Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-13 / 215. szám
1984. szeptember 13., csütörtök Somogyi Néplap 3 Műveljük földjeinket Változó arculatú határ — A több termés érdekében Almaszüret Cseberkiben Két idősebb parasztember mondta nemrégiben Szorosadon a Koppányvölgye Tsz- ben: „Aki ma látja a mi határunkat és ismerte tíz, tizenöt éve, vagy annál régebben is, az csak a dombok vonulatáról fedezi föl, hogy ugyanazon a területen jár. Én ugyan naponta láttam a sárga gépóriásokat, a csőkígyókat földbe rejtő nehéz gépeket, mégis előfordul velem, hogy önmagámmal tanakodom: lehetséges, hogy a bozótos zsombék helyén ilyen szép kukorica legyen?!” A napi megszokott útját járó is észreveszi a változást, sokkal inkább így van a határt ritkán járó, alkalmanként utazó. Legfőbb termőalap Élelmiszertermelésünk legfontosabb, mással nem helyettesíthető termőtalaja a föld. Védelmét, megfelelő hasznosítását, termőképességének fokozását magas szintű párthatározatok, állami intézkedések szavatolják. A termelési színvonal emelése, az eredményesség javítása a földdel való bánásmódnál kezdőd k. Égy létesítményt fel lehet építeni, jól elhatárolható a munka kezdete és vége — a termőföld védelme, javítása, termőképességének fokozása folyamatosságot igényel. Nagy körültekintést, következetességet és sokirányú munkát. Kivált olyan megyében, mint Somogy, ahol a több mint hatszázhárom- ezer hektár földterület talajadottságai általában kedvezőtlenek, magas az aránya a gyenge termőképességű erdő- talajoknak, a síkvidéket homok borítja, a mezőgazdasági terület csaknem kilencven százaléka ki van téve az erózió, a defláció okozta károknak, vagy a magas talajvízből származó veszteségeknek. Somogy agrárágazatának ezek között a természeti adottságok között kell megfelelni a növekvő követelményeknek. Hogy az utóbbi években a megye mezőgazdasága dinamikusan fejlődött, a fontosabb növények termésátlaga jelentőt en nőtt, az sok egyéb mellett szorosan összefügg a termőfölddel való fokozott törődéssel. A célratörőbb földhasználatot szolgálja mezőgazdaságunk kiemelt törekvése, a tájtermelés kialakítása. A helyi adottságok és a közgazdasági szabályozók nyújtotta előnyök ésszerű kihasználása érdekében mezőgazdasági nagyüzemeink igen jelentős, eredményeket hozó lépéseket tettek. Fokozatosan korszerűsítik vetésszerkezetüket, a termőhelyi viszonyokhoz alkalmazkodnak. A szőlő- és a gyümölcsültetvények döntően a Balaton térségében helyezkednek el, a napraforgó a dombvidéken, a burgonya a homokon, a cukorrépa a Kapos völgyében és a marcali térség jobb talajadottságú üzemeiben koncentrálódott, a gabonaprogramból adódó megyei kötelezettségekkel összefüggésben több mint három és fél százalékkal nőtt a gabonafélék vetésterülete. Nem lezárt, befejezett munka, ami Somogybán a tájtermelés érdekében történt, hiszen ahogy a már említett Koppány völgyében is történt, sok nagyüzemben jelentős meliorációs beavatkozás folyik. Változik a ha tár arculata, módosulnak, javulnak a termelés feltételei. A kedvezőtlen talajadottságok miatt a megye termő- területének nagyobb hányada, mintegy négyszázhar- mincezer hektár igényel valamilyen meliorációs beavatkozást. Bár korábban csaknem háromszázezer hektáron elvégezték ezt a munkát, a szükséges karbantartások elmaradása a szigorúbb környezet- és vízvédelmi igények kielégítése miatt újólag és további feladatot jelent ez. Visszahódított hektárok Nem kétséges, a mostani tervidőszak tapasztalatai bizonyítják, hogy a jelentős anyagiakat igénylő tevékenység következetesebbé, célratörőbbé vált. Komplex tervek készültek egy-egy térségre, a beruházásokat koncentrálták egy-egy területre. Nem utolsósorban pedig — ami korábban hiányzott — nagy figyelmet fordítanak gazdaságaink az el- végzet munkák, a rendezett területek karbantartására. A befektetés nagyságát jól érzékelteti például az, hogy tavaly, az állami támogatással együtt 123 millió forintot fordítottak erre Somogybán. Több mint kilencezer hektárral nőtt ezen belül a vízrendezett terület, majdnem kétezer-négyszáz hektárra került alagcső, csaknem négy és fél ezer hektáron talaj- javítással teremtettek kedvezőbb feltételeket a termelés növeléséhez. A dombvidék eliszaposodott völgyeiben mind több helyen váltja fel a semmitérő zsom- békot az értékes kultúrát termő szántóföld. Ennek a ténynek része van abban, hogy a termőterület korábbi aggasztó mértékű csökkenése jelentősen mérséklődött. Másrészt a szigorúbb jogszabályok, a termelésből kivont területek után fizetendő térítés is arra intett: takarékosabban, körültekintőbben kell bánni az ágazat legálapvetőbb termelési eszközével, a földdel. A földterületek visszahó- dításának másik útja a rekultiváció. A rendelkezések értelmében mindössze egykét éve kezdődhetett el mezőgazdasági üzemeinkben az ezirányú tevékenység, de máris több mint száz hektárra tehető az a terület, melyet ezúton vontak ismét művelésbe a megyében. A több termés alapja A termőföldek elsavanyo- dása — főként a dél-somogyi homokvidéken — korábban a megye súlyos gondjai közé tartozott. Négy-öt éve azonban általánossá váltak azok a technológiák, melyekkel ellensúlyozható és megelőzhető ez a folyamat. Mintegy százhúszezer hektárnyi területet érint ez. Mezőgazdasági üzemeink az utóbbi években fokozódó figyelmet fordítanak arra, hogy ezeket a feladatokat maradéktalanul elvégezzék. Segítséget jelent, és a munka szakszerűségét szolgálja a rendszeres talajvizsgálat, mely biztonságos útmutatóul szolgál a talajerőgazdálkodáshoz. Ennek köszönhetően ésszerűsödött a műtrágya- felihasznáilás, bár még nem a kívánt mértékben, de nőtt a szerves trágyázott terület. Terjed a megyében a folyékony műtrágya használata is. Nem csupán a termő- képesség fokozását szolgálja ez a módszer, elsősorban a Balaton vízgyűjtő területén kiemelten tontos környezetvédelmi célokat is szolgai. Ahogy a szántóföldön, a megye csaknem egynegyedét borító erdőterületen is következetes, javuló színvonalú munka folyik a termőképesség javítása érdekében. Az egész megyére kiterjedő nagyüzemben, az erdő- és fafeldolgozó gazdaságnál fokozódó figyelmet fordítanak az erdőtelepítéseknél, -felújításoknál a fafajták összetételének javítására. A mezőgazdasági üzemek döntő része társulatokba tömörülve, az együttműködésben rejlő előnyöket hasznosítva fejleszti, korszerűsíti erdőgazdálkodási tevékenységét. A termőföld kincs. Többet csak úgy képes teremni, ha több gondosságot kap. Az ezirányú törekvésnek számos példájával lehet találkozni Somogybán, változik a határ arculata. Ám az egyre rendezettebb képet mutató termőföldek még szembetűnőbbé teszik a további feladatokat. Mert a folyamatnak nincs vége, a cél, hogy jól műveljük földjeinket, további erőfeszítéseket, befektetéseket, következetességet kíván. Vörös Márta A mezőgazdaságot segítik ezekben a hetekben a megye középiskolásai, de jónéhány általános iskola diákjai is. A kaposvári Táncsics gimnázium tanulói például rendszeresen almaszüreten vesznek részt a Bárd- udvarnoki Állami Gazdaságban. A Cseberki-pusztai gyümölcsösben találtunk rájuk. Négyszázharminc hektáros terület ez; cseresznye, meggy, szilva, körte, dió terem, illetve termett itt az almán kívül. Borsos István főkertész mellékelt szakmagyarázatot a látottakhoz, miközben a diákok színes serege szedte állványról, vagy a fa alól az „elpirult” jonatánt. A főkertész elmondta, hogy az említetten kívül a gyümölcsösben szedésre vár a starking és a starkringson is, mely mutációja — törpenövésű, nagyobb termésű változata — a starkingnak. A szedési sorrend: jonatán: starking- son, stankíng lesz. A diákok hétfőn kezdték a munkát kedden az eső miatt nem tudtak jönni, de tegnap újra megjelentek a fasorok között. Természetesen nemcsak ők dolgoznak a gyümölcsösben, hanem a gazdaság ötven dolgozója is errefelé tevékenykedik. Kell a dolgos kéz, mert körülbelül kétszáz vagonnyi almát kell leszedni. A tizenegy osztálynyi gimnazista — a harmadikos, negyedikes osztályok — ezen a héten jár ki erre a mezőgazdasági gyakorlatra, aztán az elsősök, másodikosok váltják őket. Reggel nyolcra, negyed kilencre érkeznek meg csuklós és normál autóbuszokkal, és fél kettőkor indulnak Kaposvárra, hogy a menzára még odaérjenek, illetve a vidékiek elérjék a vonatot. A tanári felügyelettel végzett munka eredményének egy része — száz vagonnyi alma — a kiskorpád! hűtő- házban vár majd sorára. Más része exportra kerül, de jut somogyi, budapesti piacra is. A Cseberki- pusztai épületekben is dolgoznak majd fel belőle, az almaválogató gépsor segítségével. Érdeklődtünk a diákok teljesítményéről. Az első nap egy fő átlagban 174 kilogrammot szüretelt. Mire belejönnek, személyenként általában megközelítik a kétmázsás szedési átlagot A teljesítményük, és a szedési minőség alapján díjazzák őket. MUNKÁBA ÁLLTAK A HÚSIPARI TAGOZAT ELSŐ VÉGZŐSEI Az új tanévben több lesz a gyakorlat Mikroszámítógépek az államigazgatásban A Kapovári Húskombinát exportüzemének üzembe helyezésével szinte egyidőiben — a megnövekiedet.t feladatokat ellátó szakemberek utánpótlásának érdekéiben — Kaposváron, a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközép- iskolában húsipari tagozatot indítottak. A tagozat első végzős növendékei ezekben a hetekben álltak munkába, illetve egy részük sikeres felvételi vizsga után a főiskolai tanévkezdésre vár. Az 1980-ban indult tagozaton az idén 27-en végeztek, közülük 6 szakközépiskolás a húskombinátban helyezkedett el. A gépek, a technológiai folyamatok nem ismeretlenek számukra, hiszen az elmúlt négy évben itt töltötték a gyakorlati foglalkozásokat. — Milyen útravalót kaptak a fiatalok az iskolában, mi az, amit a gyakorlati képzésben esetleg változtatni kell a továbbiakban — erről kérdeztük Krieg Jánost, a húskombinát oktatási előadóját. — A szakközépiskolát végzett fiátallok elméleti felkészültsége elmélyültebb, szerteágazóbb, mint a szakmun- kástíamtulóké, ugyanakkor kevesebb a gyakorlati ismeretük. A szorgalmi időszakban havonta 3 napos technológiái és négynapos gépészeti foglalkozásokon vettek részt; ez évtől a gyakorlati időt egy nappal növeltük, hogy segítsük a tanulókat a gyakorlati ismeretek jobb elsajátításéban. — Milyen területeken alkalmazzák a szakközépiskolában végzett tanulókat? — Természetesen azokon a munkaterületeken, ahol az elméleti felkészültségüket a legjobban kamatoztathatják. Az egyébként is érettségihez kötött munkakörök betöltését — mint például a csontozóban a mérlegelő és a minősítői — kívánjuk megoldani a szakiirányítású ismeretekben is jártas fia- italokkal. — Mennyi fizetést kapnak? — Ez munkakörtől függ. Általában 3500 és 4500 forint között keresnek, s ezt még kiegészítik a különböző juttatások. — Mit jelent a vállalatnak, hogy ettől az évtől már nemcsak szakmunkásokat, hanem saját képzésű szakközépiskolásokat is alkalmazni tudnak? — Mivel a gépek kezelése, a szigorú technológiai folyamatok szakembereket kívánnak, föltétlenül szükség van a szakközépiskolát végzett fiatalokra, mégpedig olyanokra, akik a gyakorlati ismereteket itt, ebben az üzemben szerzik meg. Tapasztalataink alapján kisebb változtatásokra még szükség lesz, de a képzés lényegében megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a munkába álló sza kemberek elé állítunk. N. Zs. A mikroszámítógépek államigazgatási hasznosításáról kezdődött kétnapos tanácskozás szerdán Budapesten, a Hilton Szállóban. A konferencián az előadók az államigazgatási adatfeldolgozás számítógépesítéséről, az e téren alkalmazott legújabb módszerekről számolnak be. Magyarországon az államigazgatási feladatok ellátásában a nagy teljesítményű, központi számítógépek mellett mind jelentősebb szerephez jutnak a mini- és mikroszámítógépek. Ezek a berendezések lehetővé teszik, hogy az elmúlt években létrehozott központi információs rendszerek az államigazgatás helyi szervei számára is mindinkább gyorsan hozzáférhetővé váljanak. A szakemberek már jelentős eredményeket értek el a társadalombiztosítási elszámolási rendszer mikro- számítógépesít ésében. Hazánk legnagyobb méretű információt szolgáltató rendszere az állami népes- ségnyillvánitlartás. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően kétszintű nyilvántartást a laki tot tok ki, az adatokat a központiban géppel dolgozzák fék a helyi tanácsoknál' azonban továbbra is kézzel a hagyományos módon, kézzel kartonokon vezetik. Ez utóbbi megszüntetésére mikroszámítógépek segítségével helyi gépi információs rendszerek létrehozását tervezik.
