Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
4 Somogyi Néplap 1984. augusztus 1., szerda Uj kazánház a Deltában Az energiatakarékossági program keretében a kaposvári Delta Ipari Szövetkezetben ősztől gáztüzelésre térnek át. Ezzel évi 180 tonna olajat takarítanak meg. A hétmillió forintos beruházás három év alatt megtérül. Társadalombiztosítás és demokratizmus A társadalombiztosítást 1950-ben adták át a szak- szervezeteknek. Akkor egyesítették a különböző, ilyen jellegű intézeteket: a MABI-t, az OTBA-t ugyanúgy az SZTK-ba olvasztották be, az OTI-t is. A lényeg az volt, hogy politikai döntés született: legyen egységes és szakszervezeti a társadalombiztosítás. Az átállás kisebb-nagyobb zökkenőkkel ugyan, de alapjában jól sikerült. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindig mindenki meg volt elégedve az SZTK-val.) Csakhogy akkor még az ország lakosságának alig egy- harmada volt biztosítva. Nagyjából ugyanannyi, amennyien tagjai voltak a szakszervezeteknek, vagyis a bérből és fizetésből élők. Köztudott, hogy utánuk a munkáltatók fizették és fizetik ki áz SZTK-járuIékn- kat, természetes tehát, hogy gazdái legyenek a társadalombiztosításnak. Sok víz lefolyt azóta a Dunán, s megannyi változás történt a társadalomban. Ezek között elsőrendű, hogy megvalósult a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami társadalombiztosítási szempontból is döntő változást hozott: hazank lakosságának minden korábbinál hasonlíthatatlanul nagyobb része nyert jogosultságot társadalombiztosításra. Megalakultak az ipari és egyéb szövetkezetek is. Elismerést nyert a magán- szektor; ez abban nyilvánult meg, hogy az új rendelkezés szerint a magániparosok és kereskedők teljes jogot is kaptak a társadalombiztosításra. így jutottunk el a 99 százalékhoz, vagyis gyakorlatilag teljes körű lett a társadalombiztosítás. Ez viszont kérdésessé tette, hogy az egész társadalmat átfogó szolgáltatás irányítására elegendőek-e. képesek-e a szakszervezetek. Még akkor is, ha tudjuk, hogy időközben az Országos Társadalombiztosítási Tanácsban — a SZOT tanácsadó testületében helyet kaptak a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának, valamint a Kiosz-nak és a Kisosz- nak képviselői. Ez még inkább felemás helyzetet teremtett, különösen 1975 után, amikor általános, állampolgári jogon igénybe vehető lett az egészségügyi ellátás. Szinte magától értetődő, hogy ha az egészségügyi ellátás igénybevétele polgári joggá lett, a társadalombiztosításnak is az állam irányítása alá kell kerülnie. Hozzá tartozik, hogy ez eddig is állami feladat volt, de a szakszervezetek látták el. S ha meggondoljuk, hogy a magyar társadalom- biztosítás kiadásai meghaladják az évi százmilliárd forintot, aligha akadna ember, aki ne a társadalombiztosítás állami irányítás alá vonása mellett voksolna. Mondhatja erre valaki, hogy nem kérdezték meg erről ^ biztosítottakat. Ez azonbafi tévedés. Három évig folytak az előkészületek, s ezalatt igen sok és sokféle véleményt hallgattak meg. Végül megszületett a döntés: az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozó, országos hatáskörű szervvé alakult, ennek megfelelően a megyei társadalombiztosítási igazgatóságok a megyei tanácsok felügyelete alá tartoznak, hát beleszólása természetesen ezután is lesz minden érdek- képviseleti szervnek, mivel az Országos Társadalombiztosítási Tanács önkormányzati jellegű testületként alakult újjá. 45 tagjából 19-et az ágazati szakszervezetek, négyet a SZOT delegál, a többieket a szövetkezeti szövetségek, a Nőtanács, a KISZ, a kisiparosok és a kiskereskedők érdekképviseleti szervezete, valamint az egyes társadalombiztosítási kertesekben illetékes állami szervek. Hasonló az összetétel a megyékben is. A vezetőséget mindenütt demokratikusan választják, kétharmados többséggel. Az a dolgozó ember, akinek társadalombiztosítási ügye van, az átszervezésből nem sokat, vesz észre. Segélykérését ezután is az üzemi társadalombiztosítási tanácshoz nyújtja be, az üdülés, az üzemi konyha, a sportolási lehetőség tpvább- ra is a gyári vagy vállalati szakszervezeti bizottsághoz tartozik. Abból a 60 milliárd forintból, ami egy évben szociális célokra rendelkezésre áll, tízmilliőrd fölött az szb rendelkezik. Ami az egyes állampolgárt a legjobban, legközelebbről érinti: vajon jobb, korszerűbb. bürokrácia- mentesebb lesz-e ezután a társadalombiztosítás. A kérdésre nehéz felelni, mindenekelőtt azért, mert — az ország közismert gazdasági helyzetében — ettől nem lesz több a pénz a társadalombiztosítási kasszákban. Ami viszont a sokszor és joggal szidott bürokráciát illeti, azon az új irányítási rendszer keretében — remélhetőleg — könnyebb lesz segíteni. Csak éppen a beleszólás jogát kell nagyon komolyan venniük azoknak, akik részt vesznek a társadalombiztosítási tanácsok munkájában. Nem szabad elfeledniük: dolgozó társaikat képviselik, és megválasztásukkal lehetőséget kaptak a régi hibák, bürokratikus intézkedések kiküszöbölésére. Várkonyi Endre Volt Siófokon török ®Azoík, akik Somogy miegye és azon bélül Siófok moltjávail fog- áafllkomak, tudják, hogy volt, csaknem száz évig állott és sok keserűséget, bajt zúdított az északi part magyarjaira. Mégis vannak, akik nem osztják ezt a véleményt, sőt egyenesen elhallgatják. Az alábbiak megírására az indított, hogy nemrégiben jelent meg a legújabb vár könyv, Kiss Gábor Várak, várkastélyok, várhelyek. Magyarországon című könyve, amelyben 591 oldalon foglalkozik a hazai váraik múltjával. Amint megvettem, azonnal kerestem a somogyi várakat. Még az iismentetobékről szó esik, de például a foki várról említést sem tesz, nem is szól•Orsz. Levéltár. Száma: OL. P.—-1314. No 31810. Rövidítés: N-od = Nagyságod. Török szavak magyarázata: aga = katonai parancsnok; szandzsák = a kerület török neve; szandzsákbej = katonai és polgári vezető; ráják = keresztyén alattvalók. va Kéthely, Szöcsény stb. a magúk korában sokat szereplő palánlkvárairól, amelyék közül például Kéthely várának már a helyreállítási terve is elkészült. De maradjunk csak Foknál ! Kanizsa várának elfoglalása után (tehát 1600 körül) épült föl ez a vár, a mai napig is Granáriominak nevezett dombon, ahol korábban is a veszprémi székes- káptalan gazdaságii épületei állottáik, közöttük az U alakú nagy magtár. Ezt erősítették meg a törökök: palánkkal vették körül a dombját — a későbbi, 1700 utáni rk. temető is ezen a területen feküdt —, és az előtte elterülő öbölben akkora hajóhadat helyezték el, hogy az ezer ember szállítására alkalmas vOLt. Komoly hadiilkilkötőjülk lehetett, amelyből kiindulva naszádjaikon, sajkáikon átkelve a máslik partira rabolták, pusztították a falvák népét. E vár létezését sóik, azon korból származó levél igazolja. Talán először dr. Damay- Dornyai Béla — 1942-ben kelt kis füzetében Keszthely török okiratai a Balatoni Múzeumban említi, hogy a budai díván IV. Mehmed szultán nevében felszólítja a koppányi (Törökkoppány) bejt: intézkedjen, hogy a foki palánk kapitánya az eddigi 12 gurus évi adó helyett ne követeljen 40 gurust a keszthelyi rajaiktól. A levél 1651 márciusában kelt. Érdekesebb ennél az a levél, amelyet a föki török vár agái írtak 1640. május 8-án Batthyány Adómhoz* az akkori dunántúli főkapitányhoz. Ennek másolata birtokomban van és szövege mai átírással így szól: Kötszöinetünket és szolgálatunkat ajánljuk Nagyságodnak! ... Mii Foki Agák fejenként kérjük Nagyságodat, hogy a szegény rab Ju- szufnak kiszabadulásaiban az Isten kedvéért legyen N-od minden jóval és engedelem- mel... mert ez Olyan szegény- rab, hogyha még ezután öt vagy hat esztendeig otit fenn N.-nál volna is, soha meg nem szabadulhatna, de mivel hogyha itt alant leszen, mind mi seregestül az Istenért, az mivel lehet megsegíttyük, mind maga az városokat és az fő- emberaket jobb módjával megkeresheti sarcát. Azért kérjük N-at, az mii emberségünkért, hogy legyen N. valami engedelmességgel szegény Rabhoz ... A befejezést már eredetiben írom: „Költ Fokban, novum Máj die 8. 1640. Mi Fokj Aggak Mustafa Aggá, Vélj Aggá, Zafír kapitani Aggá, és fejenként szolgálunk N-nak.” (3 török zárópecséttel) A foki agák közül az egyik a .gyalogságot, a másik a lovasságot, míg a harmadik, a számunkra legfontosabb kapitány aga a vízi hadat irányította. A foki vár jelentősége a Baláton vázé feletti uralomban csúcsosodott ki. Tóti Lengyel Gáspár, Sziglíget várkapitánya is erről panaszkodik 1647-ben Zala megyéhez írt levelében. A foki török erőd hajósai igen zaklatják a Balaton-vi- dék innenső felét, ezért ő is hajókat csináltatott. Attól kezdve a szigligeti vár ellen i török rohamok csendesültek, a Fokkal szembeni vidék viszont többet szenvedett. Komoly vízi csaták iis lezajlottak. Egy ilyet ismertetek a következő levélben. Zákonyi Ferenc (Folytatjuk.) Gázt — mindenáron? Már évekkel ezelőtt rebesgették a falunkban, hogy gázvezetéket fognak lefektetni. Aztán egy jó dára- big nem történt semmi pletykára érdemes esemény. Mostanában megint félme- fülit a téma: a tanácstagok agitálták az emberéket, írják alá a földgáz bevezetéséről szóló papírt. Sokan aláírták, míg mások húzódoztak tőle. Némelyük tanácstag erélyesebb lépésekhez is folyamodott, minit illett volina. Termésizetesen az olyan ok, akiknek magúknak ás érdekükben állt a gázve- zétés ... Június 20-án aztán a tanács határozatot hozott a vezetékes gázellátásra; erről az értesítést 22-én a lakosság is megkapta. Ebben az értesítésben az áll, hogy júliusiban kezdik a munkálatokat. Egyben, a tanácstag közölte, hogy két napon belül fizetnünk kell 2200 forintot, a gerincvezeték építési költségének 10 százalékát. Ha ezt elmulasztjuk, 5600 forint közműfejlesztési hozzájárulás lesz kivetve, függetlenül attól, hogy akarjuk-e ezt vagy sem. Több minden nem tetszik nekem ehben az egész históriában; hozzáteszem, hogy nem én vagyak az egyetlen ilyen. Először is: amikor én kézhez kaptam az értesítést' (23-án, szombaton este 8 órakor) már nem vollt nyitva az OTP-fiók, hogy pénzt vegyék föl. Vasárnap sem dolgoznak. Hétfőn pedlig nekem kell ddlgoznom — reggel 5-kor indul a busz Kaposvárra. Jó. visszajövök, veszék föl pénzt és befizetem a 2200 forintot. De mii van alkkor, ha (esetleg) nem engednek el Szabadságra? Kollégáim közül hárman szabadnaposak votillták 25-én, hétfőn, így mindössze hárman maradtunk nyölc gépre: a csoportvezető, egy felmondási idejét töltő koililéga és én ... Egy szót nem szólhattam volna, ha nem engednek el. A másiik dolog, ami nem tetszik: annak idején arról %>lt szó, hogy csak akkor hfezetük a gázt, ha kétharmados többségben lesznék azok, akik igent mondanák. Igen- igen feínkésenvvei jött össze a többség, noha nem érte el a kívánt kétharmados arányt. Abban a tanácstagi körzetben^ ahoi Lakom, a 15 vagy 16 háztartás közül 8 írta alá a gáz vezetést. Most ezek közül, mint hallottam, csak hármam fizetnék ... Másik vétüléte a dolognak, hogy nem egy házat nemrégiben tataroztak, festettek újra kívül-béliül. Drága pénzért. Annak idején lelkesedtek a gázért, alig várták, hogy bevezessék; most ke- véslbé örülnék, hiszen, a két héttel ezelőtt hatvainegyné- hányezer forintért .tatarozott házukat a gázvezetés után újra rendibe kelil tenni. (Arról a tetemes, mintegy 100 ezer forintra rúgó összegről nem is szólva, amibe a gáznak a lakásba való bevezetése kerül...) Aztán vannak itt még apróbb dolgok is. Megtudtam, hogy a helyű közíntézmé- nyök (tsz, tanács stb.) nemcsak egyszerű résztvevői az eseményeknek s ugyanúgy egy „szavazati” joguk van, mint bárkinek, hanem egyenesen uralják ezt az egészet! A termelőszövetkezet például 80 „szavazatot” ér — csaknem ugyanannyit, mint az egész főutca minden háztartása együtt... Ne tévedjünk: ez a nyolcvan szavazat nyolcvan igenlő szavazatot jölent! A tanács 20 szavazatpomtra „jó”, összesen pedig az intézmények talán többségben is vannak a lakosság felett, akkor is, ha minden egyes hetesi a gáz ellen szavaz . . . Így viszont Iá tszatdem okrác iából kérdeztek végiig mindenkit, győzködték a tanácstagok! Mert, ha az intézmények többségben vannak, ákkor mire jó a lakosság megértésére és támogatására appel- lálmi ? További apróság, hogy mindenki 22 000 forintot fizet a gerincvezeték építéséért, függetlenül attól, hogy milyen széles a telke. A 6 méter szélesért ugyanúgy, mint a 40 méteres utcafrantért. Vajon miiért? Aztán: a többszörös' míllliomosolk (vannak ilyenek!) a mellényzsebből kifizetik e 22 ezer forintot, de a havi 800 forint nyugdíjból tengődök (ilyenek is akadnak) aligha. Jó, van lehetőség OTP-hitólre, így 150 forint körüli havi összegről van szó. Látszólag nem sok. De a 800 forintnak ez már csaknem egyötöde! Alki pedig eddig allig-ailág jött csak ki 800 forintból, most hogy próbáljon vegétáLni 650-ből? Egyáltalán: van-e joga bárkinek is arra kényszeríteni egy öregiembert (-asszonyt), hogy amúgyis nehéz anyagi helyzetét újabbal tetézze? Gsalk részben tartozik ide. de megemlítem: annak idején, amikor pár éve a vizet vezették, ugyanilyen volt a hélyzet. Akkor is „jól” meg volt szervezve münden : szombaton este kidobolták, hogy másnap (vasárnap) reggel mindenki ássa ki a gerincvezeték helyét... Ez volt az „önkéntes társadalmi munka” ... Én személy szerint nem vagyok a gáznak sem híve. sem ellensége. Nem vezettem volna be a iaikásba, de kifizettem volina a 22 000 forintot. Szívesen elhiszem bárkinek, hogy a gáz jó, modem fűtőanyag, de azt >s látom, hogy nem Olcsó. Az pedig, amilyen módszerékkel megszervezték ennek a modern tüzelőnek a bevezetését, a legdrágább lehet, ha nem vigyázunk ... A bizalom eljátszása drágább lehet, mint az a sok miililiió forint, amibe a földgáz bevezetése kerül1. Tóth B. László Hetes, Vikár Béla u. 58. Madárszemle a Holt-Tiszánál Lakitelken,, a Holt-Tis/.a védett erdeiben madárszemle kezdődött. Az ornitológusok arra kívánnak választ kapni: mennyiben zavarja a hétvégeken rendkívül forgalmas közeli üdülőtelep a ritka madarak költését. a fiókanevelést. A „madárbirodalomban”, ahol rendszeresen költenek a hófehér selyemgémek, sűrűn feltűnnek a vörösgémek, s ahol négyféle bagoly tanyázik, annyit máris megállapíthattak, hogy az emberek közelségét nehezen viselik a szárnyas erdőlakók. Érettségizett, gyakorlattal rendelkező gépírót fölveszünk Somogyi Néplap szerkesztősége, Kaposvár, Latinka u. 2,
