Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-14 / 216. szám

1984. szeptember 14., péntek Somogyi Néplap 3 Takács László maga alakította ki háztáji hizlaldáját Kölcsönös előnyök, közös érdekeltség A háztáji a szövetkezet szerves része Másfél évtizede vagy kettő is talán, hogy az egyik dél-somogyi termelőszövetkezet elnöke egy tapaszta­latcsere-látogatáson a vendéglátók képviseletében kijelentette: rövid időn belül olyan teljesítménnyel rukkol elő a téesz mezőgazdaságii és állattenyésztési termelvényelkből, illetve termékekből, hogy a szövet­kezeti gazdáknak nem lesz szükségük a háztájiból származó cikkekre, követkézé síképp megcsappan, sőt később meg is szűnik a háztáji gazdálkodás jelen­tősége. Nos, hogy nem vált be az egykori elnök prog­nózisa - tanúság rá közelmúltunk és a jelen idő - szak... A közös gazdaságok elsőd­leges erősödése mellett a háztáji is fejlődött, izmoso­dott; a szövetkezetek túl­nyomó többségében a gaz­dálkodás egészének szerves részévé, önálló ágazattá vált, s nem azért, mert a közös­ben képtelenek többet^ s jobbat termelni, hanem azért, mert a háztájiban elő­állított cikkekre is szüksége van a népgazdaságnak. Az ilyen gazdálkodásra vállal­kozóknak pedig jól jön a jövedelemkiegészítés, mely­re ilyen munka révén te­hetnek szert. Ilyen megfontolásból je­lentette ki éppen négy és fél évvel ezelőtt, 1980. már­ciusában az MSZMP XII. kongresszusát megelőző me­gyei pártértekezleten Ár­vái József, a karádi Arany­kalász Termelőszövetkezet elnöke: „A gazdaság kiemelt figyelmet fordít a háztáji és kisegítő gazdaságok termelé­sének szervezésére. Célunk, hogy a termelési kedvet fenntartsuk, a termelést tá­mogassuk ...” Ennek a tö­rekvésnek olyan térségben kívántak érvényt szerezni, ahol — Karádon, Andocson — hagyományosan jó ered­ményeket értek el az állat- tenyésztésben és hizlalásban a gazdák, s az elhatározás­sal azt a célt tűzték maguk elé, hogy a hagyományt ne csak fenntartsák, hanem a háztájinak a közöshöz való integrálásával továbbfejlesz- szék. A napokban jártunk az Aranykalász Tsz-ben, s megnéztük, hogyan szerez­tek érvényt a megyei párt­értekezleten elhangzottak­nak,, azaz saját elkötelező vállalásuknak. Megnéztük Takács László takarmány­gazdálkodási ágazatvezető negyven hízó kibocsájtására alkalmas sertésistállóját, me­lyet szolgálati lakásának ud­varán épített a téesz jelen­tős támogatásával. Beszél­gettünk Fodor Györggyel, a szövetkezet gépkocsiveze­tőjével és feleségével, akik­nek a portáján tavaly kezd­ték a sertéshízlalást a ki­bővített ólban húsz süldő­vel, s az idén már harmin­cas falkát hizlaltak. — Harmincnégy kilós átlagsúlyban kaptuk a té- esztől a süldőket, s legutóbb 108 kilósán adtuk át az ál­latokat. Három-négy hónap alatt készre hízik a sertés. Tavaly egy-egy darabon 400 forint körül volt a tiszta haszon, de ebbe nem számít bele a saját munkánk érté­ke. Csak nyáron át hizla­lunk; ketten vagyunk a munkához, de szükség ese­tén a gyerekek is segítenek. A férőhelyeket magunk ala­kítottuk ki, a saját pénzün­ket fektettük bele. A téesz- íől darabonként és havonta 40 forint munkabért ka­punk; ez előlegnek számít, amit az állatok átadásakor levonnak a vételárból. Ház­táji kukoricát, a téesz bolt­jában beszerzett koncentrá- tumokat etetünk. Ha átadás­ra kész a hízó. szólunk a háztáji ágazatvezetőnek, és már viszik is a szállítmányt. A téesz takarmánybgltjá- ban nagy a forgalom — volt olyan hónap, hogy 380 ezer forint értékű eleség kelt el —, annak ellenére. A takarmányéi látást saját boltjával is segíti a téesz hogy az áfész és a GMV is kiszolgálja az állattartó gaz­dákat. Árvái József elnök­kel és Váczi Béla általános elnökhelyettessel — az idén áprilisig ő intézte a háztá­ji ügyeket — azokról az összefüggésekről váltottunk szót, melyek a közös és a háztáji gazdálkodást jel­lemzik az Aranykalász Tsz- ben. — A háztáji ágazat ered­ményei 1980-tól kezdődően egyértelműen fölfelé ível­tek. Közrejátszott ebben az is, hogy a közösben a szar­vasmarhatenyésztés fejlesz­téséhez időközben szűkültek az anyagi lehetőségeink, a háztájiban ugyanakkor ér­deklődés mutatkozott az ágazat iránt: 70 tehenet és 250 hízóalapanyagot adtunk ki a közösből a háztájiba, s ezzel hozzáláttunk az ága­zat felszámolásához a kö­zösben. Az alapanyagigényt most már saját állomá­nyunkból nem tudjuk kielé­gíteni, tehát felkutatjuk, hol kínálnak hízónak való bor­jakat — így hoztunk példá­ul tegnap 26 borjút Szőlcs- györökről, s vittük a hizla­ló gazdákhoz. Takarmányról elsősorban az állattartók gondoskodnak, de a közös­ből is kaphatnak szénát, lé­dús eleséget.. . Az igényeknek megfelelő­en a vezetés szerkezete is változott a karádi téeszben: az állattenyésztési főágazat­ba szervesen beépül a ház­táji ágazat. Az eredmény- növekedést mutató adatok önmagukért beszélnek. 1980- ban 358, tavaly már 496 tonna hús került ki a ház­tájiból. a tejértékesítés pe dig 407 ezerről 480 ezer li­terre nőtt, s az idén már mintegy félmillió literrel számolnak, ugyanis nyolc hónap elmúltával elérték a 360 ezer litert. . összessé- ; gében 1980-ban hízóserté­sér!: és -marháért, illetve te- í jért együttvéve 13,8 millió j forinthoz, tavaly pedig már ; 22,3 millióhoz jutottak a gazdák a háztájiból. — Gondoskodunk alap­anyagokról, kiegészítő ta­karmányról, szervezzük a beszerzést és az értékesítési Az idén aratás előtt példá­ul arra biztattuk tagjainkat, hogy a betakarításból ve­gyék meg az egész évre va­ló abrakkészletet, így a kö­zösben enyhülnek a tárolási gondok, ugyanakkor a gaz­dának mindig van elegendő elesége a jószágnak. Akadt, aki egy vagon szemester­ményt vett — ez azt is onu- tatja, hogy tartósan beren­dezkednek a hizlalásra, te­hát távlatokban is támasz­kodhatunk erre az ágazatra. A szövetkezet enyhít a ta­karmánybeszerzéssel járó anyagi terheken: megelőle­gezi az árat, tavaly például 430 ezer forint termelési előleget fizettünk ki. Koráb­ban ennél nagyobb volt az igény az előlegre,' de aho­gyan erősödött a bevételek révén a gazdák anyagi bá­zisa, egyre kisebb szükség volt erre ... Négy évvel ezelőtt 2,7 ton­na keveréktakarmányt kér­tek a gazdák, tavaly már 149 tonnát, s ez idő alatt a szemesterményből aj értéke­sítés a háztájiba 921--tonná­ról 1588 tonnára emelkedett. A szükségletek kielégítése természetesen nem történhet másként, csak úgy, hogy a háztáji állattenyésztés ta­karmányigényét figyelembe veszik a szövetkezet terme­lési struktúrájának kiala­kításánál. — Több mint kétezer ser­tés hízik a gazdák portáján. Mind több új ház udvarán találni ólakat, istállókat, s noha az állattartó háztáji gazdasagok száma nem nő, az egy-egy gazdánál levő ál­lomány darabszáma azon­ban gyarapszik. Az inten­zív, tömeges sertéshízjalás- ra főként a fiatalabb kor­osztály rendezkedik be. mert ők ebben látják a na­gyobb fantáziát: a 30—40 hízó mellett ott az önetető, az önitató, az ólak tisztán­tartásához a vezetékes víz, s jónéhányan már silótakar­mányt is maguk készítenek. Mindehhez olyan háttér áll rendelkezésre, mely biz­tonságot ad: a szövetkezet nem csak termeltet és a felvásárlást bonyolítja le, hanem közreműködik a ház­táji árutermelés egész folya­matában. S ez a munka a karádi Aranykalász Tsz-ben szép gyümölcsöt érlel. Hernesz Ferenc MELLÉKESEN MELLÉKESEINKRŐL Tudunk mi jól is dolgozni Magánbeszélgetésben sok­szor elhangzik, hát miért ne hozzuk szóba nyíltan: szép számmal vannak vállalatok, ahol a napi 8 órás munka­időben legtöbben csak dol­gozgatnak, aztán a gmk-ban vagy a kisszövetkezetben, tusiban beleadnak apait­anyait. Mielőtt valaki félreértené: korántsem arról van szó, hogy ezekre az újtípusú gaz­dálkodási egységekre, vagy akár a különböző, mellékke­reseteket nyújtó munkalehe­tőségekre ne volna szükség. Csak éppen . . . még nem nőttek ki ezek a gyerekci­pőből. T artalékolt energiák A gazdasági munkaközös­ségeknek a vállalatokon be­lülieknek és az önállóaknak is kétségkívül sok hasznát látja a népgazdaság és a la­kosság. De sok helyen bizony lassan a rendes munkaidő holmi erőgyűjtés időszakává válik: nyolc órán át tarta­lékoljuk az energiát, hogy becsülettel helytállhassunk a gmk-ban vagy a tusiban. Lehet persze arra hivat­kozni, hogy a különböző társulásokban lényegesen jobbak a keresetek. Mégis, nem ez az elsődleges, sok­kal inkább a jobb szerve­zés, zavartalanabb anyag- és szerszáméllátás, a mun­kaműveletek pontosabb il­leszkedése. S ez bizonyítja, hogy tu­dunk mi jól is dolgozni. Átváltozások De az a bizonyos gyerek­cipő éppen itt szorít. Min­denki tudna a saját munka­helyéről példákat sorolni mérnökökről, akik elrajzol- gatnak a napi munkaidőben, s aztán leleményes ötletek­kel állnak elő a társulásban; munkásokról, akik elvégzik a sablonmunkát a hagyo­mányosan fizetett munka­időben, ám a gmk-ban he­vesen vitatkoznak, új és korszerű gondolatokkal áll­nak elő. S nem ritka az a gyári közép- vagy felső ve­zető sem, aki már-már le­mond arról, hogy a napi rendes munkaidőben kiugró eredmények jöjjenek létre. Elegendőnek tartja — hiszen az is a vállalati eredmé­nyekbe számít —, ha a gaz­dasági munkaközösségek mutatnak fel nagyobb telje­sítményeket. Nemegyszer Szervezett, nyereséges munka Tapasztalatok a Tritex kaposvári lerakatánál Tudósitónktól A Tritex , Kereskedel­mi mi Vállalat kaposvári le- rakata ez év első 8 hónap­-------iában 348 m illió forint forgalmat ért el, amely azt is jelenti, hogy a tervet időarányosan 13,2 százalékkal túlteljesítették. — Elsősorban Somogyból, de más megyékből is van­nak vásárlóink — mondta Vincze János, a lerakat ve­zetője. — Mintegy 250 áru­ház, iparcikkből! és más cég küldi rendszeresen megren­deléseit, illetve vásárol sze­mélyesen a kaposvári lera­katnál. Az átlagkészletünk 93 millió forint. A hagyományokhoz híven vásárlóink már a nyár vé­gén igyekeztek az őszi—téli árukat beszerezni. Ezt a munkát a lçrakat üzletszer­zője is segítette. Július és augusztus hónapokban fize­tési kedvezménnyel helyez­tek ki az üzletekbe körül­belül 15 millió forint értékű árut. Fontos a lerakat életében az árubeszerzés, melyet pé­csi központjuk irányít, vé­gez. Azon fáradoznak, hogy a boltok megvásárolt árui napokon belül rendeltetési helyükre érkezzenek. — A készletnek körülbe­lül 15 százaléka import, fő­leg jugoszláv és indiai áruk — mondta Vincze János.. — Somogyból a Nagybajomi Ipari Szövetkezet és a csur­gói Napsugár Ipari Szövet­kezet, továbbá a Kaposvári Ruhagyár tartozik szállítóink közé. Jó a kínálat jugoszláv takarókból, kord- és vászon farmernadrágokból, női bak­fis átmeneti kabátokból, fla- nellruhákból, gyermek téli­kabátokból. Sajnos nagyon kevés a női és férfi téli­kabát és hiányoznak az öl­tönyök is. Ezek beszerzése és a vá­laszték bővítése érdekében a kaposvári lerakat három szo­cialista brigádja vesz részt az MSZMP XIII. kongresz- szusa és hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója tisz­teletére indított munkaver­senyben. A brigádok — me­lyek többszörösen kitünte­tettek — 1984-ben 2 száza­lékkal kívánják a tervet túl­teljesíteni. A lerakat nyereségesen végzi munkáját. Az év első hét hónapjában például 15,4 millió forint volt a nyeresé­gük, amely több a tervezett­nél. Néhány nagyvásárlóju­kat, amelyekkel évek óta jó kapcsolatokat alakítottak ki, érdemes itt is megemlíteni: a Somogy, a Csibi, a Domus "és a Zselic áruházak Kapos­váron. a marcali Ruházati és a siófoki Sió Áruház. Dévai Zoltán olyan új gyártmányokat, öt­leteket, amelyek egyszeriben nyereségessé teszik a mind­addig veszteséges vállalatot. Bejutni a gmk-ba Nem mindenkit . vesznek be, s a jobbik eset, ha a mér­ce az addig végzett munka. Megesik az is, hogy valaki csupán azért nem dolgozhat a jobban jövedelmező mű­szakban, mert nem tartozik a művezető vagy a társulás szervezője baráti köréhez. Vagy azért, mert családi kö­rülményei nem teszik lehe­tővé: el kell hozni az óvo­dából, az iskolából a gyere­ket, vonattal kell a távoli lakóhelyre utazni reggel-es­te. Megtörténik az is, hogy éppen ezek az önhibájukból kimaradtak szeretnék meg­mutatni, hogy mit tudnak, mennyire tanulták meg a szakmát, csak éppen mások önös érdekei miatt nincs er­re lehetőségük. Megkü lö nböztetés nélkül A különböző gazdasági tár­sulások beváltották a hozzá­juk fűzött, a kezdeti idő­szakra vonatkozó reménye­ket. Most azért kell fára­doznunk, hogy a gazdasági társulásokban örvendetesen tapasztalható jó munkamo­rál váljék általánossá az el­ső műszakban is. Kiegyenlíteni a kettőt: a gyári, vállalati munkát és a munkaközösségit — minden valószínűség szerint ez a jö­vő útja. Ügy, hogy egyik se menjen a másik kárára. S hogy a kettős (vagy néhol többes) munkavállalásból minden érdekeltnek haszna legyen: a kis és a nagy kö­zösségnek egyaránt. Várkonyi Endre Tanácskozás Pakson az atom­technikáról Tegnap a paksi művelő­dési központban megkezdő­dött a III. atomtechnikai szimpózium. Az atomfiziku­sok, valamint tervező és üzemeltető mérnökök há­romnapos tanácskozásán csehszlovák, finn, koreai NDK-beli, magyar, NDK- és NSZK-béli, valamint ro­mán és szovjet szakemberek vesznek részt, ötven elő­adást hallgatnak meg a WER—440 típusú atom- erőművi blokk üzembehe- lyezési és üzemeltetési ta­pasztalatairól. A korábbi hasonló tanácskozásoktól el­térően most magyar szak­emberek tartják a legtöbb előadást, összesen negyve­net, s ezek felét is Pakson dolgozó fizikusok, illetve mérnökök. A paksi atomerőműben a WER 40-es blokk Olyan módosított változatát építet­ték meg és készítik a to­vábbiakban is, amelyet a többi hasonló atomerőművi blokknál nagyobb biztonsá­gúra terveztek. Ezért, az atom technikai szimpózium külföldi résztvevők számára is új ismeretekké! szolgál­nak a paksi atomerőműben szerzett és a' tanácskozáson ismertetett, immár több mint másfél éves tapaszta­latokat. Mint ismeretes, első magyar atomerőművi blokk­ját 1982 decemberében in­dították. Azóta a vártnál is jobb teljesítménnyel és ki­fogástalan biztonsággal dol­gozik az 1. számú reaktor- blokk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents