Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

2 Somogyi Néplap 1984. október 6., szombat Ülésezett a Szakszervezetek Országos Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) ügyöket, például a dolgozók foglalkoztatásának, reálbé­rének, az emberek reáljöve­delmének alakulását, a munka biztonságának, a szo­ciálpolitikának, a vállalati szociális ellátás helyzetének kérdéseit. Az ágazati szintű érdekegyeYtetések közép­pontjába az ágazati-iparági megállapodások, szerződé­sek rendszerének kialakítá­sa kell, hogy kerüljön. ín­HAVASI FERENC: dokolttá válhat például ága­zati, iparági kollektív szer­ződések megkötése. A válla­laton belüli érdekegyeztetés legfontosabb okmánya a he­lyi kollektív szerződés. Már a közeljövőben sor kerül olyan szabályozásra, arpelr biztosítja, hogy a kollektív szerződésben szabályozni le­hessen minden olyan sajátos helyi ügyet, amit magasabb szintű jogszabály nem tilt. Kibővül tehát a kollektív szerződés hatóköre és gya­rapszik a vállalati .'szakszer­vezetek lehetősége arra, hogy szerződésben érvénye­sítse az ott dolgozók érde­keit. Gál László végül a válla­latok irányításának módsze­reiről beszélt, s szólt a szak- szervezetek növekvő felada­tairól. Gál László beszédét vita követte. A vitában Havasi Ferenc is felszólalt. Megnyílt Helsinkiben a békekonferencia A helsinki közelében fek­vő Espoo városban pénteken megkezdték tanácskozásukat az európai az amerikai és a kanadai békemozgalmak képviselői. A konferencia megnyitó­ján felszólalt küldöttek — köztük Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke — hangsúlyozták, hogy a kü­lönböző irányzatú békemoz­galmak tagjai csak egysége­sen fellépve érhetnék el si­kereket. Az értekezleten harminc ország 150 képviselője vesz részt. Megvitatják a béke- mozgalmak szerepét a stock­holmi konferencia sikerének biztosításában, az atomfegy­vermentes övezetek létreho­zása, az űrfegyverek betiltá­sának kérdését. Ugyancsak szó lesz az 1986-ban meg­rendezendő békeévről, vala­mint a mozgalmak közötti együttműködésről. A népgazdaságra nagy feladatok várnak telezettségeinknek a jövőben is eleget akarunk tenni — hangzik a tanácsülés elé ter­jesztett jelentés. A tanácsülés a jelentést egyhangúlag elfogadta. Várkonyi Péter találkozói Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára New Yorkban fogadta Várkonyi Péter külügyminisztert A Központi Bizottság tit­kaira elismeréssel szólt ar­ról, hogy a szakszervezetek különböző testületéi a gaz­daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésével kapcso­latos előkészítő munka va­lamennyi fázisában tevé­kenyen részt vettek, s nagy segítséget nyújtanak ahhoz, hogy előrehaladásunk felté­teleit javítsuk. Mint mon­dotta, ez bonyolult feladat, hiszen új elemekkel kell gazdagítani az irányítási rendszer jól bevált módsze­rei,t. Jóleső érzés, hogy eb­ben is — mint ahogy azt év­tizedek óta tették — segíte­nék a szaikszervezetak. Munkájukban alkalmazkod­nak az új körülményekhez, érvényesítik felelősségüket. Tudják, hogy milyen kérdés­ben van szükség támoga­tásra, megértésre, de azt is,, hogy miikor kell karikrét ja­vaslatokkal fellépni a dolgo­zók érdekében. Bizonyos, hogy ez a felfogás és mun­kamódszer segíti a szakszer­vezeti mozgalom továbbfej­lesztését is. A szakszerveze­tek törekvéseit fejezik ki a mostani tanácsülésen előter­jesztett dokumentumok — mondotta a központi bizott­ság titkára. Ezt követően arról szólt, hogy a vállalatoknál — nagyrészt éppen a szakszer­vezetek közreműködésével — érdeklődéssel tanulmányoz­zák a gazdaságirányítás to­vábbfejlesztésének koncep­cióját. Az új módszerek szükségességét már ott is felismerik, ahol — például a vállalati vezetés nagyobb de­mokratizmusának kérdésében — korábban bizonytalanko­dás, idegenkedés volt ta­pasztalható. À népgazdaságra nagy fel­adatok várnak, s ehhez erő­teljesen tovább kell javíta­ni a vállalatok munkáját. Nem mindegy, hogyan veze­tik a vállalatokat, mert et­től az adott gazdálkodó egy­ségek s egészében az ország fejlődése is nagymértékben függ. Nagyon fontos ezért, hogy a vállalati tanácsok­ba, a felügyelő bizottságokba azok az emberek kerüljenek, akiket szakmai ismereteik, politikai meggyőződésük, te­kintélyük erre a legalkalma­sabbá tesz. Feladatainkról szólva kie­melte, hogy továbbra is na­gyon fontos a külső és bel­ső egyensúlyi helyzet javítá­sa, amelyet mindenekelőtt a gazdaság jövedelemtermelő képességének fokozásával kell elérni. Ez megkövetali a rendelkezésre álló erőforrá­sok eddiginél racionálisabb felhasználását. Nem enged­hetjük meg magunknak pél­dául azt a korábbi gyakor­latot, hogy a beruházásra szánt összegeknek nagy ré­Andrej Cromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese. külügymi­niszter vezetésével pénteken szovjet párt- és kormány­szét épületekre költsük, s csak viszonylag kis részét fordítsuk a tényleges műsza­ki korszerűsítésre. Rendelke­zésre álló anyagi erőinket olyan fejlesztésekre kell for­dítani, amelyeknél a befekte­tés gyorsan megtérül, és amelyek a legnagyobb gaz­dasági eredményt hozzák. Meg kell gyorsítani a ter­melési struktúra átalakítását, fokozatosan ki kell szorítani a ráfizetéses, elavult termé­keket, gyártmánycsoportokat, és ezeket olyanokkal helyet­tesíteni, amelyek megfelelő haszonnal értékesíthetők. A Központi Bizottság tit­kára befejezésül hangsúlyoz­ta: a népgazdaság helyzeté­nek javítására, a gazdaság- irányítási rendszer tovább­fejlesztésére tett nagy jelen­tőségű intézkedések azt szol­gálják hogy a nehézségek­ből mielőb kilábaljunk, s anyagi forrásaink növekedé­sével párhuzamosan a lakos­ság életszínvonala is foko­zatosan javuljon. A tanácsülés egyhangúlag elfogadta a gazdaságirányí­tás továbbfejlesztésével kap­csolatos szakszervezeti fel­adatokról'' szóló határozati javaslatot. További napirendi pont­ként Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT elnöke, szóbeli kiegészítést fűzött a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről előterjesztett elnökségi je­lentésben. A jelentés rámutat, hogy a magyar szakszervezetek az utóbbi evekben széles körű. élénk nemzetközi tevékeny­séget fejtettek ki. Fejlődött, erősödött együttműködésünk a szocialista országok szak­szervezeteivel. valamint a tőkés és a fejlődő világ osz­tályharcos, haladó szakszer­vezeteivel. — Arra törekedtünk — hangzik a jelentés —, hogy hasznosítsuk a szocialista oi- szágek szakszervezeti moz­galmának gazdag tapaszta­latait és saját példánkkal is támogassuk a más társadal­mi körülmények között te­vékenykedő munkásszerve­zetek harcát. E tevékenysé­günk is elősegítette, hogy a különböző országok szak- szervezeteinek párbeszéde és együttműködése a kedve­zőtlen, kiéleződött nemzet­közi viszonyok között is megmaradt. A magyar szak- szervezetek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy türelmes, következetes és elvi alapo­kon nyugvó tevékenysé­günkkel a kis országok mun­kásszervezetei is hozzájárul­hatnak a kedvező folyama­tok kibontakoztatásához, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom gondjainak meg­oldásához. Ilyen irányú kör küldöttség érkezett Berlin­be. A delegáció részt vesz az NDK megalakulásának - 35. évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségeken. Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, aki az ENSZ- közgyűlésének idei ülésszaka alkalmából New Yorkban tartózkodik, találkozott és eszmecserét folytatott Oscar Fischer NDK-beli és Ralf Dizdarevics jugoszláv kollé­Az eddigi legnagyobb lét­számú, hétfőnyi személyzet­tel a floridai Cape Canave­ral űrrepülőtérről pénteken reggel, helyi idő szerint héi óra után két perccel simán indult nyolc napra tervezett útjára a Challenger ameri­kai űrrepülőgép. A személy zet tagjai között két nő van s ugyancsak részt vesz az úton Kanada első űrhajósa is. A legutóbbi — többször is elhalasztott — rajthoz ké pest ezúttal teljesen hi­bátlan volt az előkészítés és a start, amelyre ponto­san a tervezett időpontban került sor. A feladatok közé tartozik egy mesterséges hold pályá­ra állítása. Ugyancsak a fel­adatok közé tartozik egy űr­séta is, amellyel tapasztala­tokat kívánnak szerezni ar­ról, hogyan hajtható végre az űrrepülő segítségével mesterséges holdak üzem­anyaggal történő feltöltése. Az űrséta egyik résztvevője Kathryn Sullivan űrhajósnö lesz, a harmadik amerikai női asztronauta. . Az űrrepülőgép egy kü lönleges fényképező beren­dezéssel nagyformátumú fel­vételeket készít a föld fel­színéről. Az űrrepülőgép magával vitte a magyar tu­dósok által kifejlesztett Pille gájával. A megbeszéléseken áttekintették a nemzetközi élet főbb kérdéseit és kétol­dalú együttműködésünk helyzetét. Külügyminiszterünket fo­gadta Javier Pérez de Cuel­lar, az ENSZ főtitkára is. nevű műszert, amely első­sorban az űrutazás körül­ményeihez történő alkal­mazkodás egyes elemeinek vizsgálatára szaíLgáL Villamos- alapképesítéssel rendelkező . épületgépész üzemmérnököt keresünk szakipari részleg- vezetői beosztásba. Jelentkezés : személyesen, az üzemvezetőnél. Cím: Költségvetési Üzem, Dombóvár, Engels u. 120. (72243) Gromiko Berlinben Hétfőnyi személyzettel felszállt a Challenger Türelemjáték Brazíliában Milliós tüntetés Rio de Janeiróban Mikor adják át a katonák a kormányrudat a polgári politikusoknak? Sokan türel­metlenül, egyre türelmetle­nebbül teszik fel ezt a kér­dést Brazíliában. Egyes fel­mérések szerint a 130 milliós lakosság 85—90 százaléka a katonák mielőbbi távozását szeretné látni. Ennek az óha­juknak tavasszal többször is milliós tüntetéseken adtak hangot az emberek, „Közvet­len választásokat most!” — követelték-iharsogták a ha­talmas dél-amerikai ország nagyvárosainak utcáin. Az ellenzék alkotmánymódosító indítványa azonban, amely­nek elfogadásával e követe­lés valóra válíhatott vol­na, nem topta meg a szükséges kétharmados tá­mogatást a parlamentben. Akkor hát marad minden a régiben: az immár két évti­zedes katonai uralom végé­re még sokáig kell várniuk a braziloknak? Sürgető tényezők Azért ezt sem mondhat­juk. Jövő januárban válasz­tások lesznek az ország­ban. Igaz, ezúttal lé­nyegében még a régi, im­már tömegesen elutasítót! rendszer szellemében: csupán az elektort testület tagjainak személyéről dönthetnek az egyszerű szavazó polgárok, s nem valósul meg a fő köve­telés, hogy az elnököt is maguk válasszák meg. Ennek ellenére valami visszavonha­tatlanul elkezdődött Brazíliá­ban. Joao Figueiredo tábor­nok-elnök, akinek megbíza­tása 1985 márciusában lejár, látva a heves tüntetéseket, saját alkotmánymódosító ja­vaslattal állt elő, amiben a kedélyek lecsillapítására sok mindent megígéri —- kivéve egyet, hogy az elnököt már januárban közvetlenül vá­laszthatják meg. A közvet­len elnökválasztást, a kato­nák teljes visszavonását a kaszárnyákba 1988-ra hé- lyezte kilátásba. Megfigyelők szerint maga a katonai vezetés is érde­kelt a demokratizálási folya­mat végigvitelében. Ennek oka, hogy a hadsereg, amely húsz éve uralja az országot, hatalmi válsággal birkózik. Másrészt a gazdasági helyzet olyan kritikusra fordult, hogy annak orvoslásában már csak a polgári politiku­sok számíthatnak a tömegek támogatására. Brazíliát a világ legeladó- sodottabb államaként emle­getik: tartozásai majdnem elérik a 100 milliárd dollárt. Az infláció háromszámjegyű: átlagosan 230 százalékos, de az alapvető élelmiszereknél meghaladja a 600 százalékot is. Egyre több a munkanél­küli: ma már 25 millió azoknak a száma, akik hiá­ba várnak munkára. A Vi­lágbank egy felmérése sze­rint a lakosság 81 százaléka abszolút nyomorban él. Választási szövetség Januárban még 686 tagú elektort testület választja meg az államfőt, aki húsz­éves szünet után — polgári politikus lesz. A jelölések az ország két vezető politikai erejénél már megtörténtek. A hadsereg érdekeit védel­mező Demokratikus Szocia­lista Párt az 52 éves Paulo Malufot indítja a verseny­ben. Maluf egy libanoni be­vándorló milliomos leszár- mazotja, ahhoz a vékony, a lakosság 0,6 százalékát kite­vő réteghez tartozik, amely élvezi az ország gazdagságát. Gazdasági befolyása jelen­tős, nem sorolják a népsze­rű, nagytekintélyű politiku­sok közé. A demokratizáló­dási folyamat mikéntjét ille­tően ugyanakkor szembetűnő a Demokratikus Szocialista Párt megosztottsága. Ez már az ellenzék alkotmánymódo­sító javaslatának megvitatá­sakor kiderült: többen a közvetlen választási rendszer januári teljes bevezetése mellett foglaltak állást, s kiváltak a pártból. Közülük Aureliano Chaves alelnök megalakította a Li­berális Frontot, amely rög­tön választási szövetségre lépett a fő eflllanaéki erővel, a Brazil Demokratikus Moz­galom Pártjával. Ez a párt egyébként a 74 éves Tancre- do Nevest jelölte elnöknek. Neves köztiszteletben álló, mérsékelt, tapasztalt politi­kus. Négy évtizedes pálya­futása során már szinte minden kormánytisztséget betöltött. Nyíltan és követ­kezetesen kiállt a közvetlen választási rendszer, az ag­rárreform mellett, s kész a párbeszédre minden politi­kai erővel. Parádé — katonákkal A nem katona jelöltek te­hát már megvannak, a vá­lasztási „parádét” azonban még a katonák vezénylik Brazíliában. Azok a kato­nák, akik sok más latin- amerikai ország uralkodó hadseregével szemben ered­ményeket is tudnak felmu­tatni, de akikből már mér­hetetlenül kiábrándultak az emberek. Megfigyelők sze­rint nem a hatalomhoz való görcsös ragaszkodásuk dik­tálja, hogy nem hajlandók a közvetlen választási rendszer januári beindfjására, hiszen a demokratizálódási folya­matot önszántukból indítot­ták el. Félnek az argentin példa besugárzásától, attól, hogy bűneikért és hibáikért felelősségre vonják őket. Persze, bűneik és hibáik má­sok, jóval csekélyebbek, mint ami a hadsereget terheli Chilében és Argentínában. Vér alig tapad kezükhöz, gazdasági „bűncselékmény” annál több: nagyzolló ter­veik megvalósításával holt­vágányra juttatók a gazda­ságot, s termékeny táptalajt biztosítottak éveken át a korrupciónak. Valódi türelemjáték, ami most folyik Brazíliában. A demokratizálódási folyamat kiteljesedése érdekében tü­relmesnek kell lenniük azok­nak, akik előbbre szeretné­nek járni.. S türelmesnek kéül lenniük a katonáknak is, különben azt kockáztat­ják, hogy a népharag elemi erővel zúdul rájuk. Kocsi Margit

Next

/
Thumbnails
Contents