Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-11 / 188. szám

1984. augusztus It., szombat 5 Somogyi kastélyok GESZTI Az építész vagy a külö­nös dolgokra vadászó turis­ta nyugodtan illethetné a tucatkastély szóval is aSo- mogygeszti belterületén büszkélkedő építményt. S valóban, csekély az esély arra, hogy a múlt század negyvenes éveiben létreho­zott klasszicizáló stílusú földszinti rész vagy a szá­zadunk kezdetén épített ek­lektikus emelet fényképe va­laha bekerül a legféltettebb magyar műemlékeket bemu­tató kötetbe. Az sem való­színű, hogy a Kaposvártól mindössze huszonhárom ki­lométernyire található, oly­kor a Jankovich család tu­lajdonában volt kastély va­lamikor a turisták zarán­dokhelye lesz; mindez per­sze nem csökkenti szépsé­gét és értékét. Ellentétben számos más kastélyunkkal, a lehetőségeket alaposan ki is használták a negyvenes­hatvanas években; a\ épü­letben gyermeküdülő, tar nács, óvoda, iskola műkö­dött, s csak az elmúlt év­tizedben számított mostoha- gyereknek a belülről is íz­lésesen, célszerűen tagolt, lakályos épület. Hamarosan azonban ismét emberi szó háborgatja majd a vastag falak csendjét. De ne vág­junk a dolgok elébe, in­kább tegyünk rövid sétát a kastélyt környező 6,7 hektár nagyságú parkban! Érde­mes. Növényritkaságokról szól a fáma abban a felújítási tervben, amelyet nemrég a Pilisi Állami Parkerdőgaz­daság Balatonfüreden mű­ködő zöldövezettervezési irodájának munkatársai ké­szítettek, s ugyanez a véle­ménye Major Józsefnek, a park gondnokának, fi .széles sétaútról tulipánfát mutat, őshazája valahol a Földkö­zi-tenger mellett van, ám itt, a löszös alapozású, bar­na erdőtalajon is virul. Odébb a növényeknek való­ságos internacionáléja. Az északi — eredetileg Német­országban, Skandináviábán honos — juhar mellett me­diterrán juhar, dalmát és görög vértöl'gy. Árnyékában gyakran hűsöltek a második világháború után az itt ösz- szegyűjtött árva, éhségtől csonttá-foőrré soványodott gyerekek, az ötvenes évek­ben pedig a honvédelmi ki­képzések részvevői. A hat­vanas években a kastélyban második otthonra lelő óvo­dások és általános iskolások pihenőhelye volt a park. A platánok és védett se­lyemfényűk között éppen vi­rágzik a fehér nárcisz. Bel­jebb hársak és ázsiai aká­cok teszik még színpompá- sabbá a látványt. JDie Vü- gelein Schweigen im Waldw” — jut eszembe a goethei sor, ám egy rigó rögvest hangos füttyel cá­folja gondolataimat, s a gondnok elbeszéléséből is ki­világlik: a környék koránt­sem halott, rengeteg a ma­dár, a vörös és a fekete mó­kus, sőt gyakran őzek szarvasok is átruccannak ide a szomszédos, mintegy tíz­hektárnyi, ugyancsak gaz­dag díszerdőből. Az iskola elköltözése óta a terület gazdátlanul ma­radt, növényzetét, állatvilá­gát gyakran pusztították fe­lelőtlen emberek. A park mégsem lesz az enyészeté. A kaposvári Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat nemrég megvásárolta — a kastéllyal együtt —s jelentős anyagi áldozattal szociális létesít­ményeket hoz létre dolgo­zóinak. Az épületet üdülő­ként szeretnék felhasználni, természetesen némi átalakí­tás és felújítás után. Lesz benne étterem, klubszoba, könyvtár is. A park pere­mén, illetve a növényzettel alig benőtt területeken kert­vendéglőt alakítanak ki, azoknak pedig, akik nem az üdítő vagy sör melletti ke­délyes csevegésben látják a pihenést, sportpályák-állnak majd rendelkezésükre. Ki- ki kedve szerint választhat a kispályás foci, a röplab­da, a kosárlabda, a tenisz között.A dolgozók gyerme­keinek romantikaéhségét sá­tortábor telepítésével sze­retnék kielégíteni a terve­zők. Mindezt persze úgy. hogy a megyei szervek ál­tal tavaly védettnek nyilvá­nított park növényzetében ne okozzanak kárt. A kaposvári Mezőgép pél­dáját más vállalatoknak is a figyelmébe ajánljuk. El­sősorban azoknak, amelyek eddig csupán a túlzsúfolt Balaton-parton szerettek volna lehetőséget teremteni dolgozóiknak a pihenésre. Lengyel András Nyelvstop! — 'Halló! Encsöm-Bencsöm szövetkezet? — Igen. Jtt Miéi... Mit óhajt? — Maga az, titkárnők gyöngye? Tulipiros rózsa­szál, szivem egyetlen gyö­nyörűsége, csillagok csillaga, álmaim álma?! Kapcsolja a főnökét, ha lehet... — Pirulok, maga kis el­lenállhatatlan, újságírók krémje... A főnök, sajnos, szabadságon van. Én nem le­szek jó? — Nálam csak maga jó. De most éppen arról kellene kifaggatnom a főnökét, mit csinálnak ebben a dög me­legben. — lEz gubancos, kis zse­nim ... Csak szeptemberben jön tvissza, addig senki sem nyilatkozhat. — No, de édesem ... Tud­ja, (hogy én csak jót írok magukról... — (Tudom, de az ukáz az ukáz. Elnöki utasítás, hogy csak az elnök elvtárs nyilat­kozhat a sajtónak. Még a fő­mérnök kartárs sem; pedig milyen szép ibaritonja van... — Azért Ikapcsolja. Jó? — Halló, itt Meleg! Pa­rancsoljon. — Hwtsd le magad, itt a Firkász Berci haverod be­szél a Hírharsonától! Arról szeretnék írni, mit csináltok ilyen nagy melegben ... — Oké! Megmondom a fő­nöknek. Két hónap múlva itt lesz. — Ne ugrass, Ottó!... Holnap le kell adnom az anyagot — Hja, öregem, itt rend­nek kell lenni. Csak, az el­nök nyilatkozhat. — ÍNe hülyéskedj! Azt akarom (megírni, izzad-e a Józsi bácsi encsöm-bencsöm- szerelés közben... — Ki tudja azt megállapí­tani a mai változó gazdasá­gi (helyzetben? — No jó... Akkor leg­alább azt áruld el, mit csi­náltok ma! — Miért pont én? Külön­ben is: ezt csak az elnök tudhatja. Lehet, hogy ter­mékszerkezetet váltunk út­közben. Mit tudom én... — És ez mikor derül ki? — Ha a főnök kimondja. . — Szerinted izzad a János bácsi vagy nem? — Hát az attól függ. Ha mint magánembert kérdezel, izzad. De ez nem a hivata­los álláspont! Ha leírod, le­tagadom. Fordulj bizalom­mal a főnökömhöz! Fél éven belül biztosan fogad ... — De hiszen akkor már tél lesz ... — No látod ... Erről jut eszembe: jöttök síelni? — iA fene tudja, mi lesz még a télig ... — Akkor meg miért vá­rod el tőlem, hogy tudjam, mi van itt most? Tudod mit? Szerzek (nektek is príma sL; talpaikat. A főnök is jön, ott bizonyosan tudsz vele beszélni ... Kézcsókom a ne­jednek! El ne felejtsd: kará­csony előtt \r Normafánál! Üdv, csócsi! És ne haragudj öreg, a szobái az szobái... Nem tudom, hogy szabad-e izzadnia a János bácsinak... T. Ágoston László Akvárium, kovácsműhefy Új értékek Szántódpusztán Üj értékeikkel, látnivalók­kal gazdagodott Szám tópusz­ta. Tegnap átadták a közön­ségnek a Balaton hailfajtáit bemutató akváriumot, a fel­újított lábas pajta végében berendezett ikovácsmühelyt, vallaimint megnyitották a Szent Kristóf-kápolnában rendezett állandó kiállítást. Dr. Fodor János, a Siotour igazgatója köszöntötte a be­mutatón megjelent szakem­bereket, építőket, érdeklődő­ket, köztük dr. Exner Zol­tánt, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Az egykori mesteremberek házában lé­tesített akváriumot dr. Pén­zes Bethen halbiológus, szak­író mutatta be a közönség­nek. Elmondta, hogy a szán- tódpusztai nem a legna­gyobb, ám felszerelését, tech­nikai megoldását tekintve a legmodernebb akvárium az országban, s a Balatonban föllelhető 50 fajta hal , kö­zül 24-et (a legjellegzeteseb­beket) láthatja itt az érdek­lődő. Mindenekelőtt a tó „ki­rályát”, a süllőt, amelynek balatoni neve fogas (a leg­népszerűbb eledel ezen a vidéken), a többi között a csukát, a harcsát, a pontyot, a baliint, a különféle kesze­geket, köztük dévért, melyet a nép kenyérhalnak nevez, ugyanis ebből sikerült min­dig a legtöbbet zsákmányol­ná. Bemutatták a sok vitát kavaró „jövevényt”, az an­golnát is, épp a sügér köze­lében; az akvárium épületé­ben halászati szerszámok is láthatók, a magyar és né­met nyelvű feliratok pedig a balatoni halász- és horgász- életről tájékoztatnak. A .kovácsműhelyt dr. Bo­ros« Marietta néprajzikutató rendezte be a nyugdíjas ke- rekli kovácsmester, Tomis János segítségével. A gazda­sági központok kovácsmű­helyei a középkorban ala­kultak ki — jobbágyok dol­goztak bennük —, s akkori­ban a vasnak olyan értéke volt, hogy eltulajdonításá­ért vagy elprédáliásáért ha­lálbüntetést is kiszabtak. A későbbi úrbéres falusi mű­helyek I fölszereltsége sokkal szegényesebb volt, mint egy- egy urasáigi műhelyé — ezekben dolgoztak általában a legjobb szakemberek is. Az itt látható berendezés Tomis János mester bálvá- nyosi (uradalmi) műhelyé­ből való, a szerszámok a századforduló éveiben ké­szülték. A közönség jelenlé­tében fölszították a tüzet, csengett az ülllő, majd az idős és a fiatal kovács (az utóbbi veszi át a nyugdíjas mestertől a kalapácsot) be­mutattak egy lópátkolást. Tihanyi kövekből épült Szántódpuszta legmagasabb pontján a kápolna; az apát­ság 1735-ben emelte tétté. A török kiűzése utáni időikben a bencés rend több templo­mot és iskolát is épített e tájon, hogy szellemi érte­lemben is viisszavehesse bir­tokát. A kápolnát 1820-ban alakították át (baroktk-empir stílusú műemlék), s az úton és vízen járók szentjéről, Kristófról nevezték el. A be­rendezés is eredeti, faragott padjai, képei, harmonizálnak az épület stílusával. A ká­polnában nyitott kerámiák!- állítás anyagát a veszprémi püspökség gyűjteményéből válogatták össze. Két kitűnő művész, Eschenbach Jenő és a somogyi Gosztonyi Má­ria (Rippl-Rónai tanítványa) szakrális jellegű munkáiban gyönyörködhet itt a látogat ■ Sz. k. Máttis Teutsch János centenáriuma Száz esztendeje, 1884. augusztus 12-én született Brassóban a századforduló magyar festészetének egyik érdekes alakja, az a Máttis Teutsch János, aki szecesz- sziós kezdetektől jutott el Kassák Lajos köréhez és lett a magyar aktivizmus egyik jêÜes képviselője. Adyvail egy időben, 1906 körül ő is meg­járta Párizst; tanult a mün­cheni akadémián, több évti­zedig tanított Brassóban. Verseket jelentetett meg német nyelven, közös kiállí­tása nyílt Paul Kleeve1 Ber­linben, a Sturm tárlatán —, 1923-ban a Nyugatban He- vesy Iván írt művészetéről összefoglaló elemzést. Sókat járt külföldön, művelt be­mutatták a húszas évektől Moszkvában, Párizsban, Ró­mában, Chicagóban, Buka­restben. 1930-ban két szobra szerepelt a KÚT budapesti tárlatán, Potsdamban 1931- ben metszeteit adták ki. Retrospektív kiállítása nyílt Brassóban 1958-ban, ahol 1960. március 17-én elhunyt. Máttis Teutsch János mű­vészetének kezdettől sajátos volt a hangvétele, lágy, szin­te zenei ritmus hatja át ké­peit, és a színek harmóniá­ja. Ez a lágyság különös módon mégis határozott egyéniségre vall. Megrendítő képe a „Kató nasírök a Warte-tó”-ná! 1916-ból és mesterműve 1918 ból a „Lilla táj”. A hajlót ívek harmóniája jeillegzete formája lett, a hajh'tás szob ■ railban is megnyilvánul. Kö­vetkezetesen hű maradt esz­ményeihez, függetlenül at­tól, hogy a húszas évektő1 fokozottan absztrakttá vált, de eme alkotásait is az el­lenőrzött szenvedély és a visszafogott indulat, a mér­ték és fegyelem jellemzi. Festményein sokat foglal­kozott a kék lovak és a kék lovas alakjával — emléket állítva Franc Marénak. Máttis Teutsch betegsége mliatt 1932 után már nem faragott többé szobrot. Híresek a portréi. Meg­örökítette Marx, Buddha, Jé­zus, József Attila, Rabindra­nath Tagore alakját. Törekvései nemzetközi je­lentőségűek. Szecessziós nyi­tánya után is mindvégig egyéni maradt kubizált alak­zataiban és szürreális fogal­mazásában is. Nemrég Bu­dapesten a III. kerülti Zi- chy-kastélyban kamaramé­retű emlékkiállítása nyílt; gyűjteményes tárlatának be­mutatója még várat magára. Losonczi Miklós Koprodulcciós tv-film Beethovenről Beethoven életének több epizódját megelevenítő tv- film forgatását kezdték meg a napókban Budapesten a Magyar Televízió, a Mafiilm, valamint a wuppertalí Ru­das Filmproduktion közös vállalkozásában. Az Appas- sionafa a zeneszerzőnek azt a korszakát kívánja bemu­tatni — Kardos István, Tol- már Kata és Radványi Géza forgatókönyve alapján —, amelyben a Brunszvilk test­vérekhez, Terézhez és Jo- sephine-hez fűződtek gyen­géd kapcsolatai. Radványi Géza rendező és Illés György operatőr a nyárvégi hetekben több helyszínen forgat: Brunszvik Ferenc gráf egykori marton- vásáiri birtokán — napjaink Beethoven-ikoncertj einek egyik otth nában —, vala­mint Vácrátóton, Pápán, Kecskeméten, Állagon és Szé­kesfehérvárott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents