Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

2 Somogyi Néplap 1984. szeptember 1., szombat Az amerikai külügyminiszter interjúja Nem lát esélyt a tárgyalásokra George Shultz amerikai külügyminiszter csütörtökön, az AP amerikai hírügynök­ségnek nyilatkozva, csekély esélyt jósolt az esetleges szovjet—amerikai tárgyalá­soknak az űrfegyverkezés­ről. A hírügynökség szerint George Shultz első ízben célzott rá, hogy a tárgyalá­sokra valószínűleg nem fog sor kerülni. A világűr militarizálásá- nak megakadályozásával foglalkozó célirányos, tisz­tességes tárgyalásokra a Szovjetunió tett javaslatot: indítványa szerint a megbe­szélések szeptember 18-án Bécsben kezdődhettek volna meg. Az amerikai külügyminisz­ter az interjúban — a ko­rábbi amerikai érvelésnek megfelelően — azt mondta, hogy az Egyesült Államok igennel válaszolt a szovjet javaslatra és Washington véleménye azóta sem válto­zott. Kijelentésével nyilván­valóan a szovjet félre ki­várttá hárítani a felelőssé­get a megbeszélések elmara­dásáért. Shultz nem volt hajlandó az AP munkatár­sának arra a kérdésére vá­laszolni, hogy vajon a Rea- gan-ikormányzat bármiféle új stratégiát dolgozna-e ki ' a jelenlegi elnök újraválasz­tása esetén a Szovjetunióval való viszony kérdéseiben, mindenekelőtt a fegyverzet­korlátozás ügyében, Mind­azonáltal az amerikai kül­ügyminiszter azt mondta, hogy az • Egyesült Államok „kész ésszerű tárgyalásokat” folytatni a Szovjetunióval a kérdések egészen átfogó kö­rében. Szerinte az elnöki stratégia „jó stratégia”. Ro­nald Reagan-ről azt mondta, hogy véleménye szerint az elnök „készen áll arra, hogy a szovjetékkel építőszellemű viszonyt alakítson ki”. Ami a bécsi tárgyalásokat illeti, ismeretes, hogy a megbeszélések megkezdésé- nék kilátásait az amerikai magatartás oszlatta szét. A Regan-kormányzat a tárgya­lások napirendjére igyekszik ráerőltetni más fegyzerzat- korlátozási kérdésekeit is, miközben a Szovjetunió vi­lágosan körülhatárolt napi­renddel állt elő, nevezete­sen azzal, hogy konkrétan és kizárólag az űrfegyverek — a műholdromboló és ra­kétaelhárító eszközök — ügyéről tárgyaljanak. A kül­ügyminiszter áítal is köve­tett amerikai stratégia cél­ja moszkvai megítélés sze­rint voltaképpen az, hogy a Washington hibájából meg­szakadt genfi rakétatárgya- lások témáit a bécsi megbe­szélések napirendjébe visz- szacsempészve, az Egyesült Államok tovább folytathassa obstrukcióját, s ezzel nuk­leáris eszközeinek telepítését Nyugat-Európa területén. KÉT HÍR... Mindkét hírt Washington­ból keltezték, s látszólag egyiknek a másikhoz sem­mi köze. Mégis alkalmasak arra, hogy a közös követ­keztetéseket vonjon le belő­lük a hírmagyarázó. Az első jelentés egy B—1A típusú bombázó katasztró­fájáról számol be. Ebből a szuperszonikus harcigépről eddig mindössze négy pro­totípus készült a Rockwell gyárban, összesen 126 pró­barepülést hajtottak végre a négy bombázóval. A Pen­tagon óriási reményeket fűz a B—1A gépekhez, amelyek­ből egyelőre százat kíván a légierő rendelkezésére bo­csátani. Talán fölösleges is leírni: az új típusú hadásza­ti repülőgép atomfegyverek célbajuttatására alkalmas. Más szóval: a tömegpusztí­tás egyik fontos és — az amerikai szakértők szerint — rendkívül .hatásos eszkö­ze. Nyolc éve döntöttek az új bombázó kifejlesztéséről, de Carter elnöksége idején a program irdatlan anyagi kihatása miatt a terveket félretették. Reagan elnök azonban a 28 milliárd dol­lárra becsült költségek el­lenére a program végrehaj­tása, az új bombázók rend­szerbe állítása mellett fog­lalt állást. A B—1A első ál­dozata a Mojave sivatagban lelte halálát. Két személy sérülésekkel túlélte a pro­totípus lezuhanását. A Qiásik hír Washington­ból mintegy félszáz ameri­kai tudós — köztük Szent- györgyi Albert — kezdemé­nyezéséről számol be. A több mint ötezer főt szám­láló „aggódó tudósok szö­vetsége”, amelynek az 500 Nobel-díjas is tagja, orszá­gos közvéleménykutatást kezdeményezett az USA- ban. Álláspontjuk szerint az amerikai kormányzat űr­fegyverkezési terve nagy­mértékben megnöveli a nukleáris háború kockáza­tát és veszélyezteti az Egye­sült Államok biztonságát. Afelől sincs kétségük a tu­dósoknak, hogy az űrfegy­verkezés meghirdetésével a katonai kiadások amúgy is csillagászati összegei to­vább növekednek, s a fegy­verkezési hajsza, új szaka­szát nyitják meg. E tekin­télyes szervezet most az amerikai közvéleményhez El nem kötelezettek: huszonhárom év után „A jelenlegi feszült nem­zetközi helyzet megnehezíti az el nem kötelezett mozga­lom tevékenységét, de egyben azt a kötelezettséget rója tagországaira, hogy fokozzák az enyhülés, az együttműkö­dés és a béke érdekében ki­fejtett erőfeszítéseiket” — jelentette ki a napokban In­dira Gandhi indiai minisz­terelnök. Értékelése és fel­adat-meghatározása a jugo­szláv államelnökség elnöké­nek, Veszelin Gyuranovics- nak új-delhi látogatása so­rán hangzott el, arra emlé­keztetve, hogy 23 esztendő­vel ezelőtt rakták le a moz­galom alapjait. Az el nem kötelezett or­szágok mozgalommá szerve­ződésének akciósorozatát kö­zel három évtizeddel ezelőtt Tito, akkori jugoszláv, Nehru indiai és Nasszer egyiptomi elnök kezdeményezte. Közös nemzetközi tevékenységük és fellépésük eredményeként tartották meg 1961. szeptem­ber 1. és 6. között Belgrádban, 25 teljes jogú tag és 3 megfi­gyelő részvételével az el nem kötelezettek első csúcstalál­kozóját, amely rögzítette a mozgalom működésének öt alapelvét, azt, hogy résztve­vői a békés egymás mellett élés elvén alapuló politikát folytatnak, támogatják a nemzeti. felszabadító moz­galmakat, nem tartóznak semmilyen katonai szövetség­hez, nem kötnek kétoldalú szövetséget egyik nagyhata­lommal sem, s nem enge­dik meg, hogy külföldi ha­talom területükön katonai támaszpontot létesítsen. Most, 23 év múltán a mozgalom felöleli a világ ál­lamainak többségét: 99 tel­jes jogú tagja van, s 1983 márciusában, Űj-Delhiben megtartott VII. csúcskonfe­renciáján megfigyelőként 11, vendégként pedig 10 or­Koht sajtó- értekezlete Az NSZK kormánya pár­beszédre és együttműködés­re törekszik a Varsói Szer­ződés minden tagállamával — jelentette ki pénteki, bon­ni sajtóértekezletén Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. A nyugatnémet kormányfő ismertette, hogy ezzel kap­csolatban a legközelebbi hó­napokban milyen magas szintű találkozókra készül­nek. Erich Honecker bonni útjáról azt mondta, hogy várja az NDK végső dönté­sét a látogatás időpontjáról. szág küldöttsége, s 23 nem­zetközi szervezet képviselője is jelen volt. Indira Gandhi miniszter­elnök-asszony, a mozgalom koordinációs irodájának so­ros elnöke ezúttal joggal emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben az el nem kö­telezett országok számos kez­deményezése nagy nemzet­közi visszhangot keltett. A többi között utalt arra az ENSZ-ben előterjesztett ja­vaslatukra, amely sürgette a válsággócok felszámolá­sát. Felhívást és békeszerző­dés-tervezetet juttattak el Bagdadba és Teheránba az Irak és Irán között dúló há­ború befejezése végett. Tá­jékoztatási minisztereik ka­irói tanácskozása határozat­ban szorgalmazta az új tá­jékoztatási világrend létre­hozását. Munkaügyi minisz­tereik havannai konferenci­ája nyilatkozatban követelte a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) demokratikusab- bá tételét. A KGST-o'rszágok leg­utóbbi moszkvai legfelső szintű gazdasági tanácskozá­sa elismeréssel szólt az el nem kötelezettek tevékeny­ségéről, méltatta szerepét az imperializmus, a gyarmatosí­tás és a neokolonializmus, valamint a háborús és ag­resszív erők elleni küzde­lemben. A mozgalom tekintélye és megbecsülése világszerte megnőtt — ugyanakkor ta­gadhatatlan, hogy az el nem kötelezettek tábora ma is igen sokarcú, fontos kérdé­sekben jelentős ellentétek osztják meg, s ez tompítja fellépésének hatását. A je­lenlegi szakaszban, úgy tű­nik, egyik legfontosabb fel­adata az, hogy megoldást ta­láljon ezekre a belső konf­liktusokra, eredményt érjen el olyan törekvéseiben, mint például az iraki—iráni há­ború befejezésének előmoz­dítása, vagy gazdasági téren az újonnan iparosodott, a kőolajtermelő és a többi, alacsonyabb nemzeti jövedel­mű tagországok közötti ér­dekeltérések áthidalása. Az a tény, hogy ugyan­akkor a mozgalom' mindmá­ig megőrizte szervezeti-poli­tikai struktúráit, hogy az emberiség nagyobb részét mozgósítja olyan célok je­gyében, mint a világbéke megszilárdítása, a békés egy­más mellett élés, a leszere­lés, • a nemzeti függetlenség, az .országok,társadalmi és gaz­dasági fejlődésének biztosí­tása, mindenképpen aláhúz­za a 23 évvel ezelőtti kezde­ményezés történelmi jelentő­ségét. M. Gy. vf ■ v Peresz és Samir megállapodást kötött Az izraeli rádió csütörtök esti jelentése szerint az Iz­raeli Munkapárt és a Li- kud-tömb között megállapo­dás jött létre arról, hogy a következő ötven hónapos időszakban „nemzeti egy­ségkormány” intézi az or­szág ügyeit. A megállapodás értelmé­ben Simon Peresz, az Izrae­li Munkapárt vezetője hu­szonöt hónapig lesz minisz­terelnök, aztán Jichak Sa­mir, a Likud-tömb vezére tölti majd be a kormányfői tisztet a fennmaradó időre. Az első időszakban Samir megbízott miniszterelnök lesz — vagyis Peresz távol­iétében ő látja el az ügye­ket —, és egyben ő irányít­ja az izraeli külügyminisz­tériumot. A hadügyi tárca birtokosa Jichak Rabin volt munkapárt miniszterelnök lesz. Az új kormányban fe­le-fele arányban oszlanak meg a tárcák a Munkapárt és a Likud között. A munkapárti Simon Pe­resz, akit Haim Herzog iz­raeli államfő, mint a leg­Kísérleti atomrobbantás Az Egyesült Államok csü­törtökön föld alatti .kísérleti atomrobbantást hajtott vég­re a nevadai sivatagban. Az amerikai energiaügyi minisztérium közlése szerint a robbanó szerkezet ható­ereje kevesebb volt húsz ki­lo tonnánál. Az idén a mostani volt a tizedik bejelentett atomkí- sérl'et a nevadai telepen. A lezuhant amerikai B—IA bombázó Dél-Kaliforniában fordult: gyakoroljon nyo­mást a törvényhozásra és az elnökre — bármelyik je­lölt is győz a választásokon — a nukleáris leszerelés ügyében. A látszólag egymástól füg­getlen két washingtoni hír szinte kínálja az alkalmat- bizonyos következtetések­re: v I. Sajnos, a Reagan-kor- mányzat változatlanul erő­fölényre törekszik és sem­miféle anyagi áldozattól nem riad vissza a fegyver­kezési hajsza folytatása érdekében. 2. Az amerikai költség- vetésre — közvetve tehát a lakosságra — nézve is rendkívüli terheket jelentő B—1A bombázótípus kifej­lesztésének programját tűz- zel-vassal végrehajtják, mégha az emberéleteket is követel. 3. A Fehér Ház nem haj­landó mérlegelni a szovjet javaslatokat, s a Bécsben tervezett űrleszerelési tár­gyalásokat elfogadhatatlan feltételekhez köti, noha a világ közvéleménye — mint az amerikai tudósok kezde­ményezése jelzi, piég az Egyesült Államokban is — mélységes aggodalommal fi­gyeli a „csillagok háború­jának” előkészületeit. Gy. D. utóbbi választások győztesét az új kormány megalakítá­sával megbízott, a feladat elvégzésére rendelkezésére bocsátott első három hét alatt nem tudott eleget ten­ni a feladatnak. A munkapárti vezető kor­mányalakítási elképzelése­it előmozdította az, hogy - Ezer ' Weizman tábornok Uahad párt, három mandá­tum) csatlakozott a Munka­párt parlamenti csoportjá­hoz. Hátráltatta viszont, hogy alig néhány nap múl­va Aharon Abuhacira kép­viselő (Tami-párt. egy man­dátum) szembefordult a Munkapárttal. Simon Peresz kénytelen volt igénybe ven­ni a második huszonegyna­pos megbízatási időszakot is. Mivel mind Peresz, mind Samir nagyjából hatvan képviselő támogatására szá­míthatott, egyikük sem ala­kíthatott életképes kor­mányt. A kényszerítő kö­rülmények hatására jött lét­re — állítólag az utolsó percben — az izraeli rádió által ismertetett megállapo­dás. Megfigyelők vélemé­nye szerint a kompromisz- szumos alapokon nyugvó nagykoalíció aligha hozhat lényegi változásokat Izrael kül- és belpolitikájában. A PAMUTFONÓ­IPARI VÁLLALAT kaposvári gyárában a szeptemberben induló hároméves fonalgyártó- szakmunkáskép zésre pótbeiratkozási lehetőség van általános iskolát (8 osztályt) végzett lányok részére. Jelentkezés: naponta, a gyár szakoktatási előadójánál. (79768) Kaposvári vállalat pályázatot hirdet GAZDASÁGI IGAZGATÓ­HELYETTESI munkakör betöltésére. Feltételi: Közgazdaságtudományi egyetemi vagy pénzügyi—számvitali főiskolai Végzettség, középfokú politikai végzettség, megftíleflő szakmai gyakorlat.' A pályázatot írásban, részletes önéletrajzzal 79659 számra a Lapkiadó Vállalathoz kérjük küldeni. (79659) Lövöldözés Libanonban Üjaibb csatározások voltak csütörtök este a libanoni fő­várostól dél-keletre és ma­gában Bejrutban. Az összecsapások Szűk el- Garb térségében kezdőd­tek. de a harcok hamarosan átterjedték a főváros keresz­tény negyedére. A tűzpár- baj kirobbanása előtt te­mették el a keresztény ne­gyedben Pierre Dzsemajelt, a keresztény jobboldal leg­ismertebb vezetőjét. Helyi idő szerint éjszaka tizenegykor tűzszünetet hir­dettek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents