Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-09 / 212. szám
1984. szeptember 9., vasárnap Somogyi Néplap 3 IRÁNYÍTÁS, ELLENŐRZÉS, SZERVEZETTSÉG Négyes követelmény Férfi juhnappakabátokat készítenek olasz exportra nyolcmillió forint értékben a barcsi Dráva Ipari Szövetkezetben. A 2100 darab kabátot az olasz Monpel cég rendelte a szövetkezettől Gépek a városkörnyéki alapból Kevesebbet utazik az ügyfél Tavaly kilencszázharminemi Mió, az idén egymilliárd- százmdllió forint termelési értéket állít elő a Dél-somogyi Állami Gazdaság. A tízezer hektár szántón gazdálkodó nagyüzemben folyamatosan törekednek az irányítás, az ellenőrzés javítására, a fegyelem, a szervezettség fokozására. Aradi József igazgató mondja: — Jó ideje négy, magunk alkotta parancsolat szellemében dolgozunk. Az első a nyereséges gazdálkodás, vagyis az, hogy bevételünk hat százaléka nyereség legyen. Ez országosan is előirányzott arány. Tavaly ed is értük, várható, hogy az idén is meglesz. A második parancsolat a dolgozók jövedelmének emelése, olyan szint biztosítása, amely versenyképes más ágazatokkal és a maigániparral. A harmadik: a piacképes áru és szolgáltatás, a negyedik pedig a gazdaság szakadatlan fejlesztése. Ebben a négy követelményben benne van minden; valamennyi lépésünket ezeknek rendeltük alá. Az irányítás, a szervezés olyan fontos része a termelőmunkának, mint a jó vetőmag vagy az agrotechnika. A gazdaságban január elsejétől jelentős változtatásokat hajtották végre, öt önálló gazdasági egységet hoztak létre. Ezek a termelésben, a bérrel, a nyereségképzésben is önállóan gazdálkodnak. A meliorációs főmérnökség, a vas- és faipari üzem, a húsipar, a seritiéshústermelő gazdaság és a nagykorpádi gazdaság átfogja a nagyüzem tevékenységének hetven százalékát. — További célunk — mondta az igazgató —, hogy a feltételeket megteremtve itt is kialakuljanak ezek az egységek. A szervezeti, irányítási gyakorlat módosításával párhuzamosan jelentősen csökkenteittüik a gazdasági központ törzskarát. Kikerültek innen a dolgozók az önállóan gazdálkodó egységekhez. Egyszerűsítettük a szakmai és adminisztratív tevékenységet, ugyanakkor a számítógépes adatfeldolgozás előkészítése érdekében — folyamatosan — központosítást valósítunk meg. — Ez a szervezeti változás miként szolgálja a „négy parancsol at” érvényesülését? — A központ nem irányítja. hanem segíti a termelésit. Eddig ugyanis a kerületekkel termeltettünk, most a termelés mellett önállóan gazdálkodnak. A fogalom- változás mögött lényeges a tartalmi módosulás. A gazdálkodás, a nyereséges termelés minden feladatát ők látják el, maguk dolgozzák ki bérszabályzatukat, s a nyereség bizonyos hányadát kapják. Joguk van a létszám megtakarításából keletkezett bér megtartására. Ez hatékonyabb, fegyelmezettebb munkára ösztönöz. A gazdaság az idén 70—80-nal kevesebb emberrel százötven-kétszázmillió forinttal többet termel. De említhetném a fokozott takarékosságot is. Az üzemviteli hitelek kamata például az egységeket terheli, tehát érdekük, hogy minél kevesebb hitellel oldják meg feladataikat. —-_ Végül a döntést, az érdekeltséget is ezzel helyezték a termelés közvetlen közelébe. — Mégpedig úgy, hogy a központnál maradt az irányítás, az ellenőrzés és a gazdálkodás segítése. A szerveKaposvár legifjabb üzlete az áfész és az Éptek közös építőanyag- és szerelvényboltja Kaposfüreden. Nemrég írtunk nyitásáról és most, alig néhány nap után azért érdemes újra szót ejteni róla, ónért óriási forgalmat bonyolított le. Persze várható is volt, hogy a sokasodó magánépítkezései: idején megrohanják ezt a boltot. De az első négy nap majdnem kétmillió forintos forgalmára még a kereskedők se nagyon számítottak. A leggyorsabban a tégla az ajtó, az ablak fogyott és sokan kerestek pvc-csö- veket, csőidomokat, festékeket, egyéb kellékeket is. Az áfuutánpótlás gyors, tehát a legkeresettebb árukból is zet működését természetesen megfelelő fórumrendszer szolgálja. A gazdaságban kéthavonta kibővített vezetőségi értekezletet tartanak, ahol a gazdaság fejlesztési feladataivá! foglalkoznak. Minden hétfőn tanácskoznak az önálló egységek vezetői, s minden évben legalább egyszer számo* ad munkájáról egy-egy ágazat, és a vezetők állást foglalnak. Az önálló egységek vezetői kedden döntenek operatív feladataikról. Minden kerületben és területen évente kétszer termelési tanácskozást. kétszer múhely- és brigádértekezletet tartanak. — Az év elejétől működik ez a rendszer. Hogyan összegezhető a tapasztalat? — Nem volt ez merőben új. Az önelszámolást, annak egyes_elemeit korábban is alkalmaztuk, most csak a korábbi gyakorlatot korszerűsítettük. Tavalyelőtt harmincnyolcmillió, tavaly hetven- hétmillió forint nyereséggel zártuk az évet. A fölmérések az idén ennél is többet ígérnek. Vörös Márta folyamatosan ki tudják szolgálni a vevőket. Arról is érdeklődtünk: a tégla biztosan az építkezőkhöz kerül-e avagy a viszonteladók mesterkedése itt is érezhető. Az eladott mennyiségek — elsősorban a pár ezres tételek — azt bizonyítják, hogy nem a nyerészkedők vásárolták meg a téglát, az üzlet személyzete egyébként is igyekszik, hogy azo1; legyenek a vásárlóik, akiknek valóban szükségük van építőanyagra. Az új üzlet a nyitást követően gyorsan egy kedvezményes akciót is indított. Az Éptek ad 20 százalék engedményt szeptember 15-ig a homlokzatfestékek árából Nyolc hónap tett el azóta, hogy megszűntek a járási határok. A korszerűbb megyei köziigazgatás próbája volt ez az időszak. Nagyobb önállóságot kaptak a községi tanácsok, s többségük jól élt vele. A megyei irányítás fokozatosan válik közvetlenné, épp ezért az öt város és a három városi jogú nagyközség most még közreműködik abban, hogy közvetítse a központi és a megyei irányítást az öt nagyközségi és az ötvenöt községi tanácshoz. Természetesen a megyei tanács fő feladata, hogy érvényesítse a központi irányítást. Ez a tevékenység annyira új volt, hogy a kezdet kezdetén félreértések, viták, súrlódások is előfordultak a városok és a községi tanácsok között, ugyanis nem egyformán értelmezték a jogokat és a kötelezettségeket. A városok dolga az irányítás-felügyelet, aztán közreműködés a megyei irányításban, végül az együttműködés. Itt volt a legnagyobb a változás; meg kellett érteni és szokni, hogy a városi szakigazgatási szervek a hatósági ügyintézésben felettes szervek, a megyei irányításban közreműködve felügyeleti tisztük is van, az intézmények irányítása pedig a városokhoz került az átszervezéskor. A mellérendeltségi viszony érvényesül viszont az irányításban közreműködő tanácsok és a községi népképviseleti testületek között. Hozzájárult ehhez, hogy az elején még nagyok voltak a különbségek a feltételekben, elsősorban a három városi jogú nagyközségi tanács — Tab, Boglár lelte, Csurgó — hátrányára. Például a művelődés, az egészségügyi és a sport személyi és tárgyi feltételeit az átszervezés után kellett megteremteni. Hiányzott a tapasztalat is, és éppen ide — kivéve Csurgót — nem mentek volt járási hivatali dolgozók. Ezen már túljutottak. A megyei tanács osztályai fokozott figyelmet fordítottak erre a három tanácsra, hogy kialakuljon az azonos irányítási, közreműködői gyakorlat. Ma már kevesebb a gond, miután a megyei tanács-vb a nyáron elfogadta az új irányítási rendhez igazodó szabályzatokat a megye- város—község közötti kapcsolati rendről és együttműködésről. A végrehajtó bizottság egységesen meghatározta a közreműködés főbb területeit és követelmény- rendszerét, a megyei szak- igazgatási szervek pedig mindig megfogalmazzák az időszerű tennivalókat. Így elmondható, hogy most már a tartalom áll a középpontban, s nem a kapcsolat formái, mint az átszervezés elején. Egyre nagyobb a szerepe a tanácsok együttműködésének. Somogybán harmincegy tanácsi társulás működik. A megalakításkor azt a célt tűzték ki, hogy az ügyintézés közelebb kerüljön az állampolgárhoz. Ezért az építésin kívül más hatósági ügyet nem intéznek társulásban. Ott ’ ez szükséges, s még közelebb is mennek az ügyfelek. Például a somogy- jádiaknaik, somogysárdi aknáik nem kelll beutazniuk Kaposvárra: Hetesen intézhetik el az ügyüket. A so- mogyváríak Marcali helyett Lengyeltótiba mehetnek építési ügyükben. A társulások másik két területe az árellenőrzés, a községi intézmények revíziója.- Ennek már kevés a lakossági vonzata. Más területeken csak alapos elemzés után alakítanak Boltnyitás után Óriási volt a forgalom SOMOGYI KRÓNIKÁJA Igazán nem tudja az ember, hogyan öltözzön e szeptemberi reggeleken. A hét elején ismét jött kánikula — szinte ajándékként a szeszélyes nyári napokért —, aztán az időjárás mintha megbánta volna ajándékozó kedvét; csütörtökön már viharral, jéggel büntc tett... Pedig KELLET VOLNA AZ ESŐ a mezőgazdaságban — hogy a másodvetések megfelelően fejlődjenek —, és kellett volna a napfény is a szőlőnek, hogy a gazdák a szüret után majd édesebb, za matosabb bort szűrjenek" A mezőgazdaságban még nem kezdődött meg az őszi csúcs, az agrár szakemberek azonban nem pihennek: már a jövő évet is tervezik. Gépbemutatók segítik ezt — választást kínálva a további munkához. Drágák a mező- gazdasági gépek, meg kell gondolni hát, hogy mit és mennyiért vásárolnak. A talajművelés és vetés gépei ma már élvonalbeliek, használatukkal jelentős terméstöbblet érhető el, s figyelemre méltó eredmények születtek az automatizálásban. Betört a számítástech nika a mezőgazdaságba; nem egy gazdaságban már így tervezik, hogy mit termeljenek, miként legyen valóban hatékony a munka. A szervezés időszaka ez — készülődés az őszre. Gondos és körültekintő munkával a jövő évi sikerekért. Kisdiákok, nagydiákok százezreivel BENÉPESÜLTEK AZ ISKOLÁK is a heten, megkezdődött a tanulás. Az ifjúság állóképességéről, egészséges fejlődéséről sokat vitatkozunk. Nem elég azonban egy „bezzeg az én időmben" kezdetű mondattal, legyintéssel elintézni ezt. Szerkesztőségünk kerekasztal-beszélgetése is bizonyította: az ifjúság nevelése nemcsak az iskola feladata, nagy a felelőssége a szülőknek, a környezetnek is. Fontos, hogy a fiatalok jó példát lássanak maguk előtt, s kulturált környezetben éljenek. Társadalmi érdek, az ifjabb generáció egészséges fejlődése. A pártkongresszus és a felszabadulás közelgő 40 évfordulója tiszteletére hosz- szú hónapok óta sokasodnak a felajánlások és a Somogyi Néplap krónikása a brigádok vállalásainak: még mindig újabb és újabb közösségek lenniakarásáról ad számot. A vállalatok, üzemek munkáját segítő felajánlások értéke csak millió forintokban mérhető. Megyénket is érinti a paksi atomerőmű 440 megawattos, kettes blokkjának üzembe helyezése. Az ország villa- mosenergia-ellátásjijjan sokat jelentő blokk határidő előtti üzembe állítását is a dolgozók munkaverseny- felajáníása tette lehetővé. Hatalmas tabló előtt sétálnak az emberek Kaposváron a Május 1. utcában Mint minden évben, ezúttal is BEMUTATJÁK A KÖZÖNSÉGNEK a Csiky Gergely Színház művészeit. A társulat fel- szabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére nagyszabású városi műsort tervez, a stúdióban Bánk bán-váltu- zat készül. Jól indul ez az évad. És színészeink nemsokára utaznak Moszkvába, ahol két bemutatót is tartanak. • Klie Ágnes Nagyüzem van a Balatoni Halgazdaság irmapusztai telepén: naponta száz mázsa halat dolgoznak föl. Romániába, az NSZK-ba, a Szovjetunióba és a Közel-Keletre szállítanak busát meg angolnát ilyen társulásokat a tanácsok között. A város környéki bizottságok a második negyedévben alakultaik meg Somogybán. A barcsiak csaknem ötévi tapasztalata nagy segítséget adott a többi hét tanácsnak. Ezek a bizottságok az irányítás eszközei, ugyanakkor nagy szerepet játszanak a városok és a város környéki községek együttműködésében, a munka és a föladatok összehangolásában. Ezt a tapasztalatok is alátámasztják. Amikor például Marcaliban az egészséges ivóvízellátásról tárgyalt e bizottság, pontosan meghatározta a feladatokat, eldöntötte, miben segít a városi tanács a községeknek. A térségi szemlélet erősödésében, általánossá tételében nagy munka vár a bizottságokra. Ezért fontos, hogy az anyagi kérdéseken kívül — nem tagadva azok fontosságált sem — elsősorban a kölcsönös egymásrautaltságot tűzzék napirendre. Éneikül nem javulhat a közlekedés, az egészségügyi, kereskedelmi helyzet. Most ugyanis még sok helyen nagyobbak a különbségek az elvárhatónál. Mindenképpen a város környéki bizottság elé tartozik, hol célszerű a telkek kialakítása. A barcsiak példája nyomán minden bizottság létrehozza a yároskörnyéki alapot, s ezt elsősorban kommunális célgépek beszerzésére fordítja. Lajos Géza
