Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-26 / 200. szám
4 Somogyi Néplap 1984. augusztus 26., vasárnap «5* Negyvenéves működése alatt több mint 8 ezer koncertet adott a Voronyezsi Állami Orosz Népi Együttes. iMost útra készülnek. India lesz a 28. ország, ahol a voronyezsi kórus szerepel. A küszöbönálló vendégszereplésen megismerteti indiai közönségét a vidék tréfás népi rigmusaival, a népi szertartások jellegzetes énekeivel, népi körtáncaival, a modern folklórral és talpalávaló énekekkel. A török vár hagyománya Vajon a néphagyományban élnek'-e emlékek a siófoki török várról? Hiszen népünk minden romot, maradványt, amire magyarázatot adni nem tud, „török- hagyás”-nak nevez. Elég volt-e ahhoz a vár élete, a? a száz esztendő, hogy maradjon utána valami hagyomány, történet a környékén lakó nép ajkán? Alig egy nemzedékkel a vár megszűnte után* járt — a 300 évvel ezelőtt született — Bél Mátyás, a kiváló tudós Somogy vármegyében Balatonkeresztúrról 1731- ben Festetics Kristóf fogatán ment a tó kifolyásához Ezt írta a látottakról, hallottakról : „Fok: hajdan I. András oklevelében Fuknak nevezték, és a Sión való gázlója £ átkelőhelye volt nevezetes. A Balaton déli partján fekszik, ahol ez már a jneden- ce vége felé közeledvén, a nevezett Sióba önti vizét, majdnem 2 mérföldnyáre Kenésétől sík mezőségen, olyan helyen, amely az ellenségnek való ellenállásra alkalmas. Ezt látva a török úgy vélte, hogy ezt a partrészt csak úgy tarthatja meg magának, ha a többi e környékbeli erősségek, Endréd, Koppány és Kapos mellé itt is megerősített, körülárkolt védőmű vet létesít az egész vidék biztosítására. Ezért a Sió folyó szöge (foka) előtt, ott, ahol a tóból kiömlik, sáncokkal, árkokkal és állandó karbantartással egy védőmüvet létesített, s azt mindaddig őriztette, amíg Bécs alóli visszaszorítása nyomában ezeket a részeket is kiüríteni nem kényszerült.” (Lukács Karoly dr. fordítása és közlése után.) Bél Mátyás azonban nem tudott arról, hogy az vízi erőd volt, hisz erre csak később derült fény. Azt azonban tudhatta, de nem tett róla említést, hogy a török kiűzése és az ő látogatása között még egyszer szerepet játszott a vár. Akkor már nem a török, hanem Vak Bottyán kuruc ka tonái ültek benne, mert vezérük, hogy megállíthassa a Habsburgok láfeanc katonáit, kiépítette az ún. Sió-vonalat, amelynek két sarka Siófok és Simontornya volt, közben ikisebb erődökkel. A siófoki kuruc vár az egykori török erősség felújításával készült el. 1711 után a palánkjait lerombolták, de az árkai megmaradhatlak, mert az 1,769-ben készül* Müller-féle térképen a somogyi oldalon ott a bejegyzés: „Sáncok”. A káptalan által felépített magtáron kívül tehat még láthatók voltak az erődítmény árkai Ezek még sokáig megmaradtak, mert 1864-ben Pesty Frigyes halynévgyüj töményében Kilitinél olvasható' „földvári dűlő, melynek északi részén a még most is meglévő s állítólag a törökök által készített földvár van” — írja Varga László, az akkori jegyző, nyilván a régi öregek meghallgatása után. Jankó János 1902. évi heljtnévgyűjtésében is szerepel még Kilitinél a földvári dűlő, „amelyet az északi részén lé" ’ kerek púpos sáncról neveztek így.” Ö is az öregek meghallgatása után irta le észleléseit. Mára csak a granárium és temetődomb elnevezés maradt meg, de lassan ez utóbbi is eltűnik, mert park létesül a helyén. Az viszont tény, ho^y a város területén száz évig állott egy török vár, majd a kuruc szabadságharcban itt tartották fel a Dunántúlon támadó labanc erőket. Miint helytörténeti emlék, megérdemli a figyelmet. Szép feladat a helytörténet kutatói számára e vár múltjának alaposabb felderítése. Zákonyi Ferenc *lH*tl 18. — Az eskü az adott szó becsülete! Az eskü nem csak Istennek adott szavunk, hanem saját magunknak tett fogadalom. Másoknak tett feltétlen ígéretünk, becsületünk. Az ember éke, más ember által egyetlen elidegeníthetetlen javunk, melyet még a legsötétebb zsarnok sem vehet el. Életünket igen, de becsületünket nem. Azt csak mi magunk dobhatjuk el, s ez nálunk nem szokás. Inkább az életet hagyjuk veszni. Meges- .küdtünk mi szegények egymásnak, vagy mindenki szabad lesz, vagy együtt szenvedjük el a Mindenható akaratát. — Így tehát nem lehet önt megmentem? — Nem. — Mit üzen az otthoniaknak? Egon lehajtotta a fejét. Letépett egy nagy fűszálat, kalászát tenyerében összemorzsolta, majd messzire fújta. — Paulának szabadságát már visszaadtam. Eveiint őrzöm szívemben. Atyám enyhülését esdeklem. Imádkozzanak bűnös lelkemért. Az út ketté ágazott A jobboldali fedett porfelhő lebegett és dobpergés hallatszott, melybe láncok csörgése vegyült. Egon, megölelte Nárcisz atyát és meghajolt Ézsiás előtt, aztán megindult magányosan szembe a közeledő rabok menetével. Alakja körül a nap sugarában apró lángnyelvek vilióztak, mind magasabbra, nagyobbra nőtt. Sötét fekete fel leg tódult a nap elé, erős szel támadt. Katonacsákók repkedtek a magasban. Ézsiás lova nyákára hajolva két karjával kapaszkodott belé félt, hogy az orkán őt is felkapja és feldobja a magasba kavargó sapkarózsák közé. Szúnyogok milliárdjai rep- péntek fel a bokrok ágainak mozdulására. A lovak helyenkint csüdig cuppogtak a vizenyős talajban. A szép zöld pázsit csalóka látszat volt csák, s mind sűrűsödtek a bokrok, úgy veszett el köztük az út. — Azt hiszem, eltévedtünk atyáim — mondta Ézsiás. — Isten megsegíti a bajbajutottakat, bízzál fiam. Majd kivezet innen bennünket, ha el is tévedtünk volna. — Nem lehet mindent csak Istenre bízni. Mondtam, hogy ne térjünk le az útról. Nem járhatunk már messze a Rédey-birtoktól. — Ifjú uram, nekünk az utak nem biztonságosak. Ég- ré-földre keresik azt, aki elnémította az őrt és megszöktette a grófot. — Honnan tudják, hogy a gráf nem magától szökött, nem ő némította el az őrt? — Ne feledd, hogy látták a szökést, utánatok is lőttek, üldöztek benneteket. — Igaz. — Na látod. Téged biztOr san felismernének, homlokodon a jel. TÉzsiás lova felnyerített és hasig süllyedt a fövenyben, a feltörő víz békalencséke'; úsztatott. Az állat orrlikai kitágultak, szemében rémület tükröződött. — Beléveszünk az Ingoványba! — kiáltotta Ézsiás. — Nyugodtan csák, uram. Veregesd meg lovad nyakát, és halkan biztasd! Irányítsd ide a vastag törzsű fűz mellé, és maradj mindég a nyomomban — mondta Nrácisz. Az előttük lévő nagy fűzfabokor mögül hatalmas agancsú szarvas ugrott ki. Hangos tocsogással iramodott KAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK Áz utolsó garibaldista A Dózsa György utca 9. számú épület nem szerepel az idegenforgalmi útmutatókban, korát, hírét sem jelzi emléktábla. Pedig szép és híres ház. Díszes homlokzata, lápcsőcsamokának művészi kialakítása, intarziás parkettáin szobái építőjének kitűnő ízléséről árulkodik. Azon kívüi, hogy a város legrégibb épületei közé tartozik, még érdekes várostörténet* emlék is fűződik hozzá. Olasz kőművesekkel építtette Kunffy Adolf — festőnk apja — 1892-ben. Negyven évig ez a ház volt az otthona, itt emlékezett azokra az időkre, amikor még Olaszország egyesítéséért küzdött Garibaldi seregében. A iköztiszteletnek örvendő ember hatvan évig tagja volt Somogy megye törvényhatósági bizottságának és a kaposvári Nemzeti Kaszinó legszorgalmasabb látogatójának tartották. Lelkes támogatója volt a jótékonysági akciónak, alapítványt tett a kórház javára és a gimnázium szegénysorsú, szorgalmas tanulói részére. Ezeken kívül minden évben vállalta egy- egy diák taníttatásának teljes költségét. Igazi tekintélyét azonban onnan szerezte, hogy ő volt az utolsó élő tagja az olaszországi magyar légiónak. Kunffy Adoif Balatonfőka- járon született 1838. december 19-én. Szülei jómódú birtokosok voltak. A fiatal fiú rajongással emlékezett 1848-ra, alig múlott húszéves, amikor a légió szervezésének hírére Olaszországba utazott. Már ottani tartózkodásának első napja is kalandosan kezdődött. Egy fogadóban szállt meg, ahol csaknem meg lincselték, mert Windischgrätz herceg fiának nézték. Az olaszul kitűnően beszélő fiú azonban tisztázta magát, és nemsokára mint ünnepelt szabadsághős harcolt előbb Türr István, majd Tüköry parancsnoksága alatt. Gróf Teleky Sándor ezredes adjutánsává fogadta, és ő a nádas felé. Fején méltóságteljesen ingott koronája. Patái alig süllyedtek első ízig. A vizet felverte, fekete körmű lábairól messze repültek cseppjei. — Látod, uram, mondtam, hogy Isten kivezet innen bennünket ! Ez az állat megmutatja a járható utat. Nagy dolog a hit — rtíbndta Nárcisz. Ézsiás hallgatott, letört egy fűzfavesszőt. Letépkedte róla a leveleket, és amikor a végére ért, akkor vette csak észre, hogy egy kis zöld levelibéka pöffeszkedik ott, szaporán szembepislogva vele. — Tán ha megcsókollak, királykisasszony lesz belőled? — kérdezte Ézsiás a békától. — Ne tedd, uram! Elég a királyokból — mondta halkan Nárcisz. — Csak nem hiszed, hogy tényleg az lesz belőle? — Nem ez az én hitem. Ézsiás ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy megkísértse a csodát. Legyőzte undorát és a lüktető hátú kisállatot lassan mind közelebb vitte a szájához. Már szinte ajkain érezte' hideg, nyálkás bőrét, amikor az ugrott, és eltűnt a ló patája melletti fűcsomóban. Nárcisz elnevette magát. — Látod, nem akart visz- szaváltozni emberré. — Én inkább azt hiszem, hogy egész mástól félt. — Ugyan mitől? — Hogy meg akarom enni. (Folytatjuk.) képviselte a magyar légiót a nápolyi garmizonnál. A vezérkarnál mint szövegfordító is dolgozott, és ő tájékoztatta a magyar lapokat a háború eseményeiről. Ezek az évek mély élményként maradnak meg 'benne. Mint később, „Itáliában a magyar légiónál” című könyvében írta, olyan személyekkel találkozott, akiket addig csak hírből ismert, és akik, mint a magyar szabadságharc volt katonái, a világ minden tájáról, de különösen Erdélyből sereglettek Garibaldi zászlaja alá. Voltak a légiónak somogyi katonái is. Marcaliból ketten is jelentkeztek. Há- bory Ede honvéd főhadnagy és Gulyás Ferenc. Szigetvárról Németh István, Batéból Szemányi Péter. Kaposvárról pedig Kiér Béla, aki a Bach- korszak alatt viselt hivatalnoki állását hagyta ott az olasz felkelés hírére. Vitézül harcoltak valamennyien. Capuánál, amikor Garibaldi előtt elvonultak, az kalaplevéve szalutált nekik, és „miéi bravi unhgeresi-”- nek, az én vitéz magyarjaimnak szólította őket. Külön levélben köszönte meg hősi helytállásukat Kossuth Lajos Foldváry Károlynak, a vörössapkások legendás hírű tisztiének írt levelében. A légió legérdekesebb szereplése mégis a brigantik elleni harc volt. A bandákba szerveződő zsiványok raboltak, fosztogattak, asszonyokat és leányokat becstelenítettek meg. A magyarok segítségével azonban sikerült a banditákat hamarosan felszámolni, többék között a hírhedt Crocco és kedvese által vezetett félelmetes rablóbandát is. A légió 1866-ban feloszlott, és ezzel szertefoszlott Magyarország felszabadításánaK reménye. Hazatértében Kunffyt Bécsben letartóztatták, de pár nap múlva szabadon engedték, hogy azután Kaposvárra internálják. Itt naponta kellett jelentkeznie Mérey Károly főispánnál. Orciban és Somogytúron gazdálkodott, és lassacskán megbékélt vele az államhatalom. A század elején a Kaposvári Kuniffy-ház a garibal- d isták találkozóhelye volt. Hogy milyen ünnepségek zajlottak itt le, arról már csak az öreg falak tudnának mesélni. Az első világháború után azonban megszűnt minden. Elfogytak a garilbaldis- ták Somogybán is, a világban is. Lévai József Olcsóbb útépítés — számítógéppel Az Uivaterv egyre szélesebb ‘köbben alkalmazza a számítástechnikai módszereket, melyek segítségével jelentás időt, anyagot és energiát, s így pénzt lehet megtakarítani a kivitelezésben. A számítógép alkalmazásának egyik legfontosabb területe a mérnöki munka, a tervezés automatizálása. Egyelőre főként a közlekedés-tervezésben, a geodéziában, az áttervezésben, a vas- úttervezésben, valamint a metró- és hídtervezésben veszik igénybe a számítógépet az Uvaterv szakemberei. Az automatizált mérnöki tervezés során a gép tárolóegysége gyűjti az adatokat, a tervezéshez szükséges számításokat szintén a számítógép végzi, a hozzácsatolt rajzgép pedig a számítások alapján elkészíti a tervrajzot. A rajzgép igen termelékeny: 40 rajzolót képes helyettesíteni, s az általa készített rajzok és feliratok egyenletesek, kiváló minőségűek. Az exportra végzett tervezés során a gép alkalmas arra is, hogy a kívánt nyelven és szabványok szerint készítse el a terveket és a feliratokat. A számítógép módot ad arra, hogy a lehető leggazdaságosabb tervek készüljenek. Használatával számottevő anyag- és enengiamegta- karítást lehet elérni, ugyanis a gép a szükséges adatok birtokában javaslatot ad az optimális megoldásra.
