Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

4 Somogyi Néplap 1984. augusztus 1., szerda Uj kazánház a Deltában Az energiatakarékos­sági program keretében a kaposvári Delta Ipari Szövetkezetben ősztől gáztüzelésre térnek át. Ezzel évi 180 tonna ola­jat takarítanak meg. A hétmillió forintos beru­házás három év alatt megtérül. Társadalombiztosítás és demokratizmus A társadalombiztosítást 1950-ben adták át a szak- szervezeteknek. Akkor egyesítették a különböző, ilyen jellegű intézete­ket: a MABI-t, az OTBA-t ugyanúgy az SZTK-ba ol­vasztották be, az OTI-t is. A lényeg az volt, hogy po­litikai döntés született: le­gyen egységes és szakszer­vezeti a társadalombiztosí­tás. Az átállás kisebb-nagyobb zökkenőkkel ugyan, de alap­jában jól sikerült. (Ez ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy mindig mindenki meg volt elégedve az SZTK-val.) Csakhogy akkor még az or­szág lakosságának alig egy- harmada volt biztosítva. Nagyjából ugyanannyi, amennyien tagjai voltak a szakszervezeteknek, vagyis a bérből és fizetésből élők. Köztudott, hogy utánuk a munkáltatók fizették és fi­zetik ki áz SZTK-járuIékn- kat, természetes tehát, hogy gazdái legyenek a társada­lombiztosításnak. Sok víz lefolyt azóta a Dunán, s megannyi válto­zás történt a társadalomban. Ezek között elsőrendű, hogy megvalósult a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami társadalombiztosítási szem­pontból is döntő változást hozott: hazank lakosságá­nak minden korábbinál ha­sonlíthatatlanul nagyobb ré­sze nyert jogosultságot tár­sadalombiztosításra. Megalakultak az ipari és egyéb szövetkezetek is. El­ismerést nyert a magán- szektor; ez abban nyilvánult meg, hogy az új rendelke­zés szerint a magániparosok és kereskedők teljes jogot is kaptak a társadalombiz­tosításra. így jutottunk el a 99 százalékhoz, vagyis gyakorlatilag teljes körű lett a társadalombiztosítás. Ez viszont kérdésessé tette, hogy az egész társadalmat átfogó szolgáltatás irányí­tására elegendőek-e. képe­sek-e a szakszervezetek. Még akkor is, ha tudjuk, hogy időközben az Országos Társadalombiztosítási Ta­nácsban — a SZOT tanács­adó testületében helyet kap­tak a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának, vala­mint a Kiosz-nak és a Kisosz- nak képviselői. Ez még inkább felemás helyzetet te­remtett, különösen 1975 után, amikor általános, ál­lampolgári jogon igénybe vehető lett az egészségügyi ellátás. Szinte magától értetődő, hogy ha az egészségügyi el­látás igénybevétele polgári joggá lett, a társadalombiz­tosításnak is az állam irá­nyítása alá kell kerülnie. Hozzá tartozik, hogy ez ed­dig is állami feladat volt, de a szakszervezetek látták el. S ha meggondoljuk, hogy a magyar társadalom- biztosítás kiadásai megha­ladják az évi százmilliárd forintot, aligha akadna em­ber, aki ne a társadalom­biztosítás állami irányítás alá vonása mellett voksol­na. Mondhatja erre valaki, hogy nem kérdezték meg erről ^ biztosítottakat. Ez azonbafi tévedés. Három évig folytak az előkészüle­tek, s ezalatt igen sok és sokféle véleményt hallgat­tak meg. Végül megszületett a döntés: az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tóság a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozó, országos hatáskörű szervvé alakult, ennek meg­felelően a megyei társada­lombiztosítási igazgatóságok a megyei tanácsok felügye­lete alá tartoznak, hát be­leszólása természetesen ez­után is lesz minden érdek- képviseleti szervnek, mivel az Országos Társadalombiz­tosítási Tanács önkormány­zati jellegű testületként ala­kult újjá. 45 tagjából 19-et az ágazati szakszervezetek, négyet a SZOT delegál, a többieket a szövetkezeti szö­vetségek, a Nőtanács, a KISZ, a kisiparosok és a kiskereskedők érdekképvi­seleti szervezete, valamint az egyes társadalombiztosí­tási kertesekben illetékes állami szervek. Hasonló az összetétel a megyékben is. A vezetőséget mindenütt demokratikusan választják, kétharmados többséggel. Az a dolgozó ember, aki­nek társadalombiztosítási ügye van, az átszervezésből nem sokat, vesz észre. Se­gélykérését ezután is az üzemi társadalombiztosítá­si tanácshoz nyújtja be, az üdülés, az üzemi konyha, a sportolási lehetőség tpvább- ra is a gyári vagy vállalati szakszervezeti bizottsághoz tartozik. Abból a 60 milli­árd forintból, ami egy év­ben szociális célokra ren­delkezésre áll, tízmilliőrd fölött az szb rendelkezik. Ami az egyes állampol­gárt a legjobban, legköze­lebbről érinti: vajon jobb, korszerűbb. bürokrácia- mentesebb lesz-e ezután a társadalombiztosítás. A kér­désre nehéz felelni, minde­nekelőtt azért, mert — az ország közismert gazdasági helyzetében — ettől nem lesz több a pénz a társada­lombiztosítási kasszákban. Ami viszont a sokszor és joggal szidott bürokráciát illeti, azon az új irányítási rendszer keretében — re­mélhetőleg — könnyebb lesz segíteni. Csak éppen a beleszólás jogát kell nagyon komolyan venniük azoknak, akik részt vesznek a társa­dalombiztosítási tanácsok munkájában. Nem szabad elfeledniük: dolgozó társai­kat képviselik, és megvá­lasztásukkal lehetőséget kaptak a régi hibák, bü­rokratikus intézkedések ki­küszöbölésére. Várkonyi Endre Volt Siófokon török ®Azoík, akik Somogy miegye és azon bélül Siófok moltjávail fog- áafllkomak, tudják, hogy volt, csaknem száz évig állott és sok keserűsé­get, bajt zúdított az északi part magyarjaira. Mégis vannak, akik nem osztják ezt a véleményt, sőt egye­nesen elhallgatják. Az aláb­biak megírására az indított, hogy nemrégiben jelent meg a legújabb vár könyv, Kiss Gábor Várak, várkastélyok, várhelyek. Magyarországon című könyve, amelyben 591 oldalon foglalkozik a hazai váraik múltjával. Amint megvettem, azonnal keres­tem a somogyi várakat. Még az iismentetobékről szó esik, de például a foki várról em­lítést sem tesz, nem is szól­•Orsz. Levéltár. Száma: OL. P.—-1314. No 31810. Rövidítés: N-od = Nagy­ságod. Török szavak magyarázata: aga = katonai parancsnok; szandzsák = a kerület török neve; szandzsákbej = kato­nai és polgári vezető; ráják = keresztyén alattvalók. va Kéthely, Szöcsény stb. a magúk korában sokat sze­replő palánlkvárairól, ame­lyék közül például Kéthely várának már a helyreállítá­si terve is elkészült. De ma­radjunk csak Foknál ! Kanizsa várának elfogla­lása után (tehát 1600 körül) épült föl ez a vár, a mai napig is Granáriominak ne­vezett dombon, ahol koráb­ban is a veszprémi székes- káptalan gazdaságii épületei állottáik, közöttük az U ala­kú nagy magtár. Ezt erő­sítették meg a törökök: pa­lánkkal vették körül a dombját — a későbbi, 1700 utáni rk. temető is ezen a területen feküdt —, és az előtte elterülő öbölben akko­ra hajóhadat helyezték el, hogy az ezer ember szállí­tására alkalmas vOLt. Ko­moly hadiilkilkötőjülk lehetett, amelyből kiindulva naszád­jaikon, sajkáikon átkelve a máslik partira rabolták, pusz­tították a falvák népét. E vár létezését sóik, azon kor­ból származó levél igazolja. Talán először dr. Damay- Dornyai Béla — 1942-ben kelt kis füzetében Keszthely török okiratai a Balatoni Múzeumban említi, hogy a budai díván IV. Mehmed szultán nevében felszólítja a koppányi (Törökkoppány) bejt: intézkedjen, hogy a fo­ki palánk kapitánya az ed­digi 12 gurus évi adó helyett ne követeljen 40 gurust a keszthelyi rajaiktól. A levél 1651 márciusában kelt. Érdekesebb ennél az a le­vél, amelyet a föki török vár agái írtak 1640. május 8-án Batthyány Adómhoz* az akkori dunántúli főkapi­tányhoz. Ennek másolata birtokomban van és szövege mai átírással így szól: Kötszöinetünket és szolgá­latunkat ajánljuk Nagysá­godnak! ... Mii Foki Agák fejenként kérjük Nagyságo­dat, hogy a szegény rab Ju- szufnak kiszabadulásaiban az Isten kedvéért legyen N-od minden jóval és engedelem- mel... mert ez Olyan sze­gény- rab, hogyha még ez­után öt vagy hat esztendeig otit fenn N.-nál volna is, so­ha meg nem szabadulhatna, de mivel hogyha itt alant leszen, mind mi seregestül az Istenért, az mivel lehet megsegíttyük, mind maga az városokat és az fő- emberaket jobb módjával megkeresheti sarcát. Azért kérjük N-at, az mii ember­ségünkért, hogy legyen N. valami engedelmességgel szegény Rabhoz ... A befejezést már eredeti­ben írom: „Költ Fokban, novum Máj die 8. 1640. Mi Fokj Aggak Mustafa Aggá, Vélj Aggá, Zafír kapitani Aggá, és fejenként szolgá­lunk N-nak.” (3 török záró­pecséttel) A foki agák közül az egyik a .gyalogságot, a másik a lo­vasságot, míg a harmadik, a számunkra legfontosabb ka­pitány aga a vízi hadat irá­nyította. A foki vár jelen­tősége a Baláton vázé felet­ti uralomban csúcsosodott ki. Tóti Lengyel Gáspár, Sziglíget várkapitánya is er­ről panaszkodik 1647-ben Zala megyéhez írt levelében. A foki török erőd hajósai igen zaklatják a Balaton-vi- dék innenső felét, ezért ő is hajókat csináltatott. Attól kezdve a szigligeti vár ellen i török rohamok csendesültek, a Fokkal szem­beni vidék viszont többet szenvedett. Komoly vízi csa­ták iis lezajlottak. Egy ilyet ismertetek a következő levél­ben. Zákonyi Ferenc (Folytatjuk.) Gázt — mindenáron? Már évekkel ezelőtt re­besgették a falunkban, hogy gázvezetéket fognak lefek­tetni. Aztán egy jó dára- big nem történt semmi pletykára érdemes esemény. Mostanában megint félme- fülit a téma: a tanácstagok agitálták az emberéket, ír­ják alá a földgáz bevezeté­séről szóló papírt. Sokan aláírták, míg mások húzó­doztak tőle. Némelyük ta­nácstag erélyesebb lépések­hez is folyamodott, minit il­lett volina. Termésizetesen az olyan ok, akiknek magúknak ás érdekükben állt a gázve- zétés ... Június 20-án aztán a tanács határozatot hozott a vezetékes gázellátásra; er­ről az értesítést 22-én a la­kosság is megkapta. Ebben az értesítésben az áll, hogy júliusiban kezdik a munká­latokat. Egyben, a tanácstag közölte, hogy két napon be­lül fizetnünk kell 2200 fo­rintot, a gerincvezeték épí­tési költségének 10 százalé­kát. Ha ezt elmulasztjuk, 5600 forint közműfejlesztési hozzájárulás lesz kivetve, függetlenül attól, hogy akar­juk-e ezt vagy sem. Több minden nem tetszik nekem ehben az egész his­tóriában; hozzáteszem, hogy nem én vagyak az egyetlen ilyen. Először is: amikor én kézhez kaptam az értesítést' (23-án, szombaton este 8 óra­kor) már nem vollt nyitva az OTP-fiók, hogy pénzt ve­gyék föl. Vasárnap sem dol­goznak. Hétfőn pedlig ne­kem kell ddlgoznom — reg­gel 5-kor indul a busz Ka­posvárra. Jó. visszajövök, veszék föl pénzt és befize­tem a 2200 forintot. De mii van alkkor, ha (esetleg) nem engednek el Szabadságra? Kollégáim közül hárman sza­badnaposak votillták 25-én, hétfőn, így mindössze hár­man maradtunk nyölc gép­re: a csoportvezető, egy fel­mondási idejét töltő koililéga és én ... Egy szót nem szól­hattam volna, ha nem en­gednek el. A másiik dolog, ami nem tetszik: annak idején arról %>lt szó, hogy csak akkor hfezetük a gázt, ha kétharma­dos többségben lesznék azok, akik igent mondanák. Igen- igen feínkésenvvei jött össze a többség, noha nem érte el a kívánt kétharmados arányt. Abban a tanácstagi körzetben^ ahoi Lakom, a 15 vagy 16 háztartás közül 8 írta alá a gáz vezetést. Most ezek közül, mint hallottam, csak hármam fizetnék ... Má­sik vétüléte a dolognak, hogy nem egy házat nemré­giben tataroztak, festettek újra kívül-béliül. Drága pén­zért. Annak idején lelkesed­tek a gázért, alig várták, hogy bevezessék; most ke- véslbé örülnék, hiszen, a két héttel ezelőtt hatvainegyné- hányezer forintért .tatarozott házukat a gázvezetés után újra rendibe kelil tenni. (Ar­ról a tetemes, mintegy 100 ezer forintra rúgó összeg­ről nem is szólva, amibe a gáznak a lakásba való beve­zetése kerül...) Aztán vannak itt még ap­róbb dolgok is. Megtudtam, hogy a helyű közíntézmé- nyök (tsz, tanács stb.) nem­csak egyszerű résztvevői az eseményeknek s ugyanúgy egy „szavazati” joguk van, mint bárkinek, hanem egye­nesen uralják ezt az egé­szet! A termelőszövetkezet például 80 „szavazatot” ér — csaknem ugyanannyit, mint az egész főutca minden ház­tartása együtt... Ne téved­jünk: ez a nyolcvan szava­zat nyolcvan igenlő szava­zatot jölent! A tanács 20 szavazatpomtra „jó”, össze­sen pedig az intézmények ta­lán többségben is vannak a lakosság felett, akkor is, ha minden egyes hetesi a gáz ellen szavaz . . . Így viszont Iá tszatdem okrác iából kér­deztek végiig mindenkit, győzködték a tanácstagok! Mert, ha az intézmények többségben vannak, ákkor mire jó a lakosság megérté­sére és támogatására appel- lálmi ? További apróság, hogy mindenki 22 000 forintot fizet a gerincvezeték építéséért, függetlenül attól, hogy mi­lyen széles a telke. A 6 mé­ter szélesért ugyanúgy, mint a 40 méteres utcafrantért. Vajon miiért? Aztán: a több­szörös' míllliomosolk (vannak ilyenek!) a mellényzsebből kifizetik e 22 ezer forintot, de a havi 800 forint nyug­díjból tengődök (ilyenek is akadnak) aligha. Jó, van le­hetőség OTP-hitólre, így 150 forint körüli havi összegről van szó. Látszólag nem sok. De a 800 forintnak ez már csaknem egyötöde! Alki pe­dig eddig allig-ailág jött csak ki 800 forintból, most hogy próbáljon vegétáLni 650-ből? Egyáltalán: van-e joga bár­kinek is arra kényszeríteni egy öregiembert (-asszonyt), hogy amúgyis nehéz anyagi helyzetét újabbal tetézze? Gsalk részben tartozik ide. de megemlítem: annak ide­jén, amikor pár éve a vizet vezették, ugyanilyen volt a hélyzet. Akkor is „jól” meg volt szervezve münden : szom­baton este kidobolták, hogy másnap (vasárnap) reggel mindenki ássa ki a gerinc­vezeték helyét... Ez volt az „önkéntes társadalmi mun­ka” ... Én személy szerint nem vagyok a gáznak sem híve. sem ellensége. Nem vezet­tem volna be a iaikásba, de kifizettem volina a 22 000 fo­rintot. Szívesen elhiszem bárkinek, hogy a gáz jó, mo­dem fűtőanyag, de azt >s látom, hogy nem Olcsó. Az pedig, amilyen módszerékkel megszervezték ennek a mo­dern tüzelőnek a bevezeté­sét, a legdrágább lehet, ha nem vigyázunk ... A bizalom eljátszása drá­gább lehet, mint az a sok miililiió forint, amibe a föld­gáz bevezetése kerül1. Tóth B. László Hetes, Vikár Béla u. 58. Madárszemle a Holt-Tiszánál Lakitelken,, a Holt-Tis/.a védett erdeiben madárszem­le kezdődött. Az ornitológu­sok arra kívánnak választ kapni: mennyiben zavarja a hétvégeken rendkívül for­galmas közeli üdülőtelep a ritka madarak költését. a fiókanevelést. A „madárbi­rodalomban”, ahol rendsze­resen költenek a hófehér se­lyemgémek, sűrűn feltűnnek a vörösgémek, s ahol négy­féle bagoly tanyázik, annyit máris megállapíthattak, hogy az emberek közelségét nehezen viselik a szárnyas erdőlakók. Érettségizett, gyakorlattal rendelkező gépírót fölveszünk Somogyi Néplap szerkesztősége, Kaposvár, Latinka u. 2,

Next

/
Thumbnails
Contents