Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-04 / 182. szám
Somogyi Néplap 1984. augusztus 4., szombat Nyolctantermes általános iskola épül Nagyatádon, nem messze a cérnagyártól. A 3. számú iskola alapozását a Délviép végezte el, s a barcsi ÉSZKV pedig most állítja föl az épület szerkezetét. A tervek szerint az iskol át a VI. ötéves terv Végén adják át. 4. Osztopán júliusi fényben A század első éveiben épült kastélyban 1948 óta működik az általános iskola Osztopán- ban. Ide járnak a bodrogiak és a kürtöspusztaiak is. — Sajnos, fogynak a „kis- magyarok” — magyarázza Péter Pál tanár, Osztopán történetének alapos ismerője, aki több mint negyedszázada oktatja a kisdiákokat a matematika és a fizika tudományára —, évről évre kevesebb gyermék születik a faluban. A legfrissebb adatok nem éppen szívderítőek: az idén 25 alkalommal szólt a harang temetésre, viszont mindössze 6—7 gyermek születését regisztrálta az anyakönyv. A negyvenes évek elején Osztopán 1500 leiket számlált, jeienleg alig haladja meg az ezret. Sok a nyugdíjas a faluban, különösen a „Siíkorában” él sok öreg. A tősgyökeres osztopániak a mai Petőfi utcát nevezik Si- koránaik, évtizedekig így hívta mindenki a falunak ez' a részét. A módosabb gazdák többnyire ezen' a területen éltek még a téesz szervezése előtt. Itt lakott falunk egyik nevezetes embere, Sas József parasztköltő is, akinek versei nemcsak a kaposvári lapokban, hanem még a Pesti Napló hasábjain is megjelentek. A panasztkölfő lánya Pong- rácz Jánosné. — Csodálatos ember volt az édesapám. Olyan, akire a falu apraja-nagyja fölnézett. Családunk a tehetősebbek közé számított a két háború között. Édesapámnak az is megfordult a fejében, hogy tanítónőinek taníttat ki. Nem lett belőle semmi, mert az ákkori erkölcsök szerint a falusi tanítónőnek igencsak szolgálatkésznek kellett lennie, ettől pedig féltem én is. Maradtam olyan asszony, mint a legtöbb a faluban: sok-sok munka a háztartásban, gazdaságban. A háború után/ néhány évvel rossz idők következtek. A téesz-szerve- zés után fordult jobbra minden. — Mint a legtöbb faluban — emlékezik Horváth Imre somogyjádi tanácselnök —, kezdetben nálunk sem ment könnyen a téesz szervezése. Azóta igen nagy utat tett meg a „Győzelem”. Valami- vél több mint háromszáz embernek ad biztos megélhetést. — Két alkatommal, 1977- ben és 1980-ban elnyertük a „Kiváló Tsz” címet. A tavalyi évet leszámítva azutóbbi években szép gyarapodásról beszélhetünk — igazolja a tanácselnököt Botykai János tsz-elnök. — Bodrogon fűrésztelepünk, községünkben láda- és szegverő üzemünk van. Nyugdíjasainknak rendszeresen beszámolunk a fejlődésről, évente rendezünk számukra agy kis ünnepséget, ahol beszélgetünk a kezdeti évekről. — Most lenne jó fiatalnak lenni! — emeli meg hangját szinte önkéntelenül Pongrácz Jánosné. — Fiaimnak gyakran mondogatjuk a férjemmel, hogy nekik mennyire jó, mennyire más világban élnek, mint mi, ők azonban csak mosolyognak rajtunk. Talán ez a világ rendje, hiszen ők már a jóba születtek bele, a gondjaik is más jellegűek, mint nékünk voltak. — Gondjaink is vannak persze szép számmal — komolyodik el egy pillanatra a tanácselnök. — Sáros a falu, járda kellene. Azután az ellátás sem a legjobb. Előfordul, hogy az egyetlen boltunkban szombaton délelőtt nincs elég kenyér. A „Siko- rábam” lakó idősebbeknek is ismerjük a panaszát. Nekik messze van a bolt, teeriinit- tük elkelne a környéken még agy. Ebben nem vagyok egészen biztos, ekkora faluban nem hinném, hogy megélne két bolt... A közlekedés is javulhatna: több buszjárat kellene. Végül egy apróságot említek meg: a gázcsere-telepünkhöz drót kellett volna. Bejártam a fél megyét, hiába. Az utolsó pillanatban a „Győzelem" segített. Sokat jelent a faluban a téesz. sorsunk. jövőnk a téesztől elválaszthatatlan. Sárközi Gábor 1. Az árok partját tán sosem kaszálták, oly sűrűn nőtte be a fű. melyből lapulevelek törtek elő. Akác- és bodzabokrok nőttek víz nélküli medrén. A por, ami ott remegett a nyári délelőtt rekkenő hőségében. meg- szürkítetle a zöld növényzetet. Ézsiás az árokparton ült. hátát egy barázdált törzsű eperfának vetve, és az előtte lévő vakondtúrást nézte Két hangya erőlködött a kiszáradt rögökön bukdácsolva, egy megszikadt rovar kitinvázát cipelték. Egyik erre, a másik arra igyekezett. csápjaikat belemélyeszt- ve a zsákmányba. Kékesen csillant alattuk a hajnali mezítelencsiga megszáradt nyoma. A kisebbiket a nagyobb vázzal együtt többször a levegőbe emelte, biztosnak látszott győzelme. Apró ízelt lábaik megfeszültek, topogvp keresték a kapaszkodót és a nagyobb, lassan, de biztosan vonszolta a zsákmányt ellenfelével együtt hátrafelé, a maga akarta irányba. Ézsiás letépett egy fűszálat, és a gyengébb javára avatkozott a küzdelembe, visszatolva őket az előbbi helyükre. — Azt hiszed, hogy jót cselekszel, fiam? — hallatszott a háta mögül. Fölnézett. A nap hunyorgó szemébe sütött, de így is fölismerte, hogy egy barna- csuhás ferencesrendi szerzetes áll mögötte. Megdörzsölte a szemét, de nem a káprázat játszott vele. A barát ott állt, kissé testesen, jóságosán mosolygó arccal, kezét domborodó pocakja fölött bő csuhája ujjaiba mélyesztve. Poros ruhája vége alól kilátszott bőrsaruja, és repedezett körmű, vastag, fölfelé kunko- rodó ujjai is. — Dicsértessék! —mondta Ézsiás. — Jó napot, fiam! —felelte a barát. — Ez a szegény a gyengébb. — Sa gyengébbeken kötelességünk segíteni — mondta a barát. — Igen. Ezért, gondolom, jót cselekedtem — felelte Ézsiás. — Ez csak a látszat. Nézd, most elölről kezdik, és ugyan ott küszködnek mindjárt, ahol beavatkoztál — De hát mit kellett volna tennem? "Da még tovább tettem volna őket. akkor igazságtalan előnyt adtam volta a kisebbnek. — Látod. — Vagy tán nem kelleti volna közbeavatkoznom? A barát felvonta vállait. — A Mindenható akaratát ugyan ki fürkészheti ki, mit miért rendez e világban úgy, ahogy van. A mi gyálló halandó értelmünk ugyan nem. — Tán én voltam az akarata, hogy közbeléptem. — Vagy én. hogy rádszóltam. — Ugyan, ki tudhatja. Mindketten a hangyákat nézték. A nagyobb már messzebbre vonszolta a kiMELYEK A KRITIKUS ÉVEK? Válás bolgár módra Bulgáriában 1980 óta évente — mintegy 66 ezer házasságkötés melllett — a válások száma meghaladja a 13 ezret. Sok ez vagy kevés? A statisztikai adatok szerint a bolgár családok körében gyakoribb a válás, mint Lengyel- országban, Jugoszláviában vagy Görögországban, de ritkább, mint majdnem az ösz- szes többi európai országban. A válások növekvő irányzata természetesen nem új sem a világon, sem Bulgáriában. 1970-ben például 9905 volt a felbontott házasságok száma, míg tíz évvel előtte „csak” 7060. Végeredményben: napjainkban ötször gyakoribb a válás a bolgárok körében, mint ötven évvel ezelőtt. A válás legfőbb okaiként elsősorban az iparosodást, a női enancipá- •ciót és a jólét emelkedését emlegetik. Mégis melyek a konkrét, az egyéni indítékok, amelyek válásra késztetik az embereket? A legelső helyen a hűtlenség áll. így van ez évtizedek óta, bár az utóbbi 15 év alatt mind teljes (3700-ról 2880-ra), mind viszonylagos értékben, (minden harmadik helyett minden ötödik) csökkent a hűtlenségből kifolyó válások száma. Azt jelenti-e ez. hogy talán erényesebbek lettek a bolgárok vagy diszkréteibbek? Aligha. Minden valószínűség szerint — egyszerűen — kevésbé féltékenyek. További válóokok: az alkohol, az eltérő jellem és a házassági kötelezettségek goromba megsértése. A 60-as évek adataival való összehasonlításból kiderül, hogy akkor a hűtlenséggel együtt járt „a fizikai és erkölcsi kínzás” és „a családi kötelezettségek elhanyagolása”. Ez a2t jelenti, hogy a házaspároknál egyrészt nagyobb lett a partner iránti türelem, másrészt az alkoholnak az életünkben elfoglalt helye manapság egyre nyugtalanítóbb. Kinek a hibájából történik a válás? Az esetek kétharmadában — a bíróságok megítélése szerint — válóper nélkül, vagyis a felék közös megegyezésére jön létre a válás. Minden tizedik válást mindkét házastárs hibájának lehet tulajdonítani. A többi sebbet a kiszáradt rovarral. — A gyengébb hamarabb elfárad, akárhányszor is veted vissza a nagyobbat. Vé- gülis a zsákmánya lesz 5 is, ha fel nem adja, el nem menekül... vagy ha el nern pusztítod az erősebbet — mondta a barát. — Elpusztítani? Semmiképpen. Csak azért, mert ő az erősebb... Az erősekre épül a világ. — A gyengébbek tehát vagy feladják, vagy pusztuljanak? — Ügy sincs jól — felelte Ézsiás. — Ki tudja? Hisz te mondtad: erősekre épül a világ. — Igen. Ezért kell a gyengéket segíteni. — Úgy van. És ezért ha-" mis minden ideológia — mondta bólogatva a barát, és leült a fűbe. Lábait felhúzta, letépett egy fűszálat, és rágcsálni kezdte. Kesernyés verítékszagot árasztott, és felcsúszott csuhája látni engedte göcsör- tös, visszeres lábait. Ézsiás ha nem érezte volna a veríték szagát, azt hitte volna, hogy álmodik. — Látom, fiam, nem nagyon hiszel a szemednek — mondta a barát. — . Pedig nincs 1 annak semmi baja. Nárcisz atya vagyok, a magam teljes valóságában. — Egy ferencesrendi szerzetes? — Igen, az. (Folytatjuk.) esetben, mintegy 3700 válási perben, döntően a férjet találják — hatszor vagy hétszer gyakrabban —- bőnös- nek. A múltban ez' az arány 3:1 volt. Lehetséges, hogy Ádám kétszer rosszabb lett. mint volt? Nem, mondják határozottan a szakemberek. Egyszerűen: Éva igényei lettek nagyobbak, s most megengedhetetlennek vél Olyan dolgokat, amelyeket a múltban természetesnek tartott. Ezért van az, hogy a válást leginkább a feleség kezdeményezi. Mindenesetre nem mindenki válik el, aki benyújtja a válási kérelmet. A válóperéknek körülbelül 28 százalékát a házastársak kibékülése miatt megszüntetik. Kétségtelen, hogy vannak nemcsak olyanok, akik meggondolták magukat és inkább „a kevésbé rosszat” választják, de olyanok is. akik haragjukban vagy könnyelmű pillanatukban azért fordultak a bíróságihoz, hogy megfélemlítsék a partnerüket. A válás előfordul a legkülönbözőbb foglalkozású, műveltségű és társadalmi pozíciójú házastársaknál. - A válásoknak körülbelül egyhar- mada a gyermektelen családokra esik. Egy harmadat tesz ki az egy- vagy kétgyer- mékes házastársak házasságának felbomlása. A több- gyermekes éknél valamivel ritkább a válás. A felbontott házasságok háromnegyed része a városi családokra jut (a városokban él a lakosság kétharmada). Kritikus időpontnak mondható a négy évig, valamint a tíz- és tizenkilenc évi házas- életig tartó időszak. (A legelején és amikor a gyerekek már felnőttek.) A férfiak legtöbbje a 24. és 49. év körül határozza él magát a válásra, a nőiknél a 20 és a 34—39 évesek. Évente 26 ezren válnak el. Közülük megközelítőleg 16— 17 ezren — a férf iak pár százalékkal többen — újabb házasságot kötnek. Georgi Aszjov Sofiapress — KS KILENCTONNÁS IRÁNYÍTÓTORONY A békéscsabai MHSZ-repülőtéren a műrepülő-világbaj- nokságra készülnek. Már helyére emelték azt a kilenctonnás irányítótornyot is, amelyet a Békés megyei Beruházási Vállalat tervezett és a békéscsabai tanács költségvetési üzemében készítettek. A 18 méter magas építményből irányítják majd augusztus 12—27. között a légtérben folyó versenyeket. (MTI-fotó — Plavecz Pál felv. — KS) Hazánk népessége a felszabadulás óta 39 év alatt 18 százalék növekedés Az ország lakosságának száma 1945 elején kilencmillió 82 ezer fő volt. Ez az eltölt 39 év alatt 18 százalékkal növekedett. A vizsgált időszak első évtizedében a jelentős természeti szaporodási arány, a magas házasságkötési és alacsony válási arány volt jellemző. 1956-tól kezdődően fokozatosan csökkent a természetes szaporodás és emelkedni kezdett a válások száma. Napjainkban sajnálatos módon természetes fogyásról és a válási arány magas szintjének stagnálásáról beszélhetünk. A Statisztikai Kiadó Vállalatnak a felszabadulás utáni időszak népmozgalma alakulásáról szóló kiadványa vizsgálja a kedvezőtlen demográfiai jelenségek előidézőit, a termékenység ösztönzésére hozott kormányintézkedések hatásait. Rámutat, hogy az ország népesedési helyzete nagyfontosságú nemzeti ügy. ezért olyan állami és társadalmi tevékenységet kell kibontakoztatni, amely lehetővé teszi a folyamait mérséklődését, távlatokban pedig a kívánatos mértékű népesség- szaporulat elérését.
