Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-29 / 229. szám

2 Somogyi Népiap 1984. szeptember 29., szombat A szovjet álláspont Aligha véletlen, hogy And­rej Gromiko az ENSZ köz­gyűlésén mondott beszédében többször is nyomatékkai fel­tételes módot használt Vagyis világosan utalt arra. ha az Egyesült Államok készséget mutat a konkrét és egyenjogú tárgyalásokra, ak­kor jó esélye lehet a meg­állapodásoknak. Bármily ke­ménynek is minősítették egyes NATO-politikusok a szovjet államférfi beszédét, azt nem vitathatták el, hogy a Szovjetunió változatlanul — következetes és állhatatos eddigi irányvonalának meg­felelően — felelősséget érez a világ sorsa iránt és a ko­moly tárgyalások híve. Alig 24 órával a Reagan elnökkel folytatandó eszme­cseréi előtt a szovjet politi­kus rendkívül érzékletesen vázolta föl országa álláspont­ját. Ennek kiindulópontja az elmúlt években mitsem vál­tozott: a Szovjetunió és a szocialista közösség többi or­szága minden eszközzel a nukleáris világégés megaka­dályozására törekednek. Gromiko két fontos új ja­vaslatot terjesztett az ENSZ közgyűlése elé. Az egyik a világűr demilitarizálását tűzi ki célul, annál is inkább, mert félő, hogy a kozmosz visszafordíthatatlanul a ka­tonai versengés színterévé válik. A másik szovjet ja­vaslat az állami szintű ter­rorizmus eltiltását célozza. Fölösleges magyarázni, mi késztette erre a Szovjetuniót: az elmúlt időszakban a Gre­nada elleni katonai akció, a Nicaraguát ért szüntelen tá­madások, a Kuba elleni meg-megújuló fenyegetések, Izrael agressziója Libanon el­len, az afganisztáni ellenfor­radalmároknak nyújtott nyílt támogatás arról tanúskodik, hogy egyesek semmibe ve­szik a népek azon elidege­níthetetlen jogát, hogy sor­sukat maguk határozzák meg. Részletesen szólt a szovjet külügyminiszter Moszkva és Washington kapcsolatainak alakulásáról, mint a nemzet­közi helyzet egyik igen fon­tos tényezőjéről. Kinyilvá­nította azt a szovjet szándé­kot, hogy az Egyesült Álla­mokkal normális kapcsola­tokra törekednek. Csakhogy ehhez „nem szavakban tör­ténő biztosítékok hanem konkrét tettek vezethetnek el. Nos, a pénteken lezajlott magas szintű találkozó rész­ben már választ adott Wa­shington valós szándékairól. Reagan elnök és Andrej Gromiko tárgyalásai azokat igazolták, akik nem fűztek illúziókat hozzájuk. A Szov­jetunió álláspontjáról már a külügyminiszter beszéde meggyőzhete az elnököt. S — akárcsak a személyes esz­mecserén — afelől nem ha- gyot kétséges, hogy a biza­lom helyreállítását, a kap­csolatok normalizálását csakis új megközelítéssel, a szavak és a tettek közötti összhanggal lehet megterem­Ronald Reagan amerikai elnök hivatalba lé pése óta először találkozott a Szovjetunió ilyen magas beosztású politikusával. Képűn kön Andrej Gromikóval a pénteki megbe­szélésen. (Telafötó : — AÇ—MTI—KS) Politikai vita, találkozók Az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszakának résztvevői úgy határoztak, hogy pénteken sürgős napirendi pontként tárgyalják a dél-afrikai bel­ső helyzetet, amelyre a la­kosság fekete többségének véres elnyomása nyomja rá bélyegét. Az afrikai államok nevé­ben Botswana képviselője határozattervezetet nyújtott be, amely elítéli azt, hogy Dél-Afrika figyelmen kívül hagyja a Biztonsági Tahács Merénylet­kísérlet Rómában Robbanóanyaggal megra­kott gépkocsit találtak pén­teken délelőtt a L’Unitá, az OKP lapjának székháza előtt. Bizonyára merényle­tet akartak elkövetni a szer­kesztőség ellen, mert a ré­gi típusú Alfa Romeo cso­magtartójában jelentős mennyiségű trotil volt el­helyezve. Egy rendőrjárőr figyelt fel arra, hogy a jármű első és hátsó rendszáma nem azo­nos, s hamisított. Ezután át­kutatták az autót. Üléste­rében kézigránátot, pisz­tolyt és egy fekete dobozt találtak, amely feltehetően az időzített robbantást szol­gálta volna. A római rendőrség tűz­szerészek bevonásával foly­tatja a nyomozást. határozatait. Az emberiség elleni bűntettnek, a béke és a nemzetközi biztonság fe­nyegetésének minősíti a faj­üldöző rendszer megszilárdí­tására irányuló kísérleteket. Az általános vitában szá­mos felszólaló — köztük In­donézia, a Fülöp-sziget >k, Zambia és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság képviselője — követelte az atomfegyverkészletek befa­gyasztását, a nukleáris le­szerelést. Tovább tart a spanyol terrorhullám Űjabb áldozatai vannak a spanyol terrorizmusnak. Pénteken hajnalban a baszkföldi Alegriában — eddig ismeretlen tettesek — pokolgépet robbantottak, aminek következtében há­rom tűzszerész meghalt, öten megsebesültek. Egy ismeretlen telefonáló azt közölte a csendőrséggel, hogy időzített bombát he­lyeztek el a vasúti síneken. A pokolgépek hatástalaní­tásával foglalkozó különle­ges alakulat tíz tagja a helyszínre sietett. Amikor munkához akartak látni — feltételezések szerint a kö­zelből irányítva — a szer­kezet felrobbant, öt csend­őr megsebesült. Közülük kettőnek az állapota válsá­gos. Az indiai külügyi állam- miniszter felszólalásában az el nem kötelezett külpoliti­káról szólva leszögezte, hogy az nem „semleges” politika abban az értelemben, hogy a nemzeti függetlenség és szabadság politikája, békepo- litika. A kuvaiti miniszterelnök- helyettes, az ország külügy­minisztere arról szólt, hogy nagy felelősség terheli az Egyesült Államokat a közel- keleti feszültség elhúzódása miatt. Üdvözölte a Szovjet­unió ' békekezdeményezését a térségben tapasztalható válság megoldására. A közgyűlési ülésszakon résztvevő politikusak, diplo­maták folytatják két- és többoldalú tárgyalásaik so­rozatát. George Shultz ame­rikai külügyminiszter Szpi- rosz Kiprianu ciprusi elnök­kel, valamint a görög és a török külügyminiszterrel találkozott. A hét legna­gyobb fejlett nyugati ország — az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az NSZK Franciaország, Olaszország, Japán és Kanada — külügy­minisztere közös megbeszé­lést tartott. Várkonyi Péter külügymi­niszter az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszakának munkájá­ban résztvevő magyar kül­döttség vezetője New York­ban találkozott Giulio And­reotti olasz Mangalin Düger szűrén mongol, William Hay­den ausztrál Leo Tindemans belga, Georgiosz Jakovu cip­rusi, és Ali Ahbar Velajati iráni külügyminiszterrel. A FEJLŐDŐ VILÁG A NŐK VÁLLÁN Éhbérért agyondolgozia' ­ják őket, iskolázatlanok, egészségük megrokkant — pedig a falusi asszonyok a fő élelmiszertermelők a legtöbb fejlődő országban. Helyzetüket negyven olda­lon elemzi egy most nyu- vánosságra hozott ENSZ-ta- nulmány. Szerzőinek drá­mai megállapítása: már rég nem arról van szó, hogy ja­vítani kellene életkörülmé­nyeiken, ma már — az éle­tükért kell harcolni S ve­lük együtt mindazok életé­ért, akik e parasztasszonyok keze munkájától függnek. Hármas teher nehezedik a fejlődő országok legtöbb­jében azokra az asszonyok­ra, akik a mezőgazdaságban dolgozó munkaerő javaré­szét adják. Az ősi, primitív módszerekkel végzett, tehát minden gépesítést és egyéb modern eszközt és fogást nélkülöző élelmiszerterme­lés, a gyereknevelés, és egy olyan háztartás terhe, amelyben mindent, a ruhá­tól a fazékig, gyakorlatilag a nők állítanak elő. Eköz­ben az élet minden terüle­tén ki vannak semmizve, s gyakran semmilyen joggal riem rendelkeznek. S noha szakadatlanul dolgoznak, annyi megbecsülésben sem részesülnek, mint egy iga­vonó állat. Az ENSZ-szak- értők szerint a nők emberte­len életkörülményei is sze­repet játszanak az afrikai élelmiszerválságban, ahol a mezőgazdasági termékek kétharmadát a nők állítják elő. Közép-Afrika termő vidé­kein általános, hogy az asz- szony hajnali 5.00 órakor kel, a kisebbik gyermekével a hátán 8—10 kilométert gyalogol a földekig. Délben hazamegy — megint 3—10 kilométer —, ellátja az idő­sebb gyerekeket, s nekifog a házkörüli munkának. Dél­után visszatér a földre, es­te hazafelé tűzifát gyűjt Otthon megeteti az állato­kat, gabonát csépel, vacso­rát készít, lefekteti a gye­rekeket, mosogat, mos, varr, esetleg agyagedényeket ké­szít vagy javít késő éjsza­káig. A nők helyzetével foglal­kozó afrikai szakértők rá­mutatnak, hogy a mezőgaz­dasági és a háztartási tevé­kenység gépesítéséhez nem­csak a pénz és a műszaki feltételek hiányoznak, ha­nem az is akadály, hogy az afrikai falusi asszonyok többsége írástudatlan, a leg- egyszerűbb gép kezelését sem tudnák egyhamar elsa­játítani. A szakemberek kö­vetendő példaként említik Zimbabwét, ahol nemcsak nagyszabású iskoláztatási kampányt indítottak a fa­lusi nők körében — 80 szá­zalékuk írástudatlan, -mi­közben a férfiaknál ez az arány 60 százalékos —, ha­nem különböző tanfolyamo­kat is szerveznek az életet megkönnyítő háztartásve­zetési fortélyok elsajátításá­ra. Használható javaslato­kat várnak a szakemberek a nők világkonferenciájától, amelyet jövő júliusban a kenyai Nairobiban rendez­nek. Szovjet felszólalás a stockholmi konferencián Az egyre nagyobb mérete­ket öltő NATO-hadgyakorla- tok — amelyeket mind nehe­zebb megkülönböztetni a há­borúra való készülődéstől — szükségessé teszik a hadgya­korlatok méreteinek korlá­tozását, jelentette ki a stock­holmi értekezleten Viktor Tatarnyikov vezérőrnagy, a szovjet küldöttség tagja. A szovjet delegátus utalt a most folyó Norvégjától Tö­rökországig terjedő „Autumn Forge—84” fedőnevű NATO- hadgyaikonlatra, amelyen mintegy 300 ezer katona vesz részt. A szovjet felszólaló hatá­A Bolgár Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti kapcsolatokban nin­csenek vitás kérdések és megoldatlan problémák — hangsúlyozták azokon a ma­gas szintű bolgár—osztrák tárgyalásokon, amelyek csü­törtökön kezdődtek Szófiá­ban. A bolgár tárgyaló küldött­séget Todor Zsivkov állam­fő és Grisa Filipov min'sz- terelnök vezeti, az osztrák delegáció élén Fred Sino- watz kancellár áll, aki há­romnapos hivatalos látoga­tást tesz Bulgáriában. Az osztrák kormányfőt elkísér­te Szófiába Kari Blecha bel­ügyminiszter, valamint az osztrák diplomáciai és gaz­rozoittan bírálta az európai államok fegyveres erői tevé­kenysége „áttekinthetőségét” célzó NATO javaslatot. Rá­mutatott, hogy ez elsősorban a Varsói Szerződés tagálla­mainak katonai potenciáljá­ra vonatkozó hírszerző adat­gyűjtés legalizálását jelente­né. A veszélyes nemzetközi helyzet megköveteli, hogy a stockhólmi fórum érezhetően hozzájáruljon a nukleáris veszély elhárításéhoz. Erre irányulnak a Szovjetunió és a többi szocialista országnak a konferencia elé terjesztett nagyhorderejű javaslatai — mondotta a szovjet küldött. dasági élet több vezető sze­mélyisége. A tárgyalások első fordu­lóján nagyra értékelték a bolgár—osztrák gazdasági együttműködés fejlődését a szerződéses—jogi keretek konkrét tartalommal való megtöltését. A felek komoly aggoda­lommal szóltak a nemzetkö­zi helyzet alakulásáról. To­dor Zsivkov leszögezte, hogy Bulgária a jövőben is min­dent megtesz a nukleáris háború elkerüléséért ví­vott küzdelemben. Fred Si- nowatz hangsúlyozta, hogy Ausztria a kapcsolatok fej­lesztésére törekszik minden állammal és az enyhülési politikáért száll síkra. Közel-keleti hírek Szultán Ibn Abdul-Aziz szaúd-arábiai hadügymi­niszter egyhetes látogatás­ra Franciaországba érke­zett. A párizsi hadügymi­nisztérium egyelőre nem nyilatkozott arról, miről tár­gyal a szaúdi miniszter fran­cia kollégájával, Charles Hernuvel. * * * Abdel Meguid egyiptomi külügyminiszter Washing­tonban Reagan elnökkel tár­gyalt és átadta neki Hoszni Mubarak elnök üzenetét. Az amerikai elnök a megbeszé­lésen üdvözölte Jordániának azt a döntését, hogy fel­újítja diplomáciai kapcso­latait Egyiptommal. Megkezdték a felrobbantott bejrúti amerikai nagykövet­ség helyreállítását. Richard Murphy amerikai külügyi államtitkár Szíriá­ból Bejrútba érkezett. Az amerikai politikust Damasz- kuszban Abdel Halim Had- dam szíriai alelnökkel tár­gyalt a Dél-Libanont meg­szálló izraeli csapatok ki­vonásának lehetőségéről. * * * Üjabb találkozóra került sor csütörtök este Jasszer Arafat, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet VB elnö­ke és Husszein jordániai uralkodó között. A két veze­tő politikus a közel-keleti rendezést célzó együttműkö­dés lehetőségeit vitatta meg Arafat csütörtökön érkezeti Ammanba. A találkozóval egyidőben kormányközle­ményt hoztak nyilvánosság­ra, amelyben Jordánia visz- szautasítja az Egyiptommal való diplomáciai kapcsolat- felvétele miatt emelt váda­kat. Bolgár—osztrák tárgyalások

Next

/
Thumbnails
Contents