Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-19 / 246. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 246. sióm Ára: 1,40 Ft 1984. október 19., péntek Tanácskozott az országgyűlés őszi ülésszaka Az országgyűlés őszi ülésszaka csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődött a Parlamentben. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tanácskozást Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés tudomásul vette a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a jelenlegi tanácskozás napirendjéről: 1. A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslat; 2. a külügyminiszter beszámolója; 3. a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácsokról szóló 1971. évi 1. törvény végrehajtásáról; 4. interpellációk. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően elsőként dr. Markója Imre igazságügyminiszter emelkedett szólásra. DR. MARKÓJA IMRE IGAZSÁGÜGYMINISZTER BESZÉDE A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslat A miniszter a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslatról elmondotta: a törvény megalkotása igen jelentős eseménye gazdasági és jogi életünknek, s bizonyára kiváltja majd közvéleményünk széles körű érdeklődését is. Gazdasági építőmunkánk rendkívül nehéz és bonyolult feladatainak sikeres végrehajtása érdekében az utóbbi években különösen nagy figyelmet szenteltünk gazdasági életünk törvényes rendjének szilárdításának. Ennek jegyében határozta el a Minisztertanács több, ebből a szempontból igen jelentős kérdés megvizsgálását. Az egyik ilyen kérdés a szerződéses rendszer funkcionálása. A szerződési rendszer működésének elemzése azt tanúsította, hogy a gazdálkodó szervezetek szerződéses kapcsolataiban változatlanul sok kedvezőtlen jelenség tapasztalható, amely mindenekelőtt a szerződéses kapcsolatok jelentőségének alábecsülésével, a szerződéses kapcsolatokban az erőfölény érvényesítésével, a szerződésekből eredő kötelezettségek pontatlan és hibás teljesítésével, valamint a szerződésszegésből szármázó igények érvényesítésének elhanyagolásával függ össze. Ezért tartotta szükségesnek a Minisztertanács, hogy a szer- sződési rendszer jobb funkcionálásához a gazdasági környezetet kedvezőbbé tegyük, hogy az idevonatkozó jogi szabályozást is korszerűsítsük. A másik ilyen fontos kérdés a felelősségi rendszer érvényesülésének vizsgálata volt. A kormány megállapította, hogy bár felelősségi rendszerünk alapvetően kiépült és egészében jól tölti be rendeltetését, a felelősség érvényesítése még sem következetes. Eredményesebb működése érdekében sor került több kormányzati intézkedésre és főként a hatékonyabb szankcionálást elősegítő jogszabály-módosításra is. A tisztességtelen gazdálkodás tilalmának szabályozása további hasznos eligazítást ad a felelősségrevonás- ra alapot adó magatartások megállapításához és hatékony eszközökkel egészíti ki a szankciórendszert is — mondotta a miniszter. A törvény megalkotásának szükségességét indokolva kiemelte: — Gazdaságirányítási rendszerünk tervszerű, az áru- és pénzviszonyokat alkalmazó mechanizmusában alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy — a megváltozott követelményekkel összhangban — hatékony fellépésre nyíljék lehetőség a tisztességtelen gazdasági tevékenység valamennyi formájával szemben. Ennek egyik igen fontos eszköze a követelményeknek- megfelelő, korszerű jogi szabályozás. A tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményes védekezés jogi eszközei azonban jelenleg nem kielégítőek. A miniszter kitért a versenyjog kérdéseire is. Ezekről megállapította: a versenyjog nemzetközi és hazai fejlődésében az utóbbi évtizedekben új tendenciák jelentek meg, így például nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdálkodás törvényes rendjének biztosítása érdekében világosan meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyekhez a piacokon fellépőknek tartaniuk kell magukat. A versenyjog nemzetközi fejlődési tendenciái azt is mutatják, hogy ma már a versenyjognak — a tisztességes versenytársak védelme mellett — ki kell terjednie a fogyasztók