Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
1984. szeptember 1., -szombat Somogyi Néplap 7 KÖZELKÉPEK SOMOGYI KASTÉLYOK VótapusMta Kadarkútról kövesút vezel a pusztára. De nem fordul be a házak közé. elkanyarodik az adótoronyhoz. Vota és kastélya kátyúkkal készteti főbólintásra az oda autózót. A kép a megszokott. Fasor vezet a hatalmas házhoz, rendben álló dísznövények sejlenek ki az övig érő gazból, csalánból. A kastély tárva-nyitva ál), ablakai kitörve, a szép, színes mükőlapok a folyosókon néhol még megvannak, de sok helyről fölszedték és elvitték a burkolatokat. Gelencsér Lajos erdész, akivel visszafelé akadtunk össze, s megtudta, hogy honnan jövünk, először kérdezett : — Szörnyű állapotban van. ugye? Nem várt választ, hiszen ismeri az épületet, mint a tenyerét. Kérés nélkül is belekezdett az általa tudottak fölsorolásába; — A századforduló után építtette a kastélyt vadász- kastélynak a Somssich család. Gyönyörűen be volt bútorozva. és a személyzet nagy rendben tartotta. A gazdái ritkán járlak erre. Vadászidényben Akkor még volt vad. — Most nincs'' — Itt. a mi területünkön kevés van. Ha úgy gondolnák. hogy megint legyen itt vadászkastély, hát szerintem annak nem jó. Pedig a hely ideális; külföldi vendégek is ellaknának egy-két hétig egy ilyen kastélyban. De hát vad híján Az erdész és mások is csak figyelhették, hogyan romlott le ez a maga nemében szép, még mindig „új" épület. Falai szárazak, hibátlanok, szerkezetileg majdhogynem tökéletesnek mondható. Csak ami mozdítható. az tűnt el belőle. ..Fő bűne” valószínűleg az volt, hogy semmiféle műemléki értéke sincsen, s ezért nem védték. (Bár romboltak le már védett épületeket is . . .) Először a bútorok „mentek el". Azután a vízvezetéket vésték ki a falból mert az ólmot jó áron vette át a MÉH. A műkő talán ma is kopik valahol, valakinek a talpa alatt. Kadarkút tanácsán Heten Lajos elnök és Győri Sándor vb-titkár derűsen fogad, amint lógó orral érke zünk; még mindig a látvány miatt kesergünk. Az elnök mondja: — Felerészt az erdészete, felerészt a tanácsé volt a kastély Azután az erdészet lemondott róla. Lakott benne sok mindenki, főképpen olyanok, akikről sok jót nem mondhatunk. Pénzünk nem volt. Csak annyit tudtunk tenni, hogy a lakásokat és a szabad rablást megszüntettük. De akkor már késő volt. A titkár hozzáteszi : — Az az igazság, hogy púp a hátunkon. Pénzünk sose volt rá. azaz egyszer kaptunk, de a vegén azt is elvonták. Nézettük mi szakemberrel is. hát az ablakok például még ma is csudálatosán egészségesek. Jó fából csinálták azokat annak ideien. Nemcsak a víz, hanem még a villany is ólomcsövekben volt. azt is kiszedtek . Beszögeltettünk ajtót, ablakot, de azt is föl lehetett feszíteni Eddig csupa panasz a két ember. Akkor vajon miért derűsek',’ Az elnök mosolyog— Kerem. egy nappal ezelőtt eladtuk a vótapusztai kastélyt. Hatszázötvenezer forintért. Abból pedagóguslakást építünk es megszűnik a gondunk. A végleges szerződés még nincs meg ugyán. de az előzetes megállapodást megkötöttük, a megyei tanács és az egyházügyi titkár tudtával, beleegyezésével — Hát az meg miért kellett ? * — Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség vette meg. A közösség a kis egyházak közé tartozik, egyik vezetője Gyónó László, aki mező- csokonyai. Öt magát nem találtuk, mert épp országos tiszte miatt szinte mindig úton van. Felesége viszont készségesen és kedvesen adott felvilágosítást: — Régóta szeretnénk egy kastélyt. Kevesen vagyunk, de szinte mindeg^^ testvérünk adakozott. lassan összegyűlik a pénz. öregek otthonának és elesett, alko-- holista, eltévedt fiatalok rehabilitációs otthonának fogjuk berendezni a vótai épületet. — Sok a munka ott. Vajon meg tudják-e csinálni? — Eredeti állapotába állítjuk vissza a kastélyt. Hogy ezt a szót használjam: társadalmi munkában. Már az idén tábort szerveznénk oda. Svédországi testvéreink is segítenek anyagilag; az orvosi fölszerelést például ők adományozzák. Orvosunk már van, személyzet is lesz. És ha valakit sikerül meggyógyítani, akkor elértük célunkat: újra egészséges, útjára bocsátjuk, nem várunk tőle cserébe semmit. Luth ár Péter Fotó: Makai Károly Barátok között A Zselic dombjai közöli megbújó kisközségek egyikének, Bárdudvarnoknak szőlősgazdái közül néhányan elhatározták, hogy aranyló fényű és mély tűzű boraikat, lugas rejtette pincéiket megosztják régi és új barátaikkal. Bárkivel, aki úgy érzi, hogy felüdülés számára az effajta, zajosságában is meghitt mulatság. — Már évekkel ezelőtt terveztük, hogy megalakítjuk a pinceszer-kört, de a megvalósulásra csak most, augusztusban került sor — mondja Farkas Ferenc, a kör egyik alapító tagja. — A kívülálló számára talán kissé mulatságos, de nekünk fontos, és úgy érzem feltétlenül hasznos, hogy alakuló ülésünkön közösen kidolgoztuk és írásban is rögzítettük működési szabályzatunkat. Választottunk elnököt, titkárt, étel- és italfelelőst, megállapodtunk az összejövetelek rendjében. A nyári hónapokban minden héten pénteken találkozunk, és hosszú távú céljainkat is meghatároztuk. A pinceszer-kör alakuló ülésén vagy harmincán írták be nevüket a nagykönjlvbe. Köztük volt dr. Qyula Cey- Bert is, aki jelenleg a Távol-Keleten szervezi a többek között magyar ételeket is bemutató különböző gasztronómiai heteket. — Itt születtem Bárdon, CIECHANOW 1984 AUGUSZTUSÁBAN Erősödő bizalom Nem egyszerűen gazdasági válság kezdődött Lengyelországban 1980 nyarán: amint több dokumentum, köztük a LEMP legutóbbi, Lódzban rendezett plénumának anyaga is megállapítja; akkoriban a gazdasági bajok politikai-bizalmi krízissé duzzadtak. így történt ez testvérmegyénkben is — mondja Lech Ciarkowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vajdasági bizottságának ideológiai titkára. — A bizalom azonban lassacskán ismét helyreáll — teszi hozzá. A Ciechanowi vajdaság pártszervezetei tagságuknak csaknem egynegyedét vesztették el, a folyamat azonban tavaly megállt, sőt a több mint húszezer párttaghoz újabbak csatlakoztak. A másik tényező, amely a bizalom helyreállását igazolja: az idén június 17-én tartott tanácsi választások. A felnőtt lakosság 85,1 százaléka élt szavazati jogával. Ez az adat látványos cáfolata az elfogult, kommunistaellenes nyugati álhíreknek. A konszolidáció harmadik bizonyítékaként Jerzy Spo- dobalski, a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség vajdasági első titkára azt mondta: az ország lakosságának több mint a fele 35 évesnél fiatalabb. így. van ez testvérmegyénkben is. Mintegy százezer gyerek él a vajdaságban; ugyanennyien tartoznak a 15—35 év közötti korosztályhoz. Ez utóbbi nemzedékeknek 35 százaléka szervezett fiatal. A kommunista eszmerendszer jegyében működő szövetség tagjaivá fogadja a szövetségi politika elveit elfogadó, hívő fiatalokat is. Előadásaikat, kulturális és szórakoztató rendezvényeiket bárki látogathatja. Jerzy Spodo- balski hozzáteszi: a mai helyzetben nem a mennyiség, hanem a minőség a fon-' tos. Ami persze nem jelentheti a kevésbé kvalifikált fiatalok kirekesztését. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a ZSMP vajdasági vezetői a külföldi kapcsolatoknak. Figyelmük elsősorban Magyarországra irányul. A testvérmegye, Somogy KISZ-bizottságával kötött szerződés szellemében, a tavalyi kezdeményezés folytatásaként az idén harminc lengyel középiskolás dolgozott két hétig a nagyatádi konzervgyárban, és ugyanennyi somogyi diák tevékenykedett a plonski Hortex élelmiszeripari kombinátban. Sok kiránduláson, kulturális és sportrendezvényen vettek részt a magyar fiatalok, s a vendéglátók határtalan kedvességét, őszinte előzékenységét látva nem látszik illúziónak Jerzi Spodobalski- nak az a véleménye: a létszámot évente érdemes volna akár a kétszeresére emelni, s kihasználni azt a sok lehetőséget, amellyel a ciechanowi és a somogyi fiatalok barátságát erősíthetnék. „Látja, ez is a konszolidáció jele” — mondta a varsói egyetem politikatudományi szakán végzett, 31 éves első titkár. A konszolidáció egy újabb jeléről tájékoztatott rövid beszélgetésünk során Zdzis- law Zembszyc.ki, a LEMP vajdasági bizottságának osztályvezetője Elmondta, hogy az állami szektorban foglalkoztatottak 52 százaléka, azaz a munkavállalók húsz százaléka tagja az új szak- szervezetnek. A kibontakozásról beszélt a negyvenezer példányban megjelenő hetilap, a Tygodnik Ciecha- nowski főszerkesztője, Nies- law Szymanski, valamint Ryszard Marut felelős titkár is. A pártvezetés őszinte szóra ösztönzi az újságírókat — mondták —, s ennek következtében megnőtt a tárgyilagosan elemző publicisztikai írások becsülete, és a 'példányszám. Megnőtt a munkatársak felelősségérzete és valósághűbbé vált értékítéletük is. Lengyel András (Folytatjuk.) A bárdi esték hírvivői vízimolnár-családban. A szülőhely tisztelete arra kötelez, hogy a hagyományok őrzésével és a még fellelhető tárgyi emlékek megmentésével, a baráti kapcsolatok ápolásával olyan összetartó erőt teremtsünk, amelyre nagy szükségünk van mindennapjaink kellemessé tételéhez. ■— Ebben a körben mindenkit szeretettel látunk — mondja Forintos László, az egyik pincésgazda. — Aki öt alkalommal részt vesz összejöveteleinken, az már tagnak számít. Aki csak hébe-hóba látogat hozzánk, annak al-í kalmanként 50 forinttal keli hozzájárulnia a közös vacsorához. Van borom is jócskán, és a szőlőszemekből ítélve jó termést ígér az idei év. De ez csak tartozéka, nem célja az összejöveteleknek. — Ha csak annyiból nem — veti közbe a szomszéd pince gazdája —. hogy terveink között az is szerepel: miként lehetne jobb fajtákból, korszerű eljárásokkal minőségi és piacképes borokat termelni. Hely van hozzá; az ember sem hiányzik, de néhány jótanácsra még szükségünk van . . . Gőzölgő birkapaprikás illata tölti be a levegőt. A népes asztaltársaságnak — tréfával -fűszerezett vacsorája után — még jó ideig van mit mondania kis és nagy ügyeinkről. Majd a szót felváltó dalok vidám-szomorú váltakozásában estét köszöntő, búcsúzó szavak keverednek. Nagy Zsóka
