Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-07 / 184. szám

Somogyi Néplap 1984. augusztus 7., kedd Á megyei természetbarát-mozgalomról Gyarapodik a taglétszám 3. Nárcisz atya tonzúráján iz- zadságcseppek gyöngyöz­tek, nehézkesen döcögött fá­jós lábain. Ézsiás másfél fejjel magasabb volt nála. fekete, dús sörényét ezüst­szalag fogta át a homloká­nál. Ruganyosán lépkedett, temberdzsekjét vállára vet­ve; fényesre kopott farmer­ján visszatükröződött a napsugár. A bejárat fölött egy szo­morúfűz takarta a megfgke tedett, összekunkorodolt vasbetűket: „Feltámadunk”. A rozsdás vaskapu nyiko­rogva engedett a nyomás­nak. A magasra nőtt gaztól alig tudták kinyitani. — Rég járhatott itt em­ber — mondta Ézsiás. A magas fű közül fehér és fekete márványobeliszkek emelkedtek ki. Az aranyo­zás rég lekopott róluk. Né­melyek megdőlve ferdén dacoltak még az idővel mások elfeküdve, sűrű nö­vényzettel borítva mint az alattuk nyugvók. Lassan haladtak a térdig érő fűben, jobbra-balra te­kingetve, — Mint a tenger és a kö­vek, a süllyedő hajók ké­ményei — mondta Ézsiás. — Amott egy sziget — mutatott az atya a katona» temető feié. A sűrűn egymás mellé ültetett fenyők felko- paszodoitt törzsei alatt, rőt tőlevélszönyeg borította a gyermeksírnyi halmokat. * Fölöttük az egyforma kincs­tári betonkei esztek dülön­gélő, megsüllyedt sora. A mohától megzöldült dombo­rításokon nevek. Ropogósán hangzó porosz, félholddal és csillaggal díszített, kiejthe- tetlen arab, kemény szláv, zengő olasz és megszámlál­hatatlan magyar. A fenyők sűrű lombja árnyékot vont a sírokra; kékesen füstö­lögve tört át egy-egy nap­sugárnyaláb. Cserregve szarka reppent, és koppan- va hullott egy óriás toboz a keresztek közé, hol társai tömege feküdt, barnán, pik­kelyesen Megálltak. Ézsiás aka­dozva betűzte a feliratokat és suttogva a számokat. — Amikoron Gabriel har­sonája megszólal, az éltes urak és matrónák, csodál­kozva nézik majd a sok fia­tal lelket, amint kilépnek sírjukból. Amikor utoljára átölelték szeretteiket és el­indultak Kijevből, Berlin­ből, Isztambulból, Buka­restből, Milánóból s ki tud­ja még- honnan, ugyan me­lyik gondolta volna, hogy fiatal élete itt, ebben a kis magyar temetőben porlad az idők végtelenéig — mondta Ézsiás. — Gondoltak rá, de nem hitték — mondta a barát. — Borzasztó. Egyszer vé­ge lesz mindennek, csak idő kérdése — sóhajtott Ézsiás. A barát megcsóválta a fejét. — Fiatalon igy érzed; de kérdezz meg egy öreget. Többsége békés megadással várja a megváltást, mert sokat tapasztalt és bölcs. saket teszünk a Spartacus leégett házának újbóli fel­építéséért is. — Milyen szakágakkal fog­lalkoznak? — Megyénkben a gyalogos túrázás a legnépszerűbb, majd a motoros és a vízi túra következik. Szeretnénk, ha a kerékpározás is meg­honosodna. — Hogyan lehet megsze­rettetni a természetjárást? — Véleményünk szerint az iskolában kell elkezdeni. Né­hány őrssel, rajjal mi is megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot. A gyerekek ro- mantiiikus hajlamára támasz­kodunk; rendkívüli módon lelkesednék a táborozások, kirándulások iránt. — Kultúráltan viselkedünk a természetben? — Sajnos, nem. Elszomo­rító az emberek barbársága, ez nagyon sóik gondot okoz nekünk is. Építési törmelé­keket, szemetet hordanak az erdőszélre, hársfákat, cson­kítanak meg, figyelmen kí­vül hagyva természeti érté­keinket. Sziszifuszi küzde­lem, amit vívunk a környe­zetvédelmi szervekkel együttműködve, mert még a rongálók vannak többen. 1962-iben hozták létre a Tár­sadalmi Erdei Szolgálatot, azzal a céllal, hogy a turis­ták által látogatott helyeken segítsék a rendet fenntarta­ni. Jelenleg 35 TESZ-tag-unk van, őik lényegében a legki­válóbb természetjárók. Több­nyire túravezetők. — Hol helyezné el a ter­mészetjárást a sportágak kö­zött? — A -tömegsport-mozgalom ­hoz tartozunk. Az egészsé­ges kikapcsolódási formát biztosítjuk. A szakosztályok által szervezett túrákon bár­ki elindulhat. Rontja a helyzetünket, hogy a ver­senysportokat helyezzük elő­térbe; it-t szemléletváltozás­ra van szükség. Jó kapcsa­latokkal rendelkezünk. Moz­galmunkat gazdasági és társadalmi szervezetek se­gítik. — A természetjárók sok társadalmi munkát végez - nek. Elismerik-e hivatalosan ezt a tevékenységüket? — Nem. Pedig ezzeil a szervezett természetbaráto­kon kívül a lakosságot is szolgálják. — Milyen mozgalmak, ter­mészetjáró-események van­nak a megyében? — Helyi jelentőségű a Kaposvár turistája, megyei a Somogy turistája, Baranya Tolna megyével szervezzük a dél-dunántúli kéktúra moz­galmat, 1982-tői rendezzük meg a töröcskei emléktúrát Itt tartjuk év-i ünnepélyes értékelésünket is. A legkivá­lóbbak pályázhatnak a „So­mogy természetjárásáért” ki­tüntető emlékpJakettre. Re­mélem, ennek odaítélése egy­re a jövőben több gondot fog okozni a jól képzett, kultúráltan túrázók, a moz­galmat társadalmi munká­júkkal is segítők nagy szá­ma miatt. B. Zs Kapos-kupa kéziiabdatorna JÓL SZOLGÁLTA A FELKÉSZÜLÉST — Ugyan, mi mást tehet­ne, mint hogy vár? Az éle­te elmúlt, de a fiatal előtt ott áll még. Végig akarja élni; ő veszíthet, mint itt ezek a szerencsétlenek. — S kérdés, mit él majd. Lassan továbbsétáltak. Sárgarigó szállt egy nyárfa ágára, és csodálatos trillá­zásba kezdett. Ézsiás megállt, a madarat nézte. — Mennyi madár van itt — mondta. — Mert itt béke van. Nem zavarja őket senki. Az em­ber ritka vendég. Van olyan tán- amelyik még nem is lá­tott . .. Nos, hát merre le­hetnek a te hozzátartozóid? — Nem tudom. Talán nem is ebben a temetőben van­nak ... Mi az ott? — kér­dezte Ézsiás a magas csíp- pe- és galagonyabokrok kö­zül kiemelkedő szürke tető felé mutatva. Nárcisz kezeit hátrakul­csolta, és Ézsiásra nézett. — Az egy kripta és egy kapu. Ott lakom én — mondta. — Szeretném látni. Ez a tüskés bokorfcenger szinte áthatolhatatlan — sajnálko­zott Ézsiás. — Csak látszat — mondta a barát. — Jer utánam! Ézsiás követte. Térdig, helyenként hasig lábaltak a fűben, botladoztak a sírhal mokon, mégnem két hatal­mas, összenőtt bukszushoz értek. (Folytatjuk.) Sikeresen befejezték az akciójukat a nagykanizsaiak Harmadik alkalommal rendezték meg a Kapos- kupa kézilabdatornát. A versenyző csapatoknak a sportcsarnok adott otthont. Négy-négy csapat indult a női és a férfi mezőnyben. Az előzetes nevezés ellenére távol maradt a Siófok fér fi, illetve a Szekszárd és Nagykanizsai Izzó női együttese. A legnagyobb meglepetést a nagyatádi fér ­fiak szereplése jelentette: az utolsó helyen végeztek. A mezőnyből kiemelkedett az NB I-es PMSC és az NB I B-s Nagykanizsai Olajbá­nyász. A csapatok komolyan vették a tornát, az egy hét múlva kezdődő bajnokság előtti utolsó felkészülésnek tekintették. Az eredmények: Férfiak: Lenti—Nagyatád 22-22 (11-15), PMSC—Csur­gó 39-23 (18-11), Csurgó— Nagyatád 27-24 (13-13). PMSC—Lenti 33-27 (20-12). PMSC—Nagyatád 38-21 (15-11). Lenti—Csurgó 29-28 (16-16). Végeredmény: 1. PMSC, 2. Lenti 3. Csurgó, 4. Nagyatád. A legjobb mezőnyjátékos Ojtó Tamás (PMSC). a leg­jobb kapus Kun Frigyes (Lenti) lett. A gólkirályira!; járó jutalmat a pécsi Ta­kács Ferenc vette át. A leg- sportszerübb csapat a PMSC lett. Nők: Pécsi Kesztyű—Já­noshalma 23-20 (15-11,), Za­laegerszegi Caola—Jánoshal­ma 32-15 (18-6), Nagykani­zsai Olajbányász—Pécsi Kesztyű 30-20 (16-8), Nagy- kanizsai O.—Zalaegerszegi C. 32-13 (17-10), Nagykani­zsai O.—Jánoshalma 28-19 (15-9), Pécsi Kesztyű—Zala­egerszegi C. 23-24 (11-12). A legjobb mezőnyjátékos­nak a nagykanizsai SzöllŐsi Jánosné bizonyult. A leg­jobb kapus Jeszenszki Já­nosné (Pécsi Kesztyű), a gólkirály Cséplő Lászlóné (Nagykanizsa) lett. A' Ieg- sportszerúbb csapat diját a Zalaegerszegi Caola együt­tese nyerte. Edzőmcrkőzések sorával is készülnek területi bajnokságban szereplő labdarúgó-csapa­taink. A K. Rákóczi együttese a hét végén például a csehszlovák Galánta ellen lépett pályára. A somogyi együttes támadott többet, de helyzeteit nem tudta kihasználni, így a mérkőzés 8:#-ás eredménnyel ért véget. Felvételünk a találkozó egyik jelenetét örökíti meg. A város forgatagában élő ember számára nem is le­hetne célszerűbb és hatáso­sabb testgyakorlást formát kitalálni,' mint a természet- járást. Remekül egyesíti rrfedazolkat a kedvező fizi­kai, pszichikai hatásokat, amelyekre a Civilizációs be­tegségek árnyékában élők­nek szükségük van. A ter­mészetjárásnak számtalan az előnye, s az év minden sza­kában űzhető. Legegysze­rűbb módját, a gyalogos tú­rázást, minden különösebb költség nélkül is megkezd­hetjük. Megyénkben tizennégy ter­mészetjáró-szakosztály és hét- országjáró diákkör működik. A, taglétszám a múlt évben meghaladta az 1700 főt, (ez •lényeges javulás a korábbi évékhez képest). J elen leg 1507 felnőtt és 70 diákkörös van igazolva. A Somogy me­gyei Természietbarát -szövet­ség munkájáról, a megyei természetbarát-mozgalom helyzetéről beszélgettünk a szövetség elnökévéi, Sümegh Nándorral. — Mi ű szakosztályok fel­adata? — Elsősorban a . túrák szervezése. a túravezetők foglalkoztatása. Emellett a műszaki és technikai mun­kák elvégzése, jelzett utak létesítése, kulcsosházak és egyéb épületek rendbentar- tása. A kulcsosházaik bizto­sítják a minimális ellátást. A kulcsot az előzetes beje­lentés alapján a szakosztály képviselőjétől vehetik át, az eszközöket megtalálják, s kitakarítva hagyják el a há­zat. Megyénk gyengén áll e tekintetben, mert csak egy ilyen házunk van, a gyer­tyános! a „Gyöngyvirág". A másik oldalon is épült egy, de az leégett, s nem építet­ték újjá. Számunkra nagy veszteség, most fáradozunk újabbak létrehozásán. A ka­posvári KPVDSZ Vörös Me­teor SE a simonfai iskolát alakítja át 45 személyes kul­csosházzá, s jó! halad a munkával. Kaposvár kör­nyékén a zsielicklsfaludi volt csendőrlaktanya is a turis­ták otthona lesz. Eröfeszív Nemzetközi labdarúgótorna Siófokon Rangos nemzetközi labda­rúgó-tornának ad otthont Siófok: szerdától vasárnapig rendezik meg — első alka­lommal — a Balaton fővá­rosában a Balaton-kupa el­nevezésű tornát. Ezen a ju­goszláv Vojvodina Novi Sad, a csehszlovák Inter Bratis­lava- az NB I-es' Csepel SC és a Siófoki együt­tese küzd a trófeáért. A csapatok körmérkőzé­seken találkoznak egymás­sal s döntik el a helyezé­seket. Azonos pontszám ese­tén a gólkülönbség, ha az is egyező, akkor a több lőtt gól, majd az egymás elleni eredmény határozza meg a sorrendet. Ha minden egye­zik, sorsolással döntik el a helyezéseket. A torna célja a sportág népszerűsítése mellett a helybeli és az üdü­lővendégek igényeinek ki­elégítése színvonalas mér­kőzésekkel. Emellett termé­szetesen a küzdelmek segí­tik a csapatok felkészüléséi a bajnokságra és a kupa­szereplésekre. Elkészült a torna sorsolá­sa. így szerdán a következő mérkőzésekre kerül sor a siófoki labdarúgópályán: 16.30 óra: Csepel—Vojvodi­na, 18.30 óra: Inter Bratis­lava—Siofok. A pénteki program: 16.30 óra: Vojvo­dina—Inter Bratislava. 18.30 óra: Siófok—Csepel. Vasár­nap 16.30 óra: Inter Bratis­lava—Csepel, 18,30 óra: Sió­fok—Vojvodina. Lezárult Zsadányi László átigazolási ügye. A Bakony Vegyész játékosa már a Sió­foki Bányász színeiben sze­repelhet. Nem sikerült még pontot tenni a Szabó—Jan- kovics csereügy végére. A Debreceni MVSC és a Sió­fok közölt egyelőre nem született megállja odás, ad­dig Szabó József a Bala- ton-parti városban készül a csapattal. A hét végén a Bányász barátságos mérkőzésen mér­te össze erejét a spanyol Real Celta Vigo együttesé­vel. Az eredmény: SIÖFOK—‘CELTA VIGO 1:0 (0:0) Siófok, 1500 néző. Vezet­te: Hazafi. Siófok: Horváth II. (Mó- lics) — Brettner, Pardavi, Onhausz, Virágh — Szajcz (Kiss P.)< Bódi, Olajos — Belényesi (Takács), Horváth I., Zsadányi (Havasi). Edző: Szőke Miklós. A végig jó iramú, válto­zatos mérkőzésen a Bányász többet kezdeményezett és veszélyesebben támadott, győzelme megérdemelt volt. Góllövő: Belényesi. SPORTB

Next

/
Thumbnails
Contents