Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

P 1984. augusztus 26., vasárnap Somogyi Néplap 5 A sóstói „törülközők” Nyárvégi körkép A siófoki fizetőstrandokat naponta átlag 25—28 ezer embgr veszi igénybe g^$|- szezönban, a szabad terüle­teken pedig a becslések sze­rint — 50—60 ezren stran­dolnak A vállalati, a SZOT-üdülők, a szállodák és a parti magánvillák elkerített fürdőhelyein is legalább 20 ezer ember élvezi a vizet és a napsütést. Persze nem mindenki azonos körülmé­nyek között a 17 kilométer­nyi fürdésre alkalmas part­szakaszon ... A parti vil­lák tulajdonosainak egy egész telekhosszúságú napo­zóhelyük, Balatonjuk van, utánuk következnek a szál­lodák és a parti SZOT- üdülők vendégei, majd a nagystrand, valamint az Arany- és Ezüstpart szabad területeinek fürdőzői, végül a sóstóiak. Akárcsak az ellá­tásé, a strandolás feltételei is kezdetlegesek Sóstón. 6000-en fizetnek Sok a nyaraló és kevés a bolt, állapítjuk meg gyak­ran, s most azt is leszögez­hetjük, hogy sok a strandoló és kevés a hely a fizető- és szabadstrandokon. A sóstói strapd területe 7000 négyzet- méter. A főszezon egy-egy napján 6000-en váltanák be­lépőt a bejárati .kisaiblaknál. Ilyenkor egy-egy törülköző- nyi heiy is alig akad. A® siófoki nagystrand területe 60 ezer négyzetméter, csak ide átlag 17 ezer ember vált belépőjegyet naponta. Itt és a város másik két fizető­strandján 3—4 négyzetmé­ter jut egy embernek, ám a sóstóin alig 1 négyzetmé­ter. A szabadstrandon — a Vasút utcával szemben — még ennél is lehangolóbb a kép A balatoni idegenforgalom régi dolgozói körében „bű­vös dátumaként emlegetett augusztus 20. óta (állítólag akkor van vége a szezon­nak) alig csökkent a ven­dégsereg. A sóstói strandon minden talpalattnyi hely foglalt, s a közeli Ifjúság kempingben is telt ház van — Pontosan 1895 sátorozó, illetve lakókocsitulajdonos tartózkodik a táborhelyen — mondja Somodori János kempingvezető. — A bun­galókban 48-an, a faházak­ban 110-en. laknak. — Mi a vendégek vélemé­nyé a strandolási lehetőség­ről? — Sajnos, nagyon rossz. Már kora reggel mindenki iparkodik, hogy letehesse valahol a törülközőjét. A mi vendégeinknek is kicsi ez a strand, akkor még ott vannak a többiek is. Küszöbön az utószezon először a csemege vállalat közeli ABC-je és a Pannó­nia szerződéses vendéglője az utószezonban is az üdü­lők rendelkezésére áll. Ez már eredmény. A stranddal is dűlőre kellene jutnunk... Szarka József megjegyzi, hogy a strandigazgatóság mindent megtesz, hogy a kö­rülményeket elfogadhatóvá tegye. Az igazgatóság dóig zói erőfeszítéseket tesznek a rendért, a tisztaságért. Éj­szaka is takarítanak, ápol­ják a gyepet. j Döcög a Mercedes A „bűvös dátum ’, augusz­tus 20. után sem csökkent az utak forgalma Az emlé­kezetes, 1978. évi gépkocsi forgalmat meghaladta az idei. Mintegy 20 ezer autó érkezett Siófokra, nem szól­va az áthaladókról. Nyil­vánvaló, hogy ezt az óriási forgalmat a város úthálóza­ta akadálymentesen képte­len lebonyolítani. Arról is meggyőződhettünk, hogy a kétségtelen hasznos két új Sió-híd szerepe akkor lesz igazán jelentős, ha a hozzá­juk tervezett kivezető uta­kat is megépítik. A siófoki úthálózat hossza 207 kilo­méter, s’ ennek csak 46 szá­zaléka szilárd burkolatú. A többi murvázott (29 tan) és földút (82 km). Az utóbbi­ból 53 kilométernyit a vá­ros üdülőkörzetében talá­lunk. Kevés a parkolási le­hetőség. A 2.5—3 ezer airtó számára van csak hely — következésképpen az utak, utcák mindkét oldalán gép­kocsik állnak. A csúcsforga- galmi órákban öt kilométe­res dugók keletkeztek. Ilyenkor az a 2—3 ezer — iáró motorral veszteglő gépkocsi brutálisan szennye­zi a levegőt. Az autóbusz pályaudvar naponta 4—5000 járatot fogad, illetve indít, s a buszok ugyancsak sokat várakoznak a dugókban, « menetrendet betartani nem tudják. — Mindenkinek látnia kell azt is. hogy évről évi e több lakókocsi érkezik — jegyzi meg Szarka József. • Ezek közül egyre több tű­nik fel a parkolóhelyekén, különösen ha a kempingek már megteltek. Annak örül nénk, ha minden lakókocsis a kempingben éjszakázna, mégis sokan maradnak a parkolókban, ahol se víz, se mellékhelyiség, se szemét­tartó ... Nyilvánvaló, hogy a sós­tói strand, az utak, a par­kolók fejlesztéséhez pénz kellene,, mégpedig sok pénz. Am az is tény, hogy Siófok Magyarország második leg-' jelentősebb idegenforgalmi központja . . . Szapudi András .I.--. — Mi lehetne a megol­dás? — Csakis a bővítés — I mondja Szarka József, ? siófoki tanács városgazdál­kodási osztályának vezető­je, aki elkísért Szabadi-Sós­tóra. — Kétféle módon kép­zelhető el a terjeszkedés. Vagy jobb és bal fele, vagy előre a víz feltöltése révén. Az utóbbi nem tetszene a közvéleménynek (méltán). Tehát marad a kisajátítás. A ián ács meg is teszi a megfelelő lépéseket. — Lehetőleg gyorsan — vezető —, mert a strand­veszi át a szót a kemping- helyzet már katasztrofális. Szeretnénk azt is elérni, hogy a kempinggel egyidő- ben nyisson, illetve zárjon a strand, mert az elő- és utószezon vendégei is igény­lik, sőt a külföldi utazási irodáknál előre be is fizetik a belépőket. Május. 9. óta nyitva tartunk, és szeptem­ber 20-án zárunk. Az idén A jól öltözőt úrnak nincs neve. Nyolc év körüli j fiával együtt vasárnap dél­előtti üresjáratukat töltik most együtt, tökéletes egyet­értésben, mint férfi a férfi­val. Otthon az asszony ebé­det főz, mos vagy vasal, fér­fiembernek ott dolga nincs. A fiú meg szemmel látha­tóan elég vagány már ah­hoz, hogy apuval együtt a Halászkertben töltsön el pár órát. Míg hát a, papa sörö­zik, a gyerek kipróbálja a játékautomatát. Csodálkozva látom, mint nyel el a „ször­nyeteg’’ a kicsiny kezekből tíz perc alatt százötven fo­rintnyi fémpénzt. A papa- azért néha morog. — óvato­sabban kezeld, nem kell azt rángatni, úgy hamar véget ér a játék. Na, vigyázz, majd én megmutatom! — cihelő- dik, s végül ketten két au­tomatán játszanak, amíg fut­ja a felváltott aprópénz. Hogy mennyi ez? Nos, ma­gánügy. VÁSÁRI SIKER Nagy sikerre! szerepelt a gráci vásáron a ka­posvári Fazekas Háziipari Szövetkezet. Egy bécsi üzletember az utolsó darabig megvásárolta ki­állított kerámiáikat. A minitaikollekciót újabb és újabb megrendelés követi, más osztrák cégek is keresik a kaposvári kerámiákat. Az egyedi kivi­telű kályhák iránt is nagy az érdeklődés. A vá­sár óta 30 dara'bot szállítottak az osztrák part­nernek. (Fotó: Makai) Közös kincsünk Ifjúsági parlamentek Alaposabb az előkészítés Az Állami Ifjúsági Bi­zottság határozatának meg­felelően idén március és de­cember között (az oktatási intézményekben az 1984—85- ös tanév első félévében) ifjú­sági parlamentekéit kell tar­tani. A vállalatok, az intéz­mények többsége az őszi-té­li hónapokra időzítette az if­júsági parlamentek megren­dezését, a fórumok mintegy ötödet azonban már augusz­tus közepéig megtartották a dolgozó fiatalok, így az ed­digiek lehetőséget adnak bi­zonyos következtetések le­vonására. Egyértelmű, hogy a parlamentek megrende­zésére kötelezett állami-gaz­dasági vezetők a korábbinál jóval alaposabban készítet­ték elő a rendezvényeket. A kedvező változás oka első­sorban az, hogy az ÁIB ta­valy korszerűsítette az ifjú­sági parlamentek megrende­zésével kapcsolatos előíráso­kat. Ennek megfelelően — bár az idei parlamenter-ülései Is nyilvánosak — tanácskozási jogúik a szavazati jogú fiata­lokon kívül csak a hivatalo­san meghívottaknak van. Minden közép- és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója szava­zati joggal vehet részt sa­ját iskolája parlamentjén, valamennyi 30 éven aluli, munkaviszonyban, szövetke­zeti tagsági viszonyban álló fiatal pedig munkahelye par­lamentjén. A Jókai-liget focipályája mellett meglett férfiak blik­kereznek. Régen is játszot­ták ezt, agyag vagy üveg­golyó volt a tét. Már Boka és társai idejében is, a Pál utcai grundan, ahol Neme- esek Ernő kétszer is meggon­dolta, ki merjen-e állni a vörösinges Ács Ferivel. Most azonban nem golyót veszítenek a játékosok, ha­nem pénzt. Nem is keveset. Bár a játékszabályok még a régmúlt időből származnak, kicsit mégis átalakultak. Kört karikáznak tehát a fiúk, a közepébe acélgolyót he­lyeznek. A nekitámasztott pénzdarabok azonban — megegyezés szerint — érték­kel bírnak, akár a kaszinó­ban a zseton. A határ a csü­A tanácskozási és a szava­zati jog különválasztására, valamint a 30 éves korhatár meghatározására azért volt szükség, mert e kérdések ko­rábbi szabályozatlansága al­kalmat adott arra, hogy a fórumokon időnként háttérbe szoruljanak a 30 éven aluli fiatalokat érintő problémák. Az ÁIB határozata egyéb­ként alkalmat ad arra, hogy kivételes esetben — az illeté­kes KISZ- és szakszervezeti szervvel egyetértésben — a szavazati jogú résztvevők fel­ső korhatára magasabb le­gyen, legfeljebb azonban 35 év. Ezt az teszi indokolttá, hogy számos értelmiségi te­rületen — például a tudo­mányos kutatóműhelyeikben — a pályakezdés gondjai még 30 éven felül sem szűnnek meg. A korábbi időszakban sok probléma forrása volt, hogy az élőírások nem rendelkez­tek a határozatképességről. Az idén az ifjúsági parla­ment csak akkor határozat- képes, ha az adott munka­hely, intézmény, iskola dol­gozó, tanuló fiataljainak, a következő lépcsőben pedig a küldötteknek több mint 50 százaléka jelen van a szava­záskor. Ennek hiányában a parlamentet — a KISZ és a. szakszervezet egyetértésével meghatározott — új időpomt- ra ismét össze kell hívni. Az eddig megrendezett ifjúsági parlamenteknél erre nem lagos ég. Egyetlen játszma alatt akár ezer forintot is veszíthet vagy nyerhet itt valaki. Nem mindegy tehát, hogy a behajlított mutató­ujj öbléből előtörő golyó ho­gyan találja el a pénzdara­bokkal körülbástyázott célt. Újraéled a Donnerben a snúr is. A strekktől — célvo­naltól — ,3-—4 méterre az eldobóhely, ahonnan ugyan­csak meghatározott értékű pénzdarabokkal közelítik meg a célt. A nyeremény vagy veszteség határa itt is ugyanaz, mint a blikkeméi. Manapság úgy szerez pénzt az ember, ahogy tud — mondják sokan. Ha szeren­csejátékkal, akkor azzal. A totó, a lottó nem elég izgal­mas, lóverseny errefelé nincs, ki kell találni valami mást. Ügető helyett az „autó-snób­volt szükség, ami ugyancsak a javuló előkészítő munkát dicséri. Sok gondot okozott az el­múlt évékben az is, hogy az ifjúsági parlamenten előter­jesztett írásos dokumentu­mok későn készültek el. Az ÁIB határozata ezért ki­mondta; valamennyi szava­zati jogú fiatalnak az ülés előtt legalább két héttel ér­tesülnie kell a parlament .időpontjáról, és a helyi kö­rülmények alapján legcélsze­rűbb módon szükséges azt is biztosítani, hogy áttanulmá­nyozhassák az írásbeli doku­mentumok tervezetét. Jelentős az a módosítás is, amelynek hatása főleg az elkövetkező években lesz ér­zékelhető: szervezett lehető­séget kell teremteni a ta­nácskozáson elfogadott hatá­rozatok, az intézkedési terv időarányos végrehajtásának ellenőrzésére, a fiatalok tá­jékoztatására, s ennek mód­ját az újonnan elfogadott in­tézkedési tervben is meg kell határozni. Hogy az őszi ifjúsági par­lamentek állásfoglalásainak végrehajtását hatékonyab­ban lehessen1 ellenőrizni, né­hány olyan munkahelyen, in­tézményben, ahol ifjúsági bi­zottságok működnek, ezek tagjainak egy részét az if­júsági parlamenten választ­ják meg. lit". Az úgy történik, hogy páran megállnak egy utca­sarkon, s fogadásokat kötnek — a tét legyen például az, hogy páros rendszámú kocsi érkezik elsőnek oda, vagy sem. Aki nyer, az viszi a bankot. A borítékos sorsjegy ide­jében láttam egyik vendég­látóhelyen, hogy egy öttagú asztaltársaság tízezer forint­ért vásárolta meg az árus teljes készletét, annak remé­nyében, hogy így hatalmasat nyernek. Ők tudományos ala­pon, a nagy számok törvé­nyével dolgoztak már. Tudom én, változnak az idők. A grund manapság már nem ugyanaz, mint va­laha volt. Nem az elfelejtett gyerekjátékok hiányoznak, hanem a helyettük kitalált újakkal nem vagyok kibé­külve, az ilyen metamorfózis nem tesz gazdagabbá senkit. Sőt! Klie Ágnes Amiről a könyvtárak mesélnek Manapság a könyvkereske­dők a megmondhatói — a legkeresettebbek az útiköny­vek, a visszaemlékezések, a történelmi művek. Olyan új­donság jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában, mely mindhárom műfajt egyesíti. Illés György Mesé­lő könyvtárak című hiány­pótló munkájában a hajdani és a még ma is működő egy­házi és a három műemlék könyvtárunk sorsát, történe­tét, titkait tárja föl. Ezek a tékák — mondja a szerző — hazánk kedvelt ki­rándulóhelyein találhatók, mégis sok közülük szinte is­meretlen. Pedig a bennük őrzött könyvek, oklevelek, kó­dexek olyasmiről mesélnek, amiről máshol nemigen hall­hat, olvashat a történelem, az irodalom, a régmúlt iránt érdeklődő. A bemutatott ti­zennyolcak mindegyike őriz valamilyen ritkaságot, külön­leges kincset. A legélső könyvtárunkban, a pannon­halmiban például Árpád-kori okleveleink nagy részét őr­zik, többek közt a tihanyi alapítólevelet is. Hazánk leg­nagyobb egyházi könyvtára, a debreceni református kol­légiumé, a leggazdagabb bifo- liagyűjteményt tudhatja ma­gáénak. A Bibliának 250 kü­lönféle nyelvű szövegét, for­dítását, kézzel írt különleges­ségeit vigyázza. 2-ircen -egyik legszebb könyvtárunk talál­ható, melyet a pusztulástól mentett meg műemlékké nyilvánítása. Talán az egyik leghányattatottabh sorsú a Magyar Izraeliták Országos Könyvtára, mely ugyan alig százéves, de a második vi­lágháborúban csak a csodá­val határos módon sikerült jó részét megmenteni. Világ­hírű kéziratok tes ősnyomtat­ványok sorakoznak a polco­kon. Valószínű, a legelfeie- detfcebb a győri papnevelő intézet könyvtára, melybe alig-alig téved látogató, pe­dig sok ritkaság a tulajdona. Itt található a legnagyobb kódexünk, mely az év egy­házi ünnepeinek gregorián dallamait foglalja magába. Az óriás hangjegyeket még a hátsó sorokban álló tanulók is jól láthatják. Hosszan lehetne sorolni a kötet lapjairól megismerhető különleges érdekességeket, melyet 218 fénykép gazdagít a szép kiállítású kötetben. Szerencselovagok

Next

/
Thumbnails
Contents