Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-17 / 244. szám

4 Somogyi Néplap 1984. október 17., sierdg Éjszakai „rajtaütés" Kilökték az ellenőrt — Bejelentetlen alkalmazottak Minden évben átfogó vizsgálatot tart a megyei társadalombiztosítási igaz­gatóság a Balaton déli part­ján. Különösen a szezonjel­legű üzemeket vizsgálják. Az ellenőrzések célja a meg­előzés, s elsősorban az al­kalmazottak érdekét szol­gálja, amikor szorgalmaz­zák a társadalombiztosítási bejelentésüket. Enélkül ugyanis nem vehetik igény­be a szolgáltatásokat. Tiha­nyi Pétertől, a megyei tár­sadalombiztosítási igazga­tóság ellenőrzési osztályve­zetőjétől az ellenőrzések most összegezett tapasztala­táról érdeklődtünk. — Ügy tudjuk, hogy az idei ellenőrzés sokkal szi­gorúbb volt, mint az előző években. — Valóban így van. Most koráboan kezdtük el a vizsgálatokat, mint tavaly, július helyett júniusban. Szeptember 7-ig tizennégy ellenőr járta a Balaton-par- ti, az igali, csokonyavisr - tai, barcsi, marcali, kapos­vári szerződéses és magán­üzleteket, vendéglátóhelye­ket, ellenőrizte a kisiparo­sokat. A hosszabb időszak lehetővé tette a több ellen­őrzést, aztán a visszatérő ellenőrzést. Most 2042 ellen­őrzést végeztünk, s 292 úgy­nevezett fizetési meghagyást vettünk föl — 260 a Bala- ton-parton készült — több mint egymillió-kétszázötven- nyolc-ezer forint összegben Ez jóval több a tavalyinál. Vezetnek a szabálytalanság­ban a magánbüfék, -vendég­lők. a szerződéses üzletek, a kiskereskedések, a kőmű­vesek, a házilagos építkezé­sek. — Ezek szerint tovább romlott az állampolgári fe­gyelem? — Az ellenőrzések való­ban ezt mutatják. A mun­káltatói bejelentési fegyelem elsősorban a kiskereskedők­nél romlott, az építőiparo­soknál nincs változás a ta­valyihoz - képest. Különösen a szerződéses üzletekben, a kifőzdékben, a vendéglők­ben, büfékben dolgoztak al­kalmazottak bejelentés nél­kül. Ellenőreink nagy meg­lepetést okoztak az esti, éj­szakai ellenőrzésekkel pél­dául a szerződéses üzletek­ben. — Milyen hibák fordul­tak elő? — A vállalatok a szerző­déses üzletekre nem figyel­nek oda. nem ellenőrzik a szerződésben foglaltak meg­valósítását. Mi éppen ezért Lehetett volna zöldséges bolt is A BEÁZOTT RENDELŐ ESETE Alig egy esztendővel az átadás után be kellett zár­ni Nagyatádon a Hunyadi utcai gyermekorvosi rende­lőt, mert beázott, nem felel meg az előírásoknak, hideg van benne. Meglehetősen sok az ok, éppen ezért a kérdés: — Az avatás előtt nem ismerték ezeket ? ' Dr. Szirtes István, a nagy­atádi kórház-rendelőintézet igazgató főorvosa, aki egyéb­ként a városi főorvosi teen­dőket is ellátja, nem mente- getődzlk. — Amikor megkezdődött a tízemeletes lakóházak épí­tése, ismertté vált, hogy az egyik fogadószintjén a vá- rdsi tanácsnak van üres he­lyisége. Az előző városi fő­orvos javaslatára lett belőle orvosi rendelő, s nem zöld­ségesbolt, vagy valamiféle más üzlet. Megjegyzem, nagy szükség volt erre a rendelőre, mert a Rókus-ikö- ziben elviselhetetlenné vált a zsúfoltság. Sajnos nem számoltunk azzal, hogy a szakemberek által tervezett épületben oly sok hiányos­ság lesz. Előírás, hogy a ke­zelőben melegpadlónak kell lennie — itt cementlapok voltak. Ezen még tudtunk változtatni : szőnyegeket vá­sároltunk. Am a központi fűtés alig 20 fokából nem tudtunk 24-et csinálni. Eny- nyd ugyanis az előírt hő­mérséklet. Szabálytalanság­ra kényszerültünk, villany- fűtőtesteket vásároltunk, és azzal fűtöttünk. Gond, hogy a nyílászárók nem zárnak rendesen, az egész épület vezetékeinek főcsapja a rendélőben van. Ha baj van, akkor meg kéll keresni a lakásán az asszisztenst, hogy bejuthassanak, s elzár­ják a csapokat. Mindennek tetejébe â közelmúltban be- ázött a rendelő. Be kéllett zárnunk, s dl kellett végez­tetnünk a legfontosabb mun­kákat. — Miikor nyithat újra a rendelő? — Nem tudni. Mi kicse­réltük a padozatot, a Som­ber áttervezhette a fűtést, a Sáév határidőre megcsi­nálta, de kérdés, hogy mi lesz a többi hibával. A nyí­lászárók javítását, az épü­letben 'levő egyéb hiányos­ságok pótlását a SÁÉV nem vállalta. A Somber ezért pert indított a kivitelező el­len. Minden attól függ, hogy mi lesz a pereskedés vége. Egyelőre nekünk a legkelle­metlenebb a vita: fizetnünk kell a fűtést, túlterhelt a másik rendelőnk. Csakhogy hiába történne csoda. Ha máról holnapra minden elkészülne, akkor sem lehetne nyitni, mert or­vos sincs. Az új rendelő orvosa jelenleg a szakvizs­gája előtti kötelező kórházi gyakorlatát tölti. Ha végez, akkor a régi rendelő orvo­sának kell kiadni a szabad­ságát. Januárig tehát válto­zásra nem lehet számítani. 38. Egy itteni hírforrás is tá­mogatni látszik azt a lehető­séget, hogy tervünk valahol valami miatt megakadt. Akár így, akár úgy áll a do­log, két dolgot szeretnék tisztázni az együtt fogalma­zott és az intézményre’ vo­natkozó előterjesztésem kap­csán. 1. Természetesen egy pilla­natig sem gondoltam arra, hogy a tervezett vagy Álmo­dott’ Nagy Épület, ahogy a Búcsú a fáktól című ver­semben neveztem (1942. ok­tóber, Magyar Csillag, szer­kesztette Illyés Gyula) ..., hogy az állam pénzén épül­jön fel, írói jogaim, e nagy ,Nesze semmi fogd meg jól’ ellenében. Első versem a Szalontai Lapokban jelent meg 1906-iban, így tehát 67 év óta pengetem a lantot, forgatom a tollat. Írtam 20 egész estét betöltő, 17 egy- felvonásos darabot, 14 re­a Pannónia vállalattal kö­zösen tájékoztatást tartot­tunk májusban a szerződé­ses üzletek vezetőinek a já­rulékfizetésről, a bejelenté­si kötelezettségről. Sajnos, ugyanezt máshol nem igé­nyelték. Egyébként az idén tovább növeltük a visszaté­rő ellenőrzéseket, s ez csak­nem - mindenütt eredményes volt. — Milyen új jelenségeket tapasztaltak? — Megemlíteném: az idén több esetben megtagadták, hogy az ellenőr ellenőrizze őket. Éppen ezért kétszere­ződött meg a rendbírság. Sőt még akadályozták is az ellenőrt. Egy fonyódi virág­árust följelentettünk hiva­talos személy elleni erőszak címén, mert kilökdöste az ellenőrt. Ez természetesen egyedi eset. — Mi okoz gondot? — Az, hogy a kőművesek, házilagos építők ritkán je­lentik be az alkalmazotta­kat. A magánbüfések, -ven­déglősök felszolgálóként diá­kokat foglalkoztatnak és el­mulasztják a bejelentést az­zal az indokkal: „Nem tud­tam, hogy a diákokat is be kell jelenteni!” Sajnos, a szerződéses üzletekben a ta­valyi 25-höz képest most 34 esetben adtunk ki fizetési meghagyást. Ott a létszám fölötti alkalmazottakat nem jelentik be. A többieknek a szerződésben foglalt mun­kabér három-négyszeresét fizetik, de ez a többlet nem esik társadalombiztosítási kötelezettség alá. összegez­ve 190 esetben találtak az ellenőrök be nem jelentett alkalmazottakat, 84 esetben pedig alacsonyabb bérrel je­lentették be őket. — Nincs-e később rekla­máció emiatt az alkalma­zottak részéről? — A szezon után általá­ban sorban jönnek a közér­dekű bejelentések, s ebben az áll, hogy nem annyiban állapodtak meg, mint amennyit az iparos, a kis­kereskedő bejelentett. A pa­naszt mindig az váltja ki, amikor valamilyen ellátást kérnek, s kevesebbet kap­nak a bejelentett alacso­nyabb összeg miatt. A mi ellenőrzéseink éppen ennek az elkerülését szolgálják — mondta Tihanyi Péter ellen­őrzési osztályvezető. gényt, két kötet novellát, sőt verses kötetem is akad egy (Katonatemetés), amelynek komoly esélye van az ame­rikai félórás Tv-re, amelyről tudod, hogy nem csupán az én műveim árulja, hanem Áz első kikötő Kikötő és hajó egymástól elválaszthatatlan. Tudta ezt Széchenyi István is, amikor híres röpiratában elmondta, hogy építendő: „Annyi ki­szállóhely, és ekképp a víz sikérsége miatt annyi benyú­ló töltés vagy híd is, mint amennyi kikötési pont szük­séges a Balatonvölgy kellő hasznosítására.” Miután a hajó már 1846- ban Füreden telelt, ott kel­lett először, ha nem is vég­leges hajóhídat, de egy al­kalmas benyúlót építeni. Ez meg is történt. Széchenyi is elégedett volt vele. Ennek a helyére épült 1847-ben a jó kikötő. Ilyenek építésére el­sősorban az érdekelt birto­kosokat kérte föl Széchenyi István nevében Hertelendy Károly, a Társaság igazgató­ja. 1847 nyarára a követke­ző helyeken óhajtottak kikö­tőket látni: Keszthely, Fo­nyód, Badacsony, Révfülöp, Boglár, Szántód, Füred, Al­sóörs és Kenese. A terveket a társaság készíttette el, és elküldötte az érdekelteknek megvalósításra. Ezekből csak kettő maradt fenn. A keszt­helyié, amely azonban a pa­zarló életű Festetich László ellenállása miatt nem való­sult meg úgy, ahogyan meg­tervezték. A másik a füredi kikötőé, amelynek rajzát szerencsére megtaláltam a tihanyi apátság levéltárában. A német feliratú és itt rajz­ban először bemutatott kikö­tő a partról benyúló és 52 öl hosszú hídból állott, amely­más magyar írókét, sőt kül­földi írókét is, amik már Public Dominion lettek. Az­óta azt is tudnod kell, hogy sem a magyar filmgyártás vagy könyvkiadás részére már nincs eladó portékám, — nem, egy centimétemyi helyet sem akarok elvenni a Zenebohócok tervének tava­lyi kudarca után. Félek, hogy csütörtökön aligha ke- •Hil kezedbe ez a levél. Hív­jál fel tehát legkésőbb pén­tek du. 3—6 között, hogy feleségemnek 7 órakor tud­jak valamit mondani a hely­zetről. Mindkettőtöket ölel Zilahy Lajos” A hangvétel változásának okait kerestem. Miért hoz­ta föl, és utasította el Kodo- lányi vádját? Ez soha sem A Kisfaludy a füredi kikötő hiújánál nek a végén 32 öl hosszú­ságú fej van, s abból még kinyúlik mindkét oldalon egy-egy ferde járórész. Mér­gelődött is miatta a tihanyi apát, hiszen ő vállalta meg­építését, de Bresztyenszky Béla jó magyar érzésű em­ber volt, és minden kérést teljesített. Ezt igazolja leve­le is, amelyet 1847. január 9-én irt, ebből idézek: „Eszerint ,a kikötőnek két­szer oly ihosszúnak kell len­nie, mint eddig volt, eztán, a végén még hozzá kell csi­náltatni védszárnyokat, mely- lyek jobbra és balra kiter­jednek és mivel hosszúságuk 18°, szélességük 3°, háromso­ros egymáshoz közel eső czö- löpökön nyugodni jognak. került szóba közöttünk. Ma senkii nem gondol arra, hogy az állam pénzén akarja föl­építeni a házát, írói jogcí­me e nagy „Nesze semmi fogd meg jól” ellenében. Sértődöttségét jelezte azzal a néhány sorral, hogy „sem a magyar filmgyártás vagy könyvkiadás részére már nincs eladó portékám — nem, egy centimétemyi he­lyet sem akarok elvenni a Zenebohócok terének tavalyi kudarca után.” Ezzel a mon­datával visszavonta az ál­lamtól az átruházott kiadá­si jogot, amelyet a kormány­nak szóló beadványában fölajánlott. Közöltem vele telefonon, hogy föltett kérdésein és megjegyzésein csodálkozom. A kettős állampolgárság nem lehet vita tárgya. A két kö­vetséget értesítették, a kor­mány álláspontját ismerik, hazatelepülésének nincsen akadálya. Az ügyek lebonyo­lításával a Kulturális Kap­csolatok Intézetét bízták meg. Befejeztük beszélgetésün­ket.’ Ezt az ügyet csak sze­mélyesen lehet elintézni, mert nálunk is iszonyatos a bürokrácia, máshol rendezik az állampolgárságra vonatko­zó kérdést, ismét más aszta­loknál döntenek az Áfonya utcai épület kiutalásáról, az alapítvány esetében valahol külön eljárásra lesz szükség, s írói jogainak az államra történő átruházása külön jo­gi eljárást igényel. (Folytatjuk) Ehhez majd csaknem egy er­dő, azonkívül sok vastag deszka meg vas, srófok sat. kivántatnak. Ácsmesterünk­kel már •emiatt értekeztem, ki is miást a Balatonon ve­szedelem nélkül átmehet, a somogyi erdőket a szükséges fák megkeresése végett ösz- szejárni fogja; ha annyi tölgy fát, mennyi kívántatik, talá- land, a ikikötő jövő tavaszra a kívánt formában elkészü- lend... ha a munkával együtt pénzbe kiszámíttat­nak, könnyen 20 ezer váltó forintra rúgna." A híd 1847 nyarára elkészült. Miért kellettek azok a „védszárnyok” ? Aki nem is­meri a balatoni jégviszonyo- kat, csodálkozna rajiba, de aki ismeri, az tudja, hogy egy szabadban álló hajót, ha nem vágnák körülötte állan­dóan a jeget, annak nyomá­sa összenyomná. Nos, a két védszárny és a hajó vége között állandóan nyitva tar­tandó lék kivágása kevesebb munkát ad, mintha egész hosszában a hajó körül kel­lene léket vágni. Látszik is a rajzon a hajó állása té­len. A téli kikötő Füreden volt, így azt biztosra kellett építeni. A későbbi rajzokon azonban már csak egy T alakú kitötőt látunk védszár- nyák nélkül, sőt később a T alakról eltűnt a felső rész is, és maradt egy hosszú, geren­dákra épített bejáróhíd, amelynek a két oldalához állhatták a ki- és bejáró ha­jók. Mindez így volt, amíg a hajó élt és végül, hosszú hu­zavona után csak 1941-ben épült meg a mai szép kikö­tő, míg a téli védelmet a siófoki belső kikötő biztosít­ja hajóinknak. (Folytatjuk.) Zákonyi Ferenc Boroshordó­vásár Minden pénteken a kaposvári zöldségpiacon kisipari boroshordót árusítok. NAGY GÁBOR (1021) Értesítjük tisztelt gázfogyasztóinkat hogy SIÖFOK VÁROS egész területén október 17-én, szerdán 12 órától 16 óráig gázszünetet tartunk Kérjük, készülékeiket elzárni szíveskedjenek! (72368) Zilahy Lajos Levelének részlete Siklós János ZILAHY LAJOS UTOLSÓ ÉVEI Helyszínrajz (Nézet és részlet) Füred, gőzhajókikötő 1846

Next

/
Thumbnails
Contents