Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-29 / 202. szám

1984. augusztus 29., szerda Somogyi Néplap 3 Számítógépek a mezőgazdaságban CCYVÍN iSZ y A hegyek hősei Szinte naponta hallható, látható vagy olvasható egy- egy hír, tudósítás a számító­gépekről, a számítástechni­káról. Egyre szélesebb kör­ben alkalmazzák hazánkban is a számítástechnikát, már nemcsak hagyományokkal rendelkező területein, hanem például a mezőgazdaságban is. Mezőgazdaságbeli alkal­mazásai közül mutatunk be most egyet a szakterület két képviselőjének közreműkö­désével. Beszélgető partnere­ink: Búvár Géza agrármér­nök, a'Kukorica- és Ipari- növény-termelési ' Együtt­működés (KITE) termelési igazgatóhelyettese és Gaudi István matematikus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Auto­matizálási Kutató Intézet (SZTAKI) tudományos mun­katársa. — Hazánkban az iparszerű mezőgazdasági termelést a termelési rendszerek szerint irányítják. Ilyen a nádudva­ri Vörös Csillag Tsz keretei között működő Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés (KITE) is. A szántóföldi növénytermelési rendszerek közül a KITE je­lenleg a legnagyobb partneri körrel rendelkező és a leg­nagyobb területet integráló növénytermelési rendszer. 1983-ban 394 partnergazdasá­ga 832 ezer hektáron termelt KITE-technológia szerint. Mi határozza meg tevékenysé­güket? — Egyrészt a hazai és a nemzetközi tudományos­technikai eredmények össze­gyűjtése, feldolgozása, adap­tálása és technológiába il­lesztése, másrészt gondosko­dás a végrehajtáshoz szüksé­ges feltételekről. Ez utóbbi a gépek, vetőmagok, nö­vényvédő-szerek, műtrágyák beszerzését, a gépek műszaki ellátását, javítását és alkat­részellátását is jelenti. A nádudvari központ mel­lett KITE-alközpontok dol­goznak Békéscsabán, Hódme­zővásárhelyen, Szolnokon, Baján, Tiszavasváriban, He­vesen, Kaposváron, Sombe­rekén, így tartva fenn köz­vetlen kapcsolatot a termelő üzemekkel. Kapcsolat a tudománnyal — A folyamatos fejlesztő munka érdekében bizonyára széles körű kapcsolatot épí­tettek ki különböző kutató- intézetekkel. A Magyar Tu­dományos Akadémia Számí­tástechnikai és Automatizá­lási Kutatóintézetével mikor vették fel a kapcsolatot? — 1976 óta dolgozunk együtt. Ennek közvetlen előz­ménye volt, hogy épp tíz éve a KITE megszervezte a valamennyi partnergazdasá­gára kiterjedő technológiai adatszolgáltató rendszert, ez azóta is működik. A nagy területű kultúrák esetén, amelyeket 3—4—5 ezer vagy még több táblán termelnék KITE-technológia szerint, még a legegyszerűbb kiértékelési eljárások is rend­kívül nehezen lennének el­végezhetők számítógép nél­kül. A matematika kínál olyan úgynevezett többválto­zós analízisbeli módszereket is, amelyek alkalmazása már elképzelhetetlen számítógép nélkül. Mindezen módszerek célja annak eldöntése, hogy különböző kezelések, egyen­ként vagy kölcsönhatásukban befolyásolják-e az átlagter­mést, és ha igen, hogyan. Vagy ahogy mondani szok­ták: a kezelések nyomán ke­letkezik-e az átlagtermések között értékelhető különbség. Kezelés alatt itt a matema­tikai statisztika kezelés fo­galmát kell érteni: a növény- védelem és műtrágyázás mel­lett kezelés a fajta, a talaj, a tőszám, a vetés és betaka­rítás paraméterei és hason­lók is. — A kapott eredményeket a KITE milyen formában hasznosította? — Folyamatosan és ered­ményesen felhasználta a kö­vetkező évi kerettechnológi­ák különböző ökológiai kö­rülmények közötti adaptálá­sát. Ezekkel a vizsgálatokkal a termelés ökológiai korlátáit keressük, de ezek tették le­hetővé a továbblépést. A számítógéppel segített tech­nológiai tervező-elemző rendszer (TTR) kialakítását 1980-ban kezdtük meg. — Mit tesz lehetővé e rendszer? Hallhatnánk to­vábbá valamit a technológia tervezésének alapgondola­táról is? Műveleti előírások — E rendszer lehetővé te­szi, hogy egy gazdaság adott­ságait figyelembe véve több változatban alakítsuk ki az alkalmazandó technológiá­kat, vetésszerkezetet, ehhez kapcsolódva az eszközöket és az alkalmazandó változatról gyors ökonómiai elemzés után döntsünk. 1982 óta (a rendszer fokozatos fejleszté­se mellett) a KITE szakta­nácsadási rendszerének szol­gáltatásaként működik is. A technológiai tervezése« alapgondolata röviden a kö­vetkező: egy mezőgazdasági technológia előírások halma­za, amely kiterjed a terme lési folyamat minden körül ményére. A műveleti előírá­sok megadják, hogy mikor, milyen erő- és munkagépek­kel, milyen műveletet kell végezni. Technológia-terve­zési feladatunkat úgy fogal­maztuk meg, hogy a KITE ajánlott technológiáiból egy gazdaság vetésszerkezetének konkrét technológiáit alakít­juk ki úgy, hogy a gazdaság meglévő vagy a tervezett irányban bővített gépparkjá­val a vetésszerkezet támasz­totta követelményeknek ele­get tudjon tenni. A feladat matematikai mo­dellje természetesen nem egyszerű, de felírható és megoldható. Az eredmények dekádonkénti (tíznapos) fel­bontásban forgatókönyv­szerűén megadják a tenniva­lókat és egybevetik a gazda­ság lehetőségeivel; felhíva a figyelmet az esetleges hi­ányokra, a szűk kapacitások­ra, nem reális elképzelések­re. Mindezt kiegészíti egy részletes költség- és hozam- értékszámítás táblánkénti, technológiai változatonkénti, ágazatonkénti és vetésszerke- zetenkénti összesítésekkel. A végrehajtandó feladatokról ezek alapján végül is a gaz­daság vezetősége dönt. A negyven esztendővel ez­előtt kirobbant szlovák nemzeti felkelést gyakran tűzhányó kitöréséhez hason­lítják, fellobbanásának he­vességével, annak az inten­zitásnak folytán, amivel a nép forradalmi energiája megnyilvánult benne. Ez nem azt jelenti, hogy itt csupán ösztönös robbanás történt. Megelőzte a felke­lést az illegális kommunista pártnak — Szlovákia egyet­len szervezett és akcióképes antifasiszta erejének — széles körű, öntudatra éb­resztő és szervező tevékeny­sége. A Szlovák Kommunist» Fárt illegális központi veze­tőségét 1943. szeptemberé­ben K. Smidke hozta létre, amikor a Csehszlovák KP moszkvai vezetősége Szlová­kiába küldte. Az illegális vezetőség másik két tagja G. Husák és L. Novomesky volt. Fő feladatuk Szlová­kia hazafias antifasiszta el­lenállási erőinek egyesítése, nemzeti csúcsszerv kialakí­tása, a felkelés előkészítése. Megalakult az illegális Szlo­vák Nemzeti Tanács; létre­jöttek az illegális nemzeti bizottságok (tanácsok), a városok és községek jöven­dőbeli alapvető néphatalmi szervei. A felkelés tervét a Kato­nai Tanács dolgozta ki, a Szlovák Nemzeti Tanács pe­dig 1944. június 29-én hagy­ta jóvá. Két lehetőséggel számoltak vagy azonnal megkezdik a harcot, együtt­működve a szlovák határok felé közeledő Vörös Hadse­reggel vagy pedig csak ak­kor, ha a német hads.ereg megkísérli Szlovákia meg­szállását. A feladat súly­pontja a koordinálás volt a Vörös Hadsereggel... Augusztusban a szlová­kiai események gyors ira­mot vettek. Augusztus ele­jén a Csapájev partizánegv- ség Kelet-Szlovákiában megtámadott egy lőszerek­kel és robbanóanyagokkal toli német szállító jármű­oszlopot; egy másik egység a Hernád egyik hidját repí­tette a levegőbe, egy továb­bi német transzportot táma­dott meg a margecanyi pá­lyaudvaron. A partizánok egyre növekvő aktivitása a kormányt arra késztette, hogy rendkívüli intézkedé­seket vezessen be. Augusz­tus 10-én katonai büntető különítményt küldött ki az Alacsony-Tátrában és a Nagy-Fátrában működő partizánok ellen, a katonák azonban összebarátkoztak a partizánokkal és átadták nekik fegyvereiket. Ezért egy nappal később a fasisz­ta kormány statáriumot hir­detett. Válaszként a parti­zánok megsemmisítettek minden vasúti alagutat, le­tartóztatták a rezsim expo­nált személyeit, kiszabadí­tották a politikai foglyokat, megszállták a városokat és a falvakat. A szlovákiai német követ az ország lehető leggyor­sabb megszállását javasol­ta. S augusztus 29-én már Szlovákiába érkeztek a re­pülőgépekkel és harckocsik­kal támogatott német meg­szálló egységek, Elsőként a zsolnai hely­őrség lépett harcba, de □ nehéz haditechnika ellené­ben kénytelen volt vissza­vonulni a sztrecsnói szo­rosba. Ott a martini kato­nai egységekkel és az első csehszlovák partizánbrigád­dal együtt majdnem egy teljes hétig visszaverte a németek repülőgépekkel és harckocsikkal támogatott egységeinek támadását. Hő­siesen harcolt itt a francia partizánok egy csoportja is. A felkelés különböző front- ,iain további 26 nemzet és nemzetiség fiai is együtt küzdöttek velük. A szlovák nemzeti felkelésben mint­egy 20 ezer partizán, 60 ezer szlovák katona, 40 ezer munkásőr, továbbá ki­lencezer cseh, háromezer szovjet, több mint 800 ma­gyar, 400 francia és több száz más nemzetiségű har­cos vett részt. A felkelés első napjaiban több katonai parancsnok elesett, ami megkönnyítette az előrehaladást a megszál­ló egységek számára. A fel­kelésre nézve legsúlyosabb következményekkel két kelet-szlovákiai hadosztály lefegyverzése? járt, mivel ezeknek kellett volna utat nyitniuk a Vörös Hadsereg előtt Szlovákiába és Ma­gyarországra. Több mint két hónapon át tartották a felkelők az összefüggő frontot. A szlo­vák nemzeti felkelés így időtartamában és terjedel­mében Európa legjelentő­sebb antifasiszta megnyilvá­nulásai közé tartozik. Végül azonban 6—8 német had­test ötvenezer katonája, 200 harckocsija és többszáz ágyújának nyomására ok­tóber végén kénytelenek voltak visszahúzódni a he­gyekbe A hegyi partizánok — 17 dandár és 22 csoport, összesen mintegy 13 500 harcos — továbbra is tá­madásokat intéztek a né­met katonaság ellen, aka­dályozzák szállításaikat. Min­den fő utánpótlási és visz- szavonulási útvonalat állan­dó ellenőrzés alatt tartot­tak. A szlovák nemzeti felke­lés tehát elérte alapvető célkitűzését. A szabadsággal együtt jött el a társadalmi felszabadulás is. Nagy érdeklődés kísérte az idei országos cipőipari újítá­si börzét, amely a napokban zajlott le a martfűi Tisza ci­pőgyárban. A rendezvény most elkészült összegzése sze­rint ötvenöt újítás cserélt gazdát, talált új hasznosító­ra. A legtöbb szellemi munka, alkotó ötlet a hatékonyabb termelést, a jobb minőséget, az anyag és energiatakaré­kosságot szolgálja. Több kö­zülük az egyes import anya­gok, ragasztók, vegyszerek hazai termékkel való helye- tesítését oldja meg. A Tisza cipőgyár újításai közül pél­dául sikert aratott az auto­mata ringlizőgép és az új tí­pusú hidraulikus szabászkés. Az őszi csúcsra készülnek Bohonyen A böhönyei Szabadság Termelőszö­vetkezetben takarították be a megyé­ben elsőként a kalászosok termését, több mint ezer hektárról, és min­den idők legnagyobb re­kordját hozta ez az év. Nemcsak az IKR—6000-es termelési körzetében, hanem a megye nagyüzemeinek so­rában is az egyik legnagyobb átlagot elérő gazdaságok kö­zé kerültek. S mivel korán végeztek saját feladatukkal, nyomban segítséget adtak a szomszédos vései és nagyba­jomi termelőszövetkezetnek. Most már az őszi feladatok­ra készülnek: 254 hektár napraforgó, 681 hektár ku­korica és 108 hektár silóku­korica betakarítása vár a kombájnosokra. Ezenkívül 600 hektár őszi búzát, 400 hektáron őszi árpát vetnek. A búzát 350 hektáron, az őszi árpát teljesen szántás nélkül, csak tárcsázott és ásóboronával megművelt te­rületen vetik el. Jó ered­ménnyel alkalmazzák évek óta ezt az energiatakarékos megoldást. Az őszi feladatokra folya­matosan felkészítik a gépe­ket, a vetőmagot és a mű­trágyát is megvásárolták már. Minden feltételt igye­keznek biztosítani — hogy a nyárinál nehezebb csúcsidő- szakban is zökkenőmentesen elláthassák feladataikat. Az ország legnagyobb cipő­ipari üzeme a testvérválla­latoktól tizenöt újítást vásá­rolt meg; ezek közül jelen­tős és a munkát teszi terme­lékenyebbé az éksarokvágó és a sarokmélyítő gép. A börze tanúsága szerint módosított újítási jogszabály hatékonyan ösztönzi a dol­gozókat, nagyobb teret ad a vállalati önállóságra, az alkotómunka megbecsülésé­re, az újítók anyagi és er­kölcsi elismerésére. Ennek tulajdonítható, hogy a hazai cipő és bőriparban növeke­dett az újítók, feltalálók száma; a Tisza cipőgyárban a négy és fél ezer munkás közül minden ötödik szere­pel az újítók között. Dr. Mérő Éva A termékszerkezet-váltás első lépései Újdonság: a Jumbó garnitúra : Az áruházak bútorosztá­lyain, a Domus hálózat üz­leteiben egyre több a sze­met gyönyörködtető, ízlé­ses, a családi házakba és lakótelepi lakásokba egy­aránt elhelyezhető szek­rénysor, kárpitozott garni­túra és egyéb lakberendezé­si tárgy. A több azonban még nem azonos az eléggel. Ta­lán túlzás azt mondani, hogy szegényes a választék, de hogy van pótolnivaló bőven, abban bizonyára a gyártók és a kereskedők is egyetértenek. A gyártók egyikét, a Ka­nizsa Bútorgyár kaposvári gyáregységének vezetőjét, Chôma Zsoltnét kérdeztük, mit tudnak tenni a megvál­tozott vásárlói igények ki­elégítéséért. — Szakemberként és ma­gánemberként is az a vé­leményem, hogy a lakbe­rendezés divatjának válto­zásával sokáig nem tudtunk lépést tartani. Feltétlenül szükségesnek éreztük a termékszerkezet-váltást, amely méreteinknél fogva ugyan nem nevezhető meg­határozóink az egész ha­zai bútorgyártásra vonat­kozóan. de úgy gondoljuk: ezzel is részesei lehetünk egy ízlésformáló, igények­hez jobban igazodó folya­mat megindulásának. — Milyen jelei vannak ebben a gyáregységben a változásnak? — Mivel létszámbővítésre nemigen van lehetőségünk és a meglevő gépek, beren­dezések cseréje sem szere­pel a közelebbi, terveink között, ezért dolgozóink szaktudására alapozva meg­határoztuk termékeink gyártásának skáláját. Négy­féle bútort készítünk; ezek már a termékszgrkezet-vál- tás első lépéseit is tükrözik. Ez évi újdonságnak számit a Kupidó II/B lakószoba, a Dallam hálószoba, a Juven­tus szekrénysor is. A Jum­bó kárpitozott ülőgarnitúra gyártását például most, a második félévben kezdtük, s reméljük, megnyeri a vá­sárlók tetszését. — Mennyiben új ez a ter­mék? — A funkciójától elte­kintve kárpithuzatában, a díszítésében és könnyedebb formájában. Jelenleg há­romféle színben — drapp, sötétbarna, hússzín — ké­szítjük, N. Zs. Stefan Zuker Cipőipari újítási börze

Next

/
Thumbnails
Contents