Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-17 / 244. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁKAK LAPJA XL. évfolyam, 244. szám Ára: 1,40 Ft 1984. október 17., szerda Az adott szó hitele Évekkel ezelőtt egy falu­gyűlésen, ahol szóba került a település jövője, elhang­zott az is: nagyon sok min­denre szükség volna — kor­szerűbb üzletre, tágas óvo­dákra, nagyobb iskolára, be­tonjárdára stb. —, hogy az ott élők maradjanak és ne kívánkozzanak el olyan he­lyekre, ahól kulturáltabbak a körülmények. A fogyasztási szövetkezet jelen levő kép­viselője azt ígérte: ha a legfontosabbakhoz hozzájá­rul a tanács, díjtalanul biz­tosít telket, építkezési anya­got, részt vállal a költsé­gekből, a lakosság társadal­mi munkáiban segít, akkor vállalják az új üzlet, bisztró és presszó fölépítését. Eltelt néhány esztendő, s annak ellenére, hogy a ta­nács és a lakosság is nyom­ban a falugyűlésen vállalta a ráeső terheket, az építke­zésből nem lett semmi. Csu­pán annyi történt, hogy az elavult, bontásra váró üzle­tet — amelyben az italbolt is helyet kapott — kifestet­ték, elvégezték a legszüksé­gesebb javításokat... Ma már kevesebb a pénz, szükségtelen is új üzletet építeni: a bisztrónak, presz- szónak amúgy sem igen len­ne vendége, mert a fiata­labbak eljárnak dolgozni, és csak este térnek haza. Az üzletet pótolja a mozgó ABC — magyarázkodott az a szövetkezet képviselője. Akadnak, sajnos, még ma is emberek — különböző be­osztásokban —, akik nem gondolják át mit jelent az adott szó. Akik felelőtlenül ígérgetnek, fogadkoznak, no­ha tudják: a valóra váltás anyagi feltételei hiányoznak, s az élet változásai is szük­ségtelenné teszik a megvaló­sítást. Elfeledkeznek — vagy már rég elfelejtették — azt a régi közmondást, amely az adott szó hitelére, az ígéret megtartásának fontosságára figyelmeztet. Hogyan is bízhatna az ember abban a kisiparos­ban, aki már a harmadik vagy ki tudja hányadik ha­táridőt adja, hogy elvégzi ezt és azt a javítást s akkor és akkor föltétlenül megje­lenik. S hogyan bízhatna az ember a javítórészleg veze­tőjének a szavában, hogyan adhatna hitelt ígéretének, ha a munkával az újabb és újabb fogadkozások ellenére sem készülnek el. Az adott szó mindenkit kötélez. Ilyen esetben arra is, hogy azon a fórumon, ahol elhangzott, magyaráza­tot adjon, megértesse az el­maradás okát, körülményeit. Sokan félnek ettől, féltik tekintélyüket; pedig sokkal inkább kellene félteni ak­kor, ha. elmulasztják sza,vuk megtartását vagy az elma­radás okának ismertetését. A gyors változás, a körül­mények alakulása gyakorta késztet arra, hogy módosít­sunk korábban még fontos­nak tartott döntéseket. Ez kötelez minden vezetőt —, hogy szavát csak kellő meg­fontolás után adja. S nem a túlzott óvatosság, a hatá­rozott véleménynyilvánítás­tól való félelem miatt. Ha­nem azért, mert ezzel tar­tozik azoknak, akik előtt szavának hitele van. Szalai László Ciechanowi szakszervezeti küldöttség Somogybán „Módszerekért, tapasztalatokért jöttünk” Kádár János befejezte párizsi tárgyalásait Újabb lendületet kapott országaink kapcsolata Párizsi látogatásának má­sodik napján, kedden, tiszte­letadással kezdődött Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, az Elnöki Tanács tagjának programja: a Diadalívnél megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. A Központi Bizottság első titkára Jean Laurain-nek, a hadviselteik ügyei államtitká­rának kíséretében étkezett a Charles de Gaulle (Étoile)- térre, ahol Barthe hadsereg- tábornok, Párizs katonai kormányzója fogadta s a ko- szorúzási ünnepségre katonai díszegység sorákozott fel csapatzászlóval. A magyar és a francia himnusz elhang­zása után Kádár János nem­zeti színű szalaggal átszőtt koszorút helyezett el a sír­emléken. A koszorúzást kö­vetően beírta nevét az em­lékkönyvbe, majd üdvözölte a francia volt frontharcosok képviselőit. A koszorúzási ünnepségen részt vettek a Központi Bi­zottság első titkárának kísé­retében levő magyar szemé­lyiségek. Kádár János délelőtt láto­gatást tett a francia szená­tusban, ahol találkozott Alain Poherrel, a törvény­hozó testület elnökével. A megbeszélésen hangsúlyozták a különböző országok tör­vényhozó testületéinek szere­pét és felelősségét a nemzet­közi biztonságot fenyegető veszélyek elhárításában. Kádár János ezután az Elysée-palotában folytatta megbeszéléseit Francois Mit- terrand-nal, a Francia Köz­társaság elnökével. Második négyszemközti találkozójukon a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztéséről és a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről tárgyaltak. A megbeszélésen — ame­lyet a szívélyesség és egy­más álláspontja iránti figye­lem jellemzett — megállapí­tották, hogy a mostani lá­togatás, a két ország vezetői- nők újabb találkozója a vá­rakozásnak megfelelően meg­erősítette a magyar—francia kapcsolatok fejlesztésére irá­nyuló kölcsönös politikai akaratot. Egyetértették ab­ban, hogy a gazdasági együttműködés bővítésének is további lehetőségei van­nak. Hangsúlyozták, hogy mind­két ország alapvető érdeke és közös törekvése földré­szünk békéjének és biztonsá­gának megszilárdítása, az Kádár János Párizsban meg­koszorúzza az Ismeretlen Katona sírját európai és a nemzetközi együttműködés bővítése, a bizalom és a megértés szel­lemének erősítése. Ebből ki­indulva szükségesnek ítél­ték, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Francia Köz­társaság folytassa erőfeszíté­seit a helsinki folyamat to­vábbviteléért, a különböző társadalmi rendszerű álla­mok közötti kapcsolatrend­szer fenntartása és bővítése érdekében. Kifejezték orszá­gaik arra irányuló készségét, hogy elősegítsék az európai biztonság és együttműködés kérdéseit áttekintő madridi találkozón született megálla­podások végrehajtását, a biz­tonság és bizalomerősítő, valamint leszerelési kérdé­sekkel foglalkozó stockholmi konferencia, a budapesti kulturális fórum és más összeurópai találkozók sike­rét. Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára a Francia Munkaadók Orszá­gos Szövetségének Székházá­(F oly tatás a 2. oldalon.) Lengyelországi testvér- megyénkből, a ciechanowi vajdaságból hétfőn este ti­zennégy tagú szakszervezeti küldöttség érkezett Somogy­ba. Danuta Pietrowska, a Szakszervezetek Föderáció­ja Vajdasági Együttműkö­dési Kollégiumának vezető­je ezt mondta a látogatásuk céljáról: — Módszerekért, tapasz­talatokért jöttünk ... Sze­retnénk megismerni, hogy a magyar szakszervezetek, il­letve a párt-, az állami és a gazdasági vezetés között mi­lyen a kapcsolat, milyen kö­zös feladatok ösztönzik mun­kájukat. Szeretnénk minél többet tanulni, hogy otthon hasznosíthassuk ...” A lengyel küldöttség tag­jai tegnap Kaposváron a mozimúzeumban megtekin­tették a Somogyrói készítet* filmet, majd meghallgatták ár. Szerény i Jánosnak, az SZMT vezető titkárának tá­jékoztatóját a magyar szak- szervezeti mozgalom legfon­tosabb feladatairól. Ezt kö­vetően több kérdést tettek föl; elsősorban az érdekelte őket, hogy a szakszervezetek milyen szerepet vállalnak a szociálpolitika alakításában, milyen a párt- és az állami vezetés, illetve a szakszer­vezetek kapcsolata. Vendégeink útjának első állomása Nagybajom volt — ide dr. Szörényi Jánoson kí­vül dr. Galabár Emil, a Medosz megyei bizottságá­nak titkára is elkísérte őket. A nagyközségben Horváth József, a pártbizottság tit­kára üdvözölte őket. A len­gyel vendégek, akik között mezőgazdasági, építőipari, Az ENSZ békefenntartó tevékenységével foglalkozó különleges politikai bizott­ság vitájában felszólalt Mi- kus István, a magyar kül­döttség tagja. A bizottság a világszervezet békefenntar­tó feladatainak megvalósítá­sát vitatja meg. A magyar küldött felhívta a figyelmet arra, hogy elfogadhatatlan minden olyan törekvés, egészségügyi, kereskedelmi és oktatási területen, vala­mint gyárban gépállomáson do'gozó szakszervezeti tiszt­ségviselők vannak, érdeklő­déssel hallgatták Csík Lász­ló tanácselnöknek és Hor­váth Lászlónak, a Lenin Tsz elnökének tájékoztatását a község, illetve a közös gazdaság életéről, fejlődésé­ről. A tájékoztatót kérdések sora követte. Érdekelte őket, milyen szerepe van a szak- szervezetnek a nagyközség, a termelőszövetkezet életé­ben; hogyan segítik a tele­pülés fejlesztését; mit tesz­nek annak érdekében, hogy a fiatalok ne menjenek el. Érdekelte őket a szabadidő hasznosítása, a munkavéde­lem és még sok piás dolog. A község új iskolájában, az ABC- és iparcikk-áruház­ban, a tsz gépműhelyében, melléküzemében tett láto­gatás, illetve a beszélgetés a szövetkezet különböző ko­rú dolgozóival nagyon sok hasznosítható tapasztalatot adott nekik Lengyel testvérmegyénk küldöttei ma folytatják szakszervezeti mozgalmunk módszereinek tanulmányo­zását. Ellátogatnak a textil­művekbe. a Sáévhoz. a hús­kombinátba, a Csepel ka­posvári gyárába, illetve Sió­fokra a DRVV-hez; tájékoz­tatást hallgatnak meg a SZOT Dél-balatoni Üdülte­tési Igazgatóságának mun­kájáról, s megismerkednek a Balatonboglári Mezőgaz­dasági Kombinát tevékeny­ségével. A lengyel szakszervezeti küldöttség szombaton utazik el hazánkból. amely a békefenntartó te­vékenységet szabályozó alapelveik kidolgozása és el­fogadása helyett a technikai és gyakorlati kérdések meg­vitatására igyekszik helyezni a hangsúlyt. El kell utasíta­ni minden olyan törekvést, amely megkérdőjelezi a Biz­tonsági Tanácsnak az ENSZ alapokmányában megfogal­mazott kizárólagos jogkörét — mondotta. Magyar felszólalás egy ENSZ-bizottságban Felújított tanműhely az FMV-ben Az idei tanévnyitáskor a Finommechanikai Vállalat 3. sz. gyáregysége felújított, korszerűsített tanműhellyel várta a tanulókat. Az okta­tás körülményeinek folya­matos és tervszerű javítása és a műszerellátottság kor­szerűsítése eredményeként a tanulók új, modern műhe­lyekben kezdhetik évi mun­kájukat. A mechanikai, az elektronikai műszerészek és a gépi forgácsolók géppark­ja tízmilliós értéket képvi­sel. A szakma titkaiba be­avatott szakmunkástanulók nagy része-----megközelítő­e n 80 százalékuk — hama­rosan a vállalat dolgozóinak sorába lép. Ez a kedvező arány a kulturált oktatási körülményeknek — amely­ben nagy szerepe van sz ú.i tanműhelynek —. a jó szociális feltételeknek, vala­mint a pedagógiailag és szakmailag felkészült t.aná- ri karnak köszönhető. A szakmai képzés mellett a vállalat nagy gondot for­dít az általános képzésre is: hetven fiatal tanul közép­szintű, nyolc pedig — s ezek közül négy mgr a má­sodik diplomáért — felső­szintű oktatási intézmény le­velező tagozatán. Az oktatás szgkmai szín­vonalát elméleti és gyakor­lati versenyekkel, tapaszta­latszerző kirándulásokkal, gyárlátogatásokkal emelik.

Next

/
Thumbnails
Contents