Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-28 / 254. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁKAK LAPJA XL évfolyam, 254. szám Ára: 1,40 Ft 1984. október 28., vasárnap Turisták zavarban Az idei nyáron sem utaz­tunk kevesebbszer külföldre, mint a tavalyi főidényben, a turizmus szerkezete azonban megváltozott. A szükségsze­rűen nyereségre törekvő ide­genforgalmi szakemberek panaszkodnak a sajtóban: csökkent a „jól fizető” nyu­gati utazások száma. A nad­rágszíját némelyest meghúz­ni kénytelen magyar jobbá­ra Kelet-Európa. valamelyik országát vette célba. Para­doxon, de tagadhatatlan: a gazdasági helyzet nehézségei révén jutottak el sokan a Hofburg helyett a Hradzsin- ba, a Costa Brava helyett a Fekete-tengerhez, hasznára a kelet-európai azonosságtu­datnak. Sokan ismerték fel ily módon az egymásrautalt­ságnak ama szükségszerűsé­gét, melyre e kis népek leg­jobbjai már egy évszázada figyelmeztettek. A kommunikáció azonban nem volt zavartalan. Nem­rég a rádióban egy magas beosztású idegenforgalmi szakember nyilatkozta: a legjobb cégeknek sem min­dig volt módjuk arra, hogy lengyelül, csehül, szlovákul vagy bolgárul jól beszélő idegenvezetőt küldjenek a csoporttal. A turisták között pedig ugyebár fehér holló­nak számít az, aki ismer va­lamilyen kelet-európai nyel­vet. Éneikül pedig aligha elképzelhető az igazán tar­talmas és értékes kapcsolat. Lekicsinylőén legytothet- nénk, ha mindez csupán idegenforgalmi gond lenne, ám sajnos nem csak az. Nyelvoktatási rendszerünk, sőt egész műveltségi szer­kezetünk egyoldalúságára vet fényt a probléma. Arra, hogy iskoláinkban egyálta­lán nincs lehetőség szomszé­daink, barátaink nyelvének elsajátítására, s a TIT-ben vagy a manapság egyre sza­porodó nyelvoktatási mun­kaközösségekben is elvétve. Arra, hogy egyetemeinkben kis számmal képeznek len­gyel, cseh vagy román sza­kosokat, őket pedig az ab­szolválás után rögvest „el­nyelik” a tudományos és diplomáciai intézmények vagy a könyvkiadók, szer­kesztőségek középiskoláink­ba jószerével egy sem kerül közülük. Azt sem tagadhat­juk, hogy Kelet-Európa tör­ténelme és kultúrája — a sikeres próbálkozások ellené­re — még mindig nem kap­ta meg teljesen az őt meg­illető helyet tanterveinkben. Lehet persze hivatkozni a világnyelvek oktatásának is­mert nehézségeire, az úgy­nevezett humán tárgyak ala­csony óraszámára, az elsajá­títandó tananyag zsúfoltsá­gára és más effélékre. E szempontok azonban mit sem változtatnak azon a tényen, hogy a kelet-európai kis népeknek kölcsönös ér­dekük egymás alaposabb megismerése, egyebek között egymás nyelvének legalább viszonylagos és tendencia- szerű elsajátítására. E felis­merés jegyében terebélye­sedtek ki az utóbbi években a történelmi kutatások a Balti-tenger és a Fekete-ten­ger között élő népekkel kap­csolatosan, s jelennek meg egy re-másra szomszédaink legjobb íróinak alkotásai magyarul. Ám mindez kevés az igazi .áttöréshez”. Természetesen — mint „dezertált” nyelvtanárnak __ nincs szándékom kétel­kedni a világnyelvek fontos­ságában. De vajon van-e igazán szelleme, van-e iga­zán lelke annak a kapcso­latnak, amelyet németül te­remtünk lengyelekkel, an­golul románokkal? L engyel András Megkezdte tanácskozását az országos békekonferencia A számvetés és az előre­tekintés jegyében kezdte meg munkáját szombaton, az Építők Rózsa Ferenc szék- házában a X. országos béke­konferencia, csaknem 1200 küldött és meghívott vendég részvételével. A tanácskozá­son jelen volt Németh Ká­roly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi- zottságámák titkára. Méhes Lajos, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai; Borbándi János, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, vala­mint az Elnöki Tanács több tagja; ott voltak a Hazafias Népfront, a Kommunista If­júsági Szövetség, más társa­dalmi és tömegszervezetek, az egyházak és felekezetek, a kulturális és tudományos élet jeles képviselői. A ta­nácskozás munkájában részt vesz a Béke-világtanács kül­döttsége, Romes Csandra el­nök vezetésével. Reggel 9 árakor felcsen­dültek a Himnusz hangjai, majd Sebestyén Nándorné, az Országos Beketanács elnöke üdvözölte a megjelenteket. Megnyitójában megemléke­zett az OBT-nek a legutóbbi békekongresszus óta elhunyt tagjairól, majd szólt a X. Országos Békekonferencia előkészületeiről, azokról a megyei és városi fórumokról, rendezvényekről, amelyek is­mét alkalmat teremtettek ar­ra, hogy népünk kifejezhes­se békeakaratát. Ezután Barabás Miklós, az OBT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést a békemozgalmi munka elmrúlit hat esztende­jének eredményeit, tapaszta­latait összegző írásos beszá­molóhoz. Barabás Miklós bevezető­ben rámutatott: a magyar foékemozgálom ügye elvá­laszthatatlan nemzeti és tár­sadalmi felemelkedésünk­től. Ezért is tekintünk bi­zalommal és várakozással a Magyar Szocialista Munkás­párt XIII. kongresszusára — mondotta — amely újajob lendületet adhat a mi mun­kánknak is. Részt kérünk és vállalunk a felkészülésből, közös társadalmi progra­munk kimunkálásából és megvalósításából. Világunk állapota most, 1984 őszén okkal és joggal kelt aggodalmat — mondot­ta a továbbiakban. Növeke­dett a feszültség, fokozódtak a veszélyek, lefékeződött, megtorpant, sőt, sok szem­pontból visszájára fordult az enyhülés ígéretes folya­mata. A nemzetközi feszült­ség azonban nem elkerülhe­tetlen és kivédhetetlen ele­mi csapás. A feszültség éle­ződésének alapvető oka és té­nyezője azoknak a washing­toni és NATO-vezető körök­nek a politikája, amelyek kérdésessé akarják tenni a történelmileg kialakult, bé­két biztosító egyensúlyt, hogy katonai erőfölénnyel kényszerítsék rá elképzelé­seiket a világra. Ennek ke­retében követik egymást a súlyos kihívások, az új ame­rikai középhatótávolságú atomeszközök nyugat-európai elhelyezésétől kezdve az űr végtelen térségeinek tervezett miilitarizálásáig. Ez laz alapvető oka annak, hogy az elmúlt évek során lényegesen romlott a két nagyihatalom viszonya, s nem került sor közöttük egyetlen érdemi megállapodásra sem — hangsúlyozta az OBT fő­titkára, majd leszögezte: — Az amerikai kihívások elke­rülhetetlen válasz-intézke­déseket kényszerítenek ki. így az egyensúly fenntartá­sa azzal jár, hogy a fegy­verkezési verseny mind na­gyobb iramú lesz, az egyen­súly egyre magasabb szinten áll helyre, ami a hétközna­pok nyelvén szólva több kötlséget, több fegyvert, na­gyobb megterhelést és foko­zott veszélyeket jelent. A jó­zan ész nevében kérdezhet­jük: ha egyszer a mérleg serpenyői egy-egy vagy öt-öt kilogrammal is egyensúlyban tarthatók, miért halmoznánk a tonnákat, sőt a megaton­nákat? Meggyőződésünk, hogy bármennyire bonyolult és nehéz a világhelyzet, van ki­vezető út. Minden felelős kormány elemi kötelessége az egyoldalú előnyökről va­ló lemondás és a katonai erőegyensúlynak a fenntartá­sa, a fegyverzetek egyre csökkenő szintjén. Ez a köl­csönös biztonság egyetlen lehetséges alapja. — Olyan légkört kell te­remteni, amelyben a vitás kérdéseket jószándékú, a megegyezésre őszintén törek­vő, az egyenlő biztonságon alapuló, a nemzetközi bizal­mat elősegítő tárgyalásokon oldhatják meg. Ehhez meg­vannak a megfelelő kiindu- lópxmtok: a Szovjetunió és a többi szocialista ország bé- kekezdaményezései, valamint más, a realitásokat figye­lembe vevő javaslatok. — A magyar békemozga­lom erejéhez képest mindent megtesz a nemzetközi béke- erők egységének és harcának elősegítésére. A legnagyobb, legszélesebb nemzetközi bé­kemozgalom, a Béke-vÚ ág- tanács tagjai vagyunk; tevé­kenyen részt veszünk célja­inak és programjának alakí­tásában, az együttesen meg­fogalmazott politikai akciók megvalósításában. A magyar békemozgalom eredményeit, gondjait szám­ba véve rámutatott: az el­múlt hat esztendőben gaz­dagodott a békemozgalmi le- vékenység politikai tartal­ma, szélesedett társadalmi bázisa. Erősödött a munká­jára irányuló figyelem is. Mlindez megmutatkozott az egyes emberek és a helyi közösségek fokozódó érdek­lődésében, de a társadalmi (Folytatás a 2. oldalon) A KGST-ülésszakra Küldöttség utazott Kubába Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese vezetésével szom­baton küldöttség utazott Ha­vannába, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának 39. ülésszakára. A delegáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára; Marjai Jó­zsef, hazánk állandó KGST- képviselője. Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal el­nöke, miniszterelnök-he­lyettesek és Nagy János külügyi áillamtitkár. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter külügyminiszter, Bányász Rezső államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke és több más állami vezető bú- csúztatta. Jelen volt Eucli- des Vazquez Candela, a Ku­bai Köztársaság nagykövete. Magyar— kínai bank­kapcsolatok A Kínai Népi Bank kül­döttsége. Lu Pej-csiennek, a bank kormányzójának veze­tésével — Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank el­nökének meghívására — október 22. és 27 között hi­vatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodott. A delegá­ció tárgyait a Magyar Nem­zeti Bank vezetőivel a két bank közötti kapcsolatokról, és véleményt cseréltek nem zetközi pénzügyi kérdések­ről. A küldöttséget fogadta Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, He- tényi István pénzügyminisz­ter és Veress Péter külke­reskedelmi miniszter. A delegáció szombaton el­utazott Budapestről. Á békemozgalom mindig jövő időben beszél (Munkatársunk telefonje­lentése) Tegnap délelőtti az Épí­tők Rózsa Ferenc Székiházá­ban megkezdte munkáját a tizedik országos békekonfe­rencia. A hat év békemun­káját áttekintő, s a mozga­lom további feladatait meg­határozó konferencián me­gyénket 36 tagú küldöttség képiviséli. Közülük tízen tag­jai az Országos Béketanács­nak. A most először hasz­nált békekonferencia elne­vezés a tanácskozás munka­jellegét kívánta hangsúlyoz­ni. A plenáris ülés megkez­dése előtt Szita Ferenc kül­döttet, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága mellett működő béke és szo­lidaritási munkabizottság el­nökét kérdeztük a somogyi békemunka megújulásának lehetőségeiről. — A ibétoemunka egyes módszerei az évek során el­fáradtak, vesztettek hatásuk­ból. Sajnos, nehezen lépünk túl a kampányszerűségen, a megszokottságan. Igaz, az utóbbi két-három évben — sajnos épp a világpolitikai helyzet feszültebbé válása nyomán — több volt a spon­tán kezdeményezés, a friss, élő megmozdulás. A béke- mozgalom további fejlődésé­nek lehetőségét mindenek­előtt a kis közösségekben lá­tom. Örömmel fogadom, ha ilyen kisebb kollektíva hív meg kötetlen, oldott beszél­getésre, politizálásra. Azt tapasztaltam, hogy az embe­reket mélyen foglalkoztatják a háború és béke kérdései. Mündig arról igyekszem meggyőzni hallgatóimat, hogy a tisztességes munka a műveltség gyarapítása és a Ibéke három olyan 'ténye­ző, amely együttesen nagy­szerű lehetőségeket teremt­het ... Olykor talán indoko­latlanul is tartunk a spon­taneitástól, főként azért, mert így esetleges hibás ál­láspontok, nézetek is nyil­vánosságot kaphatnak. Sze­rintem épp ez a jó lehető­ség a meggyőzésre, a véle­mények szembesítésére a szó legjobb értelmében vett politizálásra, vitára. Több teret ad a spontaneitásnak az ugyancsak a kisközössé­gek kezdeményezésére ala­pozó most formálódó somo­gyi békeklub mozgalom. A békekonferencia előze­tes írásos anyagaiból is ki­csendült, a békemozgalom nem nélkülözheti a fiatalok kezdeményező kedvét, újat keresését, türelmetlen tenni- akarását. A (beszámoló nyíl­tan szólt arról is, hogy a bé­keaktívák és testületi tagok között kevés volt a fiatal. — Úgy érzem, megyénkén belül a fiatalok megfelelő számiban vesznek részt a különféle békeakciókban — mondta Mihalics Veronika küldött, a megyei KISZ-bi- zottság titkára. — A Haza­fias Népfront megyei bizott­sága mellett működő béke- és szolidaritási munkabizott­ságnak is vannak KISZ-korú tagjai. Tény, hogy az orszá­gos béketancás tagjai között viszonylag kevés a fiatal, so­mogyi p>edig egyáltalán nem volt. Az OBT fiatalodási törek­véseit mutatja, hogy négy újonnan választott somogyi tagja közül három a fiata­labb korosztályhoz tartozik. Babodi Árpádné tabi óvónő 1957-ben született. — Az OBT tagjait a ko­rábbaktól eltérően nem a konferencia keretében vá­lasztották, hanem demokra­tikusabb módon a kisebb- nagyobb munkahelyi közös­ségekben. Engem is munka­helyemen, az 1-es számú ta­hi óvodában jelöltek. Hogy most hozzám hasonlóan több fiatal került az OBT-be, an­nak korántsem statisztikai jélentősége van. Sokkal in­kább az, hogy a fiatalok bé­ke érdeke a legerősebb. Boldizsár Iván ezt a plená­ris ülésen úgy mondta, a bé­kemozgalom mindig jövő időben beszél. — Milyen változásokat tartanak szükségesnek a bé­kemunkában ? — A rendezvényeknek vonzóaknak és meggyőzőek- nek kell lenniük. Olyannak, mint a parlament előtt este lezajlott százezres békede- monstráaió volt, amely mindannyiunkat megrázott és elgondolkodtatott. Ahhoz persze, hogy egy megmozdu­lás eredményt érhessen el, az is keU, hogy a jelenlévők fogékonyaik legyenek az él­ményre, de a rendezvény mondandójára is. A béke fontosságának megérteté­sét, az ezzel kapcsolatos ér­zelmi és értelmi nevelést azt hiszem, már munkahelyemen, az óvodában el kell kezdeni. Délután a békekonferencia hat szekcióban folytatta munkáját. Mintegy föltérké- p>ezve a békemozgálom egyes részterületeit, sajátos réteg- feladatait. A formai és mód­szerbeli megújulás lehetősé­géit kereső szekoióban kért szót Dévai Zoltán somogyi küldött, aki 22 éve tagja az Országos Béke tanácsnak, s ak'i már az ötödik országos békekongresszuson is részt vett. Az ülés kezdete előtt mondta: — Arról kívánok beszélni, hogy a békerendezvények hatásával kapcsolatos fele­lősségünk ma nagyobb, mint korábban volt. Nem elég, ha a megmozdulások csak az értelemre hatnak, érzel­mi élményt is kell adniuk. Ezzel kapcsolatban megyénk­ben az elmúlt években több jó kezdeményezés is volt. E példák közül saját élménye­im alapján szeretnék né­hányról beszámolni. Bíró Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents