Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-25 / 199. szám

4 Somogyi Néplap 1984. augusztus 25., szombat Elmulasztott bejelentés Kevesebb a baleset, több a kiesett munkanap RENDETLENSÉG AZ ÜZEMEKBEN dar» Emberek élete, egészsége függ attól, gondot fordíta­nak-e az üzemekben, a gaz­daságokban a munkavédelem szabályainak betartására, a megelőzésre. Suhajda Já­nossá.1, az Országos Munka­védelmi Főfelügyelőség me­gyéi felügyelőségének veze­tőjével az első félév tapasz­talatairól beszélgettünk. — Mit mutat a statisztika? — Az év első felében 1309 kivizsgálásra kötelezett, há­rom napon túl gyógyuló bal­eset fordult elő. Ez hússzal kevesebb, mint tavaly az el­ső félévben volt. — Milyen az összkép, ha megvizsgáljuk a baleseteket súlyosságuk szerint? — Kilenc volt a halálos: ez öttel kevesebb, mint ta­valy. Akkor ugyanis előfor­dult egy tömeges baleset. Csonkulásos baleset hét sze­repel a statisztikában, ez há­rommal kevesebb. — Mennyi munkanap esett ki? — Az év első felében 50 735 nap, ez 3808 nappal több, mint tavaly. Oka mindenékelőtt az. hogy nö­vekedett az úgynevezett út' balesetek száma, amelyek­nek kivizsgálása nem köte­lező. Sajnos, ezek általában súlyosak. Sok bennük a köz­lekedési. például a dolgozót elüti valamilyen jármű. A télen nagyon sokan csúsztak el a síkos utakon, munkába menet és jövet. — Mita balesetek leggya­koribb oka? — Most is, mint általában, 25 százalékuk esés, csúszás, botlás. A közlekedési utak, a •V padozatok hibája idézi elő. A gazdálkodó szervezetek sze­rint a balesetek nagy részé­nek elsődleges oka a sérül­tek előírásellenes magatartá­sa, gyakorlatlansága. Igen gyakran szenvednek balese­tet, akiknek nincs meg az egyéves munkaviszonyuk. Sajnos, nem elég alapos az új dolgozók balesetelhárítási oktatása. A profilok gyakori változtatása maga után von­ja^ hogy a munkaműveletek­ben, -mozdulatokban sok az új elem. Azokra is vonatko­zik c'. akiket új munka’e- rü’etre helyeznek át. /íz ?1- södleges okok körülbelül 40 százalékban a sérülitek hely­telen tevékenységére, 30 szá­zalékban a környezeti hatás­ra 15—16 százalékban a gé­pek. berendezések, szersza- n ok helytelen használatára vezethetők vissza. Az összes baleset 28—29 százaléka a gyalogos közlekedés körébe tartozik: ez a munkahelyi rendetlenséget, szervezetlen­séget is tükrözi. Körülbelül 20 százalékra tehető a fe­gyelmezetlenség, az előírás­ellenes munka, a technoló­giai fegyelem megsértése, nagy számban fordulnak elő balesetek kézzel végzett munka közben — ez 36 szá­zalék —, mivel elégtelen a gépesítettség. — Nagyon fontos, hogy .minden baleset kivizsgálása­kor derítsék föl az előidéző okokat, s ezeket szüntessék meg. Mennylire valósul meg ez a gyakorla tban ? — Egyre több gazdálkodó, szervezetben igyekeznek időben, körültekintően, sok­oldalúan feltárni a közvetlen és a közvetett okozóikat. Az előbbi általában jónak mondható, a közvetlen oko­zók széles körű feltárására azonban nagyon kevés fi­gyelmet fordítanak, s a mu­lasztások iránt is elnézőek Épp ezért tovább kell javí­tani a kivizsgálást, és vál­toztatni kell ezen a magatar­táson is. — Előfordul-e olyan, hogy későn jelentik be a balese­teket? — Sajnos, még súlyos ese­tekben is. Nekünk sem je­lentik, aztán annak sem sze­reznék érvényt, hogy a gaz­dálkodó szervezetben az en­gedélyezett 72 órán belül ki­vizsgálják a balesetet. Akik­re ez tartozik, későn tud­ják meg, nem tulajdonítanak jelentőséget ugyams a gyors vizsgálatnak. Azt tartják, ha már megtörtént a baj. úgy­sem lehet „visszacsinálni”. Ez helytelen magatartás, mi­vel a vizsgálat gyorsasága, a szakszerűség szintén fontos a mellőzés szempontjából. Nem mindegy, milyen gyor­san tesznek olyan műszak', szervezési és egyéb intézke­dést, hogy megelőzzék a ha­sonló eseteket. Két termelő- szövetkezetben — a sávolyt- ban és a laleócsaiiban — sú­lyos, életveszélyes sérülés fordult elő júliusban, s későn jelentették be. Ez a késés még gyakoribb a kisebb bal­esetek esetében. A felügye­lőség mindent megtesz a helyzet megváltoztatásáért a dolgozók érdekében — fejez­te be Suhajda János a be­szélgetést. . r Támadnak a seregélyek A balatonfelv.idéki törté­nelmi borvidéken csapatok­ba verődtek a seregélyek és megkezdték dézsmáló kőrút­jaikat a korán érő szőlők­ben. A madarak, amelyek ed­dig a rovarvUágból táplál­koztak és sok hasznot nyúj­tottak a nővé n yvéde lemben, az utóbbi napokban áttértek^ a. gyüimölcs-menüíéJíJBgyelő-'E •áf------------------­r e csak a levegőből tartanak szemlét, de ahol már cukro­sod ik a csemege- és a ko­rán érő borszőlő, s nem őr­zik a termést, tetemes kárt okoznak. Több, távolabb la- , kó kiskerttulajdonos, aki rit­kábban utazhat telkére, az elmúlt hétvégén már csak a kocsányait találta meg cse­megeszőlőinek. A madár- .ijesztők már- ..pem riasztják Ä­el a falánk madarakat, jól jártak viszont, akik hálóval vonták be szőlőiket. A helyi kistermelők már megszervezték a r.iasztólán- cot: hajnaltól estig szólnak a kolompak, cserdülnek a ka­rikásostorok és dörrennek a karbó'i-ágyúk, zavarva, el­riasztva a féktelen étvágyú madárcsapatokat. 18. Rohantak vakon a sötét erdőben, a lejtőn lefelé. Mö­göttük fegyverek ropogtak vaktában a sötétségbe, kiál­tozás hallatszott. Ágak csa­pódtak arcukba, felbuktak a keresztben fekvő fatör­zseken. Kuvik rikoltozott és reppent a csörtetés ' elől. Eszeveszetten rohantak to­vább. Ézsiás vonszolta a grófot a menekülés ösztöné­től hajtva, összeszoruló to­rokkal, ziháló mellel, mind távolabbra lenni a helytől. Már rég nem hallották a hangokat, amikor még fu­tottak. Kiértek a völgyet kereszt íező útra, ami mellett csör­gedezett a kis patak. Velük szemben Nárcisz atya göm- bölyded alakja világított a lehulló ezüstös holdfényben. A barát békésen mosolygptt. Egész lényéből a derű és a nyugalom sugárzott. Mellet­te a lovak fejüket lógatva, mozdulatlanul álltak, tán aludtak. Ézsiás térdre rogyott a patak partján, kezeit a hűs vízbe merítette és bőven locsold arcára, nyakára a vizet. Érezte, hogy lassan megnyugszik. Fülében alább­hagyott a rettenetes dobolás, a vér zuhogása. Vizes inge mellére tapadt. Megnyalta cserepes ajkait, sós ízt ér­zett. Vérzett a szája, erősen égett a seb helye, amit egy útjába került tövises ág sza­kított. Nárcisz átölelve tartotta a fiatal gróf fejét, aki úgy tér­delt előtte, mint gyermekko­ri ministrálásokkor. — Érthetelen az ön szán­déka! — kiáltott Ézsiás az ifjú Rédey Egon grófnak. — Ugyan miért? — kér­dezte az. — Már megbocsásson, azt hiszem ezt magyaráznom sem keli! — Uram, mint mondtam is már, végtelen nagyrabe­csülésem, hogy élete kockáz­tatásával I megkísérelt meg­menteni, de ellent kell mon­danom önnek. A nap tüzes korongija ek­kor kúszott fel keleten az erdő fölé, és ezernyi madár­torokból felszálló ének kö­szöntötte az időik végtelenje óta ismétlődő csodát. Nárcisz hallgatagon koco­gott a vitatkozók mögött.-— Rendben van, megma­gyarázom — mondta Ézsiás. — Önt élete fogytáig rab­ságra ítélték politikai okok miatt. A hatalom nem ke­gyelmez önnek, hisz viszik, hogy élve eltemessék. így van? — így igaz. — önre vár a menyasszo­nya, Paula, aki mindenre ké­pes azért, hogy öné lehessen, szabadon tudja. De tovább­megyek. a magyar szabad­ságnak nem eltemetett for­radalmárokra, hanem élő tenni tudókra van szüksége. És akkor ön visszautasítja a szabadságot! Rédey egy darabig hallga­tott, majd csendesen vála­szolt. — , Paula lelkem közepe. Az ö angyali emléke adott nekem erőt, hogy az elmúlt keserves időikben nem őrül­tem meg. Hiszem, hogy a jóisten megjutalmaz bennün­ket majd, a túlvilág! éle­tünkben. ? — Túlviilági élet — vágott hevesen közbe Ézsiás —, ha A Kaukázus ormai felől viharfelhők gyülekeznek A smaragdzöld tenger feketére vált. Alighanem ilyennek látták azok is, akik elsőként pillantották meg, s nevezték el Fekete-tengernek. A ké­szülő vihar senkit sem nyug­talanít? - Néhány nap alatt megszólhatja a vendég, hogy az oly gyakori vihar csak percekig tart, aztán ismét napfényben úszik a környék, s a meleg semmit sem csök­ken. Talán ez a titka annak, hogy Szocsi az egyik legked­veltebb üdülőhely lett. A századforduló idején még maláriajárványok pusztí­tottak erre, s egyetlen nya­ralót sem találhatott az utas, mocsár borította a he­gyek lábánál fekvő -meglehe­tősen keskeny partsávot, A száznegyvenöt kilométer hosszan elterülő városiban ma mindenütt szállodák és szanatóriumok állnak. Kö­zülük is a legszebb az Intu- riszt , üdülőkomplexuma: Dagomisz. Jugoszláv munkások épí­tették 1976 és 1982 között. A huszonnyolc emeletes Hotel Dagomisz mellett áll a kör alakú OliimiRijszkája-szálló, a Meridián autósmotel s a kemping. Egyszerre kétezer­ötszáz külföldi vendég pihen­het itt a legnagyobb kénye­lem közepette: a tengerpart­ra például lift viszi le a ven­déget, ám ha ezt az utat is kényelmetlennek tartja vala­ki, az a szálloda uszodájá­ban.» melegített tengervízben egyáltalán létezik, uram! Meddig kell még arra vár­ni!? Nároisz rosszalólag csóvál­ta a fejét, Egon megütközve nézett Ézsiásra. — Nékem nincs semmi kétségem afelől, hogy léte­zik, és az üdvözülést pont úgy veszíteném el, ha meg­szegném eskümet. — És az ügy? A haza ügye?! — A hazának egy expo­nált Rédey Egonra nincs szüksége. Engem életre-ha- lálra keresni fognak. Atyám nem fogadna be, de ha ten­né is, nem hoznék rá ve­szedelmet azzal, hogy elfo­gadom nagylelkűségét. Buj­dosnom kéne. Milyen élete lenne mellettem Paulának? Nem fogadhatom el, hogy feláldozza magát! A mozga­lomra csak bajit hoznék, ahol feltűnnék, magammal ránta­nék mindenkit;. A velem va­ló kapcsolat elég a hazaáru­lás gyanújára. Tehát? — S ha emigrálna? Kül­földről biztonságból tevé- kenytkedihefcne. — Kockázatos az út odá­ig, s kérdés, hogy befogad­nának-e. Elihinnék-e szaba­dulásom kalandos történetét, nem' pedig azt gondolnák, hogy ágens lettem, ezért bo­csátottak szabadon. Még a gyanú árnyékát is elviselhe­tetlennek tartom, nem hogy megkísértsem. S mint már mondtam, köt az eslpim.--— Mit ér az eskü, ha ér­telmetlen! ^ (Folytatjuk) fürödhet. Az üdülő területen lépten-nyomon találkozni még a jugoszláv építőkkel: a tervek szerint jövőre foly­tatódik a munka, hogy egy­szerre ötezer nyaralót fogad­hassanak, méghozzá az év mind a tizenkét hónapjá­ban. Itt még januárban sem csökken plusz hat fok alá a hőmérséklet. A dagomisz i leakolhoz agronómusnője. Kiára Bugrova meséli, hogy ezért is honosodhatott mea itt a tea, zöldellhetnek a pálmafák és a citrusfélék. A szíves invitálásra nem le­het nemet mondani. így a teaültetvények felé vesszük az útunikát. — 1901-ben egy Kosman nevű paraszt hozta ide az el­ső cserjéket. Tudja, mi az érdekes? Még most is terem­nek azok a cserjék. A mi kolhozunkat 1947-ben hozták létre, így a cserjéink több­sége harminc éves. Hétszáz hektár teánk van, négyszáz hektáron, gyümölcsöt ter­mesztünk. s évente hatmillió szál virágot viszünk az üz­letekbe. A termelési érté­künk meghaladja a kilenc és fél millió rubelt. A nyeresé­günk hárommillió. Természe­tesen a tea hozza a legtöbb hasznot, ám meg kell dol­gozni érte. A tea kényes nö­vény. Állandóan gondozni kell. s itt a hegyek közö t semmit sem csinálhatunk gé pekikel. Mindent kézzel vég­zünk; a nyírást, a levelek szedését. Egyedül az öntö­zést .gépesítettük. A tea sok vizet igényel, évente 1500 milliméter csapadékot. Bár drága volt az öntözőrend­szer kiépítése, megérte. Májustól októberig tart a teaszüret. Minden kilencedik napon szedik a friss hajtá­sokat, a felső leveleket. Csu­pán egy-két órát maradihat­nak a levelek a földön, már­is vinni kell a „teagyárba”, ahol szárítják, fermentálják. Négy kiló zöld teából lesz egy ■ kiló száraz. Színe, mi­nősége a fermentálás idejé­től függ. A négy órán keresz­tül fermentált tea kapja a jellegzetes fekete színt. Mi­nél rövidebb ideig kezelik, annál világosabb lesz. Itt Dagomiszban, azt tartják, az orosz tea a legfinomabb. Grúziában a grúz teára es­küsznek. Bárhogy is legyen, egy biztos: finom tea a da- gomiszi, amit egyaránt hív­nak orosz teának vagy fcrasznodáninak. Megkóstol­tuk. S miközben az arany­színű levet szürcsölgettük, házigazdánktól megtudhat­tuk, hogyan kell igazán jó teát főzni. íme a recept! A teához a forrásvíz a leg­jobb, ám ha nincs, akkor három-négyórás állott vizet forraljunk, míg apró bubo­rékok sokaságát nem látjuk benne. A forró víz már nem jó! — vizünket tegyük por­celán kannába, s adjunk hozzá annyi kanál teát. ahány főre készítjük a le­vet. A kannát betakarjuk szövettel, és három percig állni hagyjuk. Ékkő© olyan hatása lesz, mint a kávénak. Ha öt-hat percet áll a tea. akkor nyugtatóként. átlátjuk. Cukor nélkül fogyasszuk, lekvárral, mézzel, mogyoró­val. Teázás közben természete­sen sok mindenről szó esik. Például arról, hogy a teából Burmában és Jordániában salátát készítenek, Tibetben levest főznek belőle. Az an­golok évente 4,5 kiló teát fo­gyasztanak el. A teában négyszer annyi C-vitamin van, mint a citromban ... Az információk sokaságát je­gyezni is nehéz. Azért né­hány fontos adat még beke­rül a jegyzetfüzetbe. A tea­termelők 181 rubelt keres­nek. Ugyanannyit, vagy kö­zel ugyanannyit, mint az üdülőkben dolgozók. Évente rendszeresen szerveznek to­vábbképzéseket kétezer dol­gozójuknak, akik között 19 nemzetiség található meg.-• A teáspöhár kiürül — útunk végéhez értünk. Irány a tenger! Nagy Jenő A MEDICOR RÖNTGENGYÄR A BARCSI UNITECH „C” ÜZEME IPARI SZÖVETKEZET ÏHAROSBERËNYBEN AUTÓSZERVIZE felvételre 2—6 éves garanciával keres vállalja közületi és magán-személygépkocsik esztergályos, marós, hegesztő, Pharmol ezerszám készítő szakmunkásokat speciális Jelentkezni lehet: korrózió­MEDICOR, Iharosberény, Csurgói u. 32. védelmét Telefon: 15, 25. Telex: 33353. Fizetés a kollektiv Érdeklődni telefonon szerződésbe foglallak szerint. (7972” lehet : Éarcs 37. $9758) Tengerparti teakóstoló

Next

/
Thumbnails
Contents