érdekvédelmére is. Az új jogi szabályozásnak nem egyszerűen a tisztességtelen verseny tilalmáról kell szólnia, hanem mindenfajta tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról, biztosítva egyben az ilyen magatartások elleni fellépés konkrét lehetőségeit is. Az új törvény megalkotásának indokai közé tartoznak a gyakorlati tapasztalatok is. Ezek azt mutatják, hogy bár gazdálkodásunkban a gazdaságpolitikai, a jogpolitikai és a törvényességi követelmények alapvetően érvényesülnek, mégis gyakorta találkozhatunk az ezekkel ellentétes gazdálkodói szemlélettel és cselekvéssel is. A beterjesztett törvényjavaslat főbb kérdéseiről az igazságügyminiszter elmondta: — A tisztességtelen gazdasági tevékenység fogalmát a törvényjavaslat gyűjtőfogalomként használja. E fogalomkörbe vonja mindazon gazdálkodói magatartásokat, amelyek a versenytársai: és a fogyasztók törvényes érdekeit sértik vagy veszélyeztetik, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköznék. A fogyasztót védő rendelkezések kidolgozása során messzemenően szem előtt tartottuk azt, hogy a fogyasztók széles körét hátrányosan érintő magatartások, így például a fogyasztók megtévesztése, a tisztességtelen árképzés mellett a gazdasági életünkben megjelent újfajta spekuálciós üzleti magatartások ellen is hatékonyan fel tudjunk lépni — mondotta Markója Imre. — Alapvető kérdés a gazdálkodók közötti verseny szabályozása, a versenyszabályok megállapítása is. A javaslat a realitások messzemenő figyelembevételével kimondja: tilos az olyan összehangolt magatartás, illetve megállapodás, amely a gazdaságilag Parlamenti tudósítónk jelenti Zsúfolt volt a Parlament tegnapi ülésszakának programja. Más napirendek mellett ezen a napon került sor a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslat, valamint a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatait ősz- szegző beszámoló vitájára. Az ülésszak megkezdése előtt ez utóbbi kapcsán kértünk véleményt Klenovics Imre somogyi képviselőtől. — A parlamenti tisztség- viselők értekezletén és a megyei képviselőcsoport ülésén is elhangzott, hogy még nem érvényesül kellően a társadalmi kontroll a tanácsok munkájának ellenőrzésében. A feladatok végrehajtásával kapcsolatos számonkérés is inkább csak ű vb előtt történik meg. Mindennek nem a lehetőségek hiánya az oka... indokolt közös célok eléréséhez szüksége^ mértéket meghaladóan, a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezi. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés elleni hatékony fellépés gazdaságirányítási rendszerünk reformja óta szinte állandóan napirenden szereplő kérdés. A javaslat, a polgári törvény- könyvvel összhangban általánosságban is megtiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, de — példákat is említve — felsorolja azokat a tipikus magatartásokat is, amelyek előfordulása esetén az erőfölénnyel való visz- szaélés tilalmának következetesen érvényesülnie kell. A törvényjavaslat tiltja a tisztességtelen ár érvényesítését. Jelenlegi jogszabályaink a szabad árak körében csupán a tisztességtelen haszon kikötését tiltják. Az ár azonban átfogóbb kategória, mint a haszon, ment az árnak csak az egyik részét képezi a nyereség. Mindezek alapján helytálló az a javaslat, hogy a tisztességtelen haszon — mint a felelősség megállapításának alapja —, kerüljön a jogszabályokból kiiktatásra. A jövőben a tisztességtelen haszon fogalKedvező változást elsősorban a tanácstagok jobb kiválasztása és fölkészítése hozhat, az, ha e tisztségekbe olyan emberek kerülnek, akik képesek és mernek is véleményt mondani, s akiknek jó szándéka mellé kellő fölkészültség is párosul. Ma, sajnos, mindent a testületektől várnak. Közrejátszik ebben az is, hogy a tanácsok sem igen igénylik a szélesebb körű ellenőrzést. A tanácstagi csoportülések meghatározott napirendje és a munka mechanizmusa sem mindig ad rá módot — A képviselőcsoport ülésén szólt a minisztériumok és tanácsok kapcsolatában tapasztalható anomáliákról. Nem jár-e hasonló hatással az a körülmény, ha a megyei tanácselnök béremeléséről, minősítéséről például nem a helyi testület dönt? — A tanácsi vezetők munkajogi kötődése valóban fölfelé mutat, miközben munkájukról elsősorban az őket megválasztó testületnek kötelesek elszámolni. Az is tény: ha egy téesz vezetősége alkalmas arra, hogy az mát jogrendszerünkben — így a büntető és a polgári törvénykönyvben is — a tisztességtelen ár fogalmával kell felváltani. — A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmára vonatkozó jogi szabályozás együk kulcskérdése a jogkövetkezmények, a szankciók rendszerének kialakítása volt — mondotta. — Ügy véltük, hogy indokolt széles jogkört biztosítani a bíróságok részére, hogy a jogsértés jellegéhez igazodó polgári jogi szankciókat alkalmazhassanak — mondotta a miniszter. — Így például: kötelezhessék a jogsértőt magatartásának abbahagyására; elrendelhessék a sérelmes helyzet megszüntetését, kivételes esetben a jogot megsértő módon előállított áru megsemmisítését is; a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén pedig a bíróságoknak szerződés létrehozó jogkörük legyen, ha ugyanazzal a fogyasztóval szemben ismételten és indokolatlanul elzárkóznak a gazdasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződéskötéstől. Indokoltnak láttuk azt is, hogy újszerű szabályokat alakítsunk ki az úgynevezett közérdekű igények elnök minősítését elkészítse vagy jutalmazásáról döntsön, akkor legalább annyira alkalmas erre a tanácsi testület. Ügy gondolom, .az új választójogi törvényhez munkajogi szempontból is igazodni kellene. — A tanácsok önállóságáról szólva félreértésre adhat okot, hogy ,létezik végrehajtási és feladatmeghatározó önállóság. Ez utóbbi a gazdasági döntéseknél nem érvényesülhet hiánytalanul. — A pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatos kezdeményezésének nagy jelentősége van. Nem elképzelhetetlen például, hogy felhagyjunk a tanácsi gazdálkodás önállóságát béklyózó rublikák alkalmazásával. így rugalmasabbá és eredményesebbé válhatna a fejlesztési eszközök fölhasználása. Radnóti László képviselő az országgyűlés szünetében a következőket mondta el: — A szerződéses fegyelem megtartása nemcsak jó szándék vagy üzleti korrektség dolga. Egy késedelmes szállításnak például oka lehet, érvényesítésére. Ennek érdekében a javaslat felhatalmazza a Magyar Kereskedelmi Kamarát, a Fogyasztók Országos Tanácsát, illetve a szakszervezeteket és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveit, hogy a fogyasztók széles körét érintő és jelentős hátrány okozása esetén eljárást kezdeményezhessenek a fogyasztók jogainak érvényesítése érdekében. Szükségesnek tartottuk azt is lehetővé tenni, hogy ha a a jogszabály rendelkezéseinek megsértői jelentős anyagi előnyre tesznek szert, vagy jelentős kárt ókozmak, velük szemben — ideértve a magánszemélyeket is — gazdasági bírságot lehessen kiszabni. A miniszter elmondta: a beterjesztett törvényjavaslatot kiemelkedő gazdaságpolitikai és jogi jelentőségére való tekintettel különös gonddal készítették elő. E munkában széleskörűen bevonták a témához értő elméleti és gyakorlati szakembereket. A tervezetet széles körű szakmai vitára bocsátották, a tapasztalatokat a beterjesztett törvényjavaslatban hasznosították. (Folytatás a 2. oldalon.) hogy nem érkezett meg időben a gyártáshoz szükséges import anyag. A partnerek gyakran éppen a realitások belátása miatt nem élnek kötbérigénnyel. Túlzó és sommás véleménynek érzem, hogy ennek kizárólag a monopolhelyzetű vállalatokkal szembeni kiszolgáltatottságuk az oka. Fontosnak tartom, hogy a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvény végrehajtása során minden esetben mérlegeljük gazdasági életünk realitásait. A vállalatok és tanácsok fejlesztési együttműködésének lehetőségei korlátozottak. Az a téesz például, amelyik nyereségéből hozzá kíván járulni valamely községi fejlesztéshez, az kockáztat, mert esetleg három évig nem kap állami támogatást. Furcsa, hogy egy község lakói saját pénzükkel is elősegíthetik egy közérdekű beruházás megvalósulását, ugyanakkor egy vállalat vagy téesz ha segíteni akar, „kiskapuzásra” kényszerül. Bíró Ferenc A nagyobb tanácsi önállóság lehetősége
