Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-07 / 184. szám

1984. augusztus 7., kedd

Somogyi Néplap

3

PUSZTAVACS, 1984

Á bizonyított békevágy ünnepe

gyár titkára Repülőgépele emelkedtek a magasba, sa* ejtőernyősök lágyan lebegve a békét jelentették, nem a háborút. Piros, sárga, zöld színű sárkányaikon nagy magasságban röpdösteik a sárkányrepülő sport legjobbjai fölöttünk. S szólt a dal — hamarosan a legkedveltebb dalaink közé lép majd elő az ismeretlenségből — Csongrádi Kati hangján: „Ez a föld a miénk, ! igen, csak a miénk i óvjuk meg. hogy szép legyen!'’ Wolf—S. Nagy szerzemény. Hazafelé már dúdoltuk mi is. A szerencsések élőiben is hallhatták a népszerű énékes színésznőtől Mert a legismertebb művészek egész serege lépett fő! itt, az ország közepén, fellépésével szintén kifejezve békevágyát. Csak néhány név, csak néhány emlék. Bessenyei Ferenc Kossuth- díjas színművész a nótacsokor előtt kis beszédidői fordult a közönséghez. Negyven évünk alkotómunkára ösztönző hatásáról valilott Darvas Ivánnal sokan együtt énekeltük: „Várj rám, s én megjövök

__” Sztmonov háb

orús verse daliban is a leg- megrendítöbb élmény volt a műsorban; a művészt pedig nem akarták leengedni a pódiumról. & László Zsuzsa tévés szerkesztő, úgy vezette be Simándy József fellépését, hogy szinte izzott a levegő, s nemcsak a kánikulai forróságtól. A magyar opera e kiválósága Bánk-áriáját énekelte, s még soha ilyen tömeg előtt: „Hazám, hazám, te mindenem ..

Hulláim zott a százezres embertömeg. Valamit sikerült bebizonyítanunk orszúgnak- viiiágnak Valamiben nagyon egységesek vagyunk. Hiros hima—N agaszaki pusztulásának évfordulóján hitet tettünk, hogy nem kérünk az ismétlésből. Paiblo Neruda verse még szebben fejezi ki vágyunkat :

„béke mindennek, ami él

béke minden földnek és vizeknek."

Leskó László Fotó: Gyerlyis László

— Nagy örömöm, hogy itt álihatok önök előtt. ilyen hatalmas, békeigenlő embersereg előtt. Harminckilenc évvel ezelőtt pontosan ilyen forró nap volt Nagaszakiban és Hiroáhíimában, És ez a forróság egyszerre 4000 fokos iszonytató perzseléssé Vált számunkra, erre akarok most önök előtt emlékezni. Egy kis nap robbant akkor fel ott, az atom ! Hirashiimában 220 000 embert perzselt halálra. Na- gaszakilban 70 000-en haltak szörnyű hálált. Én akikor tizenkét éves kisfiú voltam, a robbanás középpontjától négy kilométernyire laktunk, s mégis: úgy éreztem, mintha a közvetlen közelünkben robbant-ilobbant volna az a hatalmas izzó gomba alakú felhő. Az iszonyatos lég lökéstől kitörtek az ablakok, bútofoik borultak. Akkor állt meg az órám is. Fekete pernyeeső hullt, s ml nem tudtuk, hogy ez is halált hoz ránk. Igen, sorra halták meg később azok is, akiket ez a haláleső ért. A bátyám öt nap múlva kezdett szenvedni.. Mi, a túlélők szervezetet alakítottunk, és minden

dezneio meg. Tisztelet szót nak. akik a feltételeit'megteremtették anyagi ádozatta1.. szervezőmunkával, forgalomirányítói tevékenységgel, vagy avval, hogy a résztvevőket a lehetőségekhez mérten kultúráltan kiszolgálták étellel, itallal.

„A háború semmilyen jót nem hozhat..(Vergilius)

Akik Pusztavacsra eljöttek, csaknem valamennyien tudják ezt. A kezét vesztett veterán. a szántóvetö. a lakatos. a hivatalnok, a zászlót magasra lendítő ifjúsági szervezeti tag. a magát hippinek álcázó fiatal is S odakarcolta a maga üzenetét azokra a fehér paravánokra amelyeket éppen e célból; állítottak fel. Bör»3- gésztem a feliratokat — ki így. ki úgy látja a világot: ez világos belőlük —. de az is bizonyos, akik szándékukat 'kinyilvánították, békében kívánják ifjúságukat élni. gyerekeiket nevelni. Az életöröm hangjai, mint vidám szimfónia zengték a vurstlinegyed felől, amíg olvasgattam a paravánüzen eteket „Nem kell a háború: fölösleges pénz és koszorú!.. Megtanultunk gyűlölni, megtanultunk félni, tanuljunk meg szeretetheti, békességben élmi!... A béke a józanság terméke. . Anyu segíts nekem: békét!... Inkább legyünk ma aktívak, mint holnap reaktívak !. S idézetek József Attilától Bródy Jánosig: „Ahol a szabadság a rend, mindig érzem a végtelent. .. Es ha rajtam egyszer lánckerék taposna, alattam a föld is sírva beomolna ...” Nevek magányosan, de KISZ-szervezetek. klubok, alkalmi közösségek is: a párává n-békea!.bu m

aláírói.

Hogy is mondta a Képes Újság főszerkesztője. Gerencsért Jenő a megnyitó beszéd ben ?

— Ügy is. minit a fesztivál megálmodója, engedjék meg. hogy valamennyiünk nevében kijelentsem: mi, magyarok nem akarunk háborút. Mi békében akarunk élni és dolgozni! Építeni akarunk, nem rombolni. A világ országai percenként egymillió dollárt költenek fegyverekre. Ebből a pénzből húsz év alatt új lakást lehetne építeni a föld valamennyi családjának Termővé lehetne tenni a sivatagokat . .. ösz- sze kell fognunk a világ valamennyi békeszerető népével! Ha békét akartok, barátaim. kiáltsátok velem ..Nem akarunk háborút!"

„Az emberekhez a derűs béke, a vadállatokhoz a konok harag illik.” (Ovidius)

egyformán fontos, mintegy azt is jelképezte: az ilyen nagy. országos búcsú is csak a béke feltételei között remid önként meg kell bizonyítanunk emberi mivoltun- kat. Azt, hogy képesek vagyunk a „derűs békére”, tömegekben igeneljük, szándékunkat kinyilvánítjuk. S az új, békében született generációknak szavakba foglaljuk a háború rettenetét. Pusztavacs, az ország közepe évente két napra ezért várt minket. Gépesített zarándok- útun'k ezért vezetett oda ismét. Ott állt a színpadon egy mandulaszemű kis fekete férfi, és idegen dallamú hangon beszélt nekünk a háborúról. Jamamoto Hidenori, aki túlélte a hiros imái atom- katasztróf á t

erőnkkel ■ azon vagyunk, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami akkor történt. Ott vagyunk mindenhol, és egy emberként követeljük, hogy feltételek nélkül azonnal

szüntessenek be. minden

atomfegyvert!

Amikor tolmácsa idáig jutott, a pusztavacsi nagyszínpad előtt álló sokezres tömeg dörgő tapsával fejezte ki egyetértését. Jamamoto Hidenori. a Tokiói Atomsérülték Szövetségének főtitkár- helyettese. akit a Japán Kommunista Párt bízottmeg a pusztavacsi békefesztíválon való részvétellel. így fejezte be beszédét:

Ml nefft a túlélők békéjét kívánjuk-: hanem olyan bókét, amelyben nem lehet több háború!

Kétnapos béketalálkozó- emlékei. színei, forgataga kavarognak most azok lelki szemei előtt, a'.cik — az ország minden tájáról — Pusztavacsra gyűltek, hogy szándékúikat kinyilvánítsák: az élet mellett szavaznak Az Országos Béketanács, a Hazafias Népfront, és a Képes Újság hirdette, szervezte meg a nukleáris fegyverek elleni tiltakozás világnapi.! alkalmából ezt a nagyszabású. események rengetegével színesített békefeszt ivá 11.

Nagy népünnepély külsejét öltötte az. ami mindenkinek

S a torkokból felszakadta kiáltás.

Falvak, klubok, nóbizottsá- gok zászlókat hoztak — kezük munkáját —. hogy béke- akaratukat1 bizonyítsák. Ott voltunk nehány átadási ünnepségen. A hernádi teesz- böl Konczik Mihállyal, Sztancsik Antalnéval, az Örkényi mezőgazdasági üzemből Meleg Miklóssal, Rózsavölgyi F erenccel beszélgetve, azt mondta az egyikük

— Ide figyeljen! A föld csak akkor terem, ha nem lánctalpak szántják; ezért jöttünk él. hogy a zászlókkal erre figyelmeztessünk

Kalocsa környéke népviseletben küldte el képviselőit: -magyarokat, bunyevá- cokat, szlovákokat, svábokat. Kovács Lászlómé előtt ott tipegett bő gatyácskában, szép népvíselétben másféléves fiacskája is.

— Szeretném békében felnevelni — mondta a mikrofonba az anyja.

—• Reméljük, hogy pusztavacsi szavunk, nem lesz pusztába kiáltott szó — fejezte ki magát szellemesen az öcsödi nóbizottság elnöke.

Szebbnél szebb zászlók között is — nekünk — legszebb volt a buzsáki. Bár amikor mi találkoztunk vele — útban a jeltoronyhoz — már pusztavacsi fiú kezében volt.

Ez a békés, vidám népünnepély arcát öltő demonstratív. háborúellenes megmozdulás csak maroknyi kamasznak jelentett „balhéal- kalrmat*'; ők mámorukat másnap a naptól perzselt fűvön aiüdtákki. De ami igaz, az igaz: a jókedv, a vidámság volt az alaphangulat. A lármás sokadalomban sátrak tömege állt a vásárfiát venni szándékozók rendelkezésére, dunántúli szemnek szokatlan áruval is: subákkal, alföldi pásztormotivumokkal faragott dobozokkal, ételkülönlegességekkel stb. Nonstop műsorban jeles művészek szórakoztatták a sokezres közönséget. Amatőrcsoportok tucatjai arattak sikert, díszkótáncosoknak tapsoltunk, zenekaroknak csapoltunk. s közben^közben meghallgattuk egy-egy jeles hazánkfia beszédét. így Barabás Miklósét, az Országos Béketanács főtitkáráét is. A pal-'kaszinó vendégei között olyan személyiségek válaszolták meg a kérdéseket, mint Berecz János, a Nép- szabadság főszerkesztője. Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára és dr. Laukó Károly, a Békevilágtanács ma-