Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-30 / 255. szám

2 Somogyi Néplap 1984. október 30., kedd Befejezte munkáját az országos békekonferencia (Folytatás az 1. oldalról) Az ifjúsági mozgalom te­vékenységében ma nagyobb teret kapnak az egyének és közösségek békeakaratát ki­fejező új kezdeményezések. Egyetemeken, középiskolák­ban, üzemekben és intézmé­nyekben ifjúsági békecso­portok, körök, klubok ala­kultak, s hasznos eszmecse­rék, élénk viták bontakoz­tak ki. — Mi nyitottan fo­gadjuk a fiatalok kérdéseit, megértjük aggodalmaikat, kétségeiket is — mondotta Fejti György. Végezetül a KISZ KB el­ső titkára kijelentette: a szervezet a jövőben is arra törekszik, hogy a fiatalok tenniakarása, dinamizmusa tovább gazdagítsa a béke­mozgalmat: hogy a különbö­ző korosztályok értékes együttműködésével a magyar békemozgalom még többet tehessen milliók reményei­nek valóraváltásáért. Timmer József, a Szak- szervezetek Budapesti Taná­csának elnöke hangsúlyozta: a magyar békemozgalom ed­dig is számíthatott és a jö­vőben is számíthat a szak- szervezetek több milliós tag­ságára, az üzemi kollektí­vákra, a szocialistabrigád- mozgalomra. Szólt azokról a vállalati, üzemi, szövetkeze­ti akciókról, amelyek azt bizonyították, hogy a szak- szervezetek tagsága kész azon munkálkodni, hogy to­vább erősödjék a béke vé­delméért, a leszerelésért foly­tatott küzdelem. A nem­zetközi szakszervezeti moz­galom is egyre nagyobb sze­repet vállal a békeharcban — folytatta —, ma már kü­lönböző ideológiai nézeteket valló szakszervezeti közpon­tok és szövetségeik keresik annak lehetőségét, mi mó­don tehetnek még többet kö­zösen a béke megóvásáért, és sorra mozgósítják tagsá­gukat e nemes ügy szolgá­latára — mondotta. A jövő­ben azon kell fáradozni, hogy minden szakszervezet át- érezze: a világ 350 millió szervezett dolgozójának egy­séges fellépése is segítheti a béke megőrzését. A vitában felszólalók kö­zül többen hangot adtak an­nak a véleményüknek:' je­lentős eredmény, hogy a magyar békemozgalom tö­megkapcsolatai az utóbbi esztendőkben erősödtek. Fon­tos annak szorgalmazása, hogy a jövőben valamennyi tömegszervezet, -mozgalom együttes erővel lépjen fel a béke megóvásáért. Növeke­dett az érdeklődés a béké­vel összefüggő kérdések iránt, és sokasodott azoknak a száma, akik aktívan részt vállalnak a békemozgalom­ban — fejtették ki a hozzá­szólók. Ugyanakkor a fegy­verkezési hajsza fokozódása miatt az emberekben növe­kedett a félelem, a bizony­talanság. A jövőben tehát még nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy erősöd­jék az emberek hite a béke megőrzésének lehetőségében. A propaganda munkában pontos képet kell rajzolni a fenyegető veszélyekről, de szükséges tudatosítani azt is, hogy létezik erő, amely ké­pes megakadályozni egy újabb világégést. A békemozgalom és a tu­domány kapcsolatával össze­függésben megfogalmazódott: a tudomány által feltárt ter­mészeti törvények gyakorla­ti hasznosításáról a társada­lom dönt, így arról is, hogy az atomenergiát békés célok vagy pusztító szándékok szolgálatába állítja-e. Fon­tos magatartásváltozást je­lez a tudományos életben, hogy a nem-politizáló tudó­sok, nemzetközi szervezeteik is elfogadják és támogatják a béke ügyét előmozdító ja­vaslatokat. A nemzetközi békemozga­lomban bekövetkezett válto­zásokkal kapcsolatban el­hangzott: a 80-as évek ele­jén a nyugat-európai és az Egyesült Államok-beli meg­mozdulásokba olyan újabb társadalmi rétegek is be­kapcsolódtak, amelyek oly­kor szocializmus-ellenes, szovjetellenes nézeteket kép­viselnek. Ezért a nyugati mozgalmakkal való akcióegy­ség úgy erősíthető, ha pro­pagandánkban pontos, való­sághű képet rajzolunk társa­dalmunkról. A hozzászólásokat követő­en Pálos Tamás, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztő­je, a konferencia szerkesztő- bizottságának társelnöke be­jelentette: a konferencia ál­lásfoglalásának tervezetéhez több javaslat érkezett. A szerkesztőbizottság azok mindegyikét gondosan mér­legelve megállapította, hogy az észrevételek, a javaslatok gazdagítani kívánták a do­kumentumot; ezért a szer­kesztőbizottság azok elfoga­dását javasolja. A konferen­cia küldöttei az állásfoglalást — a tartalmi módosítások mindegyikét figyelembe vé­ve — egyhangú szavazással elfogadták. Barabás Miklós összefoglalója Barabás Miklós, az Orszá­gos Béketanács főtitkára a kétnapos eszmecsere tapasz­talatait összegezve megálla­pította: a plenáris üléseken és a szekció-tanácskozásokon elhangzott mintegy 150 fel­szólalás, az észrevételek és a javaslatok jelentősen hozzá­járultak a békemozgalmi munka tartalmi vonásainak erősítéséhez. A küldöttek, bár eltérő világnézeti elkö­telezettséggel fejtették ki álláspontjukat, abban egyet­értettek, hogy a béke csakis közös erőfeszítéssel őrizhető meg. Általában: a vita a mozgalom sajátjává, a közös cselekvést előrelendítő erejé­vé vált, s ez jelentős ered­mény — tette hozzá. A mai, feszült nemzetközi helyzet­ben arra van szükség, hogy felemeljük tiltakozó szavun­kat ha bárhol a világon megsértik az emberi jogo­kat, s visszavetik a szabad­ságra irányuló kezdeménye­zéseket — hangsúlyozta. A szolidaritás eszméje csak akkor telítődhet meg valós tartalommal, ha az állam­polgárok megfelelően tájé­kozottak a világesemények­ben, a tőlünk távoli orszá­gok életének történéseiben is. Ezzel kapcsolatban kitért a tömegtájékoztató eszközök felelősségére, az események, folyamatok sokoldalú be­mutatásának fontosságára is. Az OBT főtitkára részle­tesen foglalkozott a vitákban elhangzott és az ifjúságot érintő észrevételekkel: — Napjaink fiataljai másként kérdeznek, mint az elődök, s nem hajlandók elfogadni a készen kapott válaszokat. Ez természetes, hiszen minden nemzedék elidegeníthetet­len joga, hogy maga keresse meg kérdéseire a feleleteket — mutatott rá, hangsúlyoz­va: a magyar békemozgalom további előrelépésének egyik feltétele éppen az, miként tudja egyesíteni az ifjúság dinamizmusát az idősebbek tapasztalataival. Ezzel össze­függésben aláhúzta a békére nevelés fontosságát, kiemel­ve, hogy ez a feladat nem hárulhat egyedül az iskolák­ra. Végezetül bejelentette, hogy a konferencia nevében táviratot intéztek az éppen a tanácskozással egyidőben zajló, nagyszabású párizsi békedemonstráció résztve­vőihez, kezdeményezésüket annak tudatában köszöntve, hogy hazánk sorsa és boldo­gulása szorosan összefonó­dott a többi európai nép életével, az egyetemes béke ügyével. A X. Országos Békekonfe­rencia Sebestyén Nándorné zárszavával, s a Szózat hang­jaival ért véget. Az országos békekonferencia állásfoglalása A békéért érzett felelős­ség és cselekvési készség jegyében tanácskozott a X. Országos Békekonferencia. Megállapította, hogy a ma­gyar békemozgalom, amely hazánk érdekeit, az embe­riség egyetemes ügyét szol­gálja, alapvetően teljesíti feladatát; hozzájárul ahhoz, hogy népünk meggyőzően adjon hangot békeakaratá­nak. cselekedjen a béke vé­delmében és erősítéséért — rögzíti bevezetőben az ál­lásfoglalás, majd így folyta­tódik: A konferencia úgy ítélte meg, hogy a magyar béke­mozgalom az új követelmé­nyekhez igazodva megújul. Tevékenységében nagyobb teret kapnak az egyének és közösségek békeakaratát ki­fejező kezdeményezések, visszaszorulóban vannak a formális elemek. Ezáltai programjai, megmozdulá­sai tartalmasabbak, színe­sebbek, vonzóbbak lettek, hasznos eszmecserékre, élénk vitákra adtak alkal­mat, erősödött mozgalmi jellegük. Bővült a mozga­lom társadalmi bázisa, no vekedett befolyása. Békemozgalmunk a IX. magyar békekongresszus óta eltelt hat évben is hozzájá- í ült a béke erőinek világ­méretű összefogásához. Őszinte, nyílt párbeszédet, építő szándékú vitát folyta­tott minden olyan külföldi, elsősorban európai szerve­zettel, amely erre készséget mutatott. Az országos konferencia küldöttei megemlékeztek a béke-világmozgalom elin­dulásának 35. évfordulójá­ról. •tisztelettel köszöntötték a mozgalom alapító tagjait. Nagyra értékelték, hogy napjainkra jelentős politikai ei övé vált a békeszerető em­berek világméretű összefo­gása. A nemzetközi helyzet jel­lemzőiről szólva a doku­mentum rámutat: A magyar békemozgalom­nak ma szembe kell néznie a nemzetközi feszültség, a fegyverkezési verseny növe­kedéséből, a mind több tö­megpusztító eszköz megjele­néséből fakadó súlyos prob­lémákkal. A tőkés világ — mindenekelőtt az Egyesült Államok — szélsőségesen re­akciós körei a történelmileg kialakult erőegyensúly meg­bontására törekedve tQvább fokozzák és egyre újabb te­rületekre terjesztik ki a fegyverkezési hajszát. Az amerikai középhatósugarú nukleáris eszközök nyugat­európai telepítésének meg­kezdése lehetetlenné tette a tárgyalások folytatását a stratégiai, illetve a hadszín­tér nukleáris fegyverek kor­látozásáról, tovább élezte a nemzetközi feszültséget, rontotta a nemzetközi lég­kört. A szocializmust építő ma­gyar nép biztonságban kí­ván élni. Vívmányait féltve érthető aggodalommal figye­li a nemzetközi eseménye­ket. A mai világhelyzetben a mozgalom legfontosabb feladata, hogy hozzájárul­jon olyan nemzetközi légkör megteremtéséhez, amelyben a leszerelést előmozdító tár­gyalások újrakezdődhetnek, pozitív eredményre vezet­hetnek. Az Országos Békekonfe­rencia meggyőződéssel vall­ja: korunkban a világhábo­rú elkerülhető, a béke meg­őrzése elérhető cél, érte él­ni, dolgozni, harcolni érde­mes. valamennyiünk köte­lessége — hangsúlyozza az állásfoglalás. Ezt követően a dokumen­tum felszabadulásunk, s a lasizmus felett aratott győ­zelem közelgő 40 évforduló­jára, a történelmi útunk ta­nulságaira. az elmúlt négy évtized társadalomépítő erő­feszítéseire emlékeztet, majd a feladatokat számba véve leszögezi: A magyar békemozgalom munkájának középpontjá­ban változatlanul az a tö­rekvés áll, hogy népünk be- keakaratát kifejezve, a tár­sadalom minden rétegét mozgósítva alkotó módon já­ruljon hozzá hazánk béke­politikájának formálásához és megvalósításához. Legyen tevékeny részese azoknak a nemzeti és nemzetközi tár­sadalmi erőknek, amelyek a béke védelméért, a bizton­ság megszilárdításáért küz­denek. Segítse a Béke Vi- lagtanács tevékenységét, tó- megkapcsolalainak bővíté­sét. Céljai elérése érdekében törekedjen széles együttmű ködésre, nyílt párbeszédre Európa minden reálisan gondolkodó és cselekvő mozgalmával, személyisé­gével, hogy együtt érjük el a fő célt: a világ béke meg­őrzését és megszilárdítását, földrészünk megszabadítá­sát a nukleáris fegyverektől. A mozgalom híve és szó­szólója a leszerelésnek, el­sősorban a nukleáris lesze­relésnek, mert fontosnak tartja, hogy megálljon a fegyverkezési hajsza és a katonai erőegyensúly a fegy­verzet mind alacsonyabb szintjén maradjon fenn — folytatódik a dokumentum. — A mozgalom támogatja hazánk külpolitikáját, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország békekezdemé ryezéseit, az ENSZ erőfeszí­téseit. Várakozással tekint az 1986-ra meghirdetett nemzetközi ibékeév elé, amelyre gazdag programot készít. Elő kívánja segíteni a helsinki záróokmányban foglaltak maradéktalan megvalósítását, amelynek menetében jelentős esemény lesz a fővárosunkban 1985 őszén összeülő Európai Kul­turális Fórum. A magyar békemozgalom szolidaritást vállal Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeivel, minden földrész haladó erőivel, amelyek el­tökélték, hogy országaikat megszabadítják a gyarmato­sítás súlyos örökségétől, a neokoloniaizmustól, a dikta­tórikus elnyomástól, az im­perialista beavatkozástól, és a szabad, független fejlődés az emberi élet útján halad­nak. A továbbiakban az állás­foglalás kifejti: a mozgalom a ibéke szeretőiéből táplál­kozó népi-nemzeti egység egyik alkotó eleme és erő­sítő tényezője. Ezért is szé­lesíti együttműködését a Ha zafias Népfronttal, más tár­sadalmi mozgalmakkal és tömegszervezetekkel. Törek­szik arra, hogy a munkás­ság és a szövetkezeti pa­rasztság mind szélesebb tö­megei vegyenek részt a bé­kemunkában. Tovább építi, mélyíti kapcsolatait a tudó­sokkal, írókkal, művészek­kel, pedagógusokkal, orvo­sokkal, az értelmiség min­den rétegével, s igyekszik cselekvési körébe vonzani társadalmunk kiemelkedő személyiségeit. Az Országos Békekonfe­rencia állásfoglalásában vé­gezetül felhívással fordul minden honfitársunkhoz- tegyünk meg mindent nem­zeti boldogulásunkért, szo­cialista hazánkért, a béké­ért. Megnyílt Havannában a KGST ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) következő feladatainak meg­vitatása során nem feledkez­hetünk meg azokról a világ- politikai és világgazdasági tendenciákról, amelyekkel gazdaságfejlesztési elgon­dolásaink kialakításában és megvalósításában számol­nunk kell. A nemzetközi helyzet idő­szerű problémáiról szólva Sarlós István hangoztatta, hogy még fokozottabb erő­feszítéseket kell tenni a fe­szültség és a háborús ve­szély csökkentéséért, a fegy­verzetek korlátozásáért. Rá­mutatott arra, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kiveszi részét e tevékenységből, le­hetőségeihez mérten hozzá kíván járulni az enyhülés vívmányainak megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez. A továbbiakban Sarlós István ismertette hazánk helyzetét, gazdasági fejlődé­sünk időszerű feladatait. A Magyar Szocialista Munkás­párt jövő évi kongresszusá­ra való felkészülés jegyében folytatjuk azokat az erőfe­szítéseket, amelyek gazdaság- irányítási rendszerünk továb­bi korszerűsítését célozzák. Az előttünk álló feladatok teljesítéséhez fontos, mással nem pótolható hozzájárulást nyújt a szocialista országok­kal és elsősorban a Szovjet­unióval két- és sokoldalú alapon folytatott gazdasági együttműködésünk. A szo­cialista gazdasági integráció elmélyítésétől azt várjuk, hogy a korábbinál jobban járuljon hozzá gazdaságunk kiegyensúlyozottabb és dina­mikusabb fejlődéséhez, foko­zottabban mozdítsa elő an­nak korszerűsítését, a mű­szaki-tudományos és terme­lési kapcsolatok bővítését, az exportképesség erősítését és a kölcsönös kereskedelem növekedését. Sarlós István leszögezte, hogy az ülésszak számára előterjesztett dokumentu­mokkal kapcsolatban a ma­gyar kormány különösen pozitívan értékeli a végre­hajtó bizottság beszámolóját a KGST-nek a XXXVII. és XXXIX. ülésszak között végzett munkájáról. A do­kumentum elmélyülten elemzi azokat a jelensége­ket, amelyek gazdasági együttműködésünk fejlődé­sét fékezik. Az ilyen érté­kelés lehet az alapja a fel adatok reális kijelölésének. Különösen nagy jelentősé­gűnek tartjuk a KGST-tag- országok hosszú távú ener­gia- és nyersanyag-szükség­letei kielégítésére kidolgo­zott komplex intézkedések­ről szóló dokumentumot. A jövőben is kulcskérdés, hogy biztosított legyen a tagor­szágok energia- és tüzelő­anyag-ellátásának hosszú távra történő biztonságos megoldása. Sarlós István hangsúlyozot­tan szólt arról, hogy Ma­gyarországnak objektív adottságai miatt fontos ér­deke fűződik a KGST kere­tében az energia- és fűtő­anyag-ellátás szintjének fenntartásához és legalább szerény mértékű növelésé­hez. Fontos dokumentumnak ítéljük az 1986—1990. évi tervkoordinációról szóló be­számolót. Véleményünk sze t int a következő ötéves terv­időszak megalapozása és a további gazdasági együtt­működés fejlődési irányai nak kijelölése szempontjából döntő fontosságú, hogy e munkálatokat az előírt ha táridőre lezárjuk. A felsorolt témákban elő terjesztett dokumentumot és határozat-tervezetet a magunk részéről elfogadjuk — mondotta végezetül Sar­lós István. * Választási gyűlés Leonbtan. A képen: Daniel Ortega, Nica­ragua vezetője hívei körében (Telafotó — AP—iMTI—KS) Engedményes ajánlat a vasboltból Borosbordó 80 1-es 2790 Ft helyett 1950 Ft, 28 1-es 1450 Ft helyett 1000 Ft, szőlődaráló 1940 Ft helyett 1360 Ft, 780 Ft helyett 550 Ft, ROBI-52 kapálógép 15 700 Ft helyett 13 300 Ft, ROBI pótkocsi 9380 Ft helyett 6570 Ft, Csepel kapálógép 16 200 Ft helyett 13 000 Ft, vörösréz fürdőhenger 3720 Ft helyett 2600 Ft, maradék műanyagpadlók 50 % en­gedménnyel, és egyéb vasáruk 30— 40 %-kal olcsóbban! Kaposvár, Ady Endre u. 7. (72493)

Next

/
Thumbnails
Contents