Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-21 / 248. szám
2 Somogyi Néplap 1984. október 21., vasárnap Események címszavakban Hétfő: Kádár János kétnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett és megkezdte tárgyalásait Mitterrand elnökkel. — Napoleoji Duarte salvadori elnök találkozott a szabadság- harcosok képviselőivel. Kedd: Erich Honecker négynapos hivatalos látogatásra Helsinkibe érkezett. — Weinberger amerikai hadügyminiszter Izrael- ban, majd Ammanban folytatott megbeszéléseket. Szerda: Konsztantyin Csernyen- ko interjút adott a Washington Post-nak. — 'Leopold Gratz osztrák külügyminisztert Varsóban fogadta Jaruzelski lengyel kormányfő. — Asszad' szír államfő Moszkvában tárgyalt. Csütörtök: Tarik Aziz iraki külügyminiszter Moszkvába érkezett. — Peking- ben megkezdődött a kínai-szovjet tárgyalás- sorozat újabb fordulója. — A norvég, a brit és a nigériai olajárcsökkentés után az OPEC október 29-re rendkívüli tanácskozást hívott össze. Péntek : Véget ért a Varsói Szerződés katonai tanácsának ^kétnapos szófiai ülése — Mitterrand elnök Algírba látogatott. — Shultz amerikai külügyminiszter az USA tárgyalási készségéről. Szombat: i Spanyol és francia miniszterek Barcelonában a Közös Piacról és a baszk terrorizmus kérdéseiről tárgyaltak kétnapos találkozójukon. D» 'Milyen visszhangja lett Osernyenko interjújának a Washington Post-ban? A szovjet—amerikai párbeszéd áttételesen, interjúk, . yilatkozatok, politikai elő- dások formájában folyik, mindenesetre enyhébb hangnemben, mint az év derekán tapasztalt, ellenséges hangú „retorika” után várni lehetett. Különösen fontos volt a héten Konsztantyin Osemyenkónak a Washington Post számára adott interjúja. Négy olyan fegy- • arzetellenőrzési problémát említett meg, amelyek.közül „legalább egynek” a rendezése lehetővé tenné a hadászati, illetve a közepes halótávolságú nukleáris fegyverekkel foglalkozó szov- ; :t—amerikai tárgyalások felújítását. A négy téma: 1. a világűr fegyvermen- 1 esítése, 2. a nukleáris fegyverek ■jlesztésének kölcsönös be- igyasztása, 3. ratifikálják az USA-ban nukleáris fegyverkísérlek betiltásáról intézkedő ? :erződéseket, 4. az Egyesült Államok állaljon kötelezettséget aria, hogy lemond a nukleáris fegyverek elsőkénti bevetéséről. Hatszáz lövés a „Sonjára" Tengeri incidens történt péntekről szombatra virradó éjjel Írország partjai közelében: egy ír őrhajó rálőtt egy, az ír felségvizekre behatoló spanyol halászhajóra. Az ír hadihajó csaknem hatszáz lövést adott le a spanyol hajóra. Néhány órával később egy süllyedő halászhajót fedeztek fel, immár angol felségvizeken. A brit parti őrség helikopterrel mentette ki a spanyol „Sonja” hajó legénységének 13 tagját, három halászt pedig egy nyugatnémet hajó vett a fedélzetére. ír részről később megerősítették, hogy a „Sonja” volt az a hajó, amely előzőleg ír vizekre tévedt. Az ír őrhajóról állítólag csak azután vették tűz alá a spanyol hajót, hogy az neki akart mennj az őrnaszádnak. A hét három kérdése Az MSZMP KB első titkára sajtóértekezletet tart Párizsban vendéglátójával, Francois Mitterrand francia elnökkel. A Csernyenko-interjú megjelenése után a Fehér Ház szóvivője kitérően, ha éppen nem elutasítóan szólt a négy pontról, de hozzátette, hogy az USA folytatni kívánja a Gromiko washingtoni megbeszéléseivel elkezdődött párbeszédet. Most már diplomáciai úton szeretnék feltárni az előrelépés lehetőségeit. Konsztantyin Csernyenko a szovjet—amerikai kapcsolatokról nyilatkozott a The Washington Post moszkvai tudósítójának. Shultz külügyminiszter 24 óra alatt két előadást tartott az amerikai—szovjet viszonyról, s ebben többek között azt ígérte, hogy Reagan újraválasztása után a két ország kapcsolataiban jelentős előrehaladás következhet be, de magát ama bizonyos négypontos szovjet javaslatot elutasította. Megfigyelők szerint Shultz szavai jelzik, milyen hangot üt meg Reagan a mai újabb tévévitában, amikor is Mon- dale-lal külpolitikai és katonapolitikai kérdésekről veti össze a maga véleményét és elképzeléseit. <D Mit jelenthet a számos, Európában lezajlott, kelet— nyugati tárgyalás? A héten feltűnően sok kelet—nyugati tárgyalásra került sor Európa fővárosaiban. Számunkra Kádár János párizsi hivatalos látogatása tűnhetett a legfontosabbnak, már csak azért is, mert a Mitterrand elnökkel volt négyszemközti megbeszéléseken Európa szempontjából csakúgy, mint a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését illetően fontos egyetértés alakult ki, ha egyes kérdésekben el is tért a két államférfi véleménye. Várkonyi Péter külügyminiszter az országgyűlésben utalt e tárgyalások jó légkörére és eredményeire, s rámutatott arra, hogy az adott helyzetben a kétoldalú kereteken túl nemzetközi jelentőségük van az ilyen magas szintű találkozónak. Erich Honecker a semleges Finnországban járt a héten. Nicolae Ceausescu pedig Bonnban. Az NDK— finn tárgyalások megerősítették, Helsinkinek most már hagyományosan jó kapcsolatait egy-egy szocialista országgal. Figyelmet érdemel, ahogyan Lengyelország nemzetközi kapcsolatai szélesednek. A sajtó például „diplomáciai áttörésnek” minősítette, hogy Leopold Gratz osztrák külügyminiszter varsói tárgyalásai végén felszólította a nyugatot a szankciók s az embargó feloldására. A nyugati hírmagyarázók többsége aláhúzta Kádár János párizsi útját kommentálva, hogy mind a francia, mind magyar részről határozottan kifejezésre juttatták: a kelet—nyugati párbeszédet fenn kell tartani. Küldöttség élén Finnországban tett látogatást Erich Honecker. <D. Lehet-e fordulatról beszélni Közép-Amerikában? Kétségtelen, hogy a szenzáció erejével hatott, amikor bejelentették: Napoleon Duarte salvadori elnök hajlandó elmenni La Pálmába, a szabadságharcosok által ellenőrzött városba, hogy találkozzék a hazafias erők vezetőivel. Amikor most a hét elején erre is sor került, rendkívüli várakozás volt érezhető, mind kormánykörökben, mind Salvador washingtoni támogatóinál. Konkrét eredmény azonban nem jelentkezett, csak homályos ígéret egy későbbi, újabb találkozóra. Legfeljebb Shultz amerikai külügyminiszter sietett üdvözölni Napoleon Duartét, hogy osztozzék „diadalérzetében”. Az bizonyos, hogy az USA kormányzatának, pontosabban az elnökjelölt elnökének kedvező lenne, ha egy salvadori békés rendezés lehetőségére, akár csak ideig-óráig is hivatkozni lehetne. Honduras fővárosában, Tegucigalpába a hét végére külügyminiszteri találkozót hívtak össze, hogy az érdekelt közép-amerikai országok küldöttei megvitassák a Contadora-csoport béketer- 1 vezetőnek tervezett módosításait. Salvador, Guatemala és Costa Rica elfogadta a meghívást, Nicaragua nem. A managuai álláspont világos: a nicaraguai kormány egyszer már elfogadott egy Contadora-tervet. Megváltoztatása, módosítása nyilván az USA-barát középamerikai országok érdekeit szolgálná, tehát Washington érdekeit. Nicaragua kormánya egy ■ rangos nemzetközi személyiség támogatását élvezheti, Willy Brandt, a Szocialista Intemacionálé elnöke, elítélte az új. Nicaragua elleni imperialista aknamunkát. Pálfy József Olcsó olaj — sűrű dollár Az olajpiacon különösnek tűnő jelenség kápráztatja el a világot: mindegyre arról esik szó, hogy csökken az olaj ára! Az olajé, amely jó tíz éve kezdett el feltartóztathatatlanul drágulni és drágulni. Azaz hogy az 1980 novemberi 34 dolláros hordónkénti ár 1983 márciusában már 29 dollárra esett vissza. Most pedig Norvégia, Nagy-Britannia és Nigéria 27—28 dollár körüli áron kínálja a maga „fekete aranyát”. De álljunk csak meg egy pillanatra! 1980 novembere óta, azaz Reagan választási győzelme óta a dollár egyre többet és többet ér! Következésképp a dollárban megadott olajár nem mutat semmiféle olcsóbbodást. Nézzük például angol fontban: az a magasnak mondott 34 dolláros olajár akkor, négy éve, 14 font sterlingnek felelt meg. Az 1983 márciusi 29 dollárra „leszállított” ár fontban 19 volt. A mai, mondjuk 27 dolláros ár pedig majdnem 23 font. Mert közben a dollár drágult, a többi valuta meg vesztett értékéből ... s ha az olajért már nem kell annyi dollárt adni, az jobbára az amerikaiaknak jó. A többiek csupán a régi mondás új változatán morfondírozhatnak: „olcsó olajnak sűrű a dollárja". P. J. TASZSZ-nyilatkozat amerikai vádakra (Folytatás az 1. oldalról) tozásokat, s újabb indító silók építését tervezik, amit a SALT—2 és az 1972-ben megkötött ideiglenes megállapodás (SALT—1) is határozottan tilt. A szovjet hírügynökség nyilatkozata rámutat, hogy ez év januárjában diplomáciai emlékeztető útján a Szovjetunió már felhívta az Egyesült Államok figyelmét e politika megengedhetet- lenségére. Mindezek ellenére egyre több jele van annak, hogy amerikai részről egyáltalán nem kívánnak megegyezni a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról. Washington évek óta folytatja egy másik fontos szovjet—amerikai megállapodás, a rakétaelhárító rendszerekről 1972-ben megkötött, lejárati határidő nélküli megállapodás alá- ásását. A megállapodással ellentétes lépések közül a TASZSZ példaként az alábbiakat említi : amerikai részről folyik a rakétaelhárító rendszerekhez szükséges mozgó rádiólokációs állomások építése, ellenraké- ta-rendszerben való fel- használásra kísérletek folynak „minuteman” rakétákkal, folytatódik az elhárító rakétákhoz szánt, több robbanótöltettel ellátott rakétafejrészek kidolgozása, olyan rádiólokációs rendszer telepítése kezdődött meg, amely alapját képezheti az Egyesült Államok egész területét átfogó- rakétaelhárító rendszer rádiólokációs biztosításának. Teljesen összeegyeztethetetlen az említett megállapodással a nagyméretű rakétaelhárító rendszer létrehozására elfogadott program. Ezt jól tudják Washingtonban is, de a megállapodás figyelmen kívül hagyása közvetlenül összefügg azzal az amerikai törekvéssel, hogy a fegyverkezési hajszát kiterjesszék a világűrre is. Mint a szovjet hír- ügynökség nyilatkozata megállapítja, az Egyesült Államokban már megkezdődött a több célú támadó kozmikus eszközök — egyebek között az „ASAT”-rend- szer — kialakítása. Ezeket műholdromboló és rakétaromboló eszközökként is fel lehet használni. Ez a valódi háttere annak, miért nem kíván az Egyesült Államok részt venni a világűr mili- tarizálásának megakadályozására javasolt tárgyaláson, s nem hajlandó kölcsönös moratóriumot bevezetni a kozmikus fegyverek kísérleteire és telepítésére. Kitér a TASZSZ nyilatkozata arra is, hogy a rágalmak ellenére tény marad : a Szovjetunió soha nem alkalmazott — és nem is adott át másnak — vegyifegyvereket. Ugyanakkor tény az is, hogy ilyen fegyvereket alkalmaztak amerikai egységek Indokínában, s most ilyen eszközökkel látják el az afgán ellenforra- dalmárokat. Az Egyesült Államok politikája már régóta ellentétes a helsinki záróokmány előírásaival, az európai népek érdekeivel. Ezt semmiféle vádaskodással nem lehet leplezni. Az amerikai félnek fel kell ismernie, milyen súlyos felelősséget vállal magára az iyen politikával — mutat rá a TASZS.2 szovjet hírügynökség nyilatkozata. Kémbotrányok sorozata A Fehér Ház pénteken délután bejelentetté, hogy Salvadorban lezuhant a CIA egy titkos feladatot teljesítő repülőgépe, négy amerikai állampolgárral fedélzetén. A gép a hivatalos közlés szerint azt a feladatot látta el, hogy felderítse a salvadori szabadságharcosok állítólag Nicaragua felől érkező utánpótlását. A Fehér Ház azonban csak azután állt elő a bejelentéssel, hogy Barry Goldwater szenátor, a szenátus hírszerző bizottságának elnöke egy politikai gyűlésen említést tett az ügyről. Az ezt követő washingtoni' hivatalos közlés szerint a gép nem Nicaraguában, hanem csak Salvadorban teljesített felderítő utat és nem lőtték le, hanem zuhogó esőben egy hegyoldalnak ütközött. Az amerikai külügy- nisztérium később elismerte, hogy a gép a CIA tulajdonában volt és négy utasa, akik valamennyien meghaltak,, „a központi hírszerző ügynökséggel állt szerződéses viszonyban”. A kémrepülőgép ügye a lehető legrosszabbkor jött a Reagan kormányzat számára, amely teljesen belebonyolódott a CIA egy másik közép-amerikai botrányába, a merényletekre, politikai gyilkosságokra oktató CIA-kézikönyv ügyébe. Reagan elnök tagadta, hogy tudomása lett volna az ügyről. Walter Mondale erre haladéktalanul felvetette: vagy igaz az elnök állítása — s ez esetben az a kérdés, hogy valójában ki gyakorolja az ilyen rendkívül fontos ügyekben a hatalmat, vagy nem igaz — akkor viszont Reagannek el kell ismernie, hogy törvénytelen eszközök felhasználásával is a nicaraguai kormány megdöntésére törekszik. Mondale William Casey- nek, a CIA igazgatójánál?: azonnali lemondását követelte, s felszólította Reagant: fedje fel a nyilvánosság előtt, mit akar valójában Nicaraguában. A SOMOGY KERESKEDELMI VALLALAT pályázatot hirdet KERESKEDELMI IGAZGATÓHELYETTESI munkakör betöltésére. A vállaltat „B” kategóriás, iparcikket és ruházati termékek kis- és nagykereskedelmi forgalmazásával foglalkozik. Feltételek: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, vezetői gyakorlat. A munkakör 1985. január 1-től betölthető. A pályázatokat november 30-ig kérjük, részletes önéletrajzzal, írásban a vállalat személyzeti vezetőjéhez: Kaposvár, Ady Endre u. 2. 7401. Pf. 99. (72413)
