Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-17 / 244. szám

2 Somogyi Néplap 1984. október 17., szerda Kádár János befejezte tárgyalásait Kádár János kétnapos franciaországi látogatása során hét­főn találkozott Georges Marchais-val, a Francia Kommu­nista Párt főtitkárával Sajtóértekezlet az Elysée-palotában (Folytatás az 1. oldalról.) ban találkozott a francia gazdasági, pénzügyi élet ve­zető képviselőivel. A találkozón Kádár János áttekintést adott a magyar gazdaság helyzetéről, ered- ményeirőil és szólt gazda­ságpolitikánk legfontosabb törekvéseiről. A beszélgetésen szóba került, hogy a magyar —francia gazdasági együtt­működés elmarad a két or­szág politikai kapcsolatainak szintjétől. Egyetértés nyilvá­nult meg abban, hogy mind­két részről nagyobb erőfe­szítésekre, kezdeményezések­re van szükség. Kádár János és Francois Mitterrand kedden délután sajtóértekezletet tartott az Elysée-palotában, amelyen nagy számban jelentek meg francia és a Párizsban akk­reditált külföldi újságírók. A sajtóértekezletet Mitter­rand elnök nyitotta meg, aki bevezető szavaival üd­vözölte Kádár Jánost, és hangsúlyozta, hogy megbe­széléseik nagyon érdekesek és hasznosak voltak. A meg­beszéléseken szó volt a nem­zetközi helyzetről és a két­oldalú kapcsolatokról. A nemzetközi kérdések meg­ítélésében és elemzésében természetesen nem minden­ben értettek egyet, de a problémák megvitatása mégis hasznos volt, és az a jó személyi kapcsolat, amely közte és Kádár Jánps kö­zött eddigi találkozóik so­rán kialakult, nagyban hoz­zájárult az eszmecsere hasz­nosságához. A kétoldalú kapcsolatok­ról megállapították, hogy az elmúlt években haladást ér­tek el. különösen kulturális téren. Gazdasági téren is van némi haladás, de ezt még fokozni kell. Kádár János bevezetőben hangsúlyozta a magyar— francia kapcsolatok fontos­ságát, majd így folytatta: — Azzal a céllal jöttem ide, hogy újabb lendületet adjunk kapcsolataink fej­lesztésének, s élve az alka­lommal, szót váltsunk a bennünket közösen érdeklő nagyon fontos nemzetközi kérdésekről. A találkozók ennek meg­felelően zajlottak le és már most elmondhatom, hogy eredményesek voltak. Min­denkivel mindenről nyíltan, jó szellemben, konstruktív megközelítéssel tudtunk be­szélgetni. Külön szólni kívánok a Mitterrand köztársasági el­nök úrral folytatott tárgya­lásról. amelyet nagy mérték­ben megkönnyített — aho­gyan ö is mondotta —, hogy nem első ízben találkozunk és beszélgetünk, ismerősök vagyunk. Én tiszteletre mél­tó, korrekt és jó tárgyaló- partnernek tartottam eddig is Mitterrand elnök urat, és ezt tapasztaltam most is. Ami kapcsolatainkat ille­ti, ennek megítélésében köz­tünk teljes egyetértés volt. A nemzetközi helyzet bizo­nyos kérdéseiben eltérő az álláspontunk,' ami tulajdon­képpen abból is következik, hogy más-más szövetségi rendszerhez tartozunk. Még­is egyetértéssel állapítottuk meg, hogy a nemzetközi helyzet bonyolult, feszült. Az okokat illetően eltérő a véleményünk, de egyetér­tünk abban, hogy a helyzet rendkívüli figyelmet, nagy felelősséget kíván. Mindent meg kell tenni annak érde­kében, hogy a fegyverkezé­si verseny lefékeződjék, ér­demi tárgyalások útján olyan megegyezések szülessenek, amelyek tartósan biztosítják Európa és az emberiség szá­mára a jövőben is a békés korszakot. A két félnek ez az alapállása lehetővé tette az igen jó szellemű és kon­struktív megbeszéléseket. Amikor én most elköszö­nök Párizsból, őszintén re­mélem, hogy Mitterrand köztársasági elnök úrral a jövőben folytatni fogjuk a tárgyalásokat. A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és természetesen a magam nevében is tisztelet­tel meghívtam az elnök urat magyarországi látoga­tásra. Viszonozni szeretném azt a vendégszeretetet, amely­ben itt részem volt. Kérdésekre válaszolva Kádár János a többi között szólott hazánk .külpolitiká­járól. A magyar külpolitika min­den törekvése a magyar nép érdekeinek megfelelően ar­ra összpontosul, hogy a bé­ke tartós legyen és a nem­zetközi feszültség csökken­jen — mondotta. E politika meghatározó tényezője, hogy a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés szerve­zetének korrekt, felelős tag­állama. Ugyanakkor szüksé­gesnek és fontosnak tartjuk a legszélesebb kapcsolat- rendszert a különböző or­szágokkal, ideértve az elté­rő társadalmi rendszerű ál­lamokat is. A társadalom építésének magyarországi tapasztala­tairól érdeklődő kérdésre válaszolva Kádár János ki­jelentette: az úgynevezett magyar modell nem létezik. A mi országunk szocialista állam — mondotta —, né­pünk szocialista társadalmat épít. S ez az építőmunka csak akkor lehet eredmé­nyes, ha az általános érvé­nyű elveket, egyszersmind az ország adottságait és tör­ténelmi hagyományait is fi­gyelembe vesszük. Hazánk­ban — tette hozzá —, a szocialista építés kezdeti sza­kaszában ez nem így tör­tént. S amikor e helyzeten változtatnunk kellett, akkor a konkrét kérdések sokasá­gát igyekeztünk a valóság­gal szembenézve jobban, ha­tékonyabban, rugalmasab­ban megoldani. Lépéseink összességükben valóban mu­tatnak bizonyos sajátossá­gokat, s ez természetes is: az alapvetően közös voná­sok mellett valamennyi szo­cialista ország előrehaladása magán viseli ennek az út­nak egyéni, sajátos jellem­zőit. Külföldön gyakran mond­ják a politikánkra, hogy pragmatista — tette hozzá Kádár János. Valóban gya­korlatiasak vagyunk és sze­mély szerint is az a véle­ményem, hogy az elméletek annyit érnek, amennyire a gyakorlatban szolgálják a népek javát. Egyébként sen­kinek sem ajánljuk, hogy a mi gyakorlatunkat lemásol­ja. mert minden országnak a saját valóságos helyzeté­vel, körülményeivel, adott­ságaival kell szembenéznie, s megtalálnia a helyes meg­oldásokat. Mi Magyarorszá­gon erre törekszünk — mon­dotta. Francois Mitterrand el­nök arra a kérdésre vála­szolva, vajon van-e különös jelentősége annak, hogy a szocialista országok közül el­sőnek Magyarországra láto­gatott el és a szocialista ve­zetők közül elsőként Kádár Jánost látta vendégül Pá­rizsban, rámutatott: a két ország kölcsönösen nagy ér­deklődést tanúsít egymás iránt. Mitterrand elnök a to­vábbiakban arról beszélt, hogy bár a két ország kü­lönböző szövetségi rendsze­rekhez tartozik, mégis lehet együtt haladniuk, és együtt munkálkodniuk a nemzet­közi bizalom megerősítése érdekében. Persze Magyar- országnak megvannak a ma­ga sajátos érdekei, mint ahogy Franciaországnak is. De ezek az érdekek kiegé­szíthetik egymást. Együttmű­ködhetnek abban, hogy a stockholmi konferencia po­zitív eredménnyel járjon. Ugyancsak lehetőség kínál­kozik az együttműködésre olyan területeken, mint az űrfegyverkezés megakadá­lyozása, a vegyi és biológiai fegyverek betiltása. Ezekben a kérdésekben mindkét rész­ről olyan álláspontokat kép­viseltünk, amelyek nagyon közel állnak egymáshoz. Ter­mészetesen vannak kérdé­sek, amelyekben vélemé­nyünk nem egyforma. így például az európai rakéta­telepítéssel, a Pershing-ra- kéták kérdésével kapcsolat­ban. A nukleáris fegyverekről szólva az elnök hangoztatta, hogy a két vezető nukleáris hatalomnak tovább kell foly­tatnia a tárgyalásokat, és meg kell találnia az olyan megoldást, ami lehetővé te­szi a fegyverzet alacsonyabb szinten való kiegyensúlyo­zását. Mitterrand elnök az írói munkásságával kapcsolatos magyar kérdésre válaszolva elmondta, hogy sajnos nincs ideje az írásra, de ha len­ne, akkor most a követke­ző gondolatok vezetnék az írás közben : a magyar nép évezredes viszontagságai kö­zepette mindig hű maradt önmagához. Megőrizte nem­zeti eredetiségét, hagyomá­nyait. Ehhez rendkívüli ki­tartásra és bátorságra van szükség. Magyarországot az első világháború után na­gyon súlyos csapások érték de az ország továbbra is életben maradt. A magyar nép ma helyt áll a nemzet­közi versenyben és jelentős sikereket ér el. Egy ilyen .nép, egy ilyen társadalom képviselőivel folytattam most tárgyalásokat, — ezek a gondolatok vezetnének, ha naplót írnék Kádár János franciaorszá­gi látogatásának utolsó pontjaként udvariassági lá­togatást tett a nemzetgyű­lésben, ahol fogadta Louis Mermaz, a francia nem­zetgyűlés elnöke. A találko­zón kifejezésre jutott a két ország törvényhozó testüle­téi közötti kapcsolatok to­vábbi erősítésének fontos­sága. * * * Hét óra után három perc­cel szállt fel Orly repülőte­réről az MSZMP KB első titkárát és kíséretét szállító különrepülőgép. Kádár Jánost és kíséretét a repülőtéren Gaston De- fferre államminiszter bú­csúztatta. * * * Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára kísé­retével együtt kedden haza­érkezett Franciaországból. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizott­ság titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai, Szűrös Má­tyás, a Központi Bizottság titkára és a kormány többi tagja fogadta. Jelen volt Yves Gaudeul, a Francia Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Párbeszéd a békéért Magyarok és franciák mindig külön úton jártak történelmük során, ma sincs ez másképp. De mindig ösz- szefogta őket európaiságuk. Aki ismeri Batsányi vagy Ady nevét, azt is tudja, milyen termékenyítő szere­pet játszottak a francia tör­ténelem haladó korszakai a magyar közgondolkodásban. A két ország közötti föld­rajzi távolságot megannyi­szor leküzdötte a progresszív eszmék és irányzatok hatá­rokat nem ismerő áramlá­sa. Kapcsolatainknak ,a tör­ténelemben gyökerező múltja van. Immár közelítve a má­hoz: az enyhülés éveiben életünk, s a világ politi­kai gyakorlatának természe­tes részét képezték a magas szintű látogatások, kelet és nyugat vezetőinek felső­szintű érintkezése. Manap­ság zordabb és feszültebb idők járnak a világpolitiká­ban, így ugyanezek a talál­kozók hatványozott jelen­tőségűek. Ebben az értelemben fog­ható fel a világsajtó ama értékelése, hogy Kádár Já­nos mostani párizsi látoga­tása túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon. Teljesen vi­lágos, hogy egy kis szocia­lista ország, mint Magyar- ország, s nagyobb nyugati partnere, Franciaország nem oldhatják meg a nemzetkö­zi politika alapkérdéseit. De önmagában párbeszédük fenntartásával máris jótéko­nyan hatnak a feszült ke­let—nyugati kapcsolatokra. Ahogy Mitterrand francia államfő találóan mondta: „Közösen vizsgáljuk meg a világ helyzetét, s ezen a té­ren nincs tilos téma. Mind­kettőnket egyaránt érdekel minden, ami a békével és a béke megteremtésével kapcsolatos... Mi a világ- politikának nem tárgyai va­gyunk, hanem alanyai, sze­replői, és igényeljük azt a lehetőséget, hogy a bennün­ket megillető szerepet tölt­sük be.” Egyik fél sem ünnepron­tásnak szánta, amikor a legmagasabb szinten tett említést arról, hogy a kul­turális és gazdasági együtt­működésben kiaknázatlan tartalékaink jóval nagyob­bak, mint amivel számol­tunk. Gyakorlati és jelké­pes jelentősége van annak, hogy az MSZMP Központi Bizottságának első titkára párizsi látogatásának máso­dik napján külön is találko­zott a francia üzleti élet vezető személyiségeivel. Mert minden hasznos és méltánylandó erőfeszítés ellenére is a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatok eddigi eredményei láthatóan fázis­késésben vannak a politikai együttműködéséhez képest. Kádár János párizsi láto­gatása nem a magyar— francia kapcsolatok előreha­ladásának nyitánya, hanem újabb fontos láncszeme volt. Ismét alkalmat adott arra, hogy ország-világ előtt bebizonyosodjék: a né­pek és a kormányok akkor cselekednek történelmi fele­lősségük tudatában, ha te­vőlegesen hozzájárulnak napjaink világfeszültségének csökkentéséhez, a kelet és a nyugat közötti párbeszéd újraf elvételéhez. Győri Sándor Kínai—szovjet tárgyalások kezdődtek lljicsov Pekingben Kedden Pekingbe érkezett Leonyid lljicsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes, aki az államközi ’ kapcsolatok normalizálásáról folyó kínai —szovjet konzultációkon részt vevő szovjet küldöttsé­get vezeti. A külügyminisz­ter-helyettesi konzultációk következő, ötödik fordulója csütörtökön kezdődik Pe­kingben. Iljicsovot és kísére­tét a pekingi repülőtéren Csien Csi-csen külügymi­niszter-helyettes, a kínai tárgyaló fél vezetője üdvö­zölte. (Képünkön jobbra II- jicsov.) Leonyid lljicsov megérke­zése után újságíróknak ki­jelentette, hogy a világ ér­deklődése jogos a kínai— szovjet viszony normalizálá­sa iránt, hisz két nagy or­szágról van szó. Mind a kí­nai, mind a szovjet fél ér­dekelt a kapcsolatok fejlesz­tésében azokon a területe­ken, ahol a két fél érdekei találkoznak. lljicsov hasznos­nak, tárgyszerűnek és nyílt­nak minősítette Andrej Gro- miko szovjet és Vu Hszüe- csien kínai külügyminiszter kétszeri megbeszélését New Yorkban. Mint mondotta, a két külügyminiszter a kérdé­sek széles körében cserélt véleményt. Eltűnt egy jugoszláv helikopter Csaiknem hétezer ember folytatja a kutatást a jugosz­láv néphadsereg Gazela típu­sú helikoptere után, amely a múlt hét végén tűnt el Szlovéniában. A köztársaság belügyi titkárságának közle­ménye szerint a helikopter szolgálati úton volt, fedél­zetén Radiszlav Kljanscsek vezéralezredessel, a szlové­niai területi védelem pa­rancsnokával, egy nyugalma­zott ezredessel és egy fő­hadnaggyal. A helikopter felkutatásának akcióját egy közös köztársasági operatív parancsnokság irányítja, amelyben részt vesznek a néphadsereg, az általános honvédelem, a rendőrség, a polgári védelem tagjai, szak­emberek, pilóták, helybeli la­kosok. A környék, ahol a helikopternek nyoma veszett, az egyik legritkábban lakott területe Szlovéniának. Granadában megkezdődött a Bishop-per Kedden Grenada fővárosá­ban megkezdődött Maurice Bishop volt kormánya tag­jainak és a Népi Forradalmi Hadsereg harcosainak bírósá­gi tárgyalása. A megszálló amerikai ha­tóságok az eljárást hosszú hónapokon át halogatták. A letartóztatottakhoz nem en­gedtek ügyvédeket és nem látogathatták meg őket hoz­zátartozóik sem. Esmeralda Bfown, a „Sza­bad Grenada Szolidaritási Bizottság,, vezetőségi tagja az eljárást az igazságszolgál­tatás megcsúfolásának nevez­te. Hangsúlyozta, hogy a ka­ribi szigetország gyakorlati­lag amerikai gyarmat lett, és a bírósági színjáték csupán a jelenlegi bábkormány tör­vényességét akarja igazolni. Az adott körülmények kö­zött — mondta — igazságos­ság nem is várható. Desmond Tutu Desmond Tutu dél-afrikai fekete püspök, az apartheid- rendszer elleni polgárjogi harc egyik vezető alakja kapta az idei Nobel-békedí- jat. Az öttagú, norvégiai Ndbel-ibizotitság az indoklás­ban hangsúlyozta: idei dön­tésük újabb elismerése an­nak a bátorságnak és hő­siességnek, amelyet a dél- afrikai feketék tanúsítanak a faji megkülönböztetés el­leni, erőszakmentes eszkö­zökkel vívott küzdelmük­ben”. Az első hírek szerint a Dél-anf ikai Köztársaságban számos polgárjogi vezető, el­lenzéki személyiség lelkesen fogadta az oslói döntést. Nobel-békedíjas Megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szállítás vezetői1 keresünk. Jelentkezni az ÉVISZ, Tab, Kossuth Lajos u. 98. sz. alatti munkaügyi osztályán lehet. Fizetés: megegyezés szerint. (72271) ÉRETTSÉGIZETT, GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ GÉPÍRÓT FÖLVESZÜNK Somogyi Néplap szerkesztősége, Kaposvár, Latinka u. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents