Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Lőrincz József — Marcali-Gyótapuszta, Kölcsey u. 5. szám alatti lakos — levelére az alábbi tájékoztatást adom. A Gyótapusztáról Boronkára és Marcaliba bejáró tíz tanuló és hat óvodás utazási körülményeit, a kedvezőbb utazási lehetőségeket minden érdekelt bevonásával ismét megvizsgáltuk. A tanulókat és óvodásokat szállító autó- buszjáratok a Marcaliba bejáró dolgozók utazását is szolgálják. Az indulási időpontok meghatározásánál töb­bek között erre is figyelemmel kellett lennünk. Tény, hogy a gyerekek viszonylag korán érkeznek az intézmé­nyekbe és később érnek haza. Részükre ezért kíséretet, illetve ügyeletet biztosítanak. A kifogásolt, a valóságban lényegesen kisebb gyalog­lás mérséklésére közlekedésre alkalmas út hiányában nincs mód. Üj autóbuszjárat indítását a forgalom nagy­sága nem indokolja, de arra feltételeink jelenleg nem is adottak. Minden körülményt fis lehetőséget megvizsgálva az érdekeltekkel együtt a bejárás körülményeit elfogadha­tónak ítéljük, melynek szíves tudomásulvételét kérjük. Tisztelettel: Dr. De Sorgo Tibor igazgatóhelyettes 13. sz. Volán Vállalat Somogyi Néplap XL. évfolyam, 245. szám 1984. október 18., csütörtök Csurgó tervei az évfordulóra Felszabadulásunk 40. év­fordulójára készülnek a csurgóiak. Gazdag progra­mot állítottak össze. Itt is meghirdették A Rinyától a Dráváig című honismereti helytörténeti pályázatot, melynek segítségével az el­múlt negyven év jobb meg­ismerésére ösztönöznek. Történelmi sorsfordulónk legfontosabb eseményeit előadássorozat keretében Tűzvédelmi kiállítás Tegnap nyitották meg a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárában azt a tűzvédelmi kiállítást, amely a vállalati tűzvédelem múlt­ját és jelenét mutatja be. Ez a gyár különlegesen tűz­veszélyes munkahelynek szá­mít. Frei Béla gyári tűzoltó­parancsnok elmondta, hogy 54-en vesznek részt a vál­lalat tűzvédelmi munkájá­ban, műszakonként két rai látja el a szolgálatot. — A harmadik negyedév- "ben 27 olyan apróbb, álta­lunk belobbanásnak neve­zett tűzeset történt, amely­ből milliós károkat okozó tűzvész keletkezhetett vol­na, ha nincs felkészült, ki­képzett tűzoltócsapatunk... Igazi közösség a miénk. Rendszeresen részt veszünk megyei, országos és nemzet­közi versenyeken, rangos eredményeket értünk el. Tíz­éves múltja van a bjelová- ri sajtgyár tüzoltócsapatával való kapcsolatunknak; ve­lük barátságos versenyeken mérjük össze felkészültsé­günket minden évben. A tablókon fényképek örökítik meg a versenyek hangulatát. A kiállítás azon­ban nemcsak a vállalat tűz­védelmi tevékenységét rep­rezentálja: gyermekrajzok, régi tűzoltó készségek is színesítik a bemutatót. A la­kóházak tűzvédelmi éve ke­pllill rétében megrendezett kiál­lítást a vállalat tűzvédelmi bizottsága felhasználta arra is, hogy széles körűen tájé­koztassa a dolgozókat a gyár tüzekkel kapcsolatos felelősségéről. — Nálunk nem elegendő, ha tűzvédelmi szempontból csak a munkába álláskor oktatjuk a dolgozókat mondta Szentiványi Béla. — Saját oktatótermünk van, s negyedévenként rendszere­sen speciális kiképzést kap­nak a dolgozók. Hozzáértő, felkészült tűzoltók biztosít­ják így a gyár tűzvédelmét. K. A. Újabb áldozat: az orangután Az újságok tele vannak az emberi civilizáció terje­dése miatt kihalásra ítélt állatfajok miatt aggódó írá­sokkal. Az éhező pandamac­kók, a vadászoktól menekü­lő fókák fényképei bejárták a világsajtót. Kevesen tud­ják azonban, hogy ugyan­csak közvetlen életveszélybe került az ember egyik leg­közelebbi „rokona”, az oran­gután, s meglehet, hogy ha­marosan csak állatkertekben résznek láthatók ezek a vörösesbarna bundájú, em­berszabású majmok. nek munkatársai hallatlan türelemmel és igencsak bá­torító eredménnyel próbál­ják megmenteni a kihalás­tól őserdei „rokonainkat”. Itt gyűjtik össze az árván maradt kismajmokat és öt­éves tanfolyamokon készítik föl őket az önálló életre. Egy szép napon a jó elő­menetelő tanítványokat ki­viszik az őserdőbe. Eleinte még nem kell , maguknak gondoskodniuk táplálékuk­ról — egy tisztáson banán­nal és egyéb trópusi gyü­mölccsel gazdagon terített „asztal” várja őket, ám a felszolgált étel mennyisége napról napra csökken — ahogy az orangutánok önál­lósulnak. Egyik-másik orangután­ban, úgy látszik, megnjarad a hála érzése — no, meg a bőséges ebéd emléke is. Nemrég egy évekkel ezelőtt „elbocsátott” nősténymajom jelent meg a rehabilitációs központban, és büszkén be­mutatta volt gondozóinak „kisbabáját”. mutatja be a népfrontbizott­ság. Tagjaitól származik az a javaslat, hogy Csurgó új utcáit a felszabadítással kapcsolatos eseményekről, személyekről nevezzék el. A település felszabadításá­ban bolgár katonák vettek részt, így magyar—bolgár barátsági találkozókat szer­veznek a következő hóna­pokban. A Sefag gyáregysé­gének Petőfi szocialista bri­gádja Mihívással fordult a település brigádjaihoz: vé­gezzenek személyenként negyven óra társadalmi munkát Csurgó gazdagításá­ért. Ugyancsak a Sefag ja­vaslatára a Csokonai és a Basakúti utca találkozásánál jubileumi parkot építenek. A terveket a gyáregység dolgozója, Horváth Miklós készítette el. Lesz itt sport­pálya és játszótér a kicsik­nek, nagyoknak. A játéko­kat is Csurgón készítik. A víztorony környékén is park épül. Ez a felszabadu­lási emlékpark nevet fogja kapni. A Napsugár Ipari Szövetkezet MSZBT-tagcso- portja baráti találkozókra, divatbemutatókra, kiállítá­sokra hív majd. Nemcsak termékeiket mutatják be, hanem a szövetkezet törté­netét is. Vállalták, hogy archív felvételekkel segítik azokat, akik a településről gyűjtenek fényképeket. Is­mét kiadják a Csurgói ké­pek című kiadványt — ez­úttal szöveges résszel is ki­egészítve. Megmászták a Csomolungmát Két csehszlovákiai sportember a világ tetején Két csehszlovákiai hegy­mászó és egy nepáli kísérő hétfőn följutott a világ leg­magasabb hegycsúcsára, a 8848 méter magas Csomo- lungmára — közölte a ne­páli idegenforgalmi minisz­térium. Két pozsonyi férfi, az 50 éves Jozef Psotka ta­nár és a 29 éves Demján Zoltán geológus, valamint egy Ang Rita nevű nepáli serpa a déli oldalon oxigén­palackok nélkül megmászta a csúcsot. Psotka és Demján, a Cso- molungma — másik nevén Mount Everest — első cseh­szlovák megmászói, kísérő­jükkel mintegy harminc per­cet töltöttek a világ tetején. Kitűztek a csehszlovák és a nepáli zászlót, valamint fényképeket készítettek. A 19 tagú csehszlovák hegymászócsapat tagjai elő­ször pénteken próbálkoztak a csúcs meghódításával, de nem kedvezett nekik az idő­járás, s ezért visszafordul­tak. Eredetileg azt tervez­ték, hogy a nehezebb dél­nyugati oldalon másznak föl, — ám az az útvonal túl nehéznek bizonyult. A cseh­szlovák hegymászók előtt eddig három csapat jutott föl a déli oldalon, a dél nyugati oldalon pedig csak egy brit expedíció. Fogj magadnak lazacot-! A külföldiek azt hiszik, meghibbantunk, amikor el­áruljuk nekik, hogy a leg­jobban a külügyminiszté­rium előtt lehet lazacot fog­ni — mondta a stockholmi horgászklub elnöke. Igaz, ez csak kora őszre érvényes. Télen lényegesen jobb a ka­pás a miniszterelnöki hiva­talnál ... A stockholmiak közül so­kan kételkednek abban, hogy érdemes-e kapásra várni; a legtöbben úgy vé­lik, túl piszkos a víz. Igazuk lehetett a hitetleneknek — a hatvanas évek közepéig. Ak­kor azonban a stockholmi hatóságok megkezdték a városi vízi utak tisztítását, köztük a Strömmen-csator- nát is, amely a város köze­pén levő Mäler-tavat köti össze a Balti-tengerrel. Az elmúlt évtizedben 135 ezer fiatal lazacot és tengeri pisztrángot telepítettek a Ströimmen-csatornába, sőt 1980 óta a stockholmi sport­hatóságok külön pénzalap­pal rendelkeznek évi tízezer hal telepítésére, ősszel a tengeri pisztrángok és a la­zacok megindulnak árral szemben, hogy az ívás ide­jére „hazai vizekre” érkez­zenek. Ráadásul a svéd főváros ban itt nem is kell külön engedély a horgászáshoz. Krisztina királynő 1636-ban kibocsátott törvénye a hivat­kozási alap, de hasonló ren­delkezésre bukkantak 1436- ból is. Ma sem ellenőrzi senki, honnan jönnek az al­kalmi horgászok. Ha pedig az arra járó turista hirtelen kedvet kap a horgászáshoz, nem okoz gondot a felsze­relés hiánya: a legfrekven­táltabb helyeken élelmes üz­letemberek kölcsönzőiben bérelhető horgászbot. Az emberi civilizáció tá­madást indított hazájuk, Borneó és Szumatra-szigetek trópusi erdei ellen is. Az erdőirtás, a mezőgazdasági művelésre, illetve ipari te­vékenységre alkalmas föld­területek elhódítása a dzsun­geltól szűkítette az orangu­tánok életterét. A Borneón éllő mintegy négy-ötezer orangutánból tavaly több száz pusztult el emberi gon_ datlanságból keletkezett er­dőtűzben, a megmaradottak pedig éheznek, mert a 3,6 millió hektárnyi erdőt el­emésztő tűz megfosztotta őket szokásos táplálékuktól, a trópusi gyümölcstől. A legyengült majmokat embe­ri betegségek: influenza, tü­dőbaj, váltóláz tizedelik ... Ám mégis van egy esé­lyük: Borneó északi részén, a malaysiai Sabah szövetsé­gi államban több mint egy évtizede működik az a re­habilitációs központ, amely­Őszi séta a vadas­parkban A tíz évvel ezelőtt megnyitott budakeszi va­dasparkban — ahol a hazai vadon élő állatok szabadon tenyésznek — mostanára elszaporod­tak a növényevő nagy­vadak. Képünkön: lege­lésző muflonpár. (MTI-fotó — Szűcs Jenő felv.) Tarka sorok Érthetetlen — Maga miért ül? — Tulajdonképpen semmiért. Dühös voltam egyik barátomra és nem nyújtottam neki kezet. — Érthetetlen! És hol történt az eset? — A cirkusz kupolá­jában. Ugyanis légtor­nász vagyok. Pisti A tanító megkérdi: — Ki tudná megmon­dani közületek, hogy az aranyhal micsoda? Pistike azonnal jelent­kezik : — Én tudom... Égy meggazdagodott szardí­nia! Tanács Az apa fia rossz visel­kedésére panaszkodik a barátjának: — Egyszerűen elvisel­hetetlen lett! Nagyon megváltozott; csak min­denféle hülyék tanácsai­ra hallgat... Kérlek, beszélj vele! Baleset — Mi az, Müller úr, maga mankóval jár? Mi történt? — Autóbaleset ért. — Mikor? — Három hónappal ez­előtt. — És még most is szüksége van ezekre a mankókra? — Az orvosom szerint nincs, de az ügyvédem szerint igen ... Mai lány — Kisasszony, megen­gedi, hogy hazakísérjem? — Igen. De arra ké­rem, hogy az előszobá­ban lábujjhegyen járjon, nehogy a szüleim feléb­redjenek. Skót vicc A skót leányzó, akinek egy fiatal orvos csapta a szelet, sírva meséli a ba­rátnőjének, hogy szakí­tottak. — És persze — csó­válta a fejét a barátnő — visszakérte az ajándé­kokat. — Nemcsak, hogy visz- szakérte — szipogta a lány —, de felszámolt harminckét vizitet is ... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megywi Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h. : dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516 Postacím: Kaposvár, Pf. 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hirlapkézbesitő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési dij egy hónapra 34 Ft, negyedévre 102 Ft, fél évre 204 Ft, egy évre 40Ö Ft Index: 25 967 ISSU C133-0603 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents