Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 234. szám Ara: 1,40 Ft 1984. október 5., péntek Országos közművelődési tanácskozás a Parlamentben A Parlament kongresszusi termében megkez­dődött csütörtökön az országos közművelődési tanácskozás. A kétnapos konferencián a közmű­velődési törvény 1976. évi megalkotása óta el­telt idő legfontosabb tapasztalatait vitatják meg. Többszáz népművelő, szociológus, kultúrakutató és számos más, a kulturális életben tevékenyke­dő szakember elemzi azokat a társadalmi és kul­turális kérdéseket, amelyekre a közművelődésnek is választ kell adnia. A megnyitón jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Sarlós István, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, a Politikai Bizottság tagjai és Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Megnyitó beszédében Győri Imre. az Országos Közművelődési Tanács elnö­ke emlékeztetett: a tíz év­vel ezelőtt tartott hasonló tanácskozás fő célkitűzése az volt, hogy elősegítse az 1974-es közművelődési párt- határozat egységes értelme­zését, és biztatást, ösztönzést adjon annak gyakorlati vég­rehajtásához. Egy évtized múltán politikai és szakmai kötelesség az áttekintés, és szükség van arra is, hogy az időközben megváltozott gaz­dasági és társadalmi körül­mények figyelembe vételé­vel gondoljuk újra és vi­tassuk meg: mit kell ten­nünk a hosszú távra érvé­nyes közművelődési pártha­tározat még eredményesebb végrehajtásáért — mondot­ta. A tanácskozást széles kö­rű előkészítő munka előzte meg: mintegy ezer szakem­ber, s az érintett tanácsi, társadalmi szervek illetékes testületéi véleményezték az értekezlet vitaanyagát. KOPECZI BELA : Nyitottság az újra, a szocialista értékek jobb számontartására A megnyitó beszédet kö­vetően Köpeczi Béla műve­lődési miniszter tartott^ vi­taindító előadást a közmű­velődés helyzetéről, fejlesz­tésének feladatairól. Az el­múlt tíz esztendő fejlődési tendenciáit áttekintve hang­súlyozta: jelentős eredmé­nyeket értünk el a kultúra demokratizálódásában, ab­ban, hogy felkeltsük és ki­elégítsük a tömegek kultu rális igényeit, és felkészít­sük az ifjúságot az általá­nos műveltség és a szakma' tudás befogadására. Mint mondotta: ma a megfelelő korosztályú gyer­mekek 96 százaléka végzi el az általános iskolát, 78 százaléka szerez bizonyít­ványt középfokon, vagyis szakmunkásképzőben, szak- középiskolában, illetve gim­náziumban. Nőtt a felsőfokú iskolai végzettségűek szá­ma. A rádió műsora minden otthonba eljut, a televízió­előfizetők száma elérte a 2,9 milliót. A lakosság vásárol­ta könyvek értéke 1983-ban 3,1 milliárd forint volt, át­lagosan egy-egy lakosra 7— 8 kötet jutott. Jelentősen nőtt a múzem és a kiállítás­látogatók száma és tavaly már meghaladta a. 18 mil­liót. Ellenben stagnál a szín­házak látogatóinak, az ama­tőrmozgalom résztvevőinek, a könyvtárakba beirat ko­zóknak, a koncertlátogatók­nak a száma, s a tíz évvel ezelőttihez képest vissza­esett a mozilátogatók, a szakkörök száma. A közművelődésben ta­pasztalható fejlődés tehát számottevő, a mennyiségi adatok azonban nem feltét­lenül utalnak a minőségre — mutatott rá a miniszter. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a felnőtt lakos­ságnak csaknem 34 százalé­ka nem végezte el az álta­lános iskola nyolc osztályát, s számos fiatal hagyja ab­ba általános iskolai tanul­mányait. Részben a jövedel­mi viszonyok alakulása, részben az elhelyezkedési le­hetőségek kiszélesedése miatt a fizikai dolgozók gyer­mekeiket zömmel a szak­oktatás! intézményekbe kül­dik, és kevésbé a felsőokta­tásiakba. A társadalmi igaz­ságosság és a tehetségek he­lyes kiválasztása azt kíván­ja, hogy a fizikai dolgozók gyermekei nagyobb szám­ban végezzenek felsőfokú stúdiumokat. Az iskolai végzettség ugyanis — a ta­pasztalatok és a vizsgálatok bizonysága szerint — meg­határozza a kulturális ér­deklődés jellegét és inten­zitását. Ez is amellett szól, hogy művelődéspolitikánk középpontjába az oktatást kell állítanunk — hangsú­lyozta. (Folytatás az 5. oldalon) A cukortermelésről ren­dezték tanácskozást tegnap Kaposváron a cukorgyárban, a megbeszélést követően pe­dig a kisgyaláp-i határban culkorrépabetakarítási bemu­tatót tartottak. Az értekezlet és a gya­korlati bemutató különösen időszerű volt, bár — sajnos — olyan időjárás közepette •kerítették rá sort, amilyen •nem kedvez a répa betaka­rításának. Kopp Károly, a Kaposvá­ri Cukorgyár igazgatója el­mondta, hogy a legtöbb ha­zai gyár beindult, azután sok le is állt, mert nincsen répa. Amúgy is lanyhult a gaz­daságok termelési kedve s ez az esős ősszel páro­sulva bizonytalanságot je­lent, mint amennyit köny- nyen el lehet viselni. Ezt támasztotta alá Anderka István, a mezőgazdasági fő­iskolai tangazdaság igazga­tóhelyettese, amikor a bemu­tató kapcsán föltett kérdé­sünkre így válaszolt: — A munka közben lá­tott gépek e térem az élvo­nalat képviselik, az egybe­gyűlt kqzönség most láthat­ta, hogy a legkorszerűbb eszközök mit tudnak. Sajnos, Magyarországon még ke­véssé terjedtek el a legjobb répabe takarító gépek. Kopp Károly a bemutató után tömören azt jegyezte meg: — A terméshozamok nő­nének, a répaellátásá gondok megszűnnének, ha nemcsak bemutatón látnánk ezeket a gépeket. A meglehetősen borús megjegyzések oka: a hazai •répagépek gyártója, a szek­szárdi Mezőgép elhozta Ugyan berendezéseit, de a sáros répatáblára meg sem kíséreLték bevinni ezeket. Nagygyűlés az NDK megalakulásának 35. évfordulója alkalmából A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak 35. évfordulója alkalmá­ból csütörtökön ünnepi nagygyűlést rendezett a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa Budapesten az ÉVIG Művelődési Házban. A mint­egy ötszáz résztvevő között ott voltak a nagyvállalat munkásai, a kőbányai válla­latok, üzemek és intézmé­nyek dolgozói. Az elnökség­ben Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Juhár Zoltán belkereskedelmi és Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter, Nagy János, külügyi államtitkár, Kótay Géza, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, to­vábbá a főváros, valamint Kőbánya politikai, társadal­mi, gazdasági életének kie­melkedő képviselői foglaltak helyet. (Folytatás a 2. oldalon) Háromnapos somogyi látogatása befejeztével Hazautazott az olasz pártküldöttség Hazautazott az Olasz Kommunista Párt Trieszt Tartományi Szervezeté­nek Ugo Polli vezette kül­döttsége. Elutazásuk előtt ismét találkoztak a me­gye vezetőivel, köztük Klenovics Imrével, a me­gyei pártbizottság első titkárával és Sugár Imré­vel, a megyei tanács elnö­kével. A baráti légkörű eszmecsere során megál­lapodtak a kapcsolatok rendszeresebbé és sokré­tűbbé tételéről. Somogyi programja befe­jezéseként a Balaton déli partjával ismerkedett az Olasz Kommunista Párt küldöttség. Reggel a Kő­olajvezeték-építő Vállalat siófoki központjában Balas­sa Béla, a városi pártbizott­ság első titkára köszöntötte a vendégeket, akiket elkí­sért Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára is. Verő László műszaki igaz­gatóhelyettes ismertette az Ugyanakkor a Mercedes traktorral és Stöll gépekkel bemutatkozó NSZK-beli cé­gek gépe könnyen fölszedte a répát és rakta a szállító járműre. Maga a német szak­ember mentegette a magyar gépéket: — Természetesen komoly mezőgazda ilyen talajra' nem viszi rá a gépet, nem kezdi megi a betakarítást; mi csu­pán azt akartuk megmutat­ni, hogy mostoha körülmé­nyeik között mire képesek eszközeink. A hazai szaikembeneik vi­szont .ehhez annyit tettek hozzá: olyan talajra, ami­lyenre már nyugodtan rá lehetne menni, az itthon vá­sárolt berendezésekkel még mindig nem lehet ráhajitani. S tíz őszből nálunk háirom- négy csapadékos, a répát pe­dig ősszel keLl betakarítani. Vlan tehát némi szakadék a hazai mezőgépipar és a me­zőgazdaság igényei között. Anderika István az igé­nyekről elmondta: — Szerződés szerint egy évig vannak nálunk nyúzó­próbán az NSZK-beli gépek. Épp azért próbáljuk ezeket, mert az ilyen közép-kate­góriájú traktor és a hozzá használható berendezések hiányoznak. Későbbi meg­vásárlásukról — ha sikerrel vizsgáznak — pénzügyi le­hetőségektől függően a tár­ca fog dönteni. Luthár Péter évente egymilliárd forint termelési értéket létrehozó, kétezer dolgozót foglalkoz­tató nagyvállalat sokrétű te­vékenységét. Megsejtve a vendégek érdeklődését rész­letesen szólt arról, hogyan használják föl évi 60 mil­liós szociális alapjukat. El­mondta azt is, hogy jelen­leg 65 kilométer hosszú gáz­vezetéket építenek Kuvait- ban a Technipetrol Róma alvállalkozóiként s hogy a neves cég elégedett munká­juk minőségével. A tájékoztatót követő be­szélgetés során a magyar— olasz műszaki kapcsolatok­ról a város üdülőhelyi sajá­tosságaira fordult a szó. — Jól ismerjük azokat a gondokat, amelyeket a tö­meges turizpius jelent — mondta Ugo Polli. — Szá­munkra súlyos nehézségeket okoz, hogy városunkban nincs állandó munkalehe­tőség, mert minden kizáró­lag a nyári idegenforgalom kiszolgálására épül. Hogy hidalják át ezt a nehézsé­get Siófokon ? Válaszában Balassa Béla szólt a dolgozók téli foglal­koztatásával kapcsolatos kezdeményezésekről. Mint mondta: — Nincs téli mun­kanélküliség, viszont nyáron minden erőfeszítésünk elle­nére 15 százalékos a mun­kaerőhiány, ez pedig nehe­zíti a minőségi idegenfor­galom fejlesztését. A KW központi ipartele­pének egyik hatalmas üzemcsarnokában így nyil­vánította ki tetszését Gior­gio Cancini a küldöttség tagja, aki évekig egy hason­ló üzem munkása volt: — Adjanak egy munkás­ruhát, és itt maradok! Eb­ben az üzsnbcn szívesen dolgoznék. Ütjük folytatásaként az új, 16 tantermes Foki-hegyi általános iskolát keresték föl a vendégek, s megragad­ta őket. Csala Józsefné igazgató az iskolában folyó oktató-nev ellő munka bemu­tatása mellett arról is szólt, hogy a szülők és gyerekek sok, közösen végzett társa­dalmi munkájának köszön­hetően: a szép épületek a múlt évben valóban máso­dik otthonukká váltak. A tájékoztatót követő izgal­mas kérdések nem voltak véletlének, hiszen mint a kötetlen beszélgetés során kiderült, a vendégek közül ketten is tapasztalt újság­írók. — Hogyan oldják meg a különböző szinten fejlett tanulók -differenciált képzé­sét? Nehezen megválaszolható kérdést tett föl Sztojan Spe- tic, a delegáció tagja: — A gyerekek szülei részt vesz nek-e az iskola irányításá­ban? Nálunk. Olaszország­ban választott szülői bizott­ságok segítik az iskola ve­zetését. Tapasztalatunk sze­rint a szülők így részt vál­lalnak az iskola gondjaiból és nem mondják, hogy a gyereket „nevelje az isko­la”. Megható mozzanat volt, mikor a kisdobosok saját munkáikkal ajándékozták meg a delegáció tagjait. A vendégek megígérték, hogy viszonzásként küldenek a siófoki iskolásoknak azokból a színes tablókból, amelye­ket az Undta című lap fesz­tiváljára a gyerekek részére adott ki az Olasz Kommu­nista Párt. Programjuk további ré­szében a küldöttség a szán- tódpusztai néprajzi emléke­ket tekintette meg, majd a Bogiári Mezőgazdasági Kombinát termelésének eredményeivel ismerkedett. Répaszedés — sárból Bemutató és tanácskozás Kaposváron

Next

/
Thumbnails
Contents