Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-21 / 248. szám
4 Somogyi Néplap 1984. október 21., vasárnap Magyar gazdasági napok Kairóban TUDOMÁNY ÉS TECHNIKATÖRTÉNET Eötvös Loránd balatoni mérései Magyar gazdasági napokat rendez a Kereskedelmi Kamara — együttműködve az Egyiptomi Kereskedelmi Kamarák Szövetségével — Kairóban november 24— 29. között. A szervezők a rendezvénnyel a két ország közötti együttműködés új formáinak, lehetőségeinek felkutatását, a kooperációs kapcsolatok fejlesztését, a gazdasági és kulturális együttműködés bővítését kívánják elősegíteni. Egyebek között kerek- asztal-megbeszélésre kerül sor az egyiptomi Kereskedelmi Kamarák Szövetségében : a magyar kereskedelem és ipar vezetői találkoznak üzleti partnereikkel. Emellett előadássorozatot tartanak például a két ország gazdasági kapcsolatainak eredményeiről, a magyar tervezési és gazdaságirányítási rendszerről. Az előadásokon várhatóan oly n szakmai témákról is szó lesz. mint a ma- gy«i országi gázturbinák iu 'dék hőjének hasznot ása, a Skála Áruházi idszere, a környezet delem és vízgazdál- íocíí s eredményei, valamint. az energiatakarékos póttüzelés alkalmazása. A Hungexpo magyar áruválasztékot mutat be Kairóban, körülbelül ezer négyzetméternyi kiállítási területen. A szakközönség megismerheti a magyar műszeripar, gépipar, a mezőgazdasági gépgyártás, a vegyipar és a járműipar külkereskedelmi és kooperációs ajánlatát. Gazdag kulturális program -teszi teljessé a rendezvényt; grafikai kiállításra, filmhétre és filmplakát kiállításra várják az érdeklődőket. A programot magyar népi tánc- együttes fellépése színesíti. A kairói Meridián Hotelben magyar ételkülönlegességeket szolgálnak fel. Száz évvel ezelőtt, az 1880-as évek elején már folytak Eötvös Lorándnak azok a vizsgálatai, amelyek a világhírű torziós (csava- rási) inga kialakításához vezettek. A torziós inga (további nevén : Eötvös-inga) történetében különösen jelentősek azok a mérések, amelyeket a tudós és feltaláló századunk első éveiben a Balaton jegén végzett. Ezzel a mérési sorozattal Eötvös a műszert a nyilvánosság előtt is bemutatta, és így széles körűen igazolta a gyakorlati alkalmazhatóságát. Technikatörténeti szempontból elsősorban az Eöt- vös-inga szerkezeti felépítése lényeges. Ezt egy 1908- ban megjelent munkájában Eötvös így ismertette. „A nehézség változásait a horizontális síkban olyan tor- siósmérleggel határozhatjuk meg, melynek drótjára egyenes, horizontális rúd van felfüggesztve. Célszerű a rúd végére nagyobb súlyokat helyezni. A nehézség által e rúdra gyakorolt forgatóképességet a drót meg- csavarodása ellenében ható rugalmas erő ellensúlyozza. Az eszköznek csekély módosításával még többet is tehetünk. Függesszük a rúd végén levő súlyok egyikét H-val mélyebbre!” A nehézségerőt Eötvös korában a következő formában határozták meg: „A nehézségerő mai mechanikai felfogásunk szerint a tömegvonzásnak és a Föld forgásának megfelelő középpontfutóerőnek eredője.” (A középpontfutóerő = a centrifugális, illetve centripetális erővel.) A feltaláló a régi konstrukciókban platinahuzalra függesztett nagy tömegű aranynehezékeket alkalmazott. Ezek a nyugalmi helyzetükből attól függően tértek ki, hogy a műszer környezetében mekkora és milyen eloszlású egyéb tömegek voltak. A kitérítő hatást az a régóta ismert fizikai jelenség okozta, hogy a különböző tömegek egymásra vonzó kölcsönhatást gyakorolnak. Eötvösnek a Magyar Földrajzi Társaság BaEötvös Loránd fényképe a XIX. század második feléből. laton-bizottsága által kiadott egyik dolgozatában az 1901. és 1903. évi mérések műszeréről is olvashatunk. Ebből az inga körülbelüli méreteit is megismerhetjük. „Eszközömben a vékony falú sárgarézcsőből készült rúd hossza 40 cm. Egyik végén platinahenger van belétolva, a másikon pedig platinahenger lóg, az elsőnek tömege 30, a másodiké 25,5 gramm, s ez utóbbi súly H=66 om-rel lóg az előbbi alatt. Az így megterhelt rúd felfüggesztésére 56 cm hosszú drótot használtunk, a melyet úgy kellett megválasztanunk, hogy kellő hordképesség mellett lehetőleg vékony legyen. Platinairridium drótok, körülbelül 0,04 mm átmérővel hosszú ideig tartó felfüggesztés után e célnak jól megfeleltek.” A 0,04 mm, átmérőjű huzal elkészítése a XIX. század végén jelentős műszaki-tudományos teljesítménynek számított. (A drót vastagsága megegyezett az emberi hajszál átlagos vastagságával.) Az inga teljes kivitelezése pedig a magyar műszeriparnak is jó reklámot jelentett. Eötvös műszerének érzékenységére jellemző, hogy az Akadémia Duna-parti épületében elhelyezett kísérleti ingán a platinadrótra szerelt súlyokat már a Dunán közlekedő hajók tömegei is „elmozdították”. Sőt a régi leírások szerint a szerkezet egy ember közeledését is jelezte. Hogyne lehetett volna kimutatni egy ilyen műszerrel azt, hogy a föld mélyében valahol nagy tömegű érc- vagy egyéb ásványtelepek rejtőznek. Épp ebben állt az Eötvös-inga geológiai, bányászati alkalmazásának nagy jelentősége. A műszer nehezékeinek elmozdulását < a felfüggesztő platinadrót elcsavarodása (torziója) kísérte — ebből tehát következtetni lehetett a föld felszíne alatti geológiai viszonyokra. A befagyott Balaton azért volt különösen alkalmas a kísérleti mérésekre, mert a jég felülete nagy környezetben is eléggé jól megközelítette a föld felszínének elméleti alakját. A mérést és a mérési eredményeket nem zavarták a terep egyenetlenségei. Több korabeli újság is tudósításokat közölt a jelentős tudományos vállalkozásról. A „Somogy” című lap munkatársai 1901. február 10-én ezt írták. ,Eötvös Loránd báró a Balatonon. Eötvös Loránd báró már közel 2 hete állandóan a befagyott Balatonon tartózkodik. Kíséretében vannak Kövesligethy Radó dr. és Cholnoky Jenő, kikkel az akadémiai tudós elnöke tudományos kutatásokat végez a Balaton jegén. A jégen pompásan berendezett sátor van, melyet a A balatoni mérésekről készített tanulntány címlapja A szerződést még most sem írták alá HATÁR ID Ő A határidő aztjelenti, hogy a szóban vagy írásban kötött megállapodásokat a vállalkozóknak teljesíteniük kell, hiszen ez nemcsak anyagi biztonságot, hanem erkölcsi megerősítést is jelent. Mindkettőre nagy szüksége volna a Tanépnek ahhoz, hogy — megújult vezetőséggel az élen — el tudjon mozdulni a mélypontról. A jó szándék kevés. A legnagyobb jóindulat és szóbeli ígéretek ellenére sem készülhetett el időben Marcaliban a Mechanikai Művek gyáregységének egyik v új beruházása. Vajon csak a Tanép hibájából? A kábelműveknek kábeldobokat készítünk ; ezeknek festése jó időben a szabadban is megoldható, de gyorsabb és biztonságosabb, ha eme külön üzemcsarnokot rendezünk be — mondta Ujj Imre, a gyáregység párt- bizottságának titkára. — Az épület, ahol a soproni Afit által gyártott festőfülkéket szeretnénk felállítani, már megvolt, csupán a belső tér kialakítására volna szükség, de a munkával megbízott Tanép ezt mindeddig nem tette meg. A megrendelést június 13- án küldték el. — Minden reményünk megvolt rá, hogy egy-két hónapon belül készen lesznek a munkával. Ebben egyébként a Tanép építésvezetője is megerősített bennünket. A többszöri határidőmódosítás után — a legutóbbi október 1-je volt — most jó, ha a munka felével elkészültek. A legújabb határidő október 15-e, de örülünk, ha a hónap végére átadják a csarnokot. — Mit kellett volna csinálniuk az építőknek? — Egy körülbelül 180 négyzetméteres üzemcsarnokban földmunkát, zsaluzást és aljzatbetanozást. A földmunkával rendben elkészültek, aztán nem nagyon láttuk itt az embereket dolgozni. Alig másfél milliós építésről van szó. — Mivel magyarázzák önök, hogy ennyire elhúzódott az építés? — A megbízás elfogadásától a munka megkezdéséig, illetve befejezéséig hosszú az átfutási idő. Emellett: még a mai napig nincs aláírt szerződés, és gond volt a költségekkel is. Gondolom, ez is közrejátszott abban, hogy már október 30-ában is kiegyezünk. Ez a legvégső idő ahhoz, hogy még teljesíteni tudjuk vállalásainkat. Horváth Zoltán, a Tanép építésvezetője ígéretet tett a munka elvállalásakor, hogy augusztus 30-ra befejezik a munkát. — Sajnos késett a tervezés. A földmunkát elvégeztük, azóta áll az építés. A vállalatnak nincs aláírt szerződése, és pénzügyi bizonytalanság is hátráltatta a munkát. A munkaközi tervek rendelkezésünkre álltak, de a vasszerelésekhez szükséges idomacélt csak szeptember 10-e után tudtam megrendelni. A végleges terveket október 1-én kaptam meg; most már bizonyos, hogy a hónap végére elkészülünk. Szerintem nem volt előkészítve ez a beruházás ... Makkos Gábor, a Tanép igazgatója a vállalat és a megbízó közötti telexüzenetek időpontjait sorolja. — A jelenlegi helyzet okai a júniusi megrendelésig visszavezethetők. A megrendelés szerint erre az optimális körülmények között másfél-két hónap alatt elvégezhető munkára mindössze két hetet adott a megbízó. Hozzátette, hogy vázlatos terveiket valószínűleg át kell dolgoznunk; ha az utóbbira nem lett volna szükség, akkor sem tudtuk volna vállalni a kért határidőt, s ezért július 2-án írt telexünkben szeptember 30-át jelöltük meg határidőként. A Mechanikai Művektől két hét múlva kaptunk rá választ, ebben a vállalt határidőt elfogadták. Akkor kezdtünk hozzá a tervezéshez, majd szeptember 19-én elküldtük az árajánlatunkat és a szerződéstervezetet; azon már október 30-ta szerepel végső befejezésként, mivel az ezt megelőző időszakban pénzügyi bizonytalanság miatt várakozó álláspontra helyezkedtünk. Ami a helyzetünket illeti, egyetértek a Mechanikai Művek álláspontjával; éppen ezért nem szabadna pénzügyileg bizonytalan, előkészítetlen munkákat elvállalnunk. Nagy Zsóka Karóval ütött Háromévi börtön A torziós inga rajza Eötvös egyik dolgozatában. petróleum-kályha kitűnően melegít. A szeszélyes, olvadékony időjárás különben nagyon megviselte a tudós, kutatókat, kik, mint halljuk, munkájukat bevégezve, immár hazafelé készülnek. A híresztelt sport emberek vitorlás szánokoni kirándulása elmarad ugyan a Balaton jegéről, a mi sok veszéllyel is járna.” A jégen való zavartalan közlekedést és a kísérletezést 1901 telének nagy részében a szokatlanul hideg időjárás is segítette. A jég vastagsága különösen januárban tette biztonságossá a mozgást. A „Somogy” 1901. január 20-i számában a következő időjárási tudósítás olvasható : „Balaton- partról írják lapunknak; A hideg 15. és 16-án hajnalban 13—14 fok R volt; még reggel 8 óra után is 10—11 fok. A Balaton jege 20 cinnél is vastagabb sok helyen, sőt a lékekről ítélve 24 is van” (A 13—14 Réau- mur-fok körülbelül 17 Cel- sius-foknak felel meg.) Az Eötvös-féle balatoni expedíciónak számos tudományos eredménye, élménye és kalandja volt. „A mérésekből az derült ki, hogy a Balaton jege alatt nagy mélységben tektonikus szerkezeti vonal húzódik, mondhatni, hegygerinc van eltemetve a mélyben” — olvashatjuk Horváth Árpádnak „A varázsinga” című könyvében, amelyet az Ifjúsági Könyvkiadó adott ki 1954- ben. Ez a mű egyébként Eötvös Loránd életének is az egyik legjobb tudományos-népszerűsítő feldolgozása. Eötvös leírásaiból ismerjük, hogy a balatoni mérések során az ingával nemcsak a Bakony, a Vértes és léiről a Pécsig terjedő emelkedések hatását lehetett érzékelni, hanem az akkori, szinte hihetetlenül pontos műszer nyugati irányból még az Alpok befolyásoló szerepét is kimutatta. Eötvös Loránd a laboratóriumi kísérletek és néhány kisebb kiterjedésű területen (a Gellérthegyen, Szentlőrin- cen és a Sághegyen) végzett megfigyelések után 1901. január 25-én Siófokon kezdte meg a nevezetessé vált Balaton környéki méréseket. A technika magyarországi története tehát a XX. század legelején egy világhírűvé lett műszer nagyon eredményes bemutatásával gazdagodott. Dr. Rosta István A 21 éves, csurgói segédmunkást, Szerecz Gábori az emberek nem épp lágy szívéről ismerték. S a száz kiló körüli erős férfi italozó életmódja agresszív magatartással párosult. Viselkedéséért tavaly már javító-nevelő munkára küldték, de úgy látszik, ez sem használt. Szerecz Gábor a közelmúltban állt a kaposvári megyei bíróságon dr. Ujkéry Csaba tanácsa előtt életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt. Mit csinált? Természetesen verekedett. S hol is kezdődhetett volna másutt a dolog, mint a kocsmában? Pontosabban: az alsoki italboltban, 1984. április 29-én Iddogálás közben Szerecz barátja, Túri József már ott összezördült Szabó Istvánnak, aki két férfi és két nő társaságában szórakozott ott. A kis társaság éjfél körül fölkerekedett, Szerecz és Túri azonban úgy gondolta, hogy ilyen simán nem ereszthetik el őket. Utánuk mentek, s Túri felszólította Szabót, hogy álljon ki a csoportból és várja meg. Szabó hallgatott r^i és lemaradt. Közben Szerecz a kis társasághoz ért, s az egyik nőt, aki segíteni akart Szabónak, megállította. Dulakodni kezdtek, a nő el akarta tolni magától Sze- reczet, az megdühödött és arcul ütötte a nőt, majd belerúgott, A társaság többi tagja elszaladt. Csak Szabó akart segíteni a nőnek, de mikor a közelükbe ért, a vádlott rá támadt: — Te is akarsz valamit?! A nála jóval erősebb Szerecz támadását Szabó István rúgással igyekezett elhárítani. de hiába érte el lába a nagy darab férfit, az többször is meg tudta ütni — majd meg is ragadta és a közeli kerítéshez vágta. A kerítés beszakadt, s mindketten beestek az udvarba. Szerecz volt a gyorsabb. fölugrott, megragadott egy ott heverő szőlőkarót és a még mindig a földön ülő Szabó feje felé sújtott. A sértettnek némi szerencséje volt : a karó csak súrolta, de így is nyolc hét alatt gyógyuló „benyomatos koponyacsonttörést” szenvedett,. A vérző ember láttán Szerecz rádöbbent cselekedete súlyára, akikor azonban már késő volt. Föltámogatta áldozatát, lemosta róla a vért, a többiek pedig mentőt hívtak ... Az életveszélyt csak a műtéti beavatKOzással lehetett elhárítani. A bíróság Szerecz Gábort életveszélyt okozó testi sértés bűntettéért háromévi — börtönben letöltendő — szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Egyben elrendelte a vádlott alkoholelvon ó-kezelését, gyógyítását is. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fölleb- bezett. Gy. L. A miklósfai Űj Űt Mg. Tsz, Nagykanizsa a bel eznai almáskertjében a „Szedd magad mozgalom” keretében almaszedési alkalmat kínál folyamatosan minden kedves érdeklődő részére. A leszedett alma fajtájától függetlenül — a helyszínen 4,50 Ft/kg-os áron megvásárolható. Göngyölegről és szállítóeszközről a szedő gondoskodik. Munkaidő : a hét minden napján (szombat—vasárnap is) 7.30 órától 16 óráig. Az almavásár keretében, naponként, 5 Ft/kg-os áron, a helyszínen almaárusítást is rendezünk. VARJUK AZ ÉRDEKLŐDŐKET! (?235D
