Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-25 / 199. szám

1984. augusztus 25., szombat Somogyi Néplap 3 Űj keresetszabályozás 1985-től A teljesítmény ci fedezet STARTRA KÉSZ GÉPMADARAK Hajjrán tűI a repülőgépes szolgálat Miután megnő a nyereség, az adóviselő-képesség sze­repe a teljesítménytől füg­getlen keresetkiáramlást mindenekelőtt az árak kor­látozhatják. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az éles ver­senyhelyzet, illetve a meg­felelő árszabályozás. A leg­rugalmasabb keresetszabá­lyozási ‘formát tehát csak azok a gazdálkodj) egységek alkalmazhatják, amelyek növekvő bérköltségeiket nem tudják a vevőkre nyak­ló nélkül áthárítani. Erre garancia a nagyarányú ex­port, illetve a megnyugtató árszabályozás. Nélkülözhe­tetlen a nagyfokú költségér­zékenység, az ésszerű taka­rékosság, a különböző költ­ségtényezők mindenkori op­timális arányának kialakí­tása. Ügy váljon a külön­böző gyári forint konver­tálhatóvá, hogy a bérforint­hoz hasonló keménységű lesz a költségforint és nem a bérforint puhul meg. A rugalmasság kockázata Csak aki a jelenlegi 7—8 százalékos inflációs rátát is fel akarja srófolni, az gon­dolhat arra, hogy eljött a könnyű béremelések idősza­ka. Ha ugyanis a kiáramló bérforintnak nem lesz nö­vekvő teljesítményfedezete elszabadulhat a pokol, az inflációs gerjedés felgyor­sulhat és ellenőrizhetetlen­né válhat. Nélkülözhetetlen bérgazdálkodás. Az új ösztönző bérezési gyakorlat nem csupán meg­felelő gazdasági, szabályo­zási viszonyokat, hanem gyökeres szemléletbeli vál­tozást is feltételez. A válla­latok közt várhatóan jelen­tős bérkülönbségek alakul­nak ki 1985-től/ Előnyösen startolhatnak a magas nye­reségű, alacsony bérhányadú vállalatok. Különösen akkor, ha a nyereséget nem terhe­lik adósságok, hiteltörleszté­sek, kamatfizetések. Elleiv kező esetben nyilvánvalóak az indulási arányok. A na­gyobb bérkülönbségek vár­hatóan felgyorsítják a mun­kaerő mozgását, s társadal­mi feszültségeket indukál­nak. Az ilyen szabályozás­sal együtt járó változások megértőbb fogadtatását nem könnyű .elérni. Ne legyen jelenléti díj Mindenütt rendkívül fo­kozódott a béremelések iránti igény. Azért, mert az igényeket, az elvárásokat nem a teljesítményekhez viszonyítják, hanem mások-; jövedelméhez, az általándWt dráguláshoz, a szabadpiac és a vállalati gazdasági mun­kaközösségek béreihez. Az Egy hónap ailatf ' több mint 30 millió forint — ez a mérlege a Somogy Kereske­delmi Vál lailat által a közel­múltban kibocsátott kötvé­nyek jegyzésének. Ez az ösz- szeg egyébként kétszerese a meghirdetettnek. — .Minek tudható be a nagyfokú érdeklődés? — er­ről kérdeztük Sümegh Nán- dornét, a vállalat igazgató­ját. — Azt hiszem, a bizalom késztette vásárlásra az ér­deklődőket, bár el kell mon­danom, Ilyen nagy összegű jegyzésre mi sem 'számítot- tuinlk. Most már ennék tuda­tában, valószínűleg másként fogalmaznánk meg a fel­használás módját és az ösz- szegét is, hiszen a mintegy 32 millió forintos jegyzésből a pénzügyminiszter engedé­ilyen tömegnypmásnak, bár­milyen erős, nem szabad en­gedni, béremelést csakis teljesítménynövelés indo­kolhat. Sőt, figyelembevevő az eddigi bérszabályozás létszámhigitó hatását, ese­tenként az adott bérért in­dokolt több, jobb, fegyelme­zettebb munkát követelni Újra gombolva a mellényt. Az úgynevezett vatta-mun­kaerő, a régi keresetszabá­lyozás öröksége, nem il­leszthető az új, feszesebb rendszerbe. Válaszút elé kerül a dolgozó. Vagy beáll a sorba, az újra rendeződő teljesítmény-hierarchiába, vagy kilép a munkahelyről. Sokan már attól megsér­tődnek, hogy nem kapnak fizetésemelést. Hát még ha azt is közlik. hogy a kévé­séit pénzért is meg kell dol­gozná! Dehát az igyekvő, teherviselő ember is érzé­keny, kedvét szegi, ha egy­azon cégnél olykor azonos munkát kétféle mércével mérnek. Nem mindegy, hogy ki sértődik meg. Illesse ta­pintat a szorgalmat, s tisz­telet a teljesítményt! De akkor nem lehet becsülni a félmunkát, s nem lehet fi­zetni a jelenléti díjat. Ki sértődjék meg? A következetlenség, a megalkuvás az ösztönzésben, nyilvánvaló kitérés az ér­dekütközések, a konfliktu­sok elől. Ez egyre kevésbé indokolható azzal, hogy a munkaerőhiányból fakadó gondokat gyarapíthatja. Ha a gyenge munkaerő megsér­tődik és tovább áll, remél­hetőleg mérséklődő eséllyel próbálhat majd másutt sze­rencsét. A kilépő pénzét pe­dig, amint erre az új sza­bályozás lehetőséget nyújt, megkapja az. aki többre ké­pes. Nem lesz teljesítmény­kiesés, sőt a több és jobb munka kellő anyagi elisme­rése vonzza majd az új munkaerőt. Arra persze szá­mítani kell, hogy a szabá­lyozásmódosítás révén a munkaerő egyre inkább megdrágul, ésszerű létszám­gazdálkodásra, arányos te­herelosztásra serkentve. Visszatérve az indító lé­mára: optimisták lehetünk-c az 1985. évi startot illetően? Feltétlenül. Van reális le­hetőség a kibontakozásra, a gazdaság megújulására. De reményeinket, igényeinket ne a szabályozásváltáshoz, a központi intézkedésekhez kössük egysíkúan. Ezek ke­retet, lehetőséget teremte­nek, hogy új módon éssze­rűbben, jobban dolgozhas­sunk. A kereteket mindenütt helyileg töltik meg tarta­lommal. Vezetők, munká­sok, alkalmazottak. Kovács József Iyóvel 25 milliót tudunk 'el­fogadná. Ennek az összegnek a 3 év alatt történő visszafi­zetése még nem okoz gon­dot. Mivel árualapbővítő köt­vényeket bocsátottunk ki, ezért ezt az összeget arra is kell fordítanunk. Ha a köt­vény elnevezése nem kötne bennünket, akikor a lehető­séget megragadva például felépítenénk egy nagykeres­kedelmi raktárt. Így arra az összeget más forrásból kell biztosítanunk vagy újabo kötvényt kellene kibocsátani. — Az ország egész terüle­tén lehetett jegyezni kötvé­nyeket. Milyen értékben vá­sároltak kötvényt más me­gyékben? — A területi statisztika még nem készült el. Buda­pesten például a jegyzett Ezek a napok csaknem holtidénynek számtíanak a kis gépek számára. Erről be­szélgettünk Császár Károly­ival, a MÉM Repülőgépes Szolgálata kaposvári bázisá­nak parancsnokával. Már túl vannak a hajrán, mostaná­ban alig akad valami mun­kájuk. Az idén egymillió-öt­venezer hektár repülőgépes növényvédelmét tervezték Somogybán, Tolnában, Bara­nyában és Bács-tKiskunban. Meglehet, a szeszélyes időjá­rás miatt csak késő tavasz- szal startolhatták, mostanra mintegy nyolcszázötvtenezer hekárral végeztek. Ami a gazdaságoknak bosszúságot akozott, az nekik „szeren­csét” hozott. A repülési időt növelhették azzal, hogy a ga- bonábetegségek miatt több helyen ismételt permetezésre volt szükség. A repülőgépes növényvéde­lem rendkívül költséges, így Kedvező döntés született a csepeli kerékpárgyártás jö­vőjéről. A kormány Gazda­sági Bizottsága néhány köz­ponti pénzügyi intézkedéssel hozzásegíti a csepeli gyárat ahhoz, hogy a jövőben haté­kony belső szervezéssel, a termelékenység emelésével gazdaságossá tegye a csepeli kerékpárok előállítását. Az 1400 dolgozót foglal­koztató Csepel Kerékpár- és Konfekcióipari Gépgyárban 1974—78 között rekonstruk­ciót valósítottak meg, s a termelőkapacitást évi félmil­lió korszerű kerékpár gyár­tására futtatták fel. Már 1978-ban, amikor minden új berendezés üzemelt, nyere­séget kellett volna elérniük a fejlesztéshez felvett bank­hitel törlesztéséhez, ehelyett 360 millió forint veszteség­gel zárták az évet. Ez a .kedvezőtlen helyzet a rákö­köt/vények értéke 12,5 millió/' forint, de szép számmal je­gyeztették más megyékben is. Érdekes módon a kötvé­nyek viszonylag kis hánya­dát, körülbelül csak 15 szá­zalékát jegyezték Somogy­bán. — Az üzletekben levő áru- választék és mennyiség bő­vülésén kívül milyen vál­tozások várhatók e kötvé­nyek ^kibocsátósa kapcsán? — Ebből kívánjuk fedezni például nagykereskedelmi te­vékenységünk _ forgóalapját is, de az előre hozott fejlő­désnek köszönhetően remél­jük, hogy többet fordítha­tunk különböző fejlesztések­re, és elképzelhető, hogy ke­vesebb bankhitelt kell föl­vennünk a következő évek­ben. Szeretnénk bővíteni az a gazdaságok számára meg­fontolandó. hogy igényel­jék-e. Érdekesség, hogy a tavalyi aszájyos év miatt az alföldi téeszek lemondtak e szolgáltatásról,. így az ottani géipek segíthettek a Dunán­túlon. Erre szükség is volt, hiszen a kaposvári bázis ti­zenhárom repülője és tizen­négy helikoptere nem győzte a munkát. Különösen sok volt a teendő Lábod. Két- hely és Kaposvár környékén. vetkező években sem szűnt meg. s időközben folyamato­san emelkedtek az anyag- és energiaárak is, ami számot­tevően növelte a költsége­ket. Megvizsgálták, mi lenne a gazdaságosabb : megszüntet­ni, vagy valamilyen módon fenntartani a csepeli kerék­párgyártást. A szakemberek abból indultak ki, hogy a belföldi piac évente leg­alább 400 ezer korszerű ke­rékpárt igényel. Ekkora té­tel importjára jelenleg nincs lehetőség. Ha a hazai gyár­tást felszámolnák, gondot jelentene a több százmillió forint értékű géppark hasz­nosítása is. Olyan döntés született, hogy — úgyneve­zett járadékfizetéses alap­juttatásiként — tartozásainak egy részét kamatmentesen, tíz év alatt fizeti vissza a vállalat. árubeszerzési forrásokat is, így többek között javítjuk külkereskedelmi tevékenysé­günket. — Milyen visszhangja volt a kötvényjegyzésnek a szak­emberek körében? — Sokan felfigyeltek a vállalat tevékenységére, s többen személyesen is eljöt­tek érdeklődni, tapasztalato­kat gyű.itérai azoktól a .keres­kedelmi vállalatoktól, ame­lyek hasonló kezdeményezést terveznek. A Borsod megyei Iparcikk -kereskedelmi Vál la - lat a mi példánkat követve szintén bocsátott ki kötvé­nyeket az ellátás javításá­nak érdekében. Ez is azt jelzi, hogy sike­res volt a ma még talán szo­katlan vállalati források bő­vítésének e formája. N. Zs. Több helikopter kellene So­mogyiba. Nem mindegy, hogy mi­lyen a növényvédelem, hány­szor kell kezelni ugyanazt a területet. Ezért több újítást vezetett be a szolgálat. Ki­kísérleteztek egy újfajta szó­rófejet. amellyel csökkenthe­tik a felhasznált víz meny- nyiségét. Míg korábban egy hektárra hetven liter vizet kellett a magasba vinni, má­ra harminc-ötven literre csökkenthették ezt a meny- fíyiséget, s így a felszállá­sok száma is csokiként. Ez jelentős üzemanyag-megitaka- rítást eredményezett. Az Idén kísérletként önel­számolási rendszert dolgoz­tak ki a pilóták számára, így nekik is érdekük, hogy légióránként ne kétszáz-két- száztiz liter üzemanyagot fogyasszanak, hanem mond­juk csak százhetvenet. Sike­re van az újításnak. A szol­gálat így tízszázalékos meg­takarításhoz jutott, a pilóták pedig akár harmincezer fo­A VI. ötéves tervidőszak befejezéséhez közeledve mind több helyen — így a községekben is — számba veszik és az előirányzatok­hoz viszonyítják mindazokat a munkákat, melyek 1981 óta a fejlesztés, a település szépítése érdekében történ­tek. Nem hagyják figyelmen kívül természetesen a telje­sítést befolyásoló körülmé­nyeket és azt sem, hogy egy év még hátra van ahhoz, hogy ff. öt., évre meghatáro­zott feladatokat valóra vált­sák. Megyénket járva láthat­juk, miként gyarapodtak, csinosodtak városaink, na­gyobb községeink, kisebb falvaink, s tapasztalhatjuk, milyen gyümölcsöt érlelt a települések gazdálkodó szer­vezetei és a lakosság kö­zötti összefogás egy-egy je­lentősebb cél megvalósítása érdekében. Balatonszabadi térségében például az egész­séges ivóvíz biztosítása és a gyermekek óvodái elhelyezé­se kiemelt feladatnak szá­mított ebben az időszakban. A vízműhálózat kiépítése csaknem 40 millió forintba került, s ha magukra van­nak utalva, bizony gondot okozott volna a beruházás megvalósítása. Segítségükre rinttal is többet kereshetnek egy évben. Ezért tervezik, hogy jövőre „bérbe adják” a gépmadarakat a repülő­söknek, s így további megta­karításra tehetnek szert. Most szerelik a helikopte­reket és a repülőket, nagy­javításokat végeznek. Né­hány hektár szőlő, mák és mustár kivételével nincs munka. Mindenki a három hét múlva kezdődő újabb feladatra készül. A napra­forgó, a kukorica növényvé­delme van még hátra, illet­ve az őszi szántásokhoz kell majd a műtrágyát kijuttatni. A repülősök bíznak abban, hogy a tervüket ötvenezer hektárral túlteljesítik, s re­ménykednek abban is, hogy idén enyhe lesz a tél, folya­matosan dolgozhatnak. Hi­szen ha november végére, decemberre szépen sarjad az őszi vetés, akkor már igény­lik a gazdaságok az első fej- trágyázást. Nagy Jenő Fotó: Hortobágyi Róbert sietett azonban az Országos Vízügyi Hivatal 6, a megyei tanács 4,5 millió forinttal, a siófoki November 7. Mező­gazdasági és Kertészeti Ter­melőszövetkezet pedig 7,5 millió forint érdekeltségi hozzájárulást fizet. A bala- tonszabadi tanács 2,5 millói- val járult hozzá a vízmű építéséhez. így valósulha­tott meg a nagy feladat, melynek eredményeként a szabadiak és a siój ut iák eb­ben az ^.évtizedben már egészséges, vezetékes ivóvi­zet fogyaszthatnak. A másik jelentős állomás Balatonszabadi életében : 1981-ben a tanács — együtt­működve a November 7. Tsz-szel — öt gyermekcso­port foglalkoztatására tette alkalmassá a község óvodá­ját. Elérték, hogy egyetlen szülőt sem kell elutasítaniuk azzal, hogy gyermekének nem tudnak helyet biztosí­tani az intézményben. A községben most a gázvezeték építésével kapcsolatos ten­nivalók kerültek a figyelem előterébe, s ahogyan az ed­digi munkáknál, ennél is számítanak a lakosság és a gazdálkodó szervezetek ösz- szefogására, jelentős segítsé­gére. A vártnál nagyobb volt az érdeklődés SIKERREL ZÁRULT A KÖTVÉNYJEGYZÉS Tovább gyártják a csepeli kerékpárokat SZÁMVETÉS A FINISBEN Mérlegen a településfejlesztés

Next

/
Thumbnails
Contents