Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-29 / 229. szám
1984. szeptember 29., szombat Somogyi Néplap 3 Start 1985-ben Vállalati jövőkép Eleresztem a fantáziámat és látom, hogy a nem távoli jövőben a dolgozók küldöttei igazgatót választanak, s a vállalat életét érintő nagy horderejű, stratégiai jellegű ügyekben döntenek. És magam elé képzelem az igazgatót, amint a napi munkában, az éves feladatok megoldásáért teljes (egyszemélyi) felelősséggel intézkedik. Feltételezhetően megváltozik a dolgozó kollektíva és az igazgató viszonya egymáshoz, a vállalat ügyeihez, a gondjaikra bízott állami tulajdonhoz. Nő a „részvényesek” és a vezetők felelőssége, öntevékenysége. Az érdek a hajtóerő A legjelentősebb változásokat mégsem az eszmei hajtóerő növekedésében, a lavuló emberi kapcsolatokban, a megújuló helyi társadalmi viszonyokban fedezem fel, hanem az érdekek síkján. Ha igaz az, márpedig igaz. hogy a cselekvés fő mozgatórugója az érdek, akkor az érdektelenség, a közömbösség a tett halála. A termelő kollektívák érdekeltségének középpontjába — egyértelműbben és következetesebben, mint eddig — a nyereség kerül. A vállalati jövedelem felosztására vonatkozó központi előírások megszűnnek. a felhasználás módjáról (a fejlesztés, a tartalékolás mértékéről) helyileg döntenek. Az MSZMP Központi Bizottsága április 17-i állás- foglalásában olvasható: „A jelenlegi vállalati átlagbérszabályozás szűnjön meg azokon a területeken, ahol a teljesítmény növelésére ösztönző módszerek alkalmazhatók, s a gazdasági verseny, az ár- és költség- érzékenység képes korlátozni a teljesítménnyel nem megalapozott bérkiáramlást. A keresetek alakulása a nyereség nagyságától, a nyereség felhasználására vonatkozó vállalati döntéstől, valamint a bért terhelő adózástól függjön.” Ezt kérem — ezt adom A keresetszabályozás tehát mindenütt, ahol arra lehetőség nyílik, egyértelműen az ösztönzést, és nem a vásárlóerő kiáramlás visz- szafogását szolgálja. Ennek velejárója a vállalatok és dolgozók közötti jövedelmi különbségek növekedése a teljesítmény alakulásától függően. Növekszik a piaci verseny differenciáló szerepe. Fokozódik az érdekeltség a termelési ráfordítások háromnegyed részét kitevő anyag- és energiaköltségek csökkentésében, hiszen a megtakarítások jelentős részét bérként fizethetik ki a dolgozóknak. A forint a vállalaton belül konvertálhatóvá válik: megszűnik az amortizáció, a fejlesztési, a beruházási és béralapok merev elhatárolása. Valószínűleg a főmunkaidőben is tért hódít a vállalati gazdasági munkaközösségekben jelenleg széles körben alkalmazott „ezt kérem — ezt adom” egyösszegű megállapodás, amely növeli a dolgozók érdekeltségét a szervezésben, a kollektíva összteljesítményében. „A jövedelmek teljesítmény szerinti differenciálódása megfelel szocialista elveinknek és gazdasági érdekeinknek, kedvezőbb helyzetet, jobb fejlődési le- hetőséget biztosít a hatékonyan gazdálkodó vállalatoknak, fejlesztési forrásaik az átlagosnál gyorsabban bővülhetnek” — olvashatjuk a Központi Bizottság állás- foglalásában. „Számítani kell arra is, hogy a kevésbé hatékonyan vagy veszteségesen dolgozó vállalatok pénzügyi, gazdálkodási nehézségei nőnek. Ez rákényszeríti őket tevékenységük (termelési szerkezetük, szervezési és szervezeti rend jük) megváltoztatására, a gazdálkodás érdemi javítására.” Nyertesek és vesztesek A vontatókötelet már 1968-ban elvágták. A biztonsági övtől ezután szabadulnak meg a vállalatok. Ezért találkozunk majd a boldog nyertesek mellett vesztesekkel is. Egy-egy csődeljárás során a szállítók futnak majd a pénzükért, a behajthatatlan követeléseikért, hogy kintlevőségük minél nagyobb hányada megtérüljön, és minél kisebb része kerüljön veszteségként leírásra. S ha a csődeljárás elkerülhetetlen, ügyelnek arra, hogy az értékesítés során el ne kótyavetyéljék az épületeket, berendezéseket, készleteket. Feltételezhetőleg a csőd az esetek túlnyomó többségében hatásos pénzügyi, műszaki-gazdasági, személyi intézkedésekkel időben megelőzhető lesz. De a bukás lehetősége maga is visszatartó erővé válhat. Kovács József (Folytatjuk.) r Érdeklődő van, pénz nincs Nem terjed eléggé a napkollektor Az energiahasznosítással kapcsolatban elsősorban a takarékos módszerek alkalmazása foglalkoztatja a vállalatok szakembereit és a magánembert egyaránt. Kicsiben és nagyban sorra kezdődnek az úgynevezett energiaracionalizálási programok, amelyeknek keretében a módszereik közül jó néhány már általánosan elterjedt, mások azonban ma még elég ritkák. Ilyen ritka a napkollektorok hasznosítása is. Hazánkban, az utóbbi évek néhány kísérleteitől eltekintve — például a balatonfüredi kemping, egy debreceni lakótelep és a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet szociális létesítményének melegvízellátását biztosító napkollektorrendszer megépítése, illetve egy dombóvári családi házé — ez még ritkaságnak tekinthető, nem pedig egy hosszú távú program első lépéseinek. Napkollektorok gyártásával néhány kisebb üzem és méretekben nagyobb a barcsi ÉSZKV foglalkozik. Ám félő, hogy a gyártást és az ezzel összefüggő fejlesztéseket szüneteltetni kell — ha nem kapnak állami támogatást a felhasználók. Jelenleg 300 darab napkollektor vár vevőre a raktárban. S bár az érdeklődők száma nem kevés, mégsem jön létre üzlet. Rauch János, az ÉSZKV igazgatója a következőkben látja az értékesítési gondok okát: — Négy éve foglalkozunk napkollektorokkal. Évente, ha volna rá igény, ötezer darabot tudnánk elkészíteni. De mind a vállalatok, mind pedig a magánszemélyek úgy vélik, nem gazdaságos. Ha rövid távon gondolkodunk, bizonyára nem, hiszen a költség megtérülési ideje körülbelül tíz év, és azt is tudni kell, hogy az év bizonyos szakaszában a melegvíz-ellátást, a fűtést valamilyen rásegítő rendszerrel kell megoldani. A másik ok: ezek a rendszerek meglehetősen sokba kerülnek : egy-egy kollektor négy-négy és félezer forint, így egy átlagos méretű családi ház melegvízellátását biztosító kollektor- rendszer megépítésének költsége például ötvenezer forint. S ez még önmagában nem oldja meg az év minden napján a melegvíz- ellátást. — Mivel lehetne ösztönözni a vásárlókat? — Mivel a napkollektorok árának csökkenése a következő egy-két évben nem várható, gyors felfutásra sem számíthatunk. Volna azonban másik megoldás : állami támogatás azok számára, akik napkollektort kívánnak alkalmazni. Követendő példaként említhetek több külföldi országot, ahol a napkollektorok az alkalmazójának csökkentik az adóalapját. Nálunk, számomra érthetetlen módon, az energiaracionalizálás fogalomkörébe tartozó korszerűsítésre adható állami támogatás nem érinti a napkollektort, így a lakosság nem vehet föl rá például OTP-hitelt. Pedig széles körben — akár az ipari és a mezőgazdasági üzemeket is tekintve, ahol melegvízfogyasztást igénylő munka van — jó eredménnyel hasz- nosíthatóak e rendszerek. Sajnos, ezt jobbára csak külföldi tapasztalatokkal tudjuk alátámasztani. — Végül is mi mozdítaná el a holtpontról a napkollektorok értékesítésének ügyét? — Mivel több minisztérium hatáskörébe is tartozik, véleményem szerint csak minisztertanácsi szintű döntés hozhat változást. Mert nem arról van szó, hogy nem volnának alkalmazói e rendszernek, hanem arról, hogy az anyagi alapokat nem tudják megteremteni sem a vállalatok, sem pedig a magán- építtetők. Ha azonban olyan döntés születne, hogy az energiaracionalizálási program részeként fogadnák el a napkollektorok alkalmazását s így hosszú lejáratú kölcsönt vagy vissza nem térítendő állami támogatást is vehetnének föl rá a rendszer alkalmazói, nem lenne gondunk az értékesítéssel. És a gyakorlat majd igazolná a hasznosságát is. N. Zs. Bár a gyakori esőzések hátráltatnak, megyénk mező- gazdasági nagyüzeméi nagy igyekezettel végzik a legfontosabb teli tömegtakarmány, a silókukorica betakarítását. Több mint huszonháromezer hektár termését keli lesilózni, s eddig a feladatnak valamivel több, mint felével végeztek a gazdaságok. KÖZTERÜLET-FELÜGYELET BARCSON Óvni kell a települést A barcsi városi tanács a város környezetének állapotával foglalkozott. A város a településszemléken az elmúlt három évben elnyerte a kiváló minősítést. A jelentős erőfeszítések eredménye, hogy az utaknak több mint 90 százaléka betonút. A városba érkező rendezett környezettel találkozik. Kialakították a városi szabadidőközpontot és a városközpontot is. A Hősök terét rendezték, s megszépült a Baj- csy-Zsilinszky utca is. Felújították a Táncsics Mihály utcát és a Somogyi Béla utcát is. Az újonnan épített sportcsarnok környéke is rendezett, esztétikailag is szép látványt nyújt. Ez a barcsi ÉSZKV munkáját dicséri. Elhangzott az is, hogy a településen kevés a játszótér és a meglévők felszereltsége sem megfelelő. A költségvetési üzem kommunális tevékenységét összességében jónak ítélték, die problémaként vetették fel, hogy egyes parképítési, fenntartási munkák nem kellő szakszerűséggel készültek, és esetenként a munkák is torlódtak. Ahol a kommunális részleg szerződés hiányában nem dolgozik, ott a zöldterület fenntartása a lakosságra vár. A testület véleménye az, hogy a zöldterület gondozásában, az utak, járdák fejlesztésében, fenntartásában fokozni kell a tervszerűséget. A tanács éppen ezért szükségesnek tartotta, hogy készüljön terv e hibák felszámolására és ez tartalmazza az egyes feladatok rangsorolását és figyelembe véve a társadalmi szervek és a lakosság véleményét, támogatását. A tanács elhatározta egy önálló közterület-felügyelet létrehozását. Wellischné Börzöli Szilvia A népesedés társadalmi ügy A Minisztertanács csütörtöki ülésén népesedéspolitikai kérdésekről tárgyalt, és a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának állásfoglalását alapul véve hosszabb távra szólóan meghatározta a teendőket. Az ország népesedési helyzete az elmúlt években kedvezőtlenül változott. A családok nagysága nem biztosítja a népesség újratermelődését, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben csökkent a gyermektelen és az egygyermekes családok aránya, számban növekedett és általánossá vált a kétgyermekes család. Ahhoz, hogy a népesség lé- lekszáma hosszú távon változatlan maradjon, családonként — átlagosan — kettőnél több gyermeknek kellene születni. Az alacsony születési szám miatt a népességen belül csökken a gyermekek aránya. A termékenység alakulására kedvezőtlenül hat. hogy évek óta mind kevesebben kötnek házasságot, s nő a házasságon kívüli együttélések száma. Kisebb ingadozásokkal tovább nő a válások száma. különösen a fiatalok körében, s emiatt sok gyermeket csak az egyik szülő nevel. A kormány megerősítette azt a szándékát, hogy a népesedés ügyét fontos társadalompolitikai kérdésként kezeli. Szükségesnek tartja azoknak az intézményes gondoskodási formáknak a rendszeres megújítását, amelyek biztosítják, hogy a nemzet alkotó tevékenysége kiegyensúlyozott népesedési alapokon nyugodjék. Ugyanakkor továbbra is tiszteletben tartja az állampolgárok jogát az önálló családtervezésre. A Minisztertanács a népesedési helyzet javítására olyan — hosszú távon, folyamatosan érvényesülő — állami és társadalmi tevékenységet tart szükségesnek, amely lehetővé teszi, hogy a népesség csökkenésének folyamata mérséklődjék, nagyobb távlatban megálljon, majd a népesség újra gyarapodjék, javuljon a népesség korösszetétele. Hosz- szabb távon növekednie kell a születések számának és tartósan mérséklődnie a halálozási aránynak. A népességcsökkenés mérséklése. majd megállítása érdekében erősíteni kell a családok gyermekvállalási hajlandóságát. Kívánatos, hogy gyarapodjon a három- gyermekes családok száma. Különös gondot kell fordítani a többszörösen hátrányos helyzetű családok élet- körülményeinek fokozatos javítására. Arra kell törekedni, hogy az ilyen családok gyermekei az átlagosnál több segítséget kapjanak az életpálya megalapozásához és a társadalmi beilleszkedéshez. Kívánatos, hogy a gyermekek egyéves korukig, általánosan hároméves korukig a mainál nagyobb arányban a családjukban nevelkedjenek. A gyermekgondozási segély korszerűsítése céljából, fokozatosan bevezetésre kerül a gyermekgondozási díj rendszere. Ez az ellátás arra hivatott, hogy nagyobb mértékben pótolja a kisgyermeket gondozó anya keresetét. A gyermek- gondozási díj a munkaviszonyhoz és a munkabérhez kötődik. A beteg gyermekek otthoni ápolása érdekében a gyermekápolási táppénzre jogosultság a jövőben kiterjed a gyermek 10 éves koráig. A gyermekes családok jövedelmi helyzetének javítása szükségessé teszi, hogy a családi pótlék fokozatosan — a gazdasági lehetőségekkel összhangban — mind nagyobb mértékben járuljon hozzá a gyermeknevelés családi költségeihez. Ebből kiindulva sorrendben először a három- és többgyermekes családoknak járó családi pótlék emelésére kerül majd sor. A családalapítás és a gyermekvállalás feltételeinek javításában különös fontossága van annak, hogy rövidebb legyen a lakásra várakozás ideje, s mérséklődjenek terhei. Ez szükségessé teszi, hogy meggyorsuljon a lakáshoz jutás több lépcsős rendszerének gyakorlattá válása, bővüljenek az előnyös előtakaré- kossági formák, s a jelenleginél kedvezőbb, a több gyermeket vállaló családokat jobban támogató hitel- felvételi és -törlesztési konstrukciókat alakítsanak ki. Fokozatosan létre kell hozni az egységes család- gondozói hálózatot. Ennek az a feladata, hogy a családi élet meghatározó szakaszaiban felvilágosító és gondozó munkát végezzen, s támogassa az átmenetileg vagy tartósan nehéz helyzetbe kerülő családokat. A családgondozói hálózat ezt a munkáját a Hazafias Népfront elnöksége által szervezett családvédelmi tanácsokkal együttműködve végzi. A csecsemőhalandóság lényeges csökkentése érdekében fejleszteni kell a gyermekvállalás egészség- ügyi feltételeit, a terhesgondozást és a szülészeti ellátást. A lakosság egészségi állapotának javításában — az egészségügyi ellátáson kívül — fontos tényező, hogy emelkedjen az egészségkultúra általános színvonala, s visszaszoruljanak az egészségkárosító szokások. Programot kell kidolgozni, és végrehajtani annak elősegítésére, hogy mérséklődjön az alkoholizmus és a dohányzás, egészségesebbé váljon a táplálkozás, s csökkenjenek a környezeti ártalmak. E célok eléréséhez az anyagi és más eszközök, valamint az érdekeltség biztosításán túl igényelni és hasznosítani kell a társadalom közreműködését. Az egészség megőrzésére, a betegségeknek idejében való felismerésére és gyógyítására átfogó egészség- ügyi szakmai programokat kell kidolgozni. Tovább kell fejleszteni a leggyakrabban halált okozó betegségcsoportok (szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatos betegségek) korai felismerését segítő szűrővizsgálatok rendszerét. Üj formákkal kell gazdagítani az öregkori gondozást, egészségügyi és szociális ellátást.
