Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-03 / 232. szám

1984. október 3., szerda 3 Somogyi Néplap Javult az ügyintézés színvonala Az Elnöki Tanács 1973- ban határozta meg vala­mennyi állami szerv — így a tanácsok — részére a jog­szabályok alkalmazása, az állampolgárok és jogi sze­mélyek ügyeinek intézésé során követendő jogpolitikai elveket. Legfontosabb kö­vetelményekként jelölte meg a szocialista törvényes­ség biztosítását, a társadal­mi és egyéni érdekek ösz- szehangolt érvényesítését, .az államigazgatási eljárás nevelő, meggyőző szerepé­nek növelését, az állam- igazgatási tevékenység fe­letti társadalmi, politikai el­lenőrzés hatékonyabbá téte­lét, az államigazgatási te­vékenység nyilvánosságá­nak, kulturáltságának növe­lését, az ügyfelekkel való foglalkozás színvonalának fokozását, valamint a bü­rokratikus jelenségek elleni következetes fellépést. Az elmúlt tíz év alatt jelentős változások következtek be a tanácsi hatósági munka kö­vetelményeiben és feltéte­leiben. A városi és községi tanácsoknál intézik már. az állampolgárokat érintő szinte valamennyi ügyet, a hatósági ügyek több mint 90 százalékát. A változás igen nagy volt a társadal­mi viszonyokban és a jog­szabályi feltételekben (jog- szabálymódositások, hatás­körváltozások). Tíz éve a megye tanácsainak ügyirat­forgalma elérte az egymil­liót és kétszázezer hatósági döntést hoztak. Ma alig ha­ladja ez meg a 300 ezret, illetve a 60 ezer hatósági ügyet. Ez azt is jelenti, hogy csökkent a közigazga­tás bürokratikus jellege, előtérbe került a gazdasági szervező funkció. Ehhez szükség volt a köz­ségi tanácsok szakmai meg­erősítésére, a szakigazgatási szervek célszerű belső ta­gozódásának kialakítására. Létrejöttek a városokban az ügyfélszolgálatok. Az állam- igazgatási szervezet korsze­rűsödött, a tanácsi munka egyszerűsödött. Az tette le­hetővé, hogy a járási hiva­talok megszűnése nem oko­zott fennakadást a hatósági munkában sem. A megye tanácsi szervei­nek hatósági tevékenységé­ben érvényesül a szocialis­ta törvényesség követelmé­nye: az ügyek 98 százaléka első fokon lezárul. Igaz, hogy a fellebbezések meny- nyisége jelentősen csökkent, de azok 40 százaléka vala­milyen — legtöbbször mér­legelési — oknál fogva ala­posnak bizonyul. Ez arra irányítja a figyelmet, hogy a tanácsi szerveknek to­vábbra is törekedni kell az ügyek tényállásainak teljes körű felderítésére és az ál­lampolgárok jogainak és kö­telezettségeinek érvényesíté­sére. Az ügyintézés színvona­lát, hatékonyságát segítették a bürokratikus, formális ügyintézés leküzdésére tett központi és megyei intézke­dések. Az új eljárási tör­vény adta lehetőségek alap­ján egyre gyakrabban al­kalmazzák az egyszerűsített határozati formát, és egyes ügyekben a helyi tanácsok is előírtak rövidített ügyin­tézési határidőket. Arányai­ban az ügyintézés gyorsasá­ga hosszabb idő óta mégis azonos szinten van. A 30 napon túl intézett ügyek aránya megyei szinten 3,5 százalék. Ez a hatékonyság további javítására hívja föl a figyelmet, bár vannak olyan ügyek is, amelyek az előírt határidőben nehezen fejezhetők be (kisajátítási és gyámügyek, alkoholelvonó gondozásba vétel stb.). Az ügyfélfogadás a taná­csoknál ma már a koráb­biaknál korszerűbb formák­ban történik: ügyfélszolgá­lati irodákban, a helyi ta­nácsoknál munkaidőn túli ügyfélfogadáson, a Balaton- parton üdülési idényben minden munkanapon egész­napos. Az a tapasztalatunk, hogy az állampolgárok a munkaidőn túli ügyintézést nem veszik igénybe. Emiatt sok a munkaidőkiesés az üzemekben. Az általános tapasztalat szerint a jelenlegi társadal­mi-gazdasági viszonyaink között a hatósági munkában néhány feladat fokozottan előtérbe került. Ilyen a jog­talan gazdagodás, a munka nélküli vagy túl könnyű jö­vedelemszerzés visszaszorí­tása érdekében a differen­ciált adóztatás; a magán- vállalkozások és a nagyobb gazdasági szabadság hátrá­nyos következményei visz- szaszorítása érdekében a fo­gyasztói érdekvédelem. A Balaton-part miatt különös somogyi sajátosságként az építési fegyelem fokozott szilárdítása. Fontos a gyer­mek- és ifjúságvédelem fej­lesztése, ez kényszerűen összekapcsolódik az alkoho­lizmus elleni küzdelemmel. Közismert, hogy a vállal­kozásokhoz tőke kell, s e te­vékenységek során viszony­lag nagy jövedelmek hal­mozódhatnak föl. A kiugró­an magas, netán kevés mun­kával, ügyeskedéssel szer­zett jövedelmek halmozódá­sa társadalmi igazságtalan­ság elmélyítését hozná ma­gával. Igen fontos ezért az adópolitika jövedelemsza­bályozó szerepe. A nagy jö­vedelmek után (általában 200 000 forint felett) prog­resszív adót kell fizetni, ezért sokan igyekeznek el­titkolni jövedelmüket. Az adózók rendszeres ellenőr­zése, vizsgálata azt eredmé­nyezte, hogy nem egyszer százezres adóhiányt állapí­tottak meg. Mi támogatjuk a magánkezdeményezést, de nem engedjük meg, hogy a kereskedők és iparosok el­titkolják jövedelmüket. Az 1980-as évek elejétől a gazdaságpolitika változásai a fogyasztói érdekvédelem erő­sítésének szükségességét is eredményezték. A kínálat le­hetőségeinek szűkülése, a szabadáras cikkek (70%) aránya, a magánkereskedők, szerződéses üzletek szaporo­dása az utóbbi időben ked­vezőtlen jelenségek kialaku­lását hozta magával. A Ba­laton-parti üdülési idényben végzett szúrópróbaszerű el­lenőrzések alkalmával 200 adóalanynál pénzügyi sza­bálytalanságot állapítottak meg az ellenőrző szervek. Csak a kereskedelmi felü­gyelőség az üdülési idény­ben 94 szabálytalanság miatt 330 ezer forint bírságot sza­bott ki (kétszer annyi, mint tavaly). Az állampolgári fegyelem lazulására utaló tendenciák­nak az államigazgatási ha­tóságok is igyekeznék elejét venni. Különösen keményen büntetjük az árdrágítást, a vásárlók megkárosítását, a tulajdon elleni szabálysérté­seket. A társadalmi-gazdasá­gi viszonyaink változásai folytán előállt követelmé­nyek mellett környezetünk (természeti értékeink, köz- tisztaságunk) védelmének szükségessége is indokolja, hogy a tanácsi szervek az állampolgári fegyelem érde­kében következetesen éljenek a helyszíni bírságolás lehe­tőségével. Az egyének ügyeinek elbí­rálásával, az életviszonyok rendezésével a különböző ér­dekek összehangolásával, a jogok, kötelezettségek ér­vényre juttatásával, az ál­lampolgárok érdekeinek fi­gyelembevételével kell taná­csi szerveinknek eljárni. En­nek eléréséhez a tanácsi szervek a hatósági munka demokratizmusának szélesí­tését is igénybe vették. Dr. Kassai János, a Somogy megyei Tanács V. B. titkára NEMSOKÁRA ÚTNAK INDÍTJÁK Robot atomerőműhöz a Csepelből Kiemelkedő feladatot oldottak meg a kaposváriak Hat éve vesz részt a KGST atomerőművl programjában a Csepel feaposválrti nehézgép­gyára. Többféle berendezést készíttettek már nukleáris erőművekhez és az idén kaptak megbízást egy olyan gép készítésére, amilyen ki­emelkedik az eddigiek sorá­ból. Az ipari minisztérium a kutatási, fejlesztési célprog­ramra rendélikezésre álló pénzből 5,5 millió forintot juttatott a kaposváriaknak e berendezés kifejlesztéséhez. Atomerőmű gőzgenerátorok hőcserélő csőrendszerének javítására alkalmas távirá­nyítású robotot gyártott a kaposvári gyár, az első nem­rég készült el és szovjet szakemberek vetették alá több hetes vizsgálatnak, nyú­zópróbának. A 14 millió fo­rint értékű gép jól vizsgá­zott. Jelenleg tart a szét­szerelése azután amint le­het vagonokba rakják és út­nak indítják. Az elsőt még négy hasonló kövéti az idén, a Szovjetunióba illetve. Bul­gáriába szállítják ezeket. A gép az erőmű emberi szervezetre káros részében dolgozik, kezelője természe­tesen a veszélyes zónán kí­vül marad. Egy képernyőről tv-kamera és optikai rend­szerek segítségével figyelhe­tő meg a folyamat. A keze­lő elektromos visszajelzése­ket kap és mechanikus úton vezérli a javítást végző ro- botrevolver-fejet. A gép táv­irányítással képes szerszám- cserékre, a csőrendszert ja­vítva többek között fúrni, furatot dugózni, hegeszteni tud, és még egyéb feladato­kat is megold. A kaposvári nehézgépgyár a szerződés szerint a harma­dik negyedévben elkészítette az első darabot, s a határ­idő betartását segítette, hogy partnerei — a Magyar Opti­kai Művek, a Budapesti Hír­adástechnikai Szövetkezet valamint a Csepeli Fejlesztő és Tervezővállalat — készsé­ges együttműködőnek bizo­nyultak. L. P. A hácsi példa LENDÍTENI KELL — Az emberek a falugyű­léseken minden évben föl­panaszolták, hogy milyen égető szükség volna az útra, mást azonban nem tettek. Teltek az évek, s egyre több lett a falu mellőzöttségét sérelmező rálegyintő véle­mény. A két év előtti falu­gyűlésen már csak nyolcán vettek részt. A titkár el­mondta, hogy bizony az út- gond orvoslása nem is olyan egyszerű. Ekkor már lát­tam, hogy sohasem lesz itt út, ha mindenki a másikra vár. Egy hirtelen jött ötlet­tel álltam elő azzal, hogy 50 ezer forintot adok az új út­ba, vállalom a többi pénz előteremtését, s a társadal­mi munka megszervezését. Talán komolyan sem vették a nekibuzdulásomat, pedig aznap délután már házról házra jártam a faluban ... így gyűlt össze az első 300 ezer forintunk. Láttam, hogy ez kevés, így a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsához fordultam segít­ségért. Mikor a megyei ta­nácson megtudták, hogy mi nem csupán a készre vá­runk, 400 ezer forintot ad­tak. Közben már kinyomoz­tam, honnan szerezhetnénk követ, honnan a grédert.., Sorra jártam a környékbeli tsz-ek elnökeit is. „Hát tényleg lesz ebből valami. Ilonka néni?” — kérdezte egyikük. „Lesz, bizony, ha maga is segít” — válaszol­tam. Olyan örömünnep aligha volt még Hácson, mint mi­kor egy szombati napon megérkezett az első négy teherkocsi kőzúzalék. Ad­digra már ott sorakoztak az emberek csákánnyal, lapát­tal. — Még az asszonyok is részt vettek az árokásás­ban. Tavasszal azután el­nyertük a második díjat a kisközségek társadalmi mun­kaversenyében. Ebből a 150 ezer forintos díjból tudtuk bt fejezni az aszfaltozást. Mégiscsak lett hát út! A ta­nulság: segíts magadon, az állam is megsegít...' Pappné Környei Ilona 18 éve került Hácsra. Kötődé­se mégis erősebb, mint a legtöbb itt születetté. Lo­kálpatriotizmusa nem merüi ki a táj szépségeinek ecse­telésében. Faluszeretete sokkal inkább tettekben nyilvánul meg. — Orvosi javaslatra ke­restem Pécs után nyugal­masabb lakóhelyet. 26 éve vagyok üzletvezető különfé­le vendéglátó egységekben. Elképzelheti, hát miért érez­tem gyógyszernek a csöndet, a jó levegőt, a falusi élet­formát. Egyszer látogatóba hívtak meg hácsi munka­társaim. Akkor döntöttem el, hogy veszek itt egy kis házat. 61 éves vagyok, idő­közben nyugdíjas, a nyári szezonban azonban most is balatoni egységekben dol­gozom. Az évek során otthonná varázsolta a kis faluvégi házat. Szomorúan mutatta hát, hogy a sok munkával csinosított szobában málik a tapéta, nedvesedik a fal. — Ügy látom, az 50 ezer forintnak házon belül is lett volna helye. Miért köl­tötte mégis a közös útra? — Mert láttam, hogy az emberek hogy tolták a mén­tőt a kátyúk között, mert láttam, hogy megrokkant öregek hogy vitték hátukon a téli tüzelőt, mert a teher­kocsi sem tudott bejönni. S mert éreztem, hogy nem lesz itt soha út, ha a készre vá­runk, ha mi magunk nem hozunk érte áldozatot. — Sokszor hallható, hogy az emberek zöme ma csak a kerítésig lát... — Ez így nem igaz. Az emberek készek tenni, ha értelmes a cél, ha a közös érdekben meglátják a saját­jukat. Igaz ezért helyenként veszekednem is kellett. Pél­dánkat látva minap egy má­sik utcából is fölkerestek, hogy bizony nekik is kéne út, de a tanácson azt mond­ták, nincs rá pénz. Vissza­kérdeztem, és két kezük. Szerszámgép­fejlesztési tanácskozás Háromnapos országos ta­nácskozás kezdődött kedden a szerszámgépekkel kapcso­latos legújabb hazai és kül­földi fejlesztési eredmények­ről a MTESZ budapesti szék­házában. A Gépipari Tudo­mányos Egyesület Által ha­todik alkalommal megrende­zett szakmai értekezleten el­sősorban a mikroelektronika szerszámgépipari alkalmazá­sának legfontosabb tapaszta­latait és a további fejleszté­sek lehetséges irányait te­kintik át. Gábor András ipari mi­niszterhelyettes nyitó előadá­sában rámutatott, hogy a szerszámgépipar a népgazda­ság egyik kiemelt fejlesztési területe: növekedési üteme meghaladja az ipar fejlődési ütemét és a tervek szerint ez a tendencia a jövőben is megmarad. Az elmúlt évek­ben sikerült elérni, hogy a hazai szerszámgépgyártás kö­zéppontjába elsősorban a magas szinten automatizált NC és CNC számítógépvezér- lésű gépek kerültek. A kö­vetkező időszak legfontosabb feladata, hogy fokozzák a szerszámgépek gyártási pon­tosságát, az üzembiztonságot, gyorsítsák a technológiai fejleszítést. Az eddigieknél is hatékonyabb együttműkö­dés szükséges a szerszámgép­gyártásban érdekelt ágaza­tok, és ezen belül is az egyes vállalatok, kutatási in­tézetek, üzemek között. A már meglevő szellemi kapacitás közös hasznosítá­sára jó példaként említette a szerszámgépgyártó és az elektronikai vállalatok együttműködését. A piaci igényekhez való rugalma­sabb alkalmazkodás megkö­veteli azt is, hogy a vállala­tok szükség esetén alkatré­szek, részegységek gyártására is készek legyenek. A miniszterhelyettes el­mondta, hogy szerszámgép­gyártásunk exportja az el­múlt években elsősorban a szocialista országok piacain nőtt számottevően. A KGST- országokba irányuló kivite­lünkre a jövőben is nagy figyelmet kell fordítani, emellett azonban el kell ér­ni, hogy a konvertibilis el­számolású szerszámgép-ex­portunk bevétele fedezze a gyártás tőkés import igényét. meg lapátjuk van-e? Ko­rábban az emberek hozzá­szoktak, hogy a fejlesztés a tanács dolga, nekik csak az asztalt kell verniük. Meg kell őket győzni, hogy ma nem így van. Igenis lehet társadalmi munkát szervez­ni, de aki erre vállalkozik, ne csak beszéljen. Tapasz­taltam, hogy a csikorgó fo­gaskerekeket naponta ola­jozni, lendíteni kell. — Az űj úttal alaposan megváltozott a falu képe. — örömmel látom, hogy az emberek azóta a saját portájuk csinosítására is több gondot fordítanak. El­végre' aszfalt út mellett lak­nak. Azelőtt fogytak a fia­talok, most mintha megállt volna ez a folyamat. Van még aki elmegy a faluból, csakhogy egy eladó házra most több vevő is akad. Üj házak is épülnek. — A nagy munka befe­jeződött, a balatoni szezon­nak is vége, most talán megpihenhet.. . — Nem tudok én nyug­ton maradni. Alighanem a tevékenység éltet, s szeren­csére találok is feladatot. Most a járdaépítést szerve­zem a faluban. Itthon meg gazdálkodók. 50—60 hízót adok le egy évben. Az ik­rek havában születtem — te­szi hozzá nevetve — talán ezért van, hogy egyszerre mindig legalább két dolgot csinálok. Ili néni a tavasszal ka­pott plakettet kiváló társa­dalmi munkájáért, a napok­ban pedig a megyei tanács ülésén vehette át a Tegyünk többet Somogyért! kitünte­tést- Bíró Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents