Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-30 / 203. szám

4 Somogyi Néplap 1984. augusztus 30., csütörtök Kedvező a növény­egészségügyi helyzet A Mezőgazdasági nagy­üzemekben készülődnek az őszi betakarításra és a szü­retre; a nagy munkák előtt fokozottan ellenőrzik, mi­képpen alakul a növény­egészségügyi helyzet. Az országos elemzések szerint augusztus végén nincsen sú­lyosabb, általánosnak te­kinthető fertőzés a földeken és a kertekben, a növények többnyire egészségesek. A kukorica sokfelé síny­lődik a szárazságban, vi­szont a növényállomány alapvetően egészséges. Né­hány helyen mutatkozik csak kisebb rovarfertőzés, amelyet gyors beavatkozás­sal többnyire eredménye­sen számolnak fel az üze­mek. A napraforgó fejlődé­se késik, a növényegészség­ügyi helyzet viszont kedve­zőbb a tavalyinál. A koráb­bi években a nyár közepén többször is veszedelmes gombafertőzés ütötte fel a fejét, ez a betegség az idén szerencsére később jelent­kezett és már nem okoz sú­lyosabb gondot, terméski­esést. A burgonya korai faj­táit folyamatosan szedik. Viszonylag erős a burgonya- bogár-fertőzés, ezzel azon­ban csaknem mindenütt megbirkóznak a nagyüzemi gazdák és a kistermelők. A cukorrépa táblákban a liszt­harmat és egy másik gom­babetegség késztette be­avatkozásra a növényvédő­ket. A gyümölcsösökben és a szőlősökben a szárazság né­mileg visszaifogta a fertőzé­si folyamatokat. Ehhez ter­mészetesen hozzájárult az is, hogy az idén, például az almáskertekben, a minőség megőrzésére a szokásosnál lényegesen nagyobb gond­dal védekeznek a termelők. A szőlőskertekben az au­gusztus eleji peronoszpóra- fertőzés a száraz időben csökkent, a lisztharmat azonban továbbra is mun­kát ad a növényvédelem­nek. A szüret előtti utolsó növényvédelmi munkák je­lentőségét növeli, hogy im. mát közvetlenül hatással vannak a termés minőségé­re. , Kezdődik az iskolaév; pár nap múlva benépesül­nek a tanin­tézetek, kol­légiumok. A gyermekek és tanulók élel­mezésének feladatából Ka­posváron jelentős részt vál­lal a Mecsek vidéki Vendég­látó Vállalat kaposvári ki- rendeltsége. Hat jól fölsze­relt konyháján gondoskod­Harkányban tegnap véget ért a szövetkezeti szakembe­rek országos találkozója, amelyet most tizenötödik al­kalommal rendezett meg a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat. A nagy érdek­lődésre tekintettel egymást követően két azonos időtar­tamú és tematikájú progra­mot szerveztek. A tanácsko­záson a három nagy szövet­kezeti ágazat — a mezőgaz­dasági, az ipari és a fo­gyasztási szövetkezetek — csaknem kétszáz vezető szakembere vett részt. Fő témául a gazdaságsá­nak arról, hogy tíz iskola hatezer diákját ellássák. Most fejezték be a konyhák tech­nikai felszerelésének, gépei­nek "-javítását, a karbantar­tást. A szükséges élelmisze­rekkel most töltik föl a rak­tárakat. A kaposvári kiren­deltség több mint 80 dolgo­zója szeretné megtartani a vállalat eddigi jó hírét. Nyáron Kaposváron mind­össze egy iskolai konyhájuk nyitási rendszer továbbfej­lesztésének szövetkezeti fel­adatait választotta a talál­kozó, s ennek kapcsán olyan kérdéseket dolgoztak föl az előadók és a hallgatók, mint az érdekképviselet és az ér­dekviszonyok helye a szö­vetkezetekben, a vállalatirá­nyítási rendszer korszerű­sítése, a kisvállalkozási le­hetőségek a szövetkezetek­ben. Tanácskoztak a szö- szövetkezeti export lehető­ségeiről, tóvá bbá kerekasz- tal-beszélgetést szerveztek; ezen a MÉM, a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsa, a pécsi Janus Pan­működött: ott látták el a Somoggyal ismerkedő diák turistákat és a vándortábo­rok lakóit. A másik konyha Fonyódligeten a Scimogy me­gyei Ifjúsági és Üttörőtábor 1400 vendégét étkeztette. Az új tanévben a többi között ők főznek az 503-as szakmunkásképző, a Gépé­szeti Szakközépiskola, a Ki­nizsi-lakótelepi általános is­kola tanulóinak. nonius Tudományegyetem és több külkereskedelmi vállalat vezetői is részt vet­tek. A Pannónia-találkozókon az utóbbi időben nagy ff-; gyeimet szentelnek a falu ’és a szövetkezet kapcsolatá­nak, s általában a falvak fejlődésének. A mostani ta­nácskozáson új oldalról vizsgálták ezt a térnát: • a talusi turizmus vonatkozá­sában. A szakemberek el is látogattak a Mecsek hegyei között fekvő Magyaregregy- re, ahol már évek óta üdül­nek magánházaknál városi emberek. Tanácskoztak az export lehetőségéről Befejeződött az országos szövetkezeti találkozó Forintokat érő ötletek, zsebből fizetnek Gépeket vásárolni nem egyszerű dolog, főképpen nem a textiliparban. Egy­részt alig akad hazai gyár­tó, másrészt meglehetősen drágák ezek a termelőeszkö­zök. A nagyatádi cérnagyár­nak a közelmúltban kellett volna két festőszerkezet, ám ezekért több mint nyolc millió forintot kértek. Asz­talhoz ültek tehát a műsza­kiak, s addig töprengtek, míg ki nem találtak egy ha­sonlót. Nem kellett nyolc­milliót fizetni — négyszáz- ezer forintból megcsinálták a kettőt... S ez csak egyetlen példa arra, hogy mi mindent te­hetnek az újítók, illetve mit tettek eddig Nagyatádon. Greller Károly művezető például rájött, hogy bizo­nyos feltételek között a köz­vetlenül festésre kerülő fo­nalnál nem kell savas keze­lést alkalmazni. Az üzemnek ez évi másfélmillió forint megtakarítást hozott (az újí­tó ötvenezret kapott érte.) Ezekben a napokban azt vizsgálják, hogy a műszaki­ak által javasolt új szállítá­si és raktározási rendszer mit ér. Az újítások, az új technológiák bevezetése ugyanis ma minden terme­lőüzemben „létszükség­letté” vált. Győri Lászlóval, a nagyatádi cérnagyár újítási előadójával és Lovkó Imre főmérnökkel erről beszélget­tünk. Mint mondták: náluk nem kampányfizeríí az újító- mozgalom seg(fésé, évek óta rendszeresen foglalkoznak vele. Koráuban az ösztönöz­te őket, hogy berendezéseik nagyrésze elavult, így mó­dosítani kellett rajtuk. Ta­valy például hatvannyolc ja­vaslat érkezett hozzájuk, s ebből nagyvenegyet elfogad­tak, a korábbiakkal együtt negyvenötöt be is vezettek. Így több mint kétmillió fo­rint volt a megtakarításuk. Az idén eddig harminc el­képzelés jutott el a veze­tőkhöz, s nyolcat máris el­fogadtak. Az utóbbi években jelen­tős volt a fejlődés a gyár­ban. Új gépek kerültek a különböző üzemekbe, így kevesebb javaslatra van szükség, hiszen amíg a gé­pek garanciálisaik, addig nem lehet módosítani egy-egy szerkezeten. Ennek ellenére az idén is meghirdették az újítók versenyét, s a vár­ható nyereségtől függetlenül az év végén külön jutalmaz­zák majd a legtevékenyebb munkatársakat. Szeptemberben újítási hó­nap lesz a nagyatádi cér­nagyárban. Erre külön fel­hívásokat készítettek, s az éves tervhez igazodva meg­határozták, hogy mihez kér­nek segítséget. A hónap leg­jobb ötletgazdái majd ugyan­csak külön jutalmakat vehet­nek át. Így várják, hogy pél­dául valaki kidolgozza a fes­ték és vegyszer nyilvántar­tásának olyan rendszerét, amely segítséget nyújt a biztonságos gyártásához. De javaslatokat várnak olyan technológiai vagy szervezési megoldásra is, amely kikü­szöböli a perzselésből adódó színkülönbségeket, javítja a perzselés egyenletességét. Nagyatádi érdekesség, hogy az újítási hónap során nemcsak újításokat várnak, »hanem kíváncsiak a legap- ■' róbb ötletekre is. Például „zsebből kizetnek” ötven— négyszáz forintot azoknak, akik a termelést segítő apró javaslatokkal állnak elő. Vállalkozókedvből nincs is hiány — ezt bizonyítja, hogy két-két dolgozójukat az idén a kiváló újítóknak járó arany-, illetve ezüst díjjal ju­talmazhatták, a bronzfokoza­tot hatan vehették át. N. J. \ 22. A nádlkunyihók egymástól tisztes távolban, de mégsem messze soralkoztaik a kis szi­geten, melyet óvón takart és fogott köribe a nád- és láp- viiláig. A kunyhók előtt tű­zök gyúltak, füstcsíkok kí­gyóztak az ég felé. A szol­gafákra bográcsók kerültek, a fövő étel illata terjengett és vegyült a vízivilág sza­gával. Hasonló emberek sürgö­lődtek a házacskák körül, mint ki őket erre a helyre vezette. Ingecskében gyer­mekek szaladgáltak, cseppet sem zavarta őket a terület korlátozottsága, de a felnőt­teket sem a gyerekek szer­telensége. Ott álltak meg, és elővomt fakanalakkal merí­tettek magúik is a bogrács­ból, ahol már éppen kész volt a vacsora. Senki sem zavarta odébb őket. hogy egyenek a szüleik portáján. Béke volt és nyugalom. Ézsiás régóta, először érezte ezt. Elmerült, fürdött ben­ne. Nárcisz maga elé mered­ve morzsolta olvasóját. Ézsi- ásnak feltűnt egy alak. aki nem illett a kis sziget la­kóinak képébe. Figyelme mind többet visszatért rá. Az őszülő hajú, de még láthatóan fiatal férfi, hátát egy fűz törzsének vetve ült. Fekete kopott atillát viselt, mlint a márciusi ifjak, csiz­ma 'helyett bocskor fedte a lábát. S ami a legfurcsább, ölében egy kis fa tábla volt, rajta fehér papírok és kala­máris. A kezeiben lévő tol­lat időnként belevágta, és se­besen írt. Aztán abbahagyta, egy darabig a levegőbe bá­mult, majd folytatta. Ézsiás hallani vélte a ludtoll per- c égését. Az író ember mellett égő tűz körül egy szőke, egy varkocsba font hajú leány sürgölődött. Háziszőttes pruszlikja megfeszült formás felsőtestén, hímzett, hosszú szoknyája minden lépésnél lobogott. Delejes erő sugár­zott mozdulataiból. Ézsiás még egy darábig nézte őket, aztán felállt és odament. — Nem zavarom? — kér­dezte a férfit. — De — felelte az, és ab­bahagyva a toll percegését felnézett. — Bocsánat — mondta Ézsiás, és megfordult. — Ha már megtette, foly­tassa, tán érdemes volt ab­bahagynom. — Igaz — mondta Ézsiás, és letelepedett a földre. — Maga mindig megmondja, amit gondol? — kérdezte. — Sőt. Meg is írom —• fe­lelte a férfi. — Szép. Tehát író. — Újdondász voltam az egyik neves lapnál. Most már csak azzal foglalkozom, hogy leírom a gondolatai­mat. — Ez tűnt fel. Itt a páká- szok között egy ember, aki nyugodtan ül, és rendíthe­tetlenül ír a fehér lapokra. Az egyetlen fehér a szálló sirályok mellényén kívül, ami széles e határban látható, ezek a lapok — mutatott Ézsiás a papírokra. — Amég én össze nem piszkítom a gondolataimmal. — Miért csak volt újság­író. — Mi, kérem? — Ez így fog majd elter­jedni, de maradjunk a szo­kásnál. Újdondász. — Hogy mi fog elterjed­ni, nem tudom. — Jobb is ... — Hogy miért csak vol­tam? Nem tetszettem a ha­talomnak, az írásaim. — És? EGYENLETESEBB ALKATRÉSZELLÁTÁS — Nincs tovább. Egy új­dondász, ha olyanokat ír, ami nem tetszik a hatalom­nak, megy a tömlöcbe, és ha ebből nem tanul, megint csak oda kerül. — Hogyan jelenhet meg olyan, ami nem tetszik a ha­talomnak? Nincs cenzúra? — De, az van. Csakhogy a cenzúra nem mindég okos. A hatalom okosabb, és nem hagyja megtorlatlanul a cen­zúra ostobaságát. Uram, végtére az is csak egy hi­vatal hivatalnokokkal. így aztán megeshet, hogy későn jönnek rá, csak akkor, ami­kor már a méltóságos pre­fektus donnerwetterezik. Tart ez a dolog egészen ad­dig, amíg valaki eleve per­sona non grata lesz. S ak­kor már mindegy, hogy mit ír. Elég, ha ő írja, s a cen­zúra tesz róla, hogy kézirat maradjon. Hát itt tartok én. A lány megkavarta a kon- dérban fövő hallét. Merített belőle, majd dagadó képpel fújta, megkóstolta. Fejével biccentett, leemelte a szolga­fáról, és a két férfi közé ál­lította a földre. Öblös kana­lat nyomott Ézsiás kezébe is. — Ancsu, gyere, egyél ve­lünk — mondta a férfi. A lány megrázta fejét, egy sajkát emelt fel a kunyhó bejárata mellől, és lassú, ringó léptekkel elindult a víz felé. Lépteinél barna, iz­mos lábszára kivillant szok­nyája alól. — Gyönyörű! — szaladt ki az elismerés Ézsiás száján. (Folytatjuk) A Ramovill Szolgáltató Szövetkezeti Vállalat alkal­mazkodva az utóbbi évek gazdasági mozgásához, meg­változtatta az alkatrészellá­tás rendszerét. A lakosság részére javító kisvállalatok, gmk-k csak akkor képesek szolgáltatásaikat magas színvonalon nyújtani, ha — egyebek között — az al­katrészellátásban nincse­nek fennakadások. Ezért a Ramovill, mint alkatrész­készletező vállalat egyre gyakrabban szolgálja ki megrendelőit előzetes írásos megrendelés nélkül, közvet­lenül a raktáraiból vagy az e célra létrehozott üzletei­ből, melyeknek sorát folya­matosan bővíti. Az idén például a Prometheus Tü­zeléstechnikai Vállalattal közösen az ország tizenegy pontján létesítettek olyan üzletet, ahol radiátorokhoz, kazánokhoz, és egyéb ener­giatakarékos tüzeléstechni­kai berendezések szerelésé­hez, javításához szükséges alkatrészeket, tartozékokat árusít. Az üzlethálózat ok­tóberben újabb, 2000 négy zetméteres áruházzal bővül. A Budaörsön nyíló, óriási parkolóval kialakított áru­sítóhelyen — akár csak töb­bi üzletében. — a közüle- tek. a szervizek részére nagyban, az egyéni vásár­lóknak pedig kis tételben kínálják a fűtőberendezése­ket, illetve azok kapcsolódó tartozékait és az alkatrésze­ket. A közvetlen üzlethálózat működtetése és bővítése mellett a Ramovill további erőfeszítéseket tesz az al­katrészellátás gondjainak enyhítésére, önálló import­jogot kért, amelyet néhány napja meg is kapott. így már a jövő év elejétől több termékcsoportot a külkeres­kedelmi vállalat közvetíté­se nélkül megrendelhet, be­szerezhet. Ezzel főleg az apró, keresett, s éppen a nehézkes beszerzés miatt eddig időszakos hiánycik­kekből lesz egyenletes és zökkenőmentes az alkat­részutánpótlás — ígéri a készletező vállalat. S hogy mikor, milyen al­katrészből kell a legtöbbet beszerezniök, készletezniök, ahhoz a legmegbízhatóbb információt saját szervize­ik szolgáltatják. A vállalat szakemberei éppen a szervi­zelés, a garanciális és egyéb javítások során ismerik meg behatóan a különböző ház­tartási gépeket, híradástech­nikai berendezéseket, s az egyéb tartós fogyasztási cik­keket. illetve azok alkatré­szeit. E szervizek profilja egyébként az utóbbi időben lényegesen módosult, egyre több háztáji és kerti kisgép javítását igényli a lakosság.

Next

/
Thumbnails
Contents