Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-25 / 199. szám

2 Somogyi Néplap 1984. augusztus 25., szombat A délnyugat-franciaországi Pau városkában tüntetés volt amiatt, hogy a helyi bíróság döiífést hozott négy baszk terrorista kiadásáról Spanyolországnak (Telefotó: AP—MTI—KS) Reagan beszéde Dallasban A fegyverkezés folytatása mellett foglalt állást A Demokrata Párt és az előző kormányzat elleni éles támadások, saját kormány­zata eredményeinek felma- gasztalasa volt a lényege Reagan elnök beszédének, amelyet csütörtökön este — magyarországi idő szerint pénteken hajnalban — tar­tott Dallasban, a Republi­kánus Párt elnökjelölő ta­nácskozásán. Reagan eddigi politikájának folytatását ígérte és ennek támogatásá­ra szólította fel az amerikai választókat. Az elnök beszédében csak röviden és' általánosságban foglalkozott külpolitikai kérdésekkel Kijelentette, hogy „a jövő legnagyobo kihívása a nukleáris hábo­rú veszélyének csökkentése, a nukleáris fegyverek szint­jének csökkentése útján' ..Csak két olyan ország van. amely közös megállapodás­sal megszabadíthatja a vi­lágot a végítélet e fegyve­reitől, az Egyesült Államok és a Szovjetunió” — mon­dotta az elnök, de ugyan­akkor azzal vádolta a Szov­jetuniót, hogy „kivonult a tárgyalásokról”. Reagan be­széde semmiféle konkrét jaA vaslatot sem tartalmazott arra vonatkozóan, hogyan Bár Andhra Prades ál­lam kormányzója lemon­dott. a szövetségi állam fő­miniszterének elbocsátása körül kirobbant vihar újabb és újabb hullámokat vet In­diában. Rama Rao, a közel­múltban elmozdított politi­kus Új-Delhiben nyílt kihí­vást intézett a kormányhoz: ha nem hívják össze hala­déktalanul Andhra Prßdes parlamentjét, hatnapos til­takozó kampányt indít a szövetségi államban. Fenyegetése nem érte vá­ratlanul a kormányzati szer­veket: a dél-indiai állam­ban már hetek óta rendkí­vül feszült a helyzet. Nem­különben az ország más te­rületein, ahol — Indira Gandhi miniszterelnök sza­vait idézve — „Olyan mér­tékben megbomlott a törvé­nyes rend, hogy az igazság­szolgáltatás hagyományos formái rendkívül nehezen alkalmazhatóak.”. Érthető, hogy ilyen körülmények kö­zött az indiai parlamentben elfogadták a kormány ter­rorizmusellenes törvényter­vezetét. A soknemzetiségű Indiá­ban már jóideje tartanak a vallási és etnikai csoportok közti véres összetűzések. Pandzsáb szövetségi állam­ban a szakadár szikhek hó­napok óta fegyveres harcol folytatnak. A szeparatistá- kat — indiai források sze­rint — külföldről támogat­ják. Erre utalnak az elkob­zott fegyverek és a letar­tóztatott terroristák vallo­másai: többeket közülük Kanadában és Pakisztánban létesített táborokban képez­képzeli el a nukleáris fegy­verek csökkentését, de a be­széd hangvétele arra utalt, hogy nem kíván változtatni az amerikai feltételeken. Kormányzata külpoliti­kájáról az elnök elmondta: .Megkezdték a nagyértékü szövetségi rendszerek hely­reállítását, különösen a NATO-ban. A Közel-Kele­ten változatlanul nehéz vé­get vetni a történelmi konf­liktusnak, de ez nem bátor­talanig el bennünket, s nem árusítjuk ki egyik legköze­lebbi barátunkat, Izrael ál­lamot”. Latin-Amerikáról szólva Reagan kijelentette, hogy az Egyesült Államok szö­vetségesei ebben a térség­ben „fennmaradásukért küzdenek, azért, hogy meg­akadályozzák a kommunis­ta hatalomátvételt, amelyet a Szovjetunió és Kuba fût” Reagan állást foglalt az Egyesült Államok fegyver­kezési politikájának folyta­tása mellett, mert úgymond ..a gyengeség téves ítéletei­re ösztönözheti a kalandor ellenfeleket”. A beszéd belpolitikai ré­szében Reagan azt hangoz­tatta, hogy a jelenlegi vi­tele ki. A biztonsági erők foglya 38 külföldi állampol­gár is, akik a szikhek osz­tagaiban harcoltak. Szikh fegyveresek kerítették ha­talmukba azt az indiai re­pülőgépet, amelynek több mint száz utasa volt a fe­délzetért. A gépeltérítők azt követelik, hogy az Egyesült Államokba távozhassanak. Indira Gandhi helyzete tehát meglehetősen bonyo­lult. Már a Pandzsáb ál­lambeli szikh szeparatisták elleni határozott föllépését óriási belpolitikai vita övez­te. Ellenzéke korábban eré­lyes közbeavatkozást sürge­tett, s tétlenséggel vádolta a kormányt. Ám amikor a biztonsági erők emlékezetes akciójára sor került, az arany templom ostromát, a szakadárok kifüstölését az ellenzék egyes képviselői el­ítélték. Most hasonló a helyzet. A terrorizmussal szemben szigorú intézkedé­seket kilátásba helyező tör­vényt végül is elfogadta a parlament, India központi kormánya szemmel láthatóan megelé­gelte a szélsőségesek tevé­kenységét. Bármily nehéz választás előtt is állt Indi­ra Gandhi, a nyugalom helyreállítása és a központi kormány tekintélyének meg­őrzése céljából nem volt más választása. Az erélyes föllé­pés nyilván nemcsak a bel­ső szakadár erőket inti óva­tosságra.. hanem azokat is, akik az ország határain túl­ról táplálják a terror és el- imkult fanatizmus szellemét. Gy. D. lasztásokon „fél évszázad óta a legvilágosabb politi­kai döntés” előtt állnak a szavazók. „Nemcsak két kü­lönböző személyiség vagy két politikai párt között kell választaniok, hanem a jövő­ről alkotott kétféle elképze­lés között.” Reagan a De­mokrata Párt kormányzatát a pesszimizmus, a félelem és a korlátok kormányzatá­nak nevezte, a republikánu­sokét viszont a reménység, a bizalom és a növekedés kormányzatának. Azzal vá­dolta a Demokrata Pártot, hogy a különböző érdekcso­portok befolyása alá került, politikája „régivágású libe­ralizmus”. A demokraták vezetői, szerinte, egyre job­ban eltávolították a pártot annak alapelveitöl, és ezért a „felelősségük tudatában lévő" demokratáknak is a Republikánus Pártot ki^l támogatniok, amely „ered­ményeinek listájával és a folytatás ígéreteivel” áll a választók elé. v Ezzel befejeződött a re­publikánusok elnökjelölő ta­nácskozása Dallasban. A négy nap során elfogadták a párt — konzervatív néze­teket tükröző — programját is. Iraki bejelentés „Hagy tengeri célpontot” támadott meg Iraki katonai szóvivői közlés szerint az iraki légi­erő „nagy tengeri célpon­tot” támadott meg és talált el csütörtökön az iráni Harg^. szigettől délre. Üjabb „iger; nagy tengeri célpont” meg­semmisítését jelentették péntek hajnalban. Pénteken egy ciprusi olaj- szállító hajó segélykéréseket adott le Harg olajkikötő kö­zelében. Bahrainban észlel­ték a vészjeleket, és mentő­hajókat küldtek a 31 ezer tonnás Amethyst nevű tar­tályhajóhoz. Höber vissza­utasította a támadást Nyugatnémet kormánykörök elhatárolták magukat Az ADN hírügynökség je­lentése szerint Herbert Ha­ber. az NSZEP KB PB tag­ja, a KB titkára csütörtökön fogadta Volker Rühét, a CDU/CSU parlamenti frak­ciójának elnökhelyettesét. A felek kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vi­tattak meg. A megbeszélés során Herbert Häber kifej­tette az NDK álláspontját néhány nemzetközi problé­mával, elsősorban a leszere­léssel kapcsoltaiban. Herbert Hä'ber a leghatá­rozottabban visszautasította a Springer-sajtóban csütörtö­kön megjelent támadást, amelyet a CDU/CSU parla­menti fraKciójának elnöke, Alfred Dregger intézett az NDK és annak államfője el­len. Ezek a támadások — mondotta — az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok fejlődése ellen irányulnak, és csak arra jók, hogy meg­terheljék a két német állam viszonyát. Dregger úr botrá­nyos megnyilatkozásai álta­lános felháborodást keltettek. Senkinek sem szabad magát abban a hitben ringatnia, mintha az NDK államtaná­csának elnöke mindenáron el akarna látogatni az NSZK-ba. Dregger úr sza­vaiból az derült ki, hogy a viszony nem olyan, hogy „azt a legmagasabb protoko- láris szinten lehetne ünne­pelni”. Az NSZK efajta erői­nek hadjárata mindenesetre nem csekély kárt okoz. Herbert sHäber és Volker Rühe megbeszélésén jelen volt Karl Seidel, az NDK külügyminisztériuma NSZK- osztályának vezetője, Hans Otto Bräutigam, az NSZK NDK-beli állandó képvisele­tének vezetője és Burkhard Dobiey, a nyugatnémet Bun­destag CDU/CSUfrakciójának munkatársa. Az MTI bonni tudósítójá­nak jelentése szerint nyugat­német kormánykörök csü­törtökön este közvetve elha­tárolták magukat Alfréd Dregger minősíthetetlenül udvariatlan megnyilatkozásá­tól. Dregger a Die Welt-nek adott interjújában elhang­zott mondatát („Az NSZK jövője nem attól függ, hogy Honecker úr megtisztel-e bennünket látogatásával”) nem egyeztette Helmut Kohl kancellárral, aki a látogatás­ra Erich Honeckert meghív­ta — hangoztatták Bonnban. A Szociáldemokrata Párt vezetése a történtekből azt a következtetést vonta le, hogy a bonni kormánykoalí­ció nem egységes a szeptem bér végére tervezett látoga­tás megítélésében, a CDU bi­zonyos konzervatív körei szeretnék megakadályozni azt. Az SPD vezetői felszó­lították a Kohl-kormányt: ne engedje, hogy nyugatnémet provokációk meghiúsítsák Eric Honecker nagy jelentő­ségű útját. Az NSZK-beli Mutlangenben rendőrök küldik el a zöldek parlamenti csoportjának képviselőit, akik a rakétateld|Rtcs ellen kívántak tiltakozni. Az NSZK-bau a többi között az itteni amerikai támaszpontra telepítettek Pershing 2-es rakétákat Indira Gandhi döntése „Szabadpiac” — korlátozásokkal Az utóbbi négy évben, mi­óta Ronald Reagan az Egye­sült Államok elnöke, nem volt olyan nemzetközi gaz­dasági fórum, amelyen az amerikai részvevők ne ajánlgatták volna nyomaté­kosan barátnak, ellenségnek egyaránt, hogy térjen át a szabadpiaci gazdálkodásra, szabadítsa fel a kereskedel­met. Mert szabadpiac és szabadkereskedelem — ez a gyógyír a víf&g minden ba­jára, az egyszerűnek tűnő amerikai recept szerint. De az utóbbi hónapokban már a nyugat-európai országok gazdasági köreiben is minő többen és gyakrabban ne hezményezik: ezt az orvos­ságot az amerikai kormán’ csak a világ többi részének akarja beadni, ám magát kivonja a kúra alól. Az amerikai kormány leg­keményebb kereskedelem­korlátozó intézkedései kö­zül néhány: 1981 januárban rávették Japánt, hogy „ön­kéntesen" korlátozza évi 1,65 millióra az Egyesül* Államokba exportált sze­mélygépkocsik számát. Az idén 1,85 millióra növelték e kvótái, de határidejét va­lószínűleg meghosszabbít­ják. 1982 novemberben a Közös Piac és Japán kény­telen volt tudomásul venni az amerikai acélimport új mennyiségi korlátozásait. 1983 áprilisban drasztikusan növelték a motorkerékpárok amerikai importvámját. Ta­valy júliusban tovább szi­gorították az acélbehozgtalr. Idén őszig újabb intézkedé­sek várhatók az amerikai szerszámgép-, réz- és textil- import korlátozására. Az amerikai gyártók importel­lenes követeléseinek külö­nösen könnyen enged a kor­mány mostanában, közvet­lenül az elnökválasztás elolt Jelenleg az Egyesült Álla­mokban előállított vala­mennyi termékfajta egyhar- madát védik már korlátozó intézkedések a külpiaci - „szabadpiaci" —• hatások­tól. Washingtonban arra hi­vatkoznak, hogy az ameri­kai import még így is re­kordütemben, 32 százalékkal bővült az első félévben áz egy évvel korábbihoz ké­pest, és emiatt hatalmas külkereskedelmi deficit ke­letkezett. Szerintük a világ sok más országa — mosta­nában főként a Közös Pi­acra és a fejlődő országok­ra mutogatnak — még sok­kal több korlátozást alkal­maz, áruikat pedig nagy szubvenciókkal bocsátják a piacra. Úgyhogy az ameri­kai intézkedések csupán a versenytársak szabadpiaci játékszabály-szegéseit egyen­lítik ki — mondják. A nyugat-európaiakat ezek az érvek nemigen győ­zik meg, de legalábbis nem vigasztalják. Legutóbb a Le Monde című tekinté­lyes francia polgári napilap vezércikkírója mutatott rá • a számos amerikai belső korlátozás csak egyike azok­nak a nem gazdasági, admi­nisztratív-hatalmi eszkö­zöknek. amelyekkel az Egye­sült Államok szándékosan vagy közvetve nehezíti a versenytársak exportlehe­tőségeit szerte a világon. Nem vádolják Washing­tont szándékossággal. de megállapítják Nyugat-Euró- pában, hogy a fejlődő or­szágok a magas amerikai kamatlábak miatt nehezen tudják csökkenteni adóssá­gaikat. Az ő importkorláto­zó intézkedéseiknek az a célja, hogy devizát takarít­sanak meg az adósságok törlesztésére. Ha tehát ez a piac az utçbbi években be­dugult, ebben szerepe volt az amerikai kamatpolitiká­nak is. Bnnek a nyugat - európai gyártók csak kárát látják, anélkül, hogy élvez­nék azokat az előnyöket, amelyeket a magas kamat­szint és a drága dollár az Egyesült Államoknak nyújt. Végül éppen az idén az Egyesült Államok arra kény­szerítette szövetségeséit, hogy új fékeket építsenek be a szocialista országokkal folytatott kereskedelmükbe is. A NATO-partnerek so­káig azt hitték, ha enged­nek az amerikai nyomásnak és vállalják a szabályok szigorúbb betartását, akkor összességében enyhébb lesz ezeknek ' az úgynevezett COCOM-tilalmaknak július elejére végül kidolgozott, módosított rendszere. Ám azóta kiderült, hogy űz Egyesük Államok széleseb­ben értelmezi az új szabá­lyokat, mint szövetségesei, és saját megtorló törvényei­vel fenyegeti a szabálysze­gőket. Furcsa, de épp a szocia­lista országokkal kapcsola­tos amerikai álláspont lett az utolsó csepp a pohárba" Nyugat-Európa számára. A leghevesebben a keleti ke­reskedelemben legérdekel- tebb NSZK tiltakozik az amerikai nyomás ellen, de mások is felteszik a kissé talán túl pesszimista, ám a nyugat-európai gazdasági közérzetre jellemző kérdést : amerikai piac-növekvő pro­tekcionizmus. fejlődő piac- adósságválság. szocialista piac — COCOM-lista — hát akkor végül is hová expor­táljunk? A Le Monde szemleírója még igazán szerényen fi­gyelmezteti az Egyesült Ál­lamokat, amikor így ír: Washington „minden rendel­kezésére álló eszközt bevet a gazdasági háborúba. Sen­ki sem kárhoztathatja, hogy védi az érdekeit. De leg alább megspórolhatná part­nereinek a kenetes szónok­latokat a szabadkereskede­lemről — amelyekre a té­nyek rácáfolnak.”. M. Gy. A Lengyeltóti és Vidéke Áfész pályázatot hirdet f ő könyvel öhel y ettesí munkakör betöltésére. Feltételek: pénzügyi- számviteli főiskolai végzettség, vagy mérleg­képes könyvelői bizonyítvány. A pályázatokat részletes önéletrajzzal 1984. szeptember 15-ig keM eljuttatni a szövetkezet címére. Bérezés: az 5/1983. (XI. 12.) ME számú rendelet szerint. (B III 3). (72011 a) A Kaposvári Közúti Építő Vállalat FELVÉTELRE KERES ANYAGKÖNYVELÉSI CSOPORTVEZETŐT azonnali belépéssel. Fizetés megegyezés szerint. Felvéteti követelmény: mérlegképes könyvelői képesítés, minimum 5 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezni lebet a vállalat főkönyvelőjénél, Kaposvár. Szántó I. u. 19. (72056;

Next

/
Thumbnails
Contents