Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-17 / 244. szám

1984. október 17., szerda Somogyi Néplap 3 Ideges-e ilyenkor az elnök? LASSAN ÉRIK A KUKORICA, VÁGJÁK A SZÓJÁT „Kinek az érdeke?” — ezt a kérdést teszi föl egy bíró, amikor ismerkedni kezd az új per anyagával. • • Mert mindig minden, valaki­nek, valakiknek az érdeké­ben történik. Az emberi életnek egyetlen olyan alko­tóeleme van, ahol nem üt­köznek, nem ütközhetnek érdekek, ami valamen­nyiünk érdeke: a béke. Ez a szó nyelvünkben négy betüböl-hangból áll, ugyan­annyiból, mint az élet. Amilyen közel van egymás­hoz hangzásban és írásban a két szó, olyan közeid a je­lentésük is. A nyugodt élet­nek természetesen tartalmi velejárója a béke, s a béke adja az ember életlehetősé­gét. Az Országos Béketanács legutóbbi ülésének — ezen az ülésen ismertették a ta­nács tagijaival és a sajtó képviselőivel az október 27—28-án rendezendő X. or­szágos békekonferencia ter­vezett állásfoglalását — első hozzászólóija egy, már a pátriárkák korát élő, meg­nyerő arcú ember volt, a magyar tudomány egyik nagy öregje, Babits Antal professzor. Felszólalását az­zal kezdte, hogy olyan em­ber beszél most hozzánk, aki a sors kegyetlen szeszé­lye folytán kénytelen volt átélni két viliágháborút, an­nak minden borzalmával, s kétszer látta — lényegében harminc éven belül — há­ború áltál szétziláltam porig sújtottan az emberi civilizá­ció egyik bölcsőjét, az euró­pai kontinenst. Lehet-e em­bernek nemesebb feladata, mint megőrizni a békét? Ezt kérdezte a tudós. A kérdés, - úgymond, költői. Elhangzá­sakor megválaszoltatott, hi­szen csak egy lehetséges vá­lasz van: a béke megőrzésé­nél az embernek nincs, nem léhet nemesebb, fontosabb feladata. A második világégés óta — sajnos — többször láthat­tuk már fenyegetettnek tö­A siófoki áfész igazgatósá­ga nemrég értékelte a Sió áruház idegenforgalmi tevé­kenységét, a balatoni idény­ben betöltött szerepét. A nyári és az utószezont ta­pasztalatokról, valamint a közeljövőben — még az ősz­szel — megvalósítandó el­képzelésekről beszélgettünk Dömötör Istvánnal, az áru­ház igazgatójával. — Az idényre való felké­szülés idején a legfontosabb feladatunk az árualapok megteremtése volt, különös tekintettel az ABC-részlegre, amely a nyár három hónap­jában 65 millió forintot for­galmazott. A napi ellátást segítő fő szállítónk a Balaton Fűszért volt, s igen jó part­nernek bizonyult. Húsáruból sem szűkölködtünk, részben a kaposvári húskombinát jó­voltából, de a választékbőví­tést szolgálta több környéki tsz és állami gazdaság kül­deménye is. Elismeréssel em­lítem a tatai húsipari válla­latot, mely új, olcsó termé­kekkel látott el bennünket, s az egész szezonban folya­matosan, pontosan szállított, s ami nem közömbös: most is rendszeresen kapjuk Tatá­ról a jó minőségű árut. Tej- és tejtermékekből — a tar­tós tejen kívül — lényegesen jobb ellátásban részesült az ABC-részleg, mint tavaly. És sörből >is. A Siófoki sörki- rendeltség mindennap úgy­nevezett szólókocsit küldött rékeny békénket. Amint Eu­rópában elült a fegyverzaj, a még mindig harcoló Japánt az amerikai haderő — fö­löslegesen, mintegy erőfi­togtatásként — az emberi történelem mindmáig leg­pusztítóbb, démoni fegyve­rével sújtotta. Hirosima és N agaszaki atombombájával. Tűzfészek maradt Ázsia to­vábbra is, a hatalmához, be­folyásához ragaszkodó im­perializmus milliók életét követelő háborút provokáló Koreában, Vietnamban. A más népek elnyomására be­rendezkedett társadalmi for­ma — ragaszkodván gyar­matokhoz, befolyási öveze­tekhez — újra meg újra felilobbantotta a háború fák­lyáját a Közel-Keleten, Af­rikában, Latin^Ameri kában. És napjainkban ismét a há­borúktól legtöbbet szenve­dett földrész, Európa béké­jét fenyegetik a területén egyre szaporodó nukleáris fegyverek. Néhány hónap és ünnepel­ni, emlékezni fog az egész világ, benne természetesen a mi hazánk is. Megünnepel­jük majd a fasizmus fölött aratott győzelem negyvene­dik évfordulóját. Mi, ma­gyarok megünnepeljük, s örülünk majd annak, hogy viharos történelmünknek e századbeli leghosszabb béke­korszakát éljük — olyan bé­két, amelyben szabadon al­kothatunk, amely egész né­pünk számára teremtette meg a fölemelkedés lehető­ségét, megnyitva az utat or­szágunk nemzetközi tekin­télyének folyamatos gyara­pítása előtt. Alkotó munkánk alapjá­ért, a szabad és tartalmas emberi élet lényegéért, utó­daink nyugodt, boldog jö­vőjéért, a béke megőrzéséért mindent meg kell tennünk. A békének nincs alterna­tívája — a béke nem he­lyettesíthető be semmi más­sal. Hegyes Zoltán j az áruházhoz friss Balatoni világossal. Hiánycikk volt viszont az ásványvíz. Szov­jet pezsgőből a nyáron tíz­ezer palackra valót adtunk el, s ez a mennyiség kevés­nek bizonyult. Néha kenyér­ből volt némi fennakadás, főként a siófoki kenyérgyár nehézkessége miatt, de a saját pékségünkből, vala­mint a tamási, dunaújváro­si szállítmányokból rendsze­rint sikerült kielégítnünk az igényeket. Közismert és kró­nikus gond Siófokon, a Ba- laton-parton — de másutt is az országban — a zöldség— gyümölcsellátás, illetve a termények indokolatlanul magas ára. A Sió áruház több-kevesebb sikerrel pró­bált ez ellen tenni valamit. Mint ismeretes: mi a szö­vetkezeti szakcsoportok tag­jaitól, őstermelőktől, terme­lőszövetkezetektől és állami gazdaságoktól közvetlenül vásárolunk zöldséget, gyü­mölcsöt. Következésképpen a húszszázalékos árréssel is jóval olcsóbban adhattuk például a paprikát (30—40 helyett 18-ért), mint például a vásárcsarnoki kereskedők, őstermelők. Persze az árunk mindig gyorsan elfogyott, és „egy fecske nem csinál nya­rat". így jártunk az ősziba­rackkal is, amit a Siófoki Állami Gazdaságtól vásárol­tunk, nemkülönben a diny- nyével. Jelenleg almavásárt tartunk, s a közeljövőben hagymából és burgonyából Hiányoznak az októberi határ képéből az őszi szí­nek'. A megyét járva elénk táruló látvány a mezőgaz­dasági szakemberek vélemé­nyét támasztja alá: az ilyentájt betakarítandó nö­vények érése mintegy há­rom hetet csúszik, követke­zésképp a soron következő munkák üteme — így a magágykészítésé, a vetésé, az őszi mélyszántásé — is vontatottabb, különösen ahol az eső is gyakran leparan­csolja a gépet meg az em­bert a földekről. Ilyen ta­pasztalatokat szereztünk a héten a babócsai Határőr Tsz-ben... — Az ezerháromszáz hek­tár kukorica betakarításához — minthogy a rövid te­nyészidejű fajta korán érett a homokon — szeptember­ben hozzákezdtünk. Eddig a terület egyharmadáról horcl­dobunk piacra nagy mennyi­séget, olcsón. — A főszezonban összesen 156 millió 561 ezer forint forgalmat bonyolított le az áruház. A „pálma" a júliu­sé: 60 millióval. A kereske­delmi tevékenységben „orosz­lánrészt" vállalt ugyan az ABC-részleg, de a Sió vala­mennyi osztálya részt vett a nagy munkában, a többi kö­zött az idényben különösen keresett cikkek árusításá­val ... — Igen. A műszaki osztály például a tábi Campimgcikk- vállalat termékeit árusította a többi között. A sátorozás­hoz szükséges kellékekből kiállítást is rendeztünk. Per­sze jóval több gumimatracot, hűtőszekrényt, mélyhűtőlá­dát és színes televíziót ad­hattunk volna el, ha ezekből eleget kapnánk. A ruházati osztály szabadidő- és sport- ruházati vására 3,5 milliós bevétellel zárt. Több ruha­ipari szövetkezettől közvetle­nül szerezzük be az árut, s ezt a partneri kört bővíteni szeretnénk, hogy jobban al­kalmazkodhassunk a divat­hoz. Az áruház kínálata, mint ismeretes, nem butik­kínálat, de rugalmasabban, ésszerűbb kereskedelmi mód­szerekkel elérhetjük, hogy nálunk is divatos holmit kaphasson a vásárló, mégpe­dig jóval olcsóbban, mint a butikosoknál. Az enyingi áfész ruházati szakcsoportja például azonnal gyártja azt tűk be a termést, de előbb­re tarthatnánk, ha az eső, a sár nem hátráltat ben­nünket — mondta Läufer Imre elnök. — Folyik a ta­lajelőkészítés az ősziek alá, vetjük a kalászosokat, nyúj­tott műszakban dolgoznak a gépek, szombaton és vasár­nap sem áll le a munka. Lassan érik a kukorica; ami most a táblákról a szárító­hoz kerül, 32 százalékos ned­vességtartalmú ... — Ideges ettől az elnök? Egyáltalán: a termés kései érése miatt előállt mintegy háromhetes eltolódás okoz­hat-e súlyos problémákat a munkák időbeni elvégzésé­ben? — A mostanihoz hasonló gondokkal a mezőgazdaság­ban mindig számolni kell, hogy ne érjenek bennünket fölkészületlenül. Az eszkö­zök és az emberek állandó a termőket, amelyet kérünk tőle. — Vannak-e új, az utósze­zonra vonatkozó elképzelé­seik? — Ügy tetszik, az idén valóban van utószezon a Ba- laton-parton. Ezt az is bi­zonyítja, hogy szeptember­ben 2,5 millió forinttal na­gyobb forgalmat ért el az áruház, mint a múlt év azo­nos időszakában. Természe­tesen vannak elképzeléseink terveink is. A szokásos őszi expó helyett most — októ­ber 25-e és 31-e között — nagyszabású vásárt rende­zünk. Több kereskedelmi vállalattal kötöttünk szerző­dést, például a gyömrői ru­házati szövetkezettel, mely főként exportra dolgozik. A szegedi szűcsipari szövetke­zet bőr- és irhaárut hoz a vásárra, az óra- és éksze­részszövetkezet (ugyancsak Szegedről) pedig különleges ékszereket árusít majd a Sióban. Jelentős mennyiségű cikket 30—40 százalékos ár- kedvezménnyel fogunk kí­nálni, 27—28-án pedig érde­kes programokon vehetnek részt a vendégek. Lesz nép- művészeti vásár, divatbemu­tató, lemezdedikálás, tej- és hústermékbemutató -kóstoló, és kedvezményes kvarcóra­vásár. A Sió-napokon termé­szetesen a hiánycikkinék szá­mító árukból is igyekszünk nagyobb készletet beszerezni. Sz. A. készenléte, „bevethetősége” az, ami megnyugtat, és a kukorica terméskilátásai is biztatóak. A betakarítást ott sürgetjük, ahol őszi kalá­szosokat vetünk, de azzal is számolunk jó előre, hogy a vetés meggyorsítása végett — szükség esetén — terület­cserére kerül sor. Ha a szó­ja betakarításán túljutot­tunk, nagy lépést teszünk előre, mert a kukoricát, ha marad is kint belőle, már kevesebb veszély fenyegeti, és gyorsabban is boldogul­hatunk vele, csak.-rámehes­senek a gépeink a táblákra. Szója ... Ezzel a fehérjé­ben gazdag növénnyel tíz évvel ezelőtt, az akkor még önálló bolhói téeszben ke.zd- tek foglalkozni ; húsz hektá­ron próbálkoztak a termesz­tésével, s a kezdeti sikere-' ken és a későbbi eredmé­nyeken felbuzdulva jutottak el oda, hogy ma már több mint 400 hektáron terem a szója a Határőr Tsz-ben, 1,8—2,5 tonnás átlagtermést adott eddig. Az elnök sze­rint a Dráva közelsége, a viszonylag magas páratarta­lom kedvez a szójának, ám az eredmények korántsem csupán a jó klimatikus vi­szonynak tulajdoníthatók. A termést a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinátnak adják át, s a bólyiaktól, mint a nö­vénytermesztési rendszer gesztorától kapják a szakta­nácsokat, a vetőmagot, a technológiát is. — Jól beleillik szövetke­zetünk növénytermesztési struktúrájába, s kiváló elő- veteménye a búzának — mondta az elnök. — A ter­mésátlagtól függően három- és tízezer forint körül volt eddig a hektáronkénti tisz­ta nyereség. Az idén kevés volt a napfényes órák szá­Az állatforgalmi és hús­ipari vállalatok az idén be­vált gyakorlatnak megfele­lően ismét jóelőre meghir­dették a jövő évi vágójuh- export felvásárlási áraikat, ezzel is segítve a nagyüze­mi állattartókat és a kister­melőket abban, hogy időben dönthessenek 1985. évi el­képzeléseikről. A juhászat jövedelmezősége az utóbbi időben egyre kedvezőtle­nebb, és a juhtenyésztés fej­lesztését egyebek között az értékesítés biztonságának hiánya is hátráltatta. A most meghirdetett árak min­dent egybevetve átlagosan mintegy 15 százalékkal ma­gasabbak az 1984. évieknél. A közzétett árak csak alapárnak számítanak; eze­ket az exportra történő köz­ma, elhúzódott a kötés és most a betakarítás. Ami gondot okoz: betakarítása időben egybeesik a kukori­cáéval, s amíg itt dolgoz­nak a kombájnok, a kuko­ricában le kell állniuk, s ezt a terményt is szárítani, tárolni kell... Hegedűs József termelési elnökhelyettessel megnéz­tük a szóját — néhány nap­pal később már vágták a gépek a növényt ezen a táblán —, s gyors számve­tést készítettünk fyról, miért éri meg a téesznek, hogy ez­zel a növénnyel foglalkoz­zon. — A kilencven vagon szó­ja mintegy tízmillió forint bevételhez juttatja az idén gazdaságunkat. Tavaly a hektáronkénti tiszta ered­mény meghaladta az 5 ezer forintot, de volt olyan év, amikor megközelítette a 10 ezret. Ha azt vesszük, hogy nálunk egy 2,5 tonnás át­lagtermés szójából annyi tiszta nyereséget ad, mint búzából az öt vagy kukori­cából a nyolc tonnás átlag, érthető, hogy miért ter­mesztjük szívesen. S nem­csak kiváló előveteménye a búzának, de az is előnye, hogy tarlóján energia- és költségtakarékos magágy­készítést végezhetünk az őszieknek: speciális munka­géppel. egymenetes munká­val vetésre készíthetjük el.ő a területet, tehát kikapcsol­hatjuk a folyamatból a szántást... Mire ezek a sorok megje­lennek, már javában folyik a szója betakarítása a ba­bócsai Határőr Tsz-ben. Igyekeznek vele, hiszen az itt dolgozó gépekre a kuko­ricaföldek is várnak, a tar­lón pedig a búzavetés sür­geti a megfelelő talajelőké­szítést. Hemesz Ferenc vetlen felvásárlásnál alkal­mazzák,. Az árakon túlme­nően azonban a vállalatok a későbbiekben — a külpia­ci kereslet függvényében — szezonális és időszaki felára­kat alkalmaznak és nem vál­toztatnak az eddig jól be­vált negyedéves export- utánfizetés rendszerén sem. A vállalatok például a tejes­bárányokért— 14—18 kilo­gramm között — az első és a negyedik negyedéven ki­logrammonként 95 forintot, a második és a harmadik negyedévben 92 forintot fi­zetnek. A gyorshizlalású pe­csenyebárányok átvételi árát különböző súlyhatárok kö­zött állaipí bották meg,- az árakban szintén eltérés mu­tatkozik az évszakoktól füg­gően, a változó értékesítési lehetőségeknek megfelelően. BÉKEKONFERENCIA ELŐTT Alkotó munkánk alapfeltétele Magas nedvességtartalommal érkezik a kukorica a szárítóhoz Az utószezonban/ Sió-napok Júliusé a pálma A szeszélyes időjárás ellenére jó termést ígér a szója jövőre magasabb felvásárlási árak

Next

/
Thumbnails
Contents