változásoknak kell fékezniük, ezeket a hatásokat tartósan nem lehet helyettesíteni az áremelés adminisztratív korlátozásával. Az adminisztratív intézkedések nemcsak az árak növekedését, hanem a gazdasági élet fejlődését is korlátoznák. A szakszervezetek azonban arra törekednek, hogy az áremelkedések üteme ne haladja meg az elviselhető mértéket. Mivel a gazdasági életben a verseny csak fokozatosan bontakozhat ki, a túlzott áremelések megakadályozására szükségesek különféle közvetett intézkedések. esetenként az adminisztratív intézkedés sem nélkülözhető. A továbbiakban a teljes és egyben hatékony foglalkoztatás nagy jelentőségéről szólt. Mint mondotta, fejlődésünknek talán a legnagyobb tartaléka, hogy minden ember olyan munkakörben, munkahelyen dolgozzon, ahol a leginkább szükség van rá. s ott kell a leginkább megtalálnia a számítását is. Ezután arról szólt, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének egyik legfontosabb eleme a szabályozók módosítása, amely akkor sikeres, ha a szabályozók jól közvetítik a gazdasági környezet követelményeit, ösztönöznek a vállalati teljesítmények növelésére, s egyben stabilak is. Fontos ugyanis, hogy a gazdálkodók, a vállalati kollektívák biztosak legyenek abban, hogy ha jobban dolgoznak. az jövedelmük, nyereségük növekedéséhez vezet és nem kell számolniuk újbóli módosításokkal. Nagy lesz a jelentősége a módo- s'uló jövedelemszabályozásnak, amely arra épül, hogy a hatékonyabban dolgozó vállalatoknak nagyobb legyen a jövedelmük, s a dolgozók keresete is itt legyen magasabb. Az új formák és módszerek kialakításához hasznosaknak bizonyultak az 1983—84-ben alkalmazott kísérleti jövedelemszabályozási formák, ezek tapasztalatait a szabályozás jövő évben életbe lépő módosításakor felhasználják. A vállalatok általában az úgynevezett keresetszint-, és a keresetnövekmény-szabályozás között választhatnak majd, mindkettőnek megvannak az előnyei, de a kockázata is. A keresetszint- szabákyozás teszi lehetővé a legkötetlenebb gazdálkodást, a legtöbb vállalat valószínűleg ezt választja majd. Itt adott kereset után meghatározott adót fizet a vállalat, vagyis az adó nem függ attól, hogy az előző év bér- színvonalához képest milyen mértékben nőnek a bérek. A vállalat tehát erejéhez mérten fizet; ha magasabb a nyeresége, a bérek is nagyobbak lehetnek. Azok a vállalatok, ahol az eredmények romlanak, a már elért, kereseti szintet is kénytelenek csökkenteni. A másik lehetőség, a keresetnövek- meny-szabályozás módszere viszont garantálja a már elért kereseti szintet de a növeléshez a jövedelmezőség, a nyereség erőteljes fejlesztése szükséges. A költségek terhére elszámolt bérek mindkét szabályozási formában drágulnak, de a keresetszint-, illetve a kereset- növekmény után fizetendő progresszív adó — ha a bér arányos a teljesítménynyel — alacsonyabb lesz mint korábban. Az új formák tehát erőteljesebben ösztönöznek a teljesítmények növelésére, az ezzel arányos keresetnövekedést kevesebb fék, korlát akadályozza majd mint eddig. Azokon a területeken, ahol továbbra is a központi keresetszabályozás érvényesül, központilag oly módon határozzák meg a bérfejlesztés mértékét, hogy ne maradjon el az itt dolgozók keresete a másutt érvénye sülő átlagos évi keresetnövekedéstől. Ezután az előadó részletesen foglalkozott az érdek- egyeztetés kérdéseivel. kifejtve, hogy a népgazdasági irányítás legfelsőbb szintién hangolják össze .a dolgozók legszélesebb rétegeit érintő (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött az országos közművelődési tanácskozás Vitávad folytatódott pénteken a Panlámejjit, kongresszusi termében az országos köz- művelődési tanácskozás, amelyen az 1974. évi köz- művelődési párthatározat létrejötte, a közművelődési törvény 1978. évi megalkotása óta eltelt időnek legAczél György: fontosabb tapasztalatait tekintették át a kulturális életben tevékenykedő szakemberek. A konferencia vitájában felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KözQonti Bizottság titkára. Társadalmunk hatalmas teljesítményekre képes hangsúlyozta: nem az 1974-ben született közművelődési párthatározat s az akkor tartott konferencia jubileumát ünnepelni találkoztak most a szakemberek, a terület felelős vezetőd, hanem az a sürgető igény hozta létre ezt a tanácskozást, hogy az új helyzetben értékeljük, megfogalmazzuk feladatainkat. Emlékeztetett arra. hogy tíz éve kedvezőbb külső és belső körülmények között dolgoztunk. A szűkebb és tágabb környezet változásainak jobban be kell hatolniuk a közművelődési intézmények falai közé, a kulturális életbe is. Régóta tudjuk — állapította meg —, hogy a nép műveltségi szintje meghatározó szerepet játszik az ország életében, előrehaladásában, ám e felismerés társadalmi méretekben csak az elmúlt évtizedben vált általánossá. S különösen nap- • iáinkban érzékeljük, hogy gazdaságunk nem létezhet, nem fejlődhet kiművelt emberfők sokasága nélkül. A gazdaság és a közművelődés fejlesztésének ügyé abban az értelemben 4s összefügg, hogy ha a magyar gazdaság „közepesen fejlett”, ugyanúgy jellemezhető közművelődésünk állapota is. Ha ezt a „közepesen fejlett” szin- iet meg akarjuk haladni, elsősorban népünk műveltségét kell magasabbra emelni. A termelési kultúra, a munkakultúra magas szintjét elsajátító, művelt, a viliig jelenségeiben eligazodni képes emberekre van szüksége a társadalomnak, hogy sikerrel birkózzon meg a mind magasabb követelményekkel. A művelődés és a gazdaság összefüggéseiről szólva hangsúlyozta még: szocialista körülmények között a demokrácia nem adomány a nép számára, hanem a fejlődés követelménye. A magyar mezőgazdaság nem állhatna például a világ élvonalában szövetkezeti demokrácia nélkül. Azért törekszünk most az üzemek, a vállalatok életében is a társadalmi élet különböző területein a demokratizmus továbbfejlesztésére, mert az a hatékony termelés egyik rendkívül fontos feltétele Ugyanakkor nincs demokrácia nagyobb tudású nép, a műveltségi színvonal állandó emelése nélkül. Népünk műveltségi szintje az elmúlt négy évtizedben példátlan mértékben emelkedett. Társadalmunk képes hatalmas teljesítményedre, önmaga megújítására; ehhez a közművelődésben dolgozók, a tudományos, művészi értékek terjesztőinek erőfeszítései is nagyban hozzájárultak. (Folytatás az 5. oldalon) Magyar párt- és kormány- küldöttség utazott az NDK-ba Havasi Ferencnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága' tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével a Német Szocialista Egység- párt Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársasáig Államtanácsa meghívására pénteken magyar párt- és kormányküldöttség utazott Berlinbe, az NDK megalakulása 35. évfordulójának ünnepségeire. A küldöttség tagja Medve László egészségügyi minisztériumi államtitkár és Szálai Béla, hazánk berlini nagykövete, aki az NDK fővárosában csatlakozik a delegációhoz. Lázár György fogadta Nyikolaj Martinovot Lázár György fogadta Nyikolaj Martinov szovjet miniszter- elnök-helyettest, a KGST anyagi-műszaki ellátási együttműködési bizottságának elnökét A megyei képviselőcsoport ülésén meg a vitában Pásztóhy András képviselő is, elmondva: ha a tsz az óvoda teVita a tisztességtelen gazdasági tevékenységről A megyei képviselőcsoport tegnap Kaposváron tartott ülésén a parlament őszi ülésszaka elé kerülő témákat vitatták meg, somogyi tapasztalatok alapján. Szokola Károylné dr. bevezetőjében ismertette az országgyűlés tervezett napirendjét. A közvéleményt is élénken foglalkoztató téma — a tisztességtelen gazdasági tevékenységről szóló törvényjavaslat — várhatóan vitákat kavar majd. Erre utaltak a tegnapi ülésen elhangzottak is. Szokola Károlyné dr. a törvényjavaslat tervezetéről szólva elmondta, hogy jelenleg a tisztességtelen gazdasági tevékenység fogalma sincs pontosan tisztázva. Egyes esetekben csupán egy 1923-ban hozott törvény ad némi eligazítást. Mint mondta: a mostani törvény- javaslat korántsem a versenyt kérdőjelezi meg, hangsúlyosan szól -azonban egye- bék közt a versenytárs és a fogyasztók védelméről. A megyei NEB elnökhelyettese, Sebők József által ismertetett tapasztalatok bizonyítottál':, hogy valóban sürgető egyebek közt a tisztességtelen haszonszerzést vagy a szerződéses fegyelem megsértését tiltó jogi szabályozás. Mint mondta: nemegyszer olyan áremelésekkel próbálták a kereslet és kínálat összhangját megteremteni, amelyek csupán csoport- érdekéket . szolgáltak. A szabad ár fogalmát egyes vállalatok túlságosan is szabadon értelmezik. A szabad ár érvényesítése voltaképpen csak kínálati piac esetén reális, ellenkező esetben nem a tényleges értéket tükrözi. Az ellenőrzést nehezíti e téren, hogy sok a tisztázatlan fogalom s még több a „kiskapu”. A szerződéses fegyelem be nem tartásának példáit hosszan lehetne sorolni, mégis csupán elvétve fordul elő, hogy valamely vállalat kötbérigényt jelent be például késedelmes szállítás esetén. Az ok, hogy egyes nagyvállalatok burkoltan vagy nyíltan visszaélnek mo- nópclUhelyzejtüifckelL A versenytárgyalások rendszeréről hangzott el: a kapacitáshiány körülményei között inkább csak álversenyről beszélhetünk. A megrendelésekben dúskáló vállalat olykor eleve veszíteni kíván. Sarudi Csaba, a megyei tanács elnökhelyettese nem vitatta ugyan ezt a gondot, elmondta azonban, hogy például a mélyépítés területén már érzékelhetők a versenyeztetés előnyei. Az egyik Balaton-parti létesítménynél tízmillió forint volt az első ár, s a munkát végül egy hárommilliós ajánlatot vevő cég nyerte el. Dr. Nagy Sándor képviselő óvott attól, hogy pusztán jogi eszközökkel próbáljuk megváltoztatni társadalmi-gazdasági adottságokat. A törvényalkotás hitelét csorbítaná, ha olyan paragrafusok is törvényerőre emelkednének, amelyeket sejthetően meg fognak szegni; ezek alapján egyes termelő ágazatokat eleve le kellene állítani. Ezt követően Sarudi Csaba a megye tanácsainak munkáját elemezte a tanács- törvény tükrében. Egyebek közt arról is szólt, hogy a tervszerű és önálló tanácsi gazdálkodás feltételei ma korlátozottabbak; ez is oka, hogy a helyi tanácsok ön- kormányzati szerepe nem érvényesül hiánytalanul. Az ellenőrzésben a társadalmi kontroll sem mindig érvényesül kellően. Hasonlóképp szükség van a tanácsi ellenőrzés személyi tárgyi feltételeinek fejlesztésére is. A vállalatok és tanácsok fejlesztési együttműködésének lehetőségei korlátozottak, így gyakoriak a „suba alatti” megoldások. Ezt erősítette tejét akarja kijavítani, papíron az istállóhoz használ föl több palát. Ö tette szóvá, hogy a társközségek lakóit felháborítja a „szerep nélküli község” kifejezés. Klenovics Imre képviselő, a megyei pártbizottság első titkára szerint nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a tanácsi önállóságnak, megteremtve ennek feltételeit is. Szólt arról is, hogy a tanácsok olykor jobban gazdálkodnak a pénzzel, mint az idővel. Nem tartotta kielégítőnek a tanácsok és a lakosság, valamint a tanácsok egymás közti kölcsönös információáramlását. Mint mondta; a módosított választójogi törvény a tanácsoktól is új munkastílust követel. Szólt még a minisztériumok és a tanácsok kapcsolatában tapasztalható ellentmondásokról is. Szokola Károlyné dr. arra figyelmeztetett, hogy hiba volna egyes statisztikákból messzemenő következtetést levonni. A közhangulatot néhány rossz példa jobban rontja, mint amire a statisztika, számai következtetni engednek. Szóvá tette, hogy a VII. ötéves tervben a településfejlesztés összegei az állandó lakosság létszámához igazodnak. Mi lesz így a Balaton-parti települések fejlesztésével, ahol az állandó lakosság töredéke a nyáron ellátandó vendégseregnek? A vitában még öten mondtak véleményt. B. F.
