Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-30 / 203. szám

2 Somogyi Népiap 1984. augusztus 30., csütörtök Ünnepi megemlékezés Budapesten a szlovák nemzeti felkelésről A szlovák nemzeti felke­lés 40. évfordulója alkal­mából ünnepi megemléke­zést tartottak szerdán a Ma­gyar Néphadsereg Művelő­dési Házában. Az ünnepi ülést Jaroslav Musilek, a budapesti Csehszlovák Kul­turális és Tájékoztató Köz­pont igazgatója nyitotta meg. majd Tihanyi Sándor nyugalmazott rendőrvezér- örnagy, a Magyar Ellenál­lók, Antifasiszták Szövetsé­ge elnökségének tagja mon­dott beszédet, méltatva a felkelés történelmi jelen­tőségét. Frantisek Libich, a Csehszlovák Antifasiszta Harcosok Szövetsége szlo­vák vezetőségének tagja felszólalásában elmondta: a felkelés része volt a haladó és antifasiszta erők harcá­nak Európában. Megindítot­ta azt a folyamatot, amely­nek során lerakták az új élet alapjait Csehszlovákiá­ban. A szlovák ellenállók harcában különböző nem­zetek és nemzetiségek tagjai is ontották vérüket; a Szov­jetunió fiai, franciák bol­gárok. jugoszlávok. lengye­lek, magyarok. Az ünnepi megemlékezé­sen részt vett Roska István külügyminiszter-helyettes cs íspánovits Márton, a Ma­gyar Ellenállók. Antifasisz­ták Szövetségének főtitká­ra. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. Az ünnepség végén a hudci szlovák népi együt­tes és a szentendrei Kos­suth Lajos katonai főisko­la tánccsoportja .adott mű­sort. A szlovák nemzeti felke­lés 40. évfordulója alkalmá­ból kiállítás nyílt Budapes­ten a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeumban. A láto­gatók 22 tablón — mintegy 200 fotón és más dokumen­tumon — kísérhetik nyo­mon a szlovák nép küzdel­mét a fasizmus ellen, a fel- szabadulásért. Ebben a harcban 27 nemzet és nem­zetiség képviselői vettek részt, köztük jelentős szám­ban magyar partizánok és katonák is. A fenti képen: Szlovák partizánok, alul a kiállítás egyik tablója. Választások a Dél-afrikai Köztársaságban Á puding próbája Pieter Botha, a dél-afrikai fajüldöző rezsim feje büszke találmányára, a módosított alkotmányra, amely úgy­mond jogokat biztosít a fél- véreknek és az ázsiaiaknak. Tavaly szeptember óta, ami­kor sikerült elfogadtatnia tervezetét a kizárólag fehé­rekkel benépesített parla­mentben, ország-világ előtt többször bizonygatta talál­mánya nagyszerűségét. Nos, amint mondják, a puding próbája az evés. Ez a próba két menetben augusztus vé­gén zajlott le a Dél-afrikai Köztársaságban — Botha számára elszomorító ered­ménnyel. Az első fordulóban a fél­véreket (fehér és fekete szülők leszármazottait) szó­lították az urnákhoz, a má­sodikban az ázsiaiakat (főleg indiaiakat). S az eredmény a 2.7 millió félvér és a majdnem 900 ezer ázsiai kö­zül csupán minden ötödik ember ment el szavazni. Ma­gyarán Botha találmánya az érintettek körében nem ta­lált általános támogatásra. Még akkor sem, ha az alkot­mánymódosítás értelmében az eddig egykamarás parla­ment háromkamarássá bő­Tüntetés Sowetóban. vült. Továbbra is megmarad a „fehér ház” 178 hellyel. A félvérek 80 képviselői helyet kaptak, az ázsiaiak 40-et. A 178:120-as arány önmagáért beszél. A hatalom továbbra is a 4,7 milliós fehér kisebb­ség kezében marad, akik többségük révén minden fél­vér és ázsiai kezdeményezés­nek útját állhatják a parla­mentben. A 24 milliós afri­kai lakosság jogfosztottsága ugyanakkor fokozódik, tíz bantusztánba kívánják zsú­folni őket, az ország terüle­tének tizednyi részén, sivár, terméketlen földeken, a leg­minimálisabb állampolgári jogaiktól megfosztva Vagyis (Foto: UPI — MTI — KS) a kétfordulós szavazás után a Dél-afrikai Köztársaság az maradt, ami volt: az apart­heid fellegvára, planétánk egyik szégyenfoltja. Ezek után aligha meglepő, hogy a szavazás idején egy­mást érték a tiltakozó meg­mozdulások az országban. A rendszerre leginkább veszé­lyes politikusokat még a voksolás előtt letartóztatták, a választások idején pedig a rendőrség a legdurvább esz­közökkel szállt szembe a -tüntetőkkel. Az alkotmány- módosítás kérdésével az ENSZ Biztonsági Tanácsa is foglalkozott, s elítélő határo­zatot hozott az ügyben. Pé­Nem indul a Discovery A floridai Cape Canave- ralben alig több mint két hónapon belül harmadszor is elhalasztották a Discove­ry amerikai űrrepülőgép in­dítását. A felbocsátást helyi idő szerint szerdán reggel 8 óra 35 percre tervezték. A mostani, pontosan hu­szonnégy órás halasztásnak az volt az oka, hogy meg­Irán ENSZ-képviselôjç Ja­vier Pétez de Cuellar főtit­kár közbenjárását kérte kedden az iráni légibusz el­térítése ügyében, nevezete­sen azt, hogy segítsen a re­pülőgép, az utasok és a sze­mélyzet Iránba való vissza­juttatásában. illetve a két géprabló kiadatásában. Szó­id Radzsai-Horaszani az­után nyilatkozott országa kérelméről, hogy találkozott a főtitkárral. A Dubai—Teherán útvo­nalon közlekedő A—300-as iráni légibuszt kedden kerí­tette hatalmába két géprab ló, egy férfi és egy nő. A repülőgépen összesen két­százhat ember tartózko­dott. A légibusz végül Irak déli részén szállt le, mi­után a kuvaiti hatóságok megtagadták a leszállási en­gedélyt. A két légikalóz szabadon engedte az utaso­,,A tévénézés felettébb pi­hentető tevékenység, függet­lenül attól, hogy mit látunk. Csökkenti a belső feszültsé­get, lassítja a szívverést és könnyíti a lélegzést — ez a hitvallása annak az ameri­kai mozgalomnak, amely az evilági boldogságot a tévé zésben véli megtalálni. Az amerikai polgárok át­lagosan napi nyolc órát töl­tenek el a képernyő előtt. A magukat „fekvő krumplid­nak nevező mozgalom hívei azonban szinte valamennyi réz de Cuellar, a világszer­vezet főtitkára nyilatkozatá­ban leszögezte: az új alkot­mány nem más, mint az őslakos afrikai többség nem­zeti létének megsemmisíté­sére irányuló folyamat része, az apartheid-rendszer meg­erősítésének eszköze. Így okkal-joggal merül fel a kérdés: miért szorgalmazta a fajüldözők kormányzó cso­portja az alkotmánymódos- tást. Nos, Bothát és híveit több szempont is vezérelte. Az afrikai portugál gyarma­tok, Angola és Mozambik felszabadulása, majd a faj­üldöző Rhodesia helyén Zim­babwe megszületése intő jel volt számukra. Attól tarta­nak, hogy az ottani hazafiak sikerei előbb-utóbb fokozott szembenállásra ösztönzik Dél-Afrika elnyomott la­kóit. Másrészt az „Oszd meg és uralkodj!" elvet követve csökkenteni kívánták a re­zsim ellen fellépők számát, lekapcsolni a félvéreket és az ázsiaiakat a fekete több­ségről. Végül és nem utolsó sorban a szalonképességi szempont sem elhanyagol­ható. A közöny, amelyet a fél­vérek és az ázsiaiak tanúsí­tottak a módosított alkot­mány iránt, jelzi, hogy Bot- háék számításaiba hiba csú­szott. Céljaikat nem tudták elérni, sőt! Az egymást kö­vető tiltakozó megmozdulá­sok mutatják, hogy e vá­lasztási komédia után a faj­üldöző rezsimnek még na­gyobb — ki tudja, milyen nagy! — ellenállással kell számolniok az elnyomott többség részéről. K. M. hibásodott az elektronikus rendszer, amely az indító- rakéták és az üzemanyag- tartály szétválasztását ve­zérli. A Discoveryt eredeti­leg június 25-én, majd egy nappal később akarták fel­bocsátani. Az első esetben a komputer romlott el, má­sodízben pedig az egyik in­dítórakéta működött rosszul kát. A repülőtéren tartott sajtóértekezletükön közöl­ték, hogy politikai mene­dékjogot kívánnak kérni az iraki hatóságoktól. Szaid RadzsahHoraszani Kuvaitot és Irakot egyaránt megvádolta azzal, hogy együttműködtek a géprab­lókkal. Mint az iráni ENSZ- képviselő mondta, Teherán elvárta volna a kuvaiti ha­tóságoktól, hogy eleget tesz­nek az iráni kérésnek és megadják a gépnek a le­szállási engedélyt. Szaid Rad­zsai-Horaszani szerint a to­vábbrepülő légibuszt iraki vadászgépek fogták közre, majd leszállásra kényszeri- tették valahol Bagdad és Bászra között. Bogdadban egyértelműen cáfolták, hogy iraki vadász­gépek kényszerítették vol­na leszállásra az iráni lé­gibuszt. szabadidejüket a tévének áldozzák. A mozgalom egyik alapí­tója Robert Armstrong, 34 éves rajzoló, aki napi tizen­két órán keresztül hódol a tv-nek. Egyszerre öt moni­tor van előtte, de ezek kö­zül csak az egyiknek van hangja. így elkerüli a hang­zavart, ugyanakkor megta­nult szájról olvasni, és ez­által egyetlen szó sem ke­rüli el a figyelmét. Munka­helyén sem kell a tv-től megválnia, mivel főnöke megengedte neki, hogy iro­dájában is működtessen egy készüléket. Armstrong fele­sége szintén a mozgalom híve, és mint ilyen a „fekvő paradicsom" megszólítás jár neki. (A „krumpli" a férfi­ak címe.) Armstrong szerint a moz­galom rendkívül humánus: nem okoznak forgalmi du­gókat, nem veszik el mástól a parkolóhelyeket, nem ta­lálkoznak tolvajokkal, gyil­kosokkal és egyéb gyanús népséggel. Cáfolja azokat az értelmiségi állításokat, me­lyek szerint a televízió bu­tit, ugyanakkor büszkélke­dik azzal a felméréssel, amelyet a mozgalom szak­lapja közölt: a .Jluber” sze­rint azoknak a gyerekeknek a többsége, akiktől megkér­dezték. a szüleiket vagy a tv-t szeretik-e jobban, az utóbbit választotta ... Á CIÁ nem kér engedélyt Az esetben, sajnos, semmi rendhagyó nincs; volt már ilyen és alighanem lesz is. Nicaraguában bejelentették, hogy Jinotega tartomány fe­lett lelőttek egy C—47-es tí­pusú amerikai gyártmányú repülőgépet. A gép a Nica­raguába betört ellenforradal­mároknak szállított (volna) utánpótlást. Utasainak poli­tikai-emberi hátterére rávi­lágít az a tény, hogy a nyolc holttest egyike Iiuis Gu­tierrez Hugo, Somoza fiának egykori személyi testőr-piló­tája volt. Washingtonban szeretik hangoztatni, hogy a nicara- guai kontráknak (ellenforra­dalmároknak) semmi közük a múlt, vagyis a Somoza-re- zsim gyűlölt árnyaihoz. A diktátor-família legbelső sze­mélyzetéhez tartozott pilóta teteme újabb cáfolat erre az állításra. De az esetnek vannak más, ha úgy tetszik, még maibb tanulságai is. Az amerikai fővárosban siettek hivatalosan kijelenteni, hogy sem a Pentagonnak, sem a CIA-nak nincs tudomása — és köze — a lelőtt géphez. Csodák azonban nincsenek és az incidens színhelye sem véletlen: a managuai nem­zetvédelmi minisztérium közlése szerint Jinotega tar­tományban az elmú't napok során súlyos harcok voltak . A lényeg változatlan ma­radt: az a nagyhatalom, amely oly szívesen szónokol „külső beavatkozásról”, szüntelenül beavatkozik egy saját útját járó kis közép­amerikai ország életébe. A repülőgép-ügyön kívül ennek más új jelei is vannak. Dá­niel Ortega, a sandinista front elnökjelöltje közölte kormányának azokat az ér­tesüléseit, amelyek szerint szeptemberben nagy táma­dás indul Nicaragua ellen (nyilván a novemberi nica- raguai választások „előké­szítésére”) és már folyik a csapatok összevonása Hon- durasban és Costa Ricában. Arra a Costa Rica-i állítás­ra, hogy a kormány nem tud csapatok érkezéséről, elég emlékeztetni arra, hogy a CIA nem szokott engedélyt kérni akcióihoz. A térség megfigyelői tényként köny­velik el, hogy a CIA a na­pokban több száz ellenfor­radalmárt szállított át Hon- durasból a mindmáig semle­gességét hangoztató Costa Ricába (amelynek államfője különben a minap fogadott hivatalában egy nicaraguai ellenforradalmi vezetőt... ) A CIA valóban nem kér engedélyt más országok kor­mányaitól (néha még a sa­játjától sem, bár a mostani amerikai vezetéstől nyugod­tan kérhet), számára nem lé­teznek országhatárok, jogi és egyéb normák. Repülőgép Hondurasból Nicaraguába, csapatok (sőt, a hírek szerint amerikai műszaki személy­zet) Hondurasból Costa Ri­cába: a cég úgy viselkedik, mintha a Rio Grandétól dél­re elterülő „hátsó udvar" még mindig egyfajta északi hitbizomány lenne. „ _ ÉRETTSÉGIZETT LÁNYOK, FIÜK! Jelentkezzetek elektronikai műszerész­szakmunkástanulónak! Elektronikai készülékek és berendezések iránt érdek­lődő, érettségizett fiatalok jelentkezését várjuk az 1984— 85-ös oktatási évre. A képzési idő: 2 év. A VBKM Kaposvári Villamossági Gyára havi 590—1099 forint tanulmányi ösztöndíjat fizet, tanulmányi ered­ménytől függően. A jelentkezőknek részletes felvilágosítást adunk a VBKM KVGY személyzeti osztályán. Cím: Kaposvár, Mező Imre út. (Telefon: 11-140.) (79770) Irán Irakot vádolja a géprablásért Fekvő krumpli, paradicsom

Next

/
Thumbnails
Contents