Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-21 / 248. szám
1984. október 21., vasárnap Somogyi Néplap A PÁRTBIZOTTSÁG DÖNTÉSE NYOMÁN Összehangolt munkával A megyei pártbizottság is megállapította: a Központi Bizottság 1978. márciusi határozata időtálló: hosszú távra szóló, komplex koncepciót ad. Magába foglalja a társadalmi, gazdasági viszonyokat. a termékelőállítás valamennyi fázisát, a nyersanyagtermelést, a feldolgozást, a tárolást, a bélés külföldi értékesítést, valamint a cél- és eszközrendszert. A cél tehát nem változott, ezért az eredményekre alapozva, a feltételek változása miatt kell bizonyos feladatokat korszerűsíteni, továbbfejleszteni. Egységes cselekvést A határozat végrehajtása során nehezebbé váltak a gazdasági fejlődés körülményei, ezért más hangsúlyt kaptak az egyes részfolyamatok is. A követelmények és a feltételek változását, valamint e két fogalom összhangját úgy kell szem előtt tartani, hogy az visz- szatükröződjön a résztvevők gondolkodásában és egységes cselekvésükben. A korábbinál is fontosabbak a gazdálkodás minőségi tényezői, főiként a hatékonyság és a jövedelmezőség növelése. A népgazdaság igényeit egyre inkább a piac közvetíti a termelőkhöz, tehát mindenütt gazdaságosan előállítható és jól eladható termékeket kell termelni. A gazdaságszervező tevékenységet is e két szempontnak kell alávetni, ugyanis csak ez teszi lehetővé az értéktermelő folyamatok növelését, csak ezáltal teremtődhet meg az élelmiszergazdaság továbbfejlődésének anyagi alapja. Továbblépésünk útja az, hogy meg kell őrizni a termelési potenciált, a föld termőképességét, és a jövőben is első helyen kell kezelni a nagyobb termőképességű fajták arányának növelését, jobban ki kell használni a tájegységi adottságokat. Az állattenyésztési főágazatot a közgazdasági szabályozás függvényében kell vizsgálni. Az erőket arra kell összpontosítani, hogy az állattenyésztés eredményességének növelésével — minél nagyobb mértékben járuljon hozzá — a nemzeti jövedelem gyarapításához. A műszaki haladás biztosítása érdekében az anyagi feltételek megteremtésében a pénzügyi eszközöket célirányosan és koncentráltan kell felhasználni. Emellett a meglevő eszközök kihaszáltságát is javítani kell. Hozam és ráfordítás Jobban kell figyelni az értékfolyamatokra, a piaci értékítéletre. Ezért a termelési szerkezetet nem szabad statikusnak tekinteni. Kezdeményezni lehet és a változtatásoknál érvényre kell juttatni a közgazdasági szabályozást, ugyanakkor védeni kell a nyereséges ágazatok hagyományait. A gazdálkodásban nagy szükség van a hozamok és a ráfordítások összehasonlítására. A hozamok növelése csak akkor kifizetődő, ha a ráfordítások is előnyösen alakulnak a gazdálkodó vállalat számára. A megyei pártbizottság azt is megállapította, hogy a melléküzemági tevékenységet olyan irányban kell továbbfejleszteni, ahol az ipar és a mezőgazdaság érdekviszonyai jobban megegyeznek, Ennek járható útja a gazdasági együttműködés vertikális kiépítése, a gazdasági társulások létrehozása. Az élelmiszeripar fejlesztésénél a feszültségek feloldására, illetve a stratégiai célok összehangolt elérésére van szükség. Ehhez a nehezebb feltételek között is érdekeink fűződnek. Hosz- szabb távon mindenképpen az értékesebb termékek előállítását kell előtérbe helyezni. Ezt kívánja a lakosság és az idegenforgalom igénye, de enélkül nem teljesülhetnek exportterveink sem. Az iparvállalatoknál, a a mezőgazdasági üzemekben a kapacitások fejlesztését, az új technológiák bevezetését kell támogatni. A párhuzamos fejlesztés elkerülése végett tovább kell keresni az együttműködés lehetőségeit. Az élelmiszeripari vállalatok a fejlesztésnél jobban vegyék figyelembe a tárolótér bővítését, a hűtő- kapacitás növelését, és az alapanyagtermőkkel kialakult kapcsolati rendszer fejlesztését. A feldolgozóipar integráló szerepének és termeltetéspolitikájának az eddiginél jobban kell érvényesülnie. A lakosság jó minőségű és megfelelő mennyiségű élelmiszerrel való kielégítése mellett továbbra sem mondhatunk le az export feladatok megvalósításáról, a fejlesztés exportorientáltságáról. Megújulási készség A vezetők részéről még több kezdeményezésre, áldozatvállalásra, megújulási készségre van szükség — állapította meg a megyei pártbizottság. Ezt igényli a feladatok nehézségi foka, ezt ösztönzi az irányítási rendszer továbbfejlesztése. A vezetői munkában kapjon nagyobb hangsúlyt o munka- és üzemszervezés további javítása. Éhhez viszont növelni kell a felkészültséget, igénybe kell venni a technika korszerű eszközeit. Több újszerű feladatuk lesz a pártszervezeteknek is a határozat végrehajtásával kapcsolatban. Fő tennivalójuk a gazdaságpolitikai elvek helyi érvényesítése, a végrehajtás segítése politikai eszközökkel, a tömegtámogatás biztosítása, a tömegek mozgósítása. Megfelelő ideológiai, politikai tevékenységgel alakítsák ki a helyes szemléletet, fordítsanak fokozott gondot a kádermunkára, támogassák határozottan a jó kezdeményezéseket. Segítsék elő a célok és a fejlesztési lehetőségek összehangolását. Legyenek kezdeményezői a teljesítményeket növelő, a felelősséget fokozó, vállalati irányítás és érdekeltségi rendszer folyamatos korszerűsítésének. Gondoskodjanak arról — mondta ki a vezető testület —, hogy az állami, gazdasági és társadalmi szervek összehangoltan dolgozzanak a határozat megvalósításáért. Dr. Exner Zoltán a megyei pártbizottság osztályvezetői e Pirosló almák, hulló levelek Somogy mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben harmincnégyezer kétszáz nyugdíjas és járadékos él. Ők képviselik az összes tag 58 százalékát Arányuk évről évre nő. A tornác előtt a vézna napsütésben, akár egy kiterített szőnyeg, dió szárad. Hátul tyúkok kapirgálnak^ A konyha még őrzi a délelőtti főzés melegét. Kiss Feri bácsi kezében gyógyszeres doboz. — Éppen most akarom bevenni; baj ért a nyáron. Nehezen lép, nehezen ül le a heverőre, egyik kezét az öreg varrógépen nyugtatja. Vajon mikor hajtotta utoljára valaki ezt a muzeális értékű gépet? — Tudja, júliusban elszakadt a fejemben egy ér, azóta nem is látok jól, semmit sem tudok csinálni, azt mondják, csoda, hogy megmaradtam. Csurgónagymartonban, ebben a szinte családias jellegű kisközségben mindenki ismeri. A hőskorban, a kezdet kezdeten elnök is volt. — Mi történt azután, hogy nyugdíjba ment? — Rosszkor mentem én nyugdíjba — legyint bütykös, agyondolgozott kezével. Nyoma sincs abban az indulatnak, a tüskét az évek rossz emlékké szelídítették. — Az erdészetnél dolgoztam, hetvenhatban onnan köszöntem le. Csakhogy az egyesülés után azok voltak a legnehezebb évek. Ahol lehetett, mindenkinek levettek a fizetéséből, így aztán ezernyolcszáz forinttal mentem nyugdíjba. — Persze, hogy bántotta — szól közbe a felesége —, az egész falu megmondhatja, hogy milyen ember volt ez! Osztotta a földet, szervezte a téeszt, sose sajnálta a fáradtságot a népekért. — Nehéz idők voltak azok. Most már más a Világ. Mi megszenvedtünk érte. — Érdemes volt, Feri bácsi? A tört tekintet megcsillan. — Hát persze, hogy érdemes vöt! Most már én sem panaszkodhatom. Azóta kétezer hatszázötven forintra Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Mezőgazdasági szakmérnökképzés négy szakon A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányítása alatt ' működő felsőoktatási intézményekben az 1985-ös tavaszi félévben négy helyen kezdődik szaküzemmérnöki képzés. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőtúri főiskolai karán mezőgazda- sági energiagazdálkodási ismereteket szerezhetnek az üzemmérnökök. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen növény- védelmi és tápanyaggazdálkodási szakon indul oktatás. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán áruforgalmi tagozatot szerveznek. A Kertészeti Egyetem kecskeméti főiskolai karán növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási szaküzemmérnöki oklevelet szerezhetnek a hallgatók. A jelentkezéseket 1984. december 31-ig kell beküldeni az oktatási intézményekbe. Az utóbbi hetek mezőgazdasági krónikájában első helyen szerepel az őszi betakarítás, a szüret. A kedvezőtlen időjárás okozta késedelmet jól szervezett munkával lehet csak ellensúlyozni. Megyénkben azon fáradoznak a gazdaságok dolgozói, hogy időben jusson az ország éléskamráiba a termés. Gépek százai segítik az embereket. Szántanak, vetnek, előkészítik a talajt a kalászosoknak. Földbe kerül a rozs, az őszi árpa magja, százezer hektáron végezték el a vetést. Fogy a fákról a gyümölcs, silóba, tárolóba kerül a kukorica, végéhez közeledik a napraforgó és javában folyik a cukorrépa betakarítása. Nagy a sürgés-forgás a földeken. A szőlőtermelő gazdaságok szüretelnek. Somogy jó borai megközelítőleg ötezer hektáron teremnek. A dél-balatoni borvidék legnagyobb szőlőskertje a Balatonboglári Mező- gazdasági Kombináté. A tervek szerint hamarosan befejezik a szőlő szedését, s utána jöhet a szüreti mulatság. Jó kedvvel, elégedetten vehet részt rajta mindenki, mert a jégverés, a sok eső, az átkos időjárás ellenére összességében jónak mondható a termés. A héten ülést tartott a Marcali Városi Tanács végrehajtó bizottsága. Két témát tárgyalt meg. A tejipar helyi igazgatója számolt be az egészségügyi, kulturális, szociális és munkaügyi jogszabályok betartásáról. Az üzem dolgozóinak hatvan százaléka nő, ezért itt különösen fontos feladat a nők élet- és munkakörülményeinek fokozatos javítása. A közelmúltban módosították a kollektív szerződést, hasznosították az észrevételeiket, javaslatokat. Másik napirendi pontként a szakigazgatási szervezet működésének tapasztalatait tárgyalták meg. Kilenc hónap munkáját összegezve Marcaliban megállapították: a hatékonyabb tevékenységhez átgondoltabb, pontosabb feladatmeghatározás szükséges és az együttműködés formáinak, módszereinek alaposabb kidolgozása. Az országgyűlés törvényt alkotott a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról. Kilenc fejezetben, 28 paragrafusban fogalmazták meg azokat a szabályokat, amelyek minden tisztességtelen gazdasági magatartás ellen kellő jogvédelmet biztosítanak. Meghatározza a törvény a versenytárs és a fogyasztó fogalmát, rendelkezik agazdasági bírság kiszabásának feltételeiről. Az új törvény rendelkezéseit 1985. január 1-től kell alkalmazni. A magyar szakszervezeti munka megismerése a vezetők közötti kapcsolat továbbfejlesztése volt a célja annak a lengyel szakszervezeti küldöttségnek, amely a héten Somogyba látogatott. „Módszerekért, tapasztalatokért jöttünk” — hangsúlyozta a küldöttség vezetője. A magyar szakszervezeti mozgalom somogyi tükre híven megmutatta a vendégeknek a szerteágazó és felelősségteljes munkát. Klie Agnes Szabó Kálmán emelkedett a nyugdíjam. Nemcsak a fiataloknak, az öregeiknek is könnyebb. — Tud a szövetkezet mai helyzetéről? — Hát persze, hogy tudok, meg érdeklődöm is! A gyűlésre is eljárok, mégiscsak mi indítottuk el az egészet. — Mire emlékszik szívesen? — Amikor elmentünk a tagsággal kirándulni. Harkányba, a Balatonra, Hévízre. Sokan akkor húztuk ki a lábunkat Mártonból először. Most már nem olyan nagy szó ez. Most az a szép, hogy meg vannak elégedve áz emberek. Nehezen lépve a tornácig kísér, a gyógyszeres doboz még mindig ott a kezében. A meleget alig adó napfényben rozsdásíbama levelek hullanak a szikkadó, száradó diótermésre... — Nincs itthon az édesapám. A vései tsz gyümölcsösében dolgozik, kora reggel elment... Rég elhangzott mondatok jutnak az eszembe : „Mi meg a zárszámadás napját is egyeztetjük Vesével, meg Kéthellyel, mert a jó szomszéd olykor többet jelent, mint egy rokon.” Régi gondolat, s lám az igaza, a folyamatossága azóta is tart. Szabó Kálmánt, a böhönyei szövetkezet egykori elnökét hol is kereshetném nyugdíjas életének nyolcadik évében, mint a vései gyümölcsösben. Szálegyenes termetén, mosolygó tekintetén nem fog az idő. Körülötte diákok nyüzsögnek, gyönyörű piros almával telnek a ládák, csúszó talpakon traktor vontatja a válogatókhoz. — Látom, a nyugdíj az nem egyenlő a nyugalommal. — Azzal igen, de a tétlenséggel nem! Nyáron két hónapot dolgozom a Zöldértnél, harmadik éve veszem át az exportárut a kiskorpád! hűtőháznál, szeptember, elsejétől november végéig — vagy amíg tart — itt dolgozom a gyümölcsösben, télen meg öt hónapig csirkéket nevelők otthon. — Többet dolgozik, mint elnök korában! Érti a tréfát. — Az biztos! Csakhogy gond nélkül, meg idegesség nélkül! A fizikai munka pihentet, erőt ad. Jól érzem magam. A községre fordul a szó. — A közélet más, onnan az ember nemigen megy nyugdíjba, legalábbis az olyan lokálpatrióta, mint én, nem. Vb-tag vagyok,^ takarékszövetkezet elnöke, most pendítik, hogy a következő ciklusban is számítanak rám. Szinte egyik pillanatról a másikra szenvedéllyel, indulattal telítődik, mint régen, amikor nem úgy medtek a dolgok, ahogy szerette volna. — Fájó pont, hogy megszűnt a benzinkút a megyében. Hát szabad ilyet csinálni, hogy egyik napról a másikra megszűnik?! És nem tudjuk elérni, hogy újra legyen! — Az emberekkel való kapcsolata változott? — Ügy érzem, semmit. Ma is úgy jönnek hozzám, mint máskor, meghallgatom őket, és ha lehet, segítek. Bekerültem a tsz-szövetség nyugdíjas-érdekvédelmi bizottságába, tavasszal jött létre ez a szervezet. Azóta Vésőről is, Böhönyéről is öt-öt tsz-tagnak segítettem elintézni, hogy a szövetségtől rendszeresen havi nyugdíj- kiegészítést kapjon. Szeretem a fiatalokat, hiszen mi neveltük, mi taníttattuk őket. Jó látni, hogy megállják a helyüket. De nagyon szeretem, becsülöm az öregeket, akik sok áldozatot hoztak a máért. — Elégedett a helyzetével? , — Minden rendben lenne, csak a feleségem hiányzik. Kilencen lakunk egy portán a gyerekekkel, az unokákkal, és ez nagyon jó. De a feleségem hagyta ürességet nem lehet pótolni... Elhallgatunk. Traktor dübörög el mögöttünk, úgysem értenénk szót, aztán rám pillant, tekintetében ismét mosoly bujkál. — Hát így élünk mi, nyugdíjasok. Igen jólesik, ha valaki rriegkérdezi: „Hogy vagy, Kálmán?” Több mint harmincnégyezer nyugdíjas és járadékos él a megyében. Az a korosztály, amely lerakta az alapokat, elindította, építette a szövetkezeti mozgalmat. Vörös Márta
