Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-08 / 211. szám
6 Somogyi Néplap 1984. szeptember 8., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA Zeolit — a „csodaásvány" LEZER ÁZ ORVOSLÁSBAN A kertészkedők népes táborában egyre szélesebb körben hódít a zeolit, amelyet sokrétűen hasznosíthatunk a növények termesztésében. A Tokai környéki szőlőtermesztők évszázadok óta ismerik a szőlősorok között lelhető kövek titkát, ám a gazdák hosszú ideig még nem sejthették, hogy ezek a kövek egyszer növénytáplálásra is alkalmasak lesznek. Tudták, hogy a tőkék köré rakott nagyobb kődarabok, elősegítik a fürtök érését, hogy több cukor képződik a szőlőbogyókban, s ezáltal az amúgy is kiváló minőségű hegyaljai borok még ízlete- sebbek, még zamatosabbakká érlelődnek. Megfigyelték az öregek, hogy ezek a kövek nappal felmeleged nek és éjszaka kisugározzák a bennük összegyűlt hő- többletet. így az éjszakai lehűlések kevésbé hátráltatják a gyümölcs fejlődését, s hosszabb ideig érlelődhettek a fürtök a tőkén. Az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalat laboratóriumában Mádon, kidolgozták azt az eljárást, amellyel ezeknek a köveknek legnagyobb előnyét élvezhetik a kertészkedők. Ugyanis kísérleti és gyakorlati tapasztalatok révén rájöttek, hogy a megőrölt zeolit kőzetliszt számos hasznos tulajdonsággal bír. A Lithofloxen—Komplex fantázianéven forgalomba került ásványkeverék serkenti a növények fejlődését, talajjavító hatású, számos nyomelemet tartalmaz, ioncserélő és megkötő hatású, s legfigyelemreméltóbb mindezek mellett, hogy természetes eredetű, tehát nem szintetikus készítmény, mint a legtöbb műtrágya, ezért nincs káros mellékhatása sem. Vízmegkötő képességén keresztül a talaj vízgazdálkodására is kedvező hatással van, tehát a csapadék szegényebb időszakban is megőrzi a talaj nedvességét. A szervesanyag megkötési képessége is jelentős, így gátolja a kimosódásí is a műtrágyák mélyebb talajrétegekbe való lejutását is fékezi, vagyis segíti ezek jobb hasznosulását, akadályozza a vizek szennyezését. A talaj és a növény közötti anyagcserére is serkentően hait. Egyaránt felhasználható kerti és fólia alatti termesztésben. Tőzeggel, komposzttal, 10—50 százalékos mennyiségben keverve is alkalmazható. A fólia alatti termesztésben egy négyzetméterre — a talaj minőségétől függően — 0,5—5,0 kilogrammot érdemes keverni. Ez a mennyiség kísérleti megfigyelések szerint ugyanazon idő alatt 20—40 százalékkal erősebb palántákat eredményez. Használható cserepes virágok termesztéséhez, akár rétegesen vagy egyenletesen elkeverve a növények talajával. Ha a fiatal növények gyökérzónájába juttatjuk, akkor ügyeljünk arra, hogy a tiszta zeolit a gyökérzettel közvetlenül lehetőleg ne érintkezzen, mert a vízmegkötő képessége révén esetleg fékezi a palánták gyökérfejlődését. Később azonban a gyökérzet kárcsodás nélkül a már említett előnyökkel beleszövődik a zeolitrétegbe. Gyümölcsfák és szőlő telepítésekor egy-egy ültetőgödörbe 0,5—2,0 kilogrammnyit érdemes szervestrágyával elkeverve a talajba bedolgozni. A napfényvisszaverő képessége is intenzív. Ezért a talaj felszínére elterítve megsokszorozza a fényhatást. Miben összegezhető tehát ennek az ásványkompozí- tumnak az előnye a kertészeti növények termesztésében? Okszerűen alkalmazva javítja a talajok vízháztartását, semleges tartományokban stabilizálja a talajok kémhatását, fokozza a talaj- és a növények közötti anyagcserét, fokozza a növények fejlődését, meggátolja a' talaj tápanyag ki- mosódását, szervestrágyával együtt kijuttatva a termés mennyiségét akár 50-^150 százalékkal is fokozhatja. A kistermelők utánvéttel is megrendelhetik a mádi laboratóriumból, 5 és 50 kilogrammos csomagolásban. Bazsó Csongor A fizika mia még újnak számító csodája, a lézersugár már csaknem valamennyi szakorvosi területre betört. Elsőiként 1962-ben a szemészeik gyógyítottak vele ratinaleválásí. A szemgolyó összes rétegein fájdalom- és roncsolásananltesen áthatoló sugár a fehérjék megalvasz- tása útján egy pillanat alatt helyére ragasztja a levált látóhártyát. Korábban ezt a súlyos állapotot napfény és gyűjtőlencse segítségével igyekeztek megoldani, de a hosszabb exponálási idő alatt a szem csaknem mindig elmozdult, és a ragasztás nem sikerült tökéletesen. Ezután a szemészetben számos más lehetőség esetén is sikerrel alkalmazták a lézersugarat : hajszálér-kiből- tosulások elégetésére, cukorbetegek szemfenéki vérzései megszüntetésére, szaruhár- tya-fékélyek befolyásolására, sőt legújabban a zöldhályog műtét nélküli gyógyítására. A lézersugár legszélesebb körű gyógyító lehetősége a sebészet területén' kínálkozik. A „fénykés” aktív anyaga általában a héliummal szennyezett széndioxid, hullámhossza 0,5 millimikron, teljesítménye 500—1000 watt. A sugárnyaláb üvegszáloptikáin jut el a „kés”-be. A fénykés metszése hajszálvékony, csaknem fájdalmatlan, roncso 1 ásmentes, nyomában a fertőzés lehetősége rmnimá- lis, vágás közben vérzést is csillapít, és nem okoz sejtszóródást. Ez utóbbi különösen fontos a daganatos betegségek műtétjeinél, mert azáltal csökken az áttételképződés veszélye. A hasüregben először majmok májának operációjával kísérleteztek 1966-ban, később emberek hasi műtétjeinél is sikerrel használták fel a lé- zeijt. A bőrgyógyászatban kozmetikai célokra használható a sugár. Az onkológusok a rákos szöveteknek lézenbe- sugárzásával kísérleteznek. Egyes ráktípusok sejtjei ugyanis lézersugárra érzékenyebbek, mint az egészséges sejtek. Jóllehet ez nem teszi lehetővé a röntgenkezelés elhagyását, de a két sugár kombinálásával a röntgendózis jelentősen csökken thetői Érdekes a nagyon régi akupunktúra és a nagyon új lézersugár előnyös kapcsolata. Az ősi, tá vol-keleti gyógymód azon a feltételezésen alapszik, hogy az emberi testben« áramló energiaformák keringési egyensúlyát kell helyreállítani. A lézerpunktúrának több előnye van a tűszúrásos módszerrel szemben1. Nincs besugárzási fájdalom, a fertőzés lehetősége teljesen kizárt, a lézertű gyorsabban dolgozik, így a kezelés időtartama rövidül. Olyan helyen és olyankor is alkalmazható, amikor a tűszúrás valamilyen Okból, például fertőző betegségek esetében nem alkalmazható. Képünk a Magyar Optikai Művek kiállításán készült, ahol lézeres orvosi eszközöket mutattak be. A felvétel lézeres akupunktúra-készüléket ábrázol. Programozott háztartási készülékek Világméretű tendencia a háztartások olyan fokú automatizálása, hogy már maguk az érdekeltek is vitatják, hogy erre egyáltalán szükség van-e. Legutóbb bemutattak például egy olyan mosógépet, amelynek 36 különböző programja van a különböző mosási feladatok ellátására. Ugyanakkor a háziasszonyok azt vallják, hogy 6-8 programnál többre nincs szükségük. Minden nagyobb cég kirukkolt már a több programmal dolgozó porszívó-típusával. S így a porszívó, amely eddig talán a legegyszerűbb háztartási gépnek számított, egyre bonyolultabb felépítésűvé _ vá- lik, ami a hibalehetőségek növekedését is maga után vonja. A programozáshoz szükséges legtöbb mikroprocesszort. természetesen a tűzhelyeknél használják fel. Az a tíz évvel ezelőtti elképzelés, mely szerint a teljesen programozott főzés majd valamikor az ezredforduló táján realizálódik, lassan máris valósággá válik. Van azonban a minden módon való automatizálási tendeciának egy olyan előnye, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: az energiatakarékosság. A többféle módon programozható háztartási készülékek jóval gazdaságosabbak elődeiknél. Képünkön egy nyugatnémet gyártmányú programozható kávéfőzőt láthatunk, beépített kvarcórával, amely az előre beállított időpontban ki- és bekapcsolja a készüléket. A kávét a gép nemcsak hogy automatikusan elkészíti, de bizonyos ideig melegen is tartja. Látás sötétben Sötétben is láthatunk, ha van ehhez megfelelő berendezésünk. A sötétben is működő infravörös fényképezőgép lelke egy olyan készülék], amely az élő és az élettelen testekből kisugárzó hő6ugarakat a szem számára láthatóvá teszi. A hő- fényképezéstt eddig főleg katonai célra alkalmazták. A legújabb hírek szerint már gyártanak olyan nem katonai célú távcsöveket, amelyek a lencséikre eső hősugarakat 40 000-szeresre erősítik fel, s olyan érzékenyeik, hogy meg tudnak teü- lönböztettTri két testet, ha közöttük csak egy tized Cel- Siiius-fok iis a hőlmérséklet- külöhibség. Mindezt 100 méteres távolságból ! Keményebb felület sörétexéssel A felületen képzett vékony, kemény réteg — ha alatta jóval lágyabb, szívó- sabb réteg foglal helyet — nagy mértékben kopásállóvá teszi az acélból (korlátozott mértékben más anyagokból) készült tárgyakat. E felületi kemény réteg képzése mechanikai kezeléssel — görgőzéssel, hódeghengerléssel, hideghúzással', hidegtömítéssel — is elvégezhető. Újabban egy minden eddiginél praktikusabb módját is alkalmazzák a felületi kristályszerkezet módosításának: a sörétezést. Ennek előnye a többi mechanikai eljárással szemben, hogy bonyolult felületű alkatrészeket, például csavarrugókat, fogaskerekeket, bordástengelyeket, turbinatengelyeket is lehet vele nemesíteni. Az acéltárgyak sörétesé sere acélszemcséket, kivételes esetben üvegszemcséket használnak. Az eljárás lényege, hogy röpítőkerékkel vagy sűrített levegővel kemény, gömbölyű szemcséket szórnak a kezelendő felületre, ahol a nagy sebességű ütközés következtében megy végbe a megmunkálás. A sörétezéshez használt aoéisaemcséket válogatott acélhulladékból állítják elő (az osztályozás után egy tonna acélból mintegy 200 ezer szemcsét nyernek). A sörétezéshez használt technológiai berendezések egy vagy több szórófejből állnak. A gép tartozéka a megfelelő elszívórendszer, a keletkező por és az anyagtörmelékek eltávolítására. A sörétező szemcsék szórás után osztályozón át egy szállító- rendszer segítségével ismét a szórófejhez kerülnek. Csak tökéletesen gömbölyű szemcséket szabad használni. Ha a szemcse megsérül és élek keletkeznek rajta, azonnal el kell távolítani a körforgásból. Képünkön egy angol kon- ténerjavító üzemben végzett sörétkezelést láthatunk. A szállítótartályok egész felületét kétszer végigkezelve az erős igénybevételnek kitett konténerek élettartama megkétszerezhető. Borbarátok öröme Kétszázéves a bécsi „heuriger” A valcer mellett kétségkívül a hegismertebb bécsi specialitások egyike: a heuriger. Amely egyrészt az, amit a szó jelent; idei bor — másrészt az a vendéglő, ahol a helyi szőlők levéből kevert könnyű borocska méretik. Épp 200 éve, 1784 nyarán adott II. József engedélyt arra, hogy a birodalom minden bortermelője — tehát a parasztok is, akiknek a gazdaságot fejlesztő, korszerű intézkedés szólt — kimérhesse maga termelte borát, „tetszés szerinti áron s az év bármely szakában”. Az „ős-heuriger” tehát a gazda kertje, vagy pincéje volt Bécs, vagy a környező Alsó-Ausztria, Burgenland és Stájerország borvidékein. A bennszülöttek persze ezen belül is megkülönböztetést tesznek olyan heuri- gerek között, amelyek túlnyomórészt a külföldi turista igényeit hivatottak kiszolgálni — s azok között, ahová maguk ülnek be barátaikkal iszogatásra, tere- ferére. A kettő között egész világ van ... Amit ugyanis heurigernek hívnak például Grinzingben, Bécs legismertebb bornegyedében — gyakran távolról sem az. Pusztán a patinás kerület valódi heurigerjei közéfész- kelődött vendéglő, amely tankkocsiban érkezett, olcsón vásárolt algériai vagy balkáni bort mér, hozzá hideg-meleg étkeket, borsos vendéglői áron. S még csak meg sem lehet ebben akadályozni, ugyanis iparengedélye erre szól. Csak a beavatottak tudják, hogy az igazi heurigert nemcsak a bejárat fölé tűzött hagyományos zöld fe- nyőgally-koszorú jelzi (rajta piros szalaggal, ha vörösbor is kapható), hanem a szakma cégtáblája is. Igaz. a turisták vesztéié csak németül ... Így a külföldi vendégek nagy többsége nyilván soha nem tudja meg, hogy grinzingi helyett görög bort ivott és „valódi bécsi dalok” címén a századforduló budapesti operettmelódiáit húzták neki Grinzingben 30 éve még 80 szőlősgazda mérte saját borát, mellettük mindössze 3 vendégló működött. Napjainkra 15 őstermelő maradt, a vendéglők száma viszont megtízszereződött. A heuriger nagy üzlet, hiszen az utazási irodák esténként sok buszrakomány turistát zúdítanak a közismert heu- riger-tájakra, s a vendég a pénzért el nem akarja mulasztani a „valódi bécsi” kedélyt. Amiből egyébként — mondják szomorúan a jubileum alkalmából a bennszülöttek — a heurigerek- ben sem sok maradt meg. Ritkaságszámba megy azonban itt a részeg. A friss, savanyú borocska ugyan itatja magát, de szeszfoka persze alacsony. Az e körökben jólértesültek szerint mindenesetre az ár is játszik némi szerepet a józanságban, hisz a hajdan filléresnek számító idei ibor literjéért már 80—90 schillin- get is elkérnek a heuriger- gazdák, akik pontosan november 11-ig mérhetik az előző évi termés levét, utána valóban már az idei következik. Igaz, a termelési költségek is igen magasak, védekeznek a bécsi szőlők gazdái: fáradt a talaj, ahol ismeretesen már 2000 éve, a rómaiak is szüreteltek — no meg drága a munkaerő. Akármiként is: miközben az utóbbi években rekordmagasságokba szökkent osztrák bortermést egyre nehezebb elhelyezni, a 30 ezer hektós bécsi termés 90 százalékát a heurigerek értékesíteni tudják. A rossz nyelvek szerint éppen azért, mert ilyen gyenge a bor — a jobb, nehezebb italDÓi aligha fogyna ennyi... Heltai András